Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-09-01 / 37. szám
2. oldal LOSONCI ÚJSÁG 1910. szeptember 1. hogy az olyan teendőkért, melyek kizárólag az államigazgatás körébe tartoznak s melyeket a városok saját közegeikkel látnak el, illendő módon kárpótolja vagy megfelelő szubvencióval, vagy bizonyos jövedelmi forrásoknak, mint pld. a regále-jövedelemnek átengedésével. Igen sok városoknak épp amiatt rossz az anyagi helyzete, hogy kénytelen több tisztviselőt tartani, mert az állami feladatokat különben elvégezni nem tudja, s az állam alig járul valamivel a városok háztartásának költségeihez. VÁROSI ÜGYEK. (—) A Kossuth-szobor leleplezése. Holló Barnabás a losonci Kossuth-szobor alkotója levélbelileg arról értesítette a város vezetőségét, hogy a szobor már teljesen készen van és e hó 10-én érkezik Losoncra. Megnyugtathatjuk tehát az aggódókat, hogy a szobor a leleplezés napjáig feltétlenül fel fog állíttatni. A szoborleleplezéssel kapcsolatos ünnepségek rendezősége állandóan serényen munkálkodik, hogy az ünnepély minél méltóbb legyen nagy hazánkfia emlékéhez. — A szobor leleplezési ünnepély a következő sorrendben fog lefolyni: Szeptember hó 18-án: Este a vendégek fogadása és 8 órakor ismerkedési estély a „Városi Vigadóban“. Szeptember hó 19-én : Délelőtt 11 órakor gyülekezés a városházatéren. Délelőtt fél 12 órakor felvonulás a szoborhoz. A szobornál : 1 Hymnus : Énekli a losonci dalárda. 2. Ünnepi beszéd. 3. Szobor átadása a szoborbizottság részéről. 4. Szobor átvétele a város polgármestere részéről. 5. Szobor megkoszorúzása a küldöttségek és egyesületek által. 6. Szózat: Énekli a dalárda. Este a színházban díszelőadás. Szinrekerül Katona József „Bánk bán “-ja. (—) Piacunk veszedelme. A lefolyt képviselőválasztások alkalmával, mint az köztudomású, a nemzeti munkapárt olyan korteseszközökkel dolgozott, hogy hatalomra jutásuk esetére a választóknak a menyország minden gyönyörűségét odaígérték. Itt korcsmát, ott templomot Ígértek. Csak úgy dobálóztak a harangokkal, oltárokkal és oltárképekkel. Szóval minden-minden elképzelhető földi javakat raktak le a választók lábai elé meggyőződésüknek megváltásáért, — persze csak ígéretben. Most azonban elkövetkezett a fizetés ideje. A községek felvonulnak és erősen szorítják a „választók szabad meggyőződéséből“ megválasztott képviselőket, Ígéreteiknek a beváltására. Minket losonciakat, minden pártállásra való tekintet nélkül, nagyon közelről érint egyik-másik ilyen kortesigéret. így pl. Málnapatak községnek öt országos vásárt (Poltár községnek hármat) ígért a nemzeti munkapárt. A község már folyamodott is a vásárokért a kereskedelmi minisztériumba. Mindenki tudja, hogy Losonc város, kiterjedt kereskedelménél és hatalmas iparánál fogva, nemcsak a közeli, de még a távolabbi vidéknek is elismert és igen szép eredményekkel működő kereskedelmi emporiums. Milyen óriási kára lenne a város piacának, ha ilyen aránylag kisebb helységek is országos vásár tartására nyernének jogot. Óriási költséggel megteremtettük a vámkövezetet. Ennek költségeit csak nagynehezen, különféle és saját magunknak is csak tulterhes önmegadóztatása árán tudjuk némiképen fedezni. És most, ha a vidékről befolyó kövezetvám-bevételeink is csökkeni fognak a vidéki vásárok által, akkor gyönyörűséges állapotok fognak bekövetkezni. És akkor újra eliutunk ahhoz a ponthoz, hogy megállapíthatjuk, miként a kövezetvámbehozatalával ismét szaporítottuk eggyel elhibázott városi intézményeink számát, a nemzeti munkapárt nagyobb dicsőségére. Uj iskolát! Itt a szeptember s a beiratásokra százával tódul mindenfelől a sok diák a gimnáziumba. — Mint a fény a lepkéket, oly erővel vonzza ez iskola az ifjúságot, amely feltartóztathatatlanul tódul felé, hiába hangoztatják a paedagógusok ez intézmény ezer nibáját s hiába vallja be maga a tanárikar gimnáziumunk szűk voltát. E sok száz diák nagyrészének más, hajlamainak és képességeinek megfelelőbb útra való terelése bizony, fontosabb annál, minthogy a „léha erkölcsök jármáról“ zengedezeünk komikusán naiv, üres és fellengős frázisokat. Losoncról és a vidékről ötszáznál több ifjú diák közeledik most gimnáziumunk felé, büszke vágyakkal és lelkes reményekkel. Mivel pedig a szűk gimnázium kénytelen lesz kicsiny terjedelme miatt ezeknek egy részét föl nem venni és más város gimnáziumába utasítani: el kell fogadnunk azt a tényt, hogy Losonc és környéke hatalmas száma tanulóifjúságnak e gimnázium egyedül nem elegendő. Ennek eredménye okvetlenül az, hogy a szegényebbsorsu diákok egyáltalában nem folytatják a tanulásukat, ami az országra nézve, a tehetősebbek pedig más városba mennek folytatni tanulmányaikat, ami Losoncra nézve káros. Sem az, sem ez nem tűrhető; az államnak lehetővé kell tennie azt, hogy minél többen látogathassák a középiskolákat, nekünk pedig rajta kell lennünk, hogy — mivel az előbbiek alapján nálunk a legszükségesebb ez — az uj középiskolát városunkban állítsák fel. Aki csak valamennyire ismeri a gimnáziumi intézmény szinte középkori voltát, aki tudja, hogy mennyi fölöslegeset és hogy milyen módszerrel tanítanak itt, aki tudja, hogy a gimnáziumi szabályok valóságos kaszárnyává változtatják ez iskolát : az nem fogja tagadni azt, hogy a látogatók nagy számának oka nem a gimnázium gimnázium-volta, hanem egyedül az, hogy a közelben s a városban más alkalmas iskola nincs. Sőt tovább megyünk. Ha tekintetbe vesszük, hogy Losonc éppen ipari és kereskedelmi szempontból a legfejlettebb, ha tekintetbe vesszük azt, hogy diákjaink nagyrészének kereskedő szülei vannak, akik sokkal szívesebben adnák fiaikat a saját foglalkozásukra s avval rokon hivatalnok pályákra képesítő — kimondjuk a szót — kereskedelmi iskolába, ha tekintetbe vesszük, hogy Losonc gyárainak, bankjainak s mindenféle üzleteinek, de Magyarországnak is ilyen alkalmazottakra s ezirányu fejlődésre van szüksége és hogy mai programmtalan kormányunk is programmjába vette iparunk és kereskedelmünk fejlesztését: be kell látnunk, hogy városunkban éppan kereskedelmi iskola fölállítása volna a legalkalmasabb, legcélszerűbb és legeredményesebb. Különös, hogy van nagy katonaságunk, de — bár boltváros vagyunk — nincs üzletvezetőségünk ; van gimnáziumunk és tanítóképzőnk, csak éppen kereskedelmi iskolánk nincsen, amire pedig égető szükségünk van. Most azonban oiy nagy a tanulni óhajtók tömege, akiket sem tanulásukban megakasztanunk, sem más városba eresztenünk nem szabad, hogy hisszük, megkapjuk a kereskedelmi iskolát, amely gimnáziumaink nagy számához képest amúgy is oly kevés van. Más városok egyetemért versengenek, mi csak egy kereskedelmit kérünk. A rendjelek helyett jobb volna, ha evvel ajándékoznák meg városunkat. Evvel is beérjük ; hiszen — „legszebb mesterség a kettős könyvvitel“. Fejlődőben lévő mai kereskedelmi életünknek nagy lökést adna egy ilyen kereskedelmi iskola, melyre Losoncnak is, az országnak is nagy szüksége van. Internátus megnyitása. A nógrádmegyei tanítók és jegyzők által létesített fiuinternátus megnyitása tegnap délelőtt folyt le ünnepélyes keretek között. A város megelevenedett képe, a sok idegen ideérkezése bizonyságot tett arról, hogy mily érdeklődést keltett a városunkban létesített eme kulturális intézmény. Az Internátus ünnepélyes megnyitása a Tugári téren hatalmas és Ízlésesen épült internátusi épületben folyt le Az ünnepélyt, a Hymnus eléneklése után, Pósa István nyitotta meg szép szavak kíséretében s átadta az épületet rendeltetésének. Azután Hódy Béla dr. miniszteri titkár tartalmas, eszmékben gazdag előadást tartott a losonci internátus kulturális jelentőségéről. kezik s hogy azt valamely igen erős és az egyéni hajlamokkal összhangban levő fölindulás idézte elő. így például Segantini a meisi falakon adta jelét festői zsenijének, ahol zátonyra jutott; elöljárói — a maguk bölcsességében — erőszakkal foltozó vargát akartak belőle csinálni. De ő elmenekült szerencsétlen protektoraitól, visszament szülőföldjére, ahol a nyájat őrizte s ott, öntudatlanul s anélkül, hogy nagyfontosságot tulajdonított volna neki, elkezdett birkákat és szalmakunyhókat festegetni. Tizenkét éves korában egyszer tanúja volt egy kis leány halálának ; látta, hogy az anya mily kétségbeesett volt, amiért nem volt neki arcképe a leányától ; a kis pásztor fogta magát, elkészitette az arcképet s kész volt a nagy Segantini. Egy eleven erkölcsi benyomásnak a serdülőkor kezdetével való összetalálkozása határozta meg, egy rendkívül hatalmas látási intelligenciában, a festészet zsenijének a szárnyalását. Proudhon egy favágó fia volt, a plébános megtanította egy kis latinra s a cluny-i bencések a rajzolás elemeire. Tizennégyéves korában a kolostor rossz képeinek másolásával foglalkozott; ő maga készítette a festéket növénynedvből s az ecsetet öszvérszőrrel tökéletesbitette. Egy alkalommal az egyik szerzetes azt a megjegyzést tette előtte, hogy olyan furcsa eszközökkel nem fog sikerülni a festés, mert az eredeti képek olajjal vannak festve. Ez a megjegyzés elég volt Proudhonnak, hogy újra föltalálja az olajfestést. Stuart Mille-re, tizenkétéves korában oly nagy hatással voltak India történelmének egyes epizódjai — amelyeket atyja irt meg — hogy attól a perctől fogva a történelmi és gazdasági tudománynak szentelte életét. Arago, egy ügyvédnek a fia, eleinte zenével s a klasszikus szépirodalommal foglalkozott; a mathematika iránti égő szeretet akkor támadt benne, midőn egyszer egy mérnökkari tiszt elbeszélte neki, hogy mily gyors kariért köszönhet annak, hogy a polytechnikai iskolában az exakt tudományokat tanulta. Elhagyta tehát Corneille-t s a többi klasszikusokat és kizárólag a matematikának szentelte magát s tizenhat éves korában már vizsgára ment a polytechnikai iskolában. Young Tamás, aki már két éves korában tudott olvasni s öt éves korában már sok angol és latin verset tudott, kilenc éves korában egy földmérővel találkozott, aki megmutatta neki a hivatásához szükséges távolságmérő eszközeit. Young azonnal megkereste egy tudományos szótárban a látott eszközök szerkezetének a magyarázatai; nemsokára készített egy mikroskópot s hogy a mechanikát tanulmányozhassa, megtanulta a differenciális számítást. Ezen esetekben nem a fölindulás provokálta a zsenit, hanem azt az alkalom nyilatkoztatta ki s ugyancsak az alkalom határozott el egy, szervezetileg prediszponált egyént arra, hogy törekedjék bizonyos cél felé, amelytől őt a körülmények, mint a nevelés stb. eltávolították. így Darwin-nak atavikus öröklődése volt a természeti tudományok nagy problémáira nézve, mert elődei között számos természettudós volt. Azonban — mint ő maga mondja — neveltetése nem volt befolyással tanulmányainak az irányítására ; személyi munkásságának igazi kiinduló pontja Bearle utazása volt, akinek könyvét olvasta s akinek az útját ő is nagyon szerette volna megtenni. Borhave papnak készült s föl is vette a kisebb rendeket, azaz eszméje támadt, hogy csak ő tudja elmulasztani azt a fekélyt, amely a kezén volt s amely kilenc év óta kínozta'; elhagyta pályáját s orvos lett. Lalande, Lagrange, Young mértéktelen kedvet tanúsítottak a klaszszikus tanulmányok iránt, addig a pillanatig, amig a véletlen a geometria demonstrációkat kezükbe nem adta. Gianni, aki női vállfüzők készítésével foglalkozott, Ariosto olvasása után lett költővé. Sok egyénnel a zseniális első impulzusát a szépségnek vagy a szerelemnek kell tulajdonítanunk. Petrarca a Laura első látásakor — 1827. április 6-án — lett költővé ; ekkor tizennégy éves volt. Nem titkolom — úgymond — hogy kicsi vagyok ahhoz, hogy feleségem legyen, ha van részem tiszteletben, ha eljutok a dicsőség útjához, úgy az annak a kis erénymagnak kell ugyan tulajdonítanom, amelyet a természet vetett el a lelkemben, de amelyet a szerelmem tudott mivelni. Neucioni említi, hogy első verseit, húsz éves korában, egy szép fiatal leánynak a látása inspirálta. De Amicis beszéli, hogy huszonkét éves kora előtt egy sort sem irt. Égy alkalommal a véletlen úgy akarta, hogy egy olyan szép és bájos hölgyei találkozzék,, mint amilyen után már régóta vágyakozott: midőn egy alagútba értek, hirtelen a sötétben kezet csókolt a hölgynek, jelezve ezzel szerelmét, amelyet a hölgy is osztott. Fordította; Thót László dr. Ne tétovázzék, ===== ha faj a feje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « , «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. Ara l.tU. den gyógyszertárban. Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. 3 dobozzal ingyen postai szállítás
