Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-07-21 / 31. szám

2, oldal___________________________________LOSONCI UJ SAO 1910. julius 21.

Tanárok panasza.

Az ország tanárai, azok a dérék emberek, akik a jövendőbeli generációt nevelik fel, összegyűltek Nagyváradon, hogy tanácskozzanak a tanulóifjúságról, a tanításról, a tananyagról, a modern tanítás előbbreviteléről, szóval csupa olyan okos dologról, amiről kell tanácskozni, mert a tanácskozás előbbreviszi az ifjúság nevelésének, művelésének sorsát.

E tanári tanácskozás keretében sok okos és megszivlelésre méltó beszéd hangzott el. De a legsúlyosabb, a legfeltűnőbb jelenség ezen a kongresszuson az volt, hogy a tanárok összessége egyértelműen azt állapította meg: nem tanulnak a fiuk, évről-évre rosszabbak a középiskolák eredményei, a gimnáziumok, reál- és polgári iskolákban.

Gondolkozzunk rajta, hogy mi lehet e dekadencia oka ? Az elmúlt “évjáratok gyermekei okosabbak, szorgalmasabbak és tehetségesebb voltak tán? Kevesebb súlyú agy velő van a mai gyermek koponyájában, mint apáikéban, züllött-e a mostani fiatalság, a melyik nem készül komolyan az életre ? Izgalmas, komor kérdések ezek, amelyekre egy nagy és általános nem-mel kell válaszolni.

Nem az ifjúságban, hanem a tanítási rendszerben s a rossz tankönyvekben van a hiba. Mindnyájunk családja fés ismerőseinek háza tele van csodálatosan okos, nyílt eszű, bámulatosan tanulékony és igen gyakran valóságos zseniális gyermekekkel. Bámulatos az, hogy mily okosak a mai gyermekek, mily ragyogó intelligenciája van egy négy-ötéves kis koponyában, mekkora tudnivágyás izgatja az öt-hat esztendős gyermekek kíváncsiságát.

Nem a gyermekanyagban van a hiba : a könyvek rosszak. A földrajz, a történelem, a fizika, a vegytan mindez telve van hazugságokkal. Azok között a tanulókönyvek között, amelyeb most forgalomban vannak, háromnak se szabadna a tanulóifjúság kezébe kerülni.

A gyermekek már iskolánkivül többet tudnak és legtöbb dolgot jobban tudnak, mint könyveik. Az élet, a tapasztalás, a tanulás technikájának egy játszi, könnyed módjával szolgál nekik. Csak a szemüket kell nyitva tartanioa és a fülüket nem szabad betömniök. A haladás mindenre uj, könynyebb módokat talál ki, s az iskolában még mindig magolással tanítanak.

A könyveket érthetetlen nyelven, rossz adatokkal Írják. Tudjuk, hogy a kultuszminisztériumban kiket bíznak meg tankönyvirással, tudjuk, hogyan teljesitik a felülbírálás munkáját, tudjuk miért kapnak bizonyos emberek megbízást tankönyvek Írására, tudjuk, hogy mily utakon lehel ilyen megbízáshoz jutni. Azaz tudjuk, hogy eddijj hogy volt Szeretnénk remélni, hogy mindez meg fog változni. Mert nemcsak a hal és az ibolya, hanem a közoktatásügy is a fejtől illatozik.

sebb, istenibb adomány, mintha ő maga jólét közepette kartársai sírja mellett elsétálhat.

Egy újabb boríték elolvasása által jókedve tetőpotjára hágott. Annak az urnák volt címezve, aki őt Micikénél helyeiesitette és a ki őt oly rutul kijátszotta. Ez az ur is meghalt a múlt hónapban. Péterffy gróf csak úgy lihegett örömkitörései közepette.

Ő is ! Ő is !

Ebben a pillanatban Mici kisasszony zajtalanul belépett a szobába, megpillantotta a földön az összetépett gyászjelentéseket és a székeken szerte a fekete keretes borítékokat. Megpillantotta urát és parancsolóját eszeveszet jókedvében.

Megállt. Még nagyobbra nyitotta amúgy is nagy szemeit és egész arca egy kérdő jellé változott. Két ne etési roham között a gróf elmagyarázta : — Látod ? Nem érted ? Ezek a meghívók a temetésemre, a gyászjelentések ! Mindent előre elkészítettem, amikor az hittem, hogy menthetetlenül elvesztem . . . Véletlenül rájuk akadtam. Nézem, nézem, és mit látok ? A meghívottak . . . Ők haltak meg . . . Nem mind, de sokan. És nézd, Ő a csábitó szintén nem él. Jaj, de jó . . . Mit szólsz hozzá ?

Mici, aki okos volt és józan, szintén nevetett. Azonban kissé nyugtalanul legeltette tekintetét a nagy csomó borítékon :

— Nos és én ? Engem is meghívtál ?

— Oh nem téged nem. Gondoltam, te a gélkül is eljöttél volna.

Jobb is igy — mondta megnyugodva

Gróf Péterffy Ákos azontúl minden évben december 31-én kinyitja fiókját és mindig nagy megelégedéssel nézi végig a megcímzett borítékokat. És örül és nevet és kacag és pukkad. És mivel bebizonyított tény, hogy a jókedv biztosítja a fiatalságot és a hosszú életet, meglehet, hogy történetünk hőse, ki jókedvűen látja embertársai halálát, száz évesnél is idősebb lesz.

A legszegényebb minisztérium tudvalevőleg a kultuszminisztérium és innen van az, hogy a magyar tanügy helyzete is siralmas. Ha egyikmásik minisztérium bőséges feleslegéből áttennének valamit a kultuszminisztériumba, ebből a pénzből gyökeresen meg lehetne javítani az iskolák helvzetét.

Haladunk a korral. És a haladásban talán erre a bajra is rá fognak akadni az illetékesek s azt gyorsan orvosolni is fogják.

(R-i)

VÁROSI ÜGYEK.

(—) Polgármesterünk szabadságon.

Wagner Sándor kir. tan. polgármester julius 23-tól kezdődőleg hat heti szabadságra ment. Helyettese Havas Gyula városi tanácsnok és az adminisatratío ügyekben Baskay Ferenc városi főjegyző.

(—) Helyettes igazgató-orvos. A losonci közkórháznál az igazgató főorvos helyettesítése vált szükségessé. A városi közgyűlés az igazgató főorvosi teendők ellátására dr. Hoffman Lipót orvost bízta meg.

(—) Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó 18-án Wagner Sándor polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésen nagyon észrevehető volt a meleg nyárral beálló lankadtság, mert csak igen kevesen jelentek meg. Éppen ezen okból a tárgysorozat két pontja, két telekeladási ügy, melyekhez névszerinti szavazás szükséges, nem is volt letárgyalható. A Nagybégutca végén tervezett alul, vagy felüljáró építése ügyében a Máv. arról értesíti a várost, hogy ezen építkezések létesítése nagy költséggel járna s azért azt mellőzik. Azonban az Apátfalva felé vezető ut szabadabbá tétele végett, a vasúti tolatásokat az állomás felső részén fogják eszközölni. Ezenkívül több kisebb kérvényi és illetőségi ügy intéztetett el, mely után elnöklő polgármester a közgyűlést berekesztette. A legközelebbi rendes közgyűlés augusztus 19 én lesz.

Evang esperességi közgyűlés.

A nógrádmegyei evang. esperessé:.' f. hó 12. és 13-án tartotta évi rendes közgyűlését Balassagyarmaton. A közgyűlésen Beniczky Árpád esperességi főfelügyelő és Hrk Janos főesperes elnököltek s megjelent azon Baltik Frigyes ev. püspök és Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelőn kívül az esperesség lelkész-karának csaknem minden tagja. Beniczky Árpád megnyitó beszédével vette kezdetét a közgyűlés. Tartalmas és magasszárnyalásu beszédében visszapillantást vetett az elmúlt esztendő eseményeire, majd részletesen foglalkozott az egyházat érintő fontosabb kérdésekről. így — többek között — megemlékezett az egész protestáns világot megdöbbentő Borromeusféle encyklikáról s tiltakozó szavát emelte fel a protestáns felekezetet ért eme támadás ellen — Mély hatást keltő beszédét a közgyűlés szórólszóra jegyzőkönyvbe iktatni rendelte.

Azátán a főesperes terjesztette be részletes évi jelentését. Kiemeljük a következőket: A esperesség területén három lelkészi állás van üresedésaen : Bifdaszállás, Parlagos, Csehberek. Ezen állások betöltése folyamatban van. Plachy felsőpetényi, Kossaczky lucfalvi lelkészek hivatkozással betegségükre benyújtották nyugdíjaztatás iránti kérvényeiket Pásztó, Kisterne, Lapujtő. YTadkert missiópontokuí jelöltetnek ki. Az esperes felhívja a lelkészeket a nem evang. iskolákban teljesítendő hitoktatás belterjesebb végzésére. A lapujtői iskola mivel az ottani hívek fentartani nem bírják, megszűnik s ott állami iskola létesül. Esp. elnökség megbizatik, hogy az eddigi iskola és tanító részére szolgáló jövedelmet a beállítandó miss, lelkész céljaira biztosítsák. A múlt évi esp. gyűlés jegyzőkönyve nyomán a főesperes jelenti, hogy hazafiatlan üzelmek miatt senki ellen nem kellett eljárást megindítani, amennyiben ily irányú bejelentések nem érkeztek. A f. évi aug, 27—30-án Zsolnán megtartandó egyházkerületi közgyűlésre, mellyel kapcsolatban a zsolnai zsinat 300 éves évfordulói jubileuma is megtartatik, kiküldettek megbízó-levéllel: Maróthy Emil, Mihalovics Samu, Ferenczy Samu, Kaianda Gyula lelkészek, báró Buttler Frigyes, Szemere Béla, Rákóczy István, Csengey Gyula világiak, valamint igazolvánnyal többen.

A közgyűlés alatt, julius hó 12-én délután Frenyó Gyula alesperes és br. Buttler Ervin esp. felügyelő elnöklete alatt tanügyi bizottsági értekezletet tartottak. Ezt pedig gyámintézeti istenitisztelet követte, amelyen Ferenczy Samu los.tamási-i lelkész mondott nagyhatású beszédet a szeretet gyakorlásáról. (-y)

A losonczi áll. főgimn. értesitője.az 1909—10 iskolai évről.

Közli Beniczky Kálmán igazgató.

Egy város életében fontos hivatást teljesít a középiskola és igy illő, hogy annak egy évi működéséről is tudomást szerezzünk. Mint érdekelt fél is kijelenthetjük, hogy az iskola — bár nagy nehézségek árán is — igyekezett feladatának megfelelni és mint a tanulmányi eredmény mutatja, meg is felelt. Rámutatunk e helyen arra — talán a város vezetői is tudomást szereznek róla — hogy az iskola népessége folyton fejlődik. Beiratkozott az év folyamán 484 rendes tanuló ; az év végén vizsgálatot tett 448 és az intézet ezen nagy népessége dacára csak az I. és II. osztályok voltak párhuzamosak. Az intézet népessége évről-évre aránytalanul nő, úgy hogy a III. és IV. osztálynak párhuzamosításáról és harmadik I. osztálynak felállításáról is gondoskodni kell majd a kormánynak, hacsak a tanulók egészségét és a tanulmányi előmenetelt nem akarják kockáztatni. Sokkal kisebb népességű intézetekben is van 4—5 párhuzamos osztály.

Tekintetbe kell vennünk, hogy a jövő iskolai évben megnyílik a tanítók és jegyzők internátusa, ami újra nagy mértékben fogja emelni a létszámot.

Tudnunk kell azt is, hogy az intézet 250 tanulóra épült. A népesség szaporodásával kiszorult belőle az igazgató lakás. Most azonban már nincs ott újabb tantermekre hely és azokra csak úgy lehetne szert tenni, ha vagy a ref. lelkészlakot megvásárolná az állam, vagy a Kisbég-utcai oldalon egy emeletes szárnyat építenének az iskolához, melynek földszintjén igazgatói lakás, az emeleten pedig a szükséges tantermek volnának elhelyezhetők. A intézet népességét a felvétel alkalmával a vidékiek kizárásával korlátozni annyit jelent, mint a fát gyökerestől elvágni.

Ennyit általánosságban az intézet fejlődéséről. Rátérve az értesítő tartalmára, kiemeljük a következőket: Nagy melegséggel emlékezik m«g a bevezető cikk az ezen iskolai év elején nyugalomba vonult dr. Layer ántal tanárról, aki Losoncon eltöltött áldasdus tevékenységével pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Mint tanár és mint ember — humanitását értve — mindig dicsére vált az iskolának és a társadalomnak.

A segélyző egyesület jelentékeny alaptőkéjével, melyet a társadalom áldozatkészsége évrőlévre gyarapit, nagy mértékben segíti az arra szoruló ifjúságot.

Az egészségi állapot elég kedvezőnek volt mondható.

Az ifjúság magaviseleté elég jó; a tanulmányi előmenetel azonban — ha a bukások százalékát tekintjük — alatta marad a múlt évinek, amit csak az intézet túlzsúfoltságának lehet tulajdonítani. Képzeljük csak el, mennyi nehézséggel jár pl. a IV. osztály 70 tanulójának oktatása egy oly teremben, mely legfeljebb 50 tanuló részére készült. Hozzájárul még az a szükkeblüség is a kormány részéről, hogy többszöri sürgetés dacára nem kapott az intézet megfelelő padokat, úgyhogy az intézet igazgatójának régi padokat kellett kölcsön kérnie.

Jutalmakat és ösztöndíjakat 29 tanuló kapott.

Ha a tudnivalók közül még megemlítjük, hogy a felvételi dij a jövő tanévtől kezdve 10 K.-ban állapíttatott meg a minisztériumtól, akkor az év minden fontosabb mozzanatáról beszámoltunk. E. O.

Jegyzők gyűlése.

A nógrádmegyei községi és körjegyzők egyesülete f. évi julius hó 15 én Lőrinciben választmányi ülést és 16-án rendes évi közgyűlést tartott Pósa István elnöklete alatt. Úgy a válaszmányi, mint az évi rendes közgyűlés, a tagok élénk részvétele mellett folyt le. Az elnöki megnyitó után Csonka György tb. főszolgabíró szólalt fel és lendületes szavakban emlékezett meg a jegyzői kar hivatásról s elismeréssel adózott működésűkért.

A tárgysorozaton szereplő fontosabb ügyek közül az internátus igazgató-bizottságának évi jelentése és a nyugdijszabályzat módosítására vonatkozó előadói javaslat tárgyalásánál folyt le élénkebb eszmecsere. Az internátus-bizottság évi