Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-07-14 / 30. szám

2. oldal LOSONCI ÚJSÁG 1910. julius 14.

élelmiszerét s emellett nem restéit a király palástjával takar ódzni; a felség szent és sérthetetlen, minden választási harc felett álló személyét védelmül maga mellé állítani.

S azt hiszi, hogy nem lesz senki aki valaha számonkérje tőle ezeket a nemzetölő bűnöket.

De lesz! Amint a szabadelvü-párt harminc éves uralmának véget vetett a nemzet akarata, zsibbadtságából fel fog ébredni a nemzeti önérzet s úgy szét fogja verni ezt a nemzetietlen hadat, hogy hírmondó sem lesz belőle.

Krónika.

Még alig kezdte meg uj parlametünk működését, máris felmerül ugyanaz a jogos panasz politikai köreinkben, mely panasz a régi szabadelvű kormány alatt is napirenden volt, hogy a képviselők nem tekintik képviselői mivoltuk kötelességének azt, hogy necsak a napijakat szedjék fel a ház pénztáránál, hanem naponként és pontosan résztvegyenek a parlament ülésein is. Még alig kezdődött meg az ülésszak s már is annak a veszélynek teszik ki a házat, hogy az határozatképtelenné válik a képviselők részvétlensége következtében.

Ha már az első időkben ily kevés érdeklődést tanúsítanak a tisztelt honatyák, hogy a határozatképességhez szükségelt 100 képviselő jelenlétét sem tudják betartani. Uram, Istenem, mi lesz a jövőben, amikor a folytonos ülések következtében tényleg kifáradt idegek és fizikumok valósággal fárasztó munkát rónak majd a t. Házra.

Egy ismert jokey automobil őrültségében halálba visz egy tehetséges és sok reményre jogosító fiatalembert. Azt hihetné az ember, hogy ennek természetes folytatása a jokey megrendszabályozása, s természetes megbüntetése. A közönség természetesen nagyfokú érdeklődést tanusit az eset iránt, hiszen a kedvenc lovasáról van szó, aki annyi nagy dijat és oly sok pénzt szerzett a benne bízóknak. A rendőrség pedig csakis a napisajtó éber figyelme szorítására tartóztatja le a nagyurak kegyeltjét. Az automobil hobort eme tipikus képviselője érdekében pedig mindent megpróbálnak, hogy kimentsék abból a csávából, melybe saját őrülete kergette belé s a mellyel egyik embertársának halálát okozta. Más szegény emberen már régen elverték volna a port és egytelen hang sem tiltakozna szigorú és méltó megbüntetése felett. De ez esetben az egészen más. A legjobb jokeyről van szó, akinek a lovaglására a tisztelt nagyközönségnek még szüksége van. A halottat feltámasztani úgy sem lehet, igy gondolkozik a közönség, a turfon pedig csakis a vétkes jokey lovaglásával léiét nyerni Szabadlábra tehát. Ne bűnhődjék a bűnös, bármily súlyos vétséget követ el, ha erős kézzel és kitünően lovagol. — Tisztelt betörő és zsivány utak, miért nem tanulnak lovagolni! Akkor bízvást számíthatnak a közönség s ennek pressziója alatt működő rendőrség

elnénézére! S ha majd a halálba száguldanak szerencsétlen embertársaikkal, akkor a közönség ujjongása kiséri még ezen az utolsó utjokon is.

Amerikában a fekete boxbajnok leverte a fehér ehampiont. Mire egész Amerikában kitört a feketék ellenes hangulat, s az óriási match után következnek a fekete-lincsek, a zavargások, csak azé t, mert a fekete Johnson leboxoita a fehér Jeffriet. Mi, akik itt a szelíd Európábau növ kedtünk s annak szokásait, modorát szívtuk magunkba az édes anyatejjel, egyáltalában nem tudjuk megérteni, hogy miképen lehetséges az, hogy két ember mérkőzését olyan rengeteg néptömeg te kinthette meg, oly horribilis beléptidijakat fizetett s végeredményben az egész ország békéjét feldúlták. Nálunk egy nemzetközi repülőverseny, melyen a világ legnagyobb érdeklődését felkeltő találmányok versenyeztek azon, hogy melyik vigye el a felhők közötti versenyekben a pálmát, még csak annyi érdeklődést sem tudott kelteni, hogy legalább a versenyek rendezésével járó költségeket fedezze. S még azt mondják, hogy a magyar fajta tüzes, erőszakos turáni néptörzs hevesvérű leszármazottja. Óriás tévedés. Hidegebb, érdektelenebb, „nil admirari“-bb nemzetet, még a leghidegebb angolszászok között sem találhatunk. Mert az események mutatják, hogy mi nem tudunk lelkesedni s áldozni semmiért sem. Ezért érthetetlen előttünk az Amerikában most dúló fekete—fehér testvérharc izgató eseményei.

VÁROSI ÜGYEK.

(—) Köztisztasági szabályrendelet. A

város jogügyi, pénzügyi bizottsága és a városi tanács tegnap délután tárgyalta a köztisztasági szabályrendeletet. A szabályrendelet köztisztasági övezetekre osztja a várost, tartalmazza a házbérfillérek behozatalát s általában ezt a nálunk már nagyon is akuttá vált köztisztasági kérdést más alapokra óhajtja fektetni. Ezen szabályrendeletet a jogügyi bizottság még a múlt év őszén tárgyalta, tegnap a pénzügyi részét vette bonckés alá a pénzügyi bizottság és a tanács.

(—) Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete hétfőn délelőtt Wagner Sándor polgármester elnöklete alatt közgyűlést tart.

(—) Tisztujitás. F. hó 11 én töltötte be a város képviselőtestülete a lemondás folytan megüresedett városi mérnöki és állatorvosi állásokat. A mérnöki állásra első helyen jelöltetett Farkas Zoltán helyettes városi mérnök, második helyen Franck Dezső magánmérnök. A képviselőtestület méltányolva Farkas Zoltán eddigi érdemeit őt egyhangó lelkesedéssel választotta meg városi mérnökké. Az állatorvosi állásra Lantos Jenő, Jünker Sándor, Ladányi József és Urányi Manó, az itt irt sorrendben jelöltettek. A képviselő testület nagy szóiöbbséggel Lantos Jenőt választotta meg. A két megválasztott tisztviselő nyomban le is tette a hivatalos esküt. Az eskütétel után Farkas Zoltán városi mérnök meghatott szavakban mondott köszönetét azért az osztatlan s impozáns módon megnyi'vánult bizalomért, amelyet irányában a képviselő testület kifejezésre juttatott.

Még ba a csoda megtagadtatik, úgy se ér az élet semmit ... A kisértés hangosabban jelentkezett és izgató mámorral kerítette hatalmába. Igen, vallani, hogy a csoda megtörténhessék. Néma hangok beszéltek hozzá, láthatatlan kezek tanították, a hogy hirtelen felugrott a gyermek hörgUOV/l V/ .

János! — mondta.

Feléje indult, térdre esett az ember előtt.

Az mozdulatlanu’, kifürkészhetetlen tekintet tel hallgatott. És ekkor megszólalt az asszony:

— Hallgass meg ... Él kell mondanom . . . Te nem voltál itthon . . . Mikor a katonaságnál voltál . . . Egyedül voltam a házban . . . Egy vadász jött be . . . Eltévedt . . . Egy pillanatig pihent a szobában ... De másnap . . . meg még sokszor . . . visszajött . . . és . . .

Elhallgatott. A férfi makacs mozdulatlan hallgatása megfagyasztotta a vért ereiben. Ahogy felpillantott, a sötétben csak az ember lehajtott fejének also felét láthatta, de mintha nem harag, hanem inkább valamely különös örömkifejezés mozgatná meg a férfi álkapcsait. Akkor tűrhetetlen lett számára a csönd. Újra beszélni kezdett. Gyorsabban. Beszélt a magányról, a nyomorúságáról, védekezni próbált, hogy a másik pillanatban

annál hevesebben vádolja magát. De mert a férfi még mindig hallgatott, hirtelen elállt a szava. Végig simította kezevel a homlokát, mintha valamit el akart volna kergetni onnan és hebegni kezdett

Nem . . . tudom . . . Nem tudom Könyörülj rajtam . . .

És felhangzott a férj szava :

— Nos ? Fejezd be.

És az asszony befejezte :

— És Péterke . . a gyermek ő csak az enyém!

Meghajtott fővel, arcát a tenyerébe temetve, várta — villámcsapáshoz hasonlóan — a fenyítést . . . a csodát ... És mennydörgésként zuhant is rá a János hangja, ahogy megszólalt :

— Te szemét ! — mondta. — Tudtam !

Föléje hajolva, lángba borult szilaj tekintettel ismételgette :

Tudtam ! Ezért nal meg ! Tudtam ! Megmérgeztem !

És felegyenesedve, vad diadallal szemlélte az anyát, aki oda vonszolta magát a gyereke bölcsőjéhez, hogy ájultan essék össze a kis halott mellett

He tétováznék, ===== lia íáj a lej e.

hanem használjon azonnal

Beretvás-pastiliai,

. ., <

Megvagyunk győződve arról, hogy Farkas Zoltán mérnökkel a város olyan elsőrendű erőt nyert, akinek tehetségével és szorgalmával a legreményteljesebben valósíthatók meg azok a műszaki transakciók, amelyek a mi rohamosan fejlődő városunkban lépten-nyomon szükségesnek mutatkoznak.

Kereskedők és iparosok országos szövetsége.

Székely Ferenc igazságügyminiszter a most lezajlott választási kampány alatt tartott egyik beszédében nyomatékosan rámutatott arra hogy a magyar törvényhozásban a kereskedők és iparosok eddigelé nem voltak kellő számarányban képviselve és e tekintetben a viszonyok gyökeres megváltozásának a szükségességét hangoztatta. A miniszternek ez a beszéde kereskedők és iparosok körében annál élénkebb visszhangot keltett, hogy ezeknek a foglalkozási ágaknak egy régi óhajtását erősítette meg a kormány részéről. A Magyar Kereskedők Lapja az eszme fölmerülése óta lelkes szószólója volt a kereskedők és iparosok politikai szervezkedésének és azért az ügy érdekében kikérte ebben a tárgyban az igazságügyminiszter véleményét.

A miniszter nézeteit a következőkben fejtette ki :

A mi programmunk egyik sarkalatos pontja - - úgymond a miniszter — az, hogy a nemzetet a vagyonosodás és magyarosodás utján vezessük. Nem akarunk üres szólamokkal, jelszavakkal dolgozni, hanem komoly és eredményes munkát óhajtunk végezni. A nemzet vagyonosodásának igazi és nagyarányú fejlődésére csak úgy számíthatunk, ha a produktiv munkát végző minden foglalkozási ág támogatja a törvényhozás tevékenységét azzal, hogy tanácskozásaiban aktiv résztvesz, kívánalmait, ohajiásait és sérelmeit a fórumon kidomborítja és befolyását a köz érdekeinek szemmeltartásával minél teljesebb mértékben érvényesíteni igyekszik. Mint ilyen produktiv foglalkozási ágaknak, a kereskedelemnek és iparnak is gondolkoznia kell megfelelő parlamenti képviseltetéséről, mert a nagyobbára jogászokból és földbirtokosokból álló képviselőház nem appreciálhatja kellőképpen a kereskedelem és ipar érdekeit. A legkitűnőbb elméleti nemzetgazdák sem ítélhetik meg annyira megbizhatóan, hogy mi vallik a kereskedelem és ipar javára, mint a gyakorlatban ezeken a pályákon működő helyes itéletü férfiak.

Ami sajátos viszonyunk Ausztriához kétszeresen szükségessé teszi a kereskedők és iparosok tevékeny részvételét a törvényhozásban, annál is inkább, mert Ausztria a tekintetben az ottani parlamenti alakulások folytán jobban föltudja érdekeit ismerni és azokat helyesebben tudja mérlegelni. Már pedig kiegyezési szerződéseink nagyobbára a termelés és forgalom, tehát az ipar és kereskedelem érdekei körül mozognak. Az osztrákok eddigelé ismerő közjogászaink csak utólag jutottak annak a tudatára, hogy egyik másik pontban a magyar termelést és fogyasztást károsító intézkedéseket fogadta el Az ilyen sérelmes engedmények a közvagyonosodás terén hátravetnek bennünket, mig a többi nemzetek futólépésben haladnak előre. Az ilyen hibákat néha már nem is kijavítani, de majdnem mindig óriási nehézségekkel jár ezeknek a későbben való kompenzálása. Ha kiegyezési tárgyalásokban ami részünkről is gyakorlati kereskedők és iparosok is részt vesznek, érdekeinket ebben az irányban könnyebben fölismerhetik és kárral járó tévedéseket könnyebben elkerülhetünk

Ezért helyesnek tartom, hogy a kereskedők és iparosok politikai alapon szervezkedjenek, a közjogi kérdésekben vallott felfogásokra való tekintet nélkül. Szükségesnek vélem hogy a kereskedők és iparosok országos szövetségét minél széleseob alapon megalkossák és a szervezkedés megindítására a mostani időpontot időszerűen ítélem, mert a nemzeti vagyonosodás fejlesztését célzó munkájában sem a törvényhozás, sem a kormány a kereskedők és ip irosok közreműködését nem nélkülözheti. Ha kereskedők- és iparosok országos szövetsége igazán a munka jegyében óhajt működni, tevékenysége nemcsak a merkantil foglalkozásúakra lesz áldásos, hanem az egész országra is. A gyakorlati produktiv munka emberet akiket hivatásuk az eredményesen való dolgozásra predesztinál, nem indulhatnak jelszaamely 10 perc alatta legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « , «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. L^U. den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.