Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-07-14 / 30. szám

2. oldal LOSONCI ÚJSÁG 1910. julius 14. élelmiszerét s emellett nem restéit a király palástjával takar ódzni; a felség szent és sérthetetlen, minden választási harc felett álló személyét védelmül maga mellé állítani. S azt hiszi, hogy nem lesz senki aki valaha számonkérje tőle ezeket a nemzet­ölő bűnöket. De lesz! Amint a szabadelvü-párt harminc éves uralmának véget vetett a nem­zet akarata, zsibbadtságából fel fog ébredni a nemzeti önérzet s úgy szét fogja verni ezt a nemzetietlen hadat, hogy hírmondó sem lesz belőle. Krónika. Még alig kezdte meg uj parlametünk műkö­dését, máris felmerül ugyanaz a jogos panasz politikai köreinkben, mely panasz a régi szabad­elvű kormány alatt is napirenden volt, hogy a képviselők nem tekintik képviselői mivoltuk köte­lességének azt, hogy necsak a napijakat szedjék fel a ház pénztáránál, hanem naponként és pon­tosan résztvegyenek a parlament ülésein is. Még alig kezdődött meg az ülésszak s már is annak a veszélynek teszik ki a házat, hogy az határozat­­képtelenné válik a képviselők részvétlensége kö­vetkeztében. Ha már az első időkben ily kevés érdeklő­dést tanúsítanak a tisztelt honatyák, hogy a ha­tározatképességhez szükségelt 100 képviselő jelen­létét sem tudják betartani. Uram, Istenem, mi lesz a jövőben, amikor a folytonos ülések következté­ben tényleg kifáradt idegek és fizikumok valóság­gal fárasztó munkát rónak majd a t. Házra. Egy ismert jokey automobil őrültségében halálba visz egy tehetséges és sok reményre jo­gosító fiatalembert. Azt hihetné az ember, hogy ennek természetes folytatása a jokey megrendsza­­bályozása, s természetes megbüntetése. A közön­ség természetesen nagyfokú érdeklődést tanusit az eset iránt, hiszen a kedvenc lovasáról van szó, aki annyi nagy dijat és oly sok pénzt szerzett a benne bízóknak. A rendőrség pedig csakis a napisajtó éber figyelme szorítására tartóztatja le a nagyurak kegyeltjét. Az automobil hobort eme tipikus képviselője érdekében pedig mindent meg­próbálnak, hogy kimentsék abból a csávából, melybe saját őrülete kergette belé s a mellyel egyik embertársának halálát okozta. Más szegény emberen már régen elverték volna a port és egy­­telen hang sem tiltakozna szigorú és méltó meg­büntetése felett. De ez esetben az egészen más. A legjobb jokeyről van szó, akinek a lovaglására a tisztelt nagyközönségnek még szüksége van. A halottat feltámasztani úgy sem lehet, igy gondol­kozik a közönség, a turfon pedig csakis a vétkes jokey lovaglásával léiét nyerni Szabadlábra tehát. Ne bűnhődjék a bűnös, bármily súlyos vétséget követ el, ha erős kézzel és kitünően lovagol. — Tisztelt betörő és zsivány utak, miért nem tanul­nak lovagolni! Akkor bízvást számíthatnak a kö­zönség s ennek pressziója alatt működő rendőrség elnénézére! S ha majd a halálba száguldanak szerencsétlen embertársaikkal, akkor a közönség ujjongása kiséri még ezen az utolsó utjokon is. Amerikában a fekete boxbajnok leverte a fehér ehampiont. Mire egész Amerikában kitört a feketék ellenes hangulat, s az óriási match után következnek a fekete-lincsek, a zavargások, csak azé t, mert a fekete Johnson leboxoita a fehér Jeffriet. Mi, akik itt a szelíd Európábau növ ked­­tünk s annak szokásait, modorát szívtuk magunkba az édes anyatejjel, egyáltalában nem tudjuk meg­érteni, hogy miképen lehetséges az, hogy két ember mérkőzését olyan rengeteg néptömeg te kinthette meg, oly horribilis beléptidijakat fizetett s végeredményben az egész ország békéjét feldúl­ták. Nálunk egy nemzetközi repülőverseny, melyen a világ legnagyobb érdeklődését felkeltő találmá­nyok versenyeztek azon, hogy melyik vigye el a felhők közötti versenyekben a pálmát, még csak annyi érdeklődést sem tudott kelteni, hogy legalább a versenyek rendezésével járó költségeket fedezze. S még azt mondják, hogy a magyar fajta tüzes, erőszakos turáni néptörzs hevesvérű leszármazottja. Óriás tévedés. Hidegebb, érdektelenebb, „nil ad­­mirari“-bb nemzetet, még a leghidegebb angol­szászok között sem találhatunk. Mert az esemé­nyek mutatják, hogy mi nem tudunk lelkesedni s áldozni semmiért sem. Ezért érthetetlen előttünk az Amerikában most dúló fekete—fehér testvér­harc izgató eseményei. VÁROSI ÜGYEK. (—) Köztisztasági szabályrendelet. A város jogügyi, pénzügyi bizottsága és a városi tanács tegnap délután tárgyalta a köztisztasági szabályrendeletet. A szabályrendelet köztisztasági övezetekre osztja a várost, tartalmazza a házbér­­fillérek behozatalát s általában ezt a nálunk már nagyon is akuttá vált köztisztasági kérdést más alapokra óhajtja fektetni. Ezen szabályrendeletet a jogügyi bizottság még a múlt év őszén tárgyalta, tegnap a pénzügyi részét vette bonckés alá a pénzügyi bizottság és a tanács. (—) Városi közgyűlés. A város képviselő­testülete hétfőn délelőtt Wagner Sándor polgár­­mester elnöklete alatt közgyűlést tart. (—) Tisztujitás. F. hó 11 én töltötte be a város képviselőtestülete a lemondás folytan meg­üresedett városi mérnöki és állatorvosi állásokat. A mérnöki állásra első helyen jelöltetett Farkas Zoltán helyettes városi mérnök, második helyen Franck Dezső magánmérnök. A képviselőtestület méltányolva Farkas Zoltán eddigi érdemeit őt egyhangó lelkesedéssel választotta meg városi mérnökké. Az állatorvosi állásra Lantos Jenő, Jünker Sándor, Ladányi József és Urányi Manó, az itt irt sorrendben jelöltettek. A képviselő tes­tület nagy szóiöbbséggel Lantos Jenőt választotta meg. A két megválasztott tisztviselő nyomban le is tette a hivatalos esküt. Az eskütétel után Farkas Zoltán városi mérnök meghatott szavak­ban mondott köszönetét azért az osztatlan s impozáns módon megnyi'vánult bizalomért, amelyet irányában a képviselő testület kifejezésre juttatott. Még ba a csoda megtagadtatik, úgy se ér az élet semmit ... A kisértés hangosabban jelent­kezett és izgató mámorral kerítette hatalmába. Igen, vallani, hogy a csoda megtörténhessék. Néma hangok beszéltek hozzá, láthatatlan kezek taní­tották, a hogy hirtelen felugrott a gyermek hör­gUOV/l V/ . János! — mondta. Feléje indult, térdre esett az ember előtt. Az mozdulatlanu’, kifürkészhetetlen tekintet tel hallgatott. És ekkor megszólalt az asszony: — Hallgass meg ... Él kell mondanom . . . Te nem voltál itthon . . . Mikor a katonaságnál voltál . . . Egyedül voltam a házban . . . Egy vadász jött be . . . Eltévedt . . . Egy pillanatig pihent a szobában ... De másnap . . . meg még sokszor . . . visszajött . . . és . . . Elhallgatott. A férfi makacs mozdulatlan hallgatása megfagyasztotta a vért ereiben. Ahogy felpillantott, a sötétben csak az ember lehajtott fejének also felét láthatta, de mintha nem harag, hanem inkább valamely különös örömkifejezés mozgatná meg a férfi álkapcsait. Akkor tűrhetet­len lett számára a csönd. Újra beszélni kezdett. Gyorsabban. Beszélt a magányról, a nyomorúsá­gáról, védekezni próbált, hogy a másik pillanatban annál hevesebben vádolja magát. De mert a férfi még mindig hallgatott, hirtelen elállt a szava. Végig simította kezevel a homlokát, mintha vala­mit el akart volna kergetni onnan és hebegni kezdett Nem . . . tudom . . . Nem tudom Könyörülj rajtam . . . És felhangzott a férj szava : — Nos ? Fejezd be. És az asszony befejezte : — És Péterke . . a gyermek ő csak az enyém! Meghajtott fővel, arcát a tenyerébe temetve, várta — villámcsapáshoz hasonlóan — a fenyítést . . . a csodát ... És mennydörgésként zuhant is rá a János hangja, ahogy megszólalt : — Te szemét ! — mondta. — Tudtam ! Föléje hajolva, lángba borult szilaj tekintet­tel ismételgette : Tudtam ! Ezért nal meg ! Tudtam ! Megmér­geztem ! És felegyenesedve, vad diadallal szemlélte az anyát, aki oda vonszolta magát a gyereke bölcső­jéhez, hogy ájultan essék össze a kis halott mellett He tétováznék, ===== lia íáj a lej e. hanem használjon azonnal Beretvás-pastiliai, . ., < Megvagyunk győződve arról, hogy Farkas Zoltán mérnökkel a város olyan elsőrendű erőt nyert, akinek tehetségével és szorgalmával a legremény­­teljesebben valósíthatók meg azok a műszaki transakciók, amelyek a mi rohamosan fejlődő vá­rosunkban lépten-nyomon szükségesnek mutat­koznak. Kereskedők és iparosok országos szövetsége. Székely Ferenc igazságügyminiszter a most lezajlott választási kampány alatt tartott egyik beszédében nyomatékosan rámutatott arra hogy a magyar törvényhozásban a kereskedők és iparo­sok eddigelé nem voltak kellő számarányban kép­viselve és e tekintetben a viszonyok gyökeres megváltozásának a szükségességét hangoztatta. A miniszternek ez a beszéde kereskedők és iparosok körében annál élénkebb visszhangot keltett, hogy ezeknek a foglalkozási ágaknak egy régi óhajtá­sát erősítette meg a kormány részéről. A Magyar Kereskedők Lapja az eszme fölmerülése óta lelkes szószólója volt a kereskedők és iparosok politikai szervezkedésének és azért az ügy érdekében ki­kérte ebben a tárgyban az igazságügyminiszter véleményét. A miniszter nézeteit a következőkben fej­tette ki : A mi programmunk egyik sarkalatos pontja - - úgymond a miniszter — az, hogy a nemzetet a vagyonosodás és magyarosodás utján vezessük. Nem akarunk üres szólamokkal, jelszavakkal dol­gozni, hanem komoly és eredményes munkát óhajtunk végezni. A nemzet vagyonosodásának igazi és nagyarányú fejlődésére csak úgy számít­hatunk, ha a produktiv munkát végző minden foglalkozási ág támogatja a törvényhozás tevé­kenységét azzal, hogy tanácskozásaiban aktiv résztvesz, kívánalmait, ohajiásait és sérelmeit a fórumon kidomborítja és befolyását a köz érde­keinek szemmeltartásával minél teljesebb mérték­ben érvényesíteni igyekszik. Mint ilyen produktiv foglalkozási ágaknak, a kereskedelemnek és ipar­nak is gondolkoznia kell megfelelő parlamenti képviseltetéséről, mert a nagyobbára jogászokból és földbirtokosokból álló képviselőház nem app­­reciálhatja kellőképpen a kereskedelem és ipar érdekeit. A legkitűnőbb elméleti nemzetgazdák sem ítélhetik meg annyira megbizhatóan, hogy mi vallik a kereskedelem és ipar javára, mint a gya­korlatban ezeken a pályákon működő helyes ité­­letü férfiak. Ami sajátos viszonyunk Ausztriához két­szeresen szükségessé teszi a kereskedők és ipa­rosok tevékeny részvételét a törvényhozásban, annál is inkább, mert Ausztria a tekintetben az ottani parlamenti alakulások folytán jobban föl­tudja érdekeit ismerni és azokat helyesebben tudja mérlegelni. Már pedig kiegyezési szerződéseink nagyobbára a termelés és forgalom, tehát az ipar és kereskedelem érdekei körül mozognak. Az oszt­rákok eddigelé ismerő közjogászaink csak utólag jutottak annak a tudatára, hogy egyik másik pontban a magyar termelést és fogyasztást káro­sító intézkedéseket fogadta el Az ilyen sérelmes engedmények a közvagyonosodás terén hátra­vetnek bennünket, mig a többi nemzetek futólé­pésben haladnak előre. Az ilyen hibákat néha már nem is kijavítani, de majdnem mindig óriási nehézségekkel jár ezeknek a későbben való kom­penzálása. Ha kiegyezési tárgyalásokban ami részünkről is gyakorlati kereskedők és iparosok is részt vesznek, érdekeinket ebben az irányban könnyebben fölismerhetik és kárral járó tévedése­ket könnyebben elkerülhetünk Ezért helyesnek tartom, hogy a kereskedők és iparosok politikai alapon szervezkedjenek, a közjogi kérdésekben vallott felfogásokra való te­kintet nélkül. Szükségesnek vélem hogy a keres­kedők és iparosok országos szövetségét minél széleseob alapon megalkossák és a szervezkedés megindítására a mostani időpontot időszerűen ítélem, mert a nemzeti vagyonosodás fejlesztését célzó munkájában sem a törvényhozás, sem a kormány a kereskedők és ip irosok közreműkö­dését nem nélkülözheti. Ha kereskedők- és iparo­sok országos szövetsége igazán a munka jegyé­ben óhajt működni, tevékenysége nemcsak a merkantil foglalkozásúakra lesz áldásos, hanem az egész országra is. A gyakorlati produktiv munka emberet akiket hivatásuk az eredményesen való dolgozásra predesztinál, nem indulhatnak jelsza­amely 10 perc alatta legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « , «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. L^U. den gyógyszer­­tárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents