Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-06-30 / 28. szám

2. oldal LOSONCI UJSAO 1910. junius 30. kultiválásával keresi kenyerét, akkor bízvást leszámolhatunk azzal a reménységünkkel, hogy országunk fejlődése rohamvást halad­jon előre s meg kell elégednünk azzal a csigalassúsággal, vagy egyenes stagnálással, mely már évtizedek óta jellemzi hazánkat. S itt nyer beigazolódást aggodalmunk. Ha országunk a kereskedelmi, de főleg ipari élet terén mutatna haladást, ha gazdasági gyárak s ipari vállalatok füstölgő kéményei piszkitanák be az aranykalászos rónák illa­tos téréit, akkor nyugodtabban, remegés nélkül tekinthetnénk abba a szép, abba az örvendetes jövendőbe, melyet mint jó magyar hazafiak hazánknak kívánunk s kép­zeletünkben oly fényesre kirajzoltunk. Országos ünnep Losoncon. Kossuth-szobor leleplezés szept. 19-én. Az egész országra kiható és fényes keretek között lefolyó ünnepségben lesz része Losonc városának f. évi szeptember 19-én. Ezen a na­pon, mely tudvalevőleg Kossuth Lajos születése napja, fog megtartatni a Kubinyi-téren felállítandó Kossuth-szobor leleplezési ünnepélye. Wagner Sándor polgármester, a szoborbizott­ság elnöke, aki több ízben megtekintette Holló Barnabás műtermében a készülő Kossuth-szobrot, a szoborbizottságnak f. hó 22-én tartott ülésén bejelentette, hogy a szobor már az öntődében van és nemsokára teljes befejezést nyer. Elérke­zett tehát az idő a leleplezési ünnepély előkészí­tésére, A szoborbizottság az ünnepély lefolyásá­nak részleteit még nem állapította meg, azonban a polgármester indítványára egyhangúlag elhatá­rozta, hogy egy országos jellegű ünnepély kere­tében fogják leleplezni nagy hazánkfiának Loson­con felállítandó szobrát. Az ünnepségre meghívja a város a kormányt, a parlamentet, Kossuth Lajosnak mind a két fiát, továbbá a szomszédos vármegyéket és városokat, több kulturíntézetet és hatóságot stb. A nagyszabású ünnepség programm­­jának részletes kidolgozása végett a szoborbizott­ság nemsokára ismét összeül. Meg vagyunk győződve arról, hogy Losonc város közönsége mindent el fog követni, hogy ezen szokorleleplezési ünnepély a nemzet atyjának örökké élő emlékéhez méltóan, impozáns módon folyjon le. VÁROSI ÜGYEK. (—) Városi tanács. F. hó 27-én került a tanács elé a pénz- és jogügyi bizottságoknak az államsegély felhasználására, illetve a városi tiszt­viselők fizetésrendezésére vonatkozó javaslata. A tanács a pénz- és jogügyi bizottság javaslatát fo­gadta el, mely — mint egyszer már megírtuk — a tisztviselőkre nézve nem méltányos. A tanács ezen határozata ellen a közgyűléshez kisebbségi vélemény lesz beadva, melyet a képviselőtestület tekintélyes része támogat. Kimondotta a városi tanács, hogy azon esetben, ha Rakottyay György kötelező nyilatkozatot állít ki arra nézve, hogy a volt . Steiner“-féle telken színházat, gőzfürdőt és szállodát épit, hajlandó a „Feiner -féle telekre vonatkozólag a kisajátítási eljárást a város költsé­gén megindítani. (—) Tisztujitás. A lemondás folytán meg­üresedett s helyettesítés utján ideiglenesen betöl­tött városi mérnöki és állatorvosi állások julius hó 11 -én fognak rendközgyülésen véglegesen betöl­tetni. — Reméljük, hogy a képviselőtestület, mél­tányolva a már ideiglenesen alkalmazott tisztvi­selők eddigi szolgálatait, őket egyhangúlag fogja megválasztani. (—) Emeletes házak építése. Városunk­ban a magas építkezések iránt nem valami nagy kedv mutatkozik Évek telnek el, mig egy-egy emeletes ház épül, éppen azért örömmel vesz­­szük a hirt, hogy legközelebb két emeletes ház épül Losoncon. Az egyik a Rákóczi-uton a másik pedig a Buza-téren. A Rákóczi-uton Weisz Samu, a Buza-téren pedig Heks József építkezik. Harminc ember — egy ellen. Elvettek egy tisztikardot. Saját tudósítónktól. -Vasárnap este parázs kis botrány zavarta meg egy balassagyarmati kávéház vendégeinek nyugalmát. Német József honvédfőhadnagy ittas állapotban betért a kávéház helyiségébe egy másik tiszttársával. Jókedvük annyira elragadta őket, hogy Németh főhadnagy a mellette elhaladó Domán Vilmos bérlőt fölszólította, hogy igyék velük egy pohár sört. Domán gorombán válaszolt az invitá­lásra, amit a főhadnagy szintén gorombasággal viszonzott. A hatalmas termetű Domán erre tett­­legességgel felelt, mire természetesen kitört a bot­rány, mert a főhadnagy karddal volt kénytelen fellépni támadója ellen. A kávéház vendégei, amidőn észrevették, hogy a teljesen ittas főhadnagyot könnyűszerrel leszerelhetik, egyszerre felkerekedtek s a nagy sereg vitéz embernek csakugyan sikerült is a kar­dot a főhadnagy kezéből kicsavarni. A szenzációéhes napisajtó többnyire túlzott animozitással szokta a katonatiszti botrányokat letárgyalni. Egy fővárosi 'estilap valóban el is veri a port a főhadnagyon. Pedig mi ez esetben nem a főhadnagyot okoljuk a botrányért. Józan, okos ember sohasem köt ki egy ittas emberrel. és rengetegekben. Párisban az egész világ iró­­világa ünnepli, fejedelmek a barátai s a felesége, anyósa ugyanakkor dróton rángatja és sanyar­gatja, mint a háziállatot. A francia romantikusokon nevelődik a világirodalomban páratlan fantáziája, s a két felesége színésznő. Mikszáth egy emberöltővel utóbb már a reálizmus korszakának írója. Az abszolutizmus ko­rában nő fel férfivá, elnyomás és elvtagadás képei közt. Nyárspolgári az élete, sikertelenségek és szülei halála nevelik korán férfiúvá. Jókainak az idealizáló fantáziája a fóereje, Mikszáthnak a józan reális megfigyelés. Jókai min­dent nagyit, Mikszáth mindent kicsinyit. Jókai az emberalakjait félistenekké teszi, Mikszát még fél­isteneinket is emberekké. Mindkettőjüknek van humora, de mig Jókai humora mindent bearanyoz, Mikszáth mindenről lehántja az aranyozást s meg­mutatja alatta a gyarló kenderkócot. Jókai 1—2 jellemvonással rajzolja meg alakjait, kik vagy angyalok, vagy ördögök, Mikszáth apró mozaik­­vonásokból pepecseli össze reális embereit. Jókai előadása csupa lendület, a Mikszáthé : csupa ötlet. De hiszen azt a fejlődési utat, melyet Jókai­tól a maga művészeti állapotáig Mikszáth megtett, a magytr olvasóközönség is megtette a Jókai ko­rától a mai állapotunkig. Hanem azért megmarad­tunk mi is épp annyira magyaroknak, és a mi mai Mikszáthunk se kevésbé magyar, mint az egykori Jókai. Csakhogy Jókai az ábrándokkal teli, romantikusan csapongó magyar lélek. Mikszáth a kiábrándult, józan humoru magyar lélek. Mikszáth­nak is magyar az egész világa és pedig a lágy szlávhoz hajló szláv magyar. Magyarok az alakjai, meséi, a színei, a józansága és frissesé re, a me­­sélése tempója, az egész életbölcselete, őszies érzés­világa. Bármely ezutáni század, ha kivácsi lesz a XIX. század második felének magyar világára, a Mikszáth müveiben miniatűr-képekben megtalálhatja És bizonyos, hogy az azutáni századok is gyakran fogják forgatni Mikszáth müveit. Ma is már legelterjedettebb Íróink közé tartozik. Akik nem akarják lelkűket fölvérezni az uj nagy szláv irók végletes nagy igazságaival és szenvedélyeivel, akik fölfrissülni és megkönnyülni akarnak, azok Mikszáthot olvassák. Külföldön őt éppen a nagy szláv irók közönsége olvalvassa, Gegoly, Turge­­nyev, Tolsztoj, Gorkij után megenyhülésül. Min­den müveit nyelven közkézen forognak regényei s még értékesebb apró elbeszélései. Némely nyu­gati nagy nyelveken egyes müvei több kiadást értek, mint magyar eredetiben. Nálunk is a Jókaié­val vetekszik az olvasottsága. Népszerűségének bizonyítéka a Mikszáth ünnepélyek hosszú soro­zata is, mely az egész ország minden városából juttatott neki egy-egy babérlevelet. A jelenkor népszerűsége még nem utolsó fórum egy iró értékének megállapításához, de már az is kétségtelen tanúbizonysága legalább is annyi­nak, hogy a mai magyarság ez iró lelkében eré­nyeivel s fogyatkozásaival a maga lelkére ismert. Bodor Aladár. He tétovázzék, ===== ha táj a íej í‘. hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, És ez az elv akkor sem változhat, ha véletlenül katonatiszt találtatik az ittasság bűnében. Semmiesetre sem volt tehát bátor cseleke­det egy ittas állapotban lévő katonatisztet botrány központjává tenni és azután 20 —30 ember segít­ségével kardjától megfosztani s ezáltal existenciá­­jának megrontására törekedni. Ugylátszik, hogy másnap Dománék is szé­­gyelték a gavallértalan hősködést, mert a 30 ember közbejöttével elvett kardot a főhadnagy­nak visszaadták. Véres szerelmi dráma Szécsényben. A fővárosi napilapok hasábokon keresztül emlékeztek meg dr. Szőke Jakab szécsényi ügyvéd szenzációs gyilkosságáról, aki Rökk István járás­­birósági jegyzőt szerelemféltésből agyonlőtte. A szécsényi véres tragédiának előzményeit és rész­leteit alábbiakban adjuk: Dt. Szőke Jenő ügyvéd, öt évvel ezelőtt nyitott ügyvédi irodát Szécsényben. Intelligens úri embernek ismerte mindenki és kitűnő irodája csakhamar előkelő pozíciót biztosított neki a me­gyében is. Néhány évvel ezelőt nősült meg; felesé­gül vette Grün beszterczebányai gyáros gyönyörű leányát, Renét Házássága azonban nem volt bol­dog. Az asszony nem szerette urát és állandóan az udvarlók egész seregével vette magát körül. Féltékenységi jelenetektől volt hangos gyakran az ügyvéd háza. Szőke ideges, komoi lett s bár imádta feleségét, akitől két gyermeke van, két évvel ezelőt válni akart tőle. Meg is indította a válópört, de az asszony szülei kibékítették a há­zaspárt és Szőke visszavonta a válópört. Bejáratos volt az ügyvéd házához Rökk István járásbiró­­sági jegyző is. A huszonkétéves, elegáns fiatal ember tetszett Szókénének és Szécsényben már régóta rebesgették, hogy Rökknek viszonya van Szókénével. A képviselőválasztások idején Szőke kortesuton járt a megyében; mikor hazajött, valaki besúgta neki, hogy feleségét bizalmas együttlétben látta Rökkel. Az ügyvéd felelősségre vonta az asszonyt, aki bevallotta, hogy szereti a jegyzőt. Szőke ekkor elment az asszony szü­leihez Beszterczebányára és elmondta, hogy válni fog feleségétől. Szókéné ekkor apja és anyja előtt kijelentette, hogy bár Rökk ugyan tetszik neki, de viszonya nem volt vele. Szőke ügyvéd látszólag megnyugodott fele­sége nyilatkozatában, azonban szombaton reggel ismét kiütött közöttük a családi viszály. Szőke ismét kérdőre vonta feleségét és bár az asszony ismét tagadólag utasította vissza a gyanút, a fel­indult Szőke azzal rohant el hazulról, felkeresi és kényszeríteni fogja Rökköt, hogy vegye feleségül az asszonyt. Szőke Szécsény község főutcáján, a cukrászüzlet előtt találkozott Rökkel. E végzetes találkozás lefolyását még nem állapította meg a nyomozás. Egyik verzió szerint Rökk gunyo-san üdvözölte az ügyvédet, aki erre Browing-revol­­veréből többször a jegyző felé lőtt. A másik ver­zió szerint heves szóváltás támadt Szőke és Rökk között s midőn Szőke először lőtt, Rökk negi ugrott az ügyvédnek, elkapta balkarját, ámde ezalatt Szőke újból lőtt. A golyó Rökknek hasát találta. Rökk jegyző aléltan támolygott a cuk­rászdába, az ügyvéd azonban még kétszer feléje lőtt, de ezek a golyók már nem találtak. A cuk­rászda előtt összecsődült a kis város népe, a megrémült emberek nem mertek az ügyvédhez nyúlni, úgy, hogy Szőke akadálytalanul távoz­hatott s jelentkezhetett az ügyészségen, hol val­lomást tett a gyilkosságról, mire — a balassagyar­mati vizsgálóbíró intézkedésével — előzetes letar­tóztatásba helyezték, bár Szőke ügyvéd felfolya­modással élt a letartóztatás ellen és kauciót is ajánlott fel, hogy bocsássák szabadon, a balassa­gyarmati törvényszék vádtanácsa Szőke kérel­mét azonban visszautasította. Szőke kihallgatá­sakor azt vallotta a vizsgálóbíró előtt, hogy azért lőtte le Rökköt, mert felesége beismerte előtte, hogy tiltott viszonya volt Rökkel- A féltékeny ügyvéd szerencsétlen áldozatát, Rökk Istvánt azonnal orvosi kezelés alá vették ; Szegedről sür­­sürgönyileg hívták hozzá a szüleit és Bartha Gábor budapesti jeles mütőorvost, ki még szom­baton este megoperálta Rökköt. Eltávolitotta a golyót. Beleit négy helyen összevarrta, de a sze­rencsétlenen már nem segíthetett. Hashártyagyul­­ladás lépett fel és a szerencsétlen Rökk István vasárnap reggel fél kilenc órakor anyja karjai amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. » , «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. AT3 L&U. den gyógyszer­­tárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents