Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-06-09 / 25. szám
V. évfolyam. 25. szám. Megjelenik minden csütörtökön. LoSOflC, 1910 jtltlítlS 9. * ” * _ • • .... ~~ ' ‘ 1 I 11 m 11 mm I I 11 1 % 11 L„rD^x-n » I I P Éj wmm gj ■ II I KB M továbbá nó^rád megyei Eli |ljÍj pfflj j£9| Kg |gg ^PPf| jjjSjg HB gBI jjj^ S8| Bg| elésére vonalkczó telegvesiilete tai'ini részére ^flfl HH BSLf $1§S 3g3£! jgfö jWgP Sj-Ä E&’ flraE gffgL B 9B HE ____ evi e,öfize^<!ij 5 kor ■ II H Sj HB K II 11 m Rjgj ÍJ II MT8k Egyes szám ára 2») fii ^HUBUiT SB? £« xS1§|PBB talban. A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A választások tanulságai. A nemzeti függetlenség és szabadság legfőbb kérdésein: az önálló bank s a vele ígérkező önálló vámterület kérdésein tört meg a hatalmon levő függetlenségi párt, ezen bukott meg a Kossuth Wekerle kormány, ezért oszlatták föl a képviselőházat és ez uj választás főkérdéseül ez volt kitűzve a választóközönség elé. Ez volt tehát a kérdés, melyre Magyarország választóközönségének válaszolni kellett: kell-e Magyarországnak az állami függetlenség és szabadsága annak nélkülözhetetlen és tényleges főalkotmányai: az önálló bank és önálló vámterület. A választások erre az önálló bankot | és vámterületet nemakaró munkapártnak az j állami függetlenségünket tiltó királyi akarat előtt való «békés» lemondásnak adtak többséget. Nos, ebből talán az következik, hogy Magyarország, mely ezelőtt 4 5 évvel lázas sürgetéssel az állami függetlenség kivívását bízta képviselőire, most 4 5 év után nem óhajt állami függetlenséget és szabadságot ? Magyarország 20 milliónyi lakossága mind föladja s megtagadja nemzeti s egyéni érdekeit és áttér egyetlen embernek, 1. Ferencz Józsefnek akaratára ? Korántsem. I. Ferencz Józsefnek V\a gyarországra vonatkozó politikai akaratára ma ép úgy nem bírunk átállani, mint akár a chlopi-i napiparancs napján, vagy 1849 október 6-án. O kijelentette, hogy az önálló bankot s vámterületet, minthogy Ausztriának kárára volnának, semmiesetre nem akarja, ellenben Magyarország állami függetlenségének a főtényezőit szinte kivétel nélkül minden magyar akarja, még akik a munkapártra szavaztak is, még a nemzetiségek is, mert ők is tudják, hogy csakis ezekkel lehet gazdaságilag megerősödnünk. A királlyal e politikai kérdésekben egyetértés tehát nincs és nem is lehet, mert a lelkek tele vannak kiegyenlithetetlen fölháborodással és legyőzhetetlen háborúval. A munkapárt nem hozott békét, nem csikart . ki lemondást; a nemzeti akarat súlyát el nem vette, csupán mérlegét hamisította meg. Az öt évvel ezelőtt való választásokon a nemzet már nyilatkozott a most is kitűzött kérdésekről, csakhogy akkor a nemzet akarának teljesítését álnokul elhalogatták, most pedig elnyomták. És a nemzet akkori akaratnyilvánítása, az akkori képviselőválasztások hűbben, illetékesebben fejezték ki a nemzet igazi akaratát Bizonyára a mai munkapárt se tagadja, hogy a múltkori választások tisztábbak, becsületesebbek voltak a mostaninál, ezt maga Tisza István is elismerte. Aztán meg ha épen a Tisza-párt oly nagyon szereti hangsúlyozni a nemzeti szempont szem előtt tartását, hát tartsák szemük elé Magyarországnak múltkori s mostani választási térképét s kérlelhetetlen és elitélő bizonysággal látni fogják, hogy mig a múltkori, a függetlenségi országgyűlés a maga többségét épen a szinmagyar vidékekről szerezte, addig a mostani országgyűlésen a munkapárt a maga diadalait épen a nemzetiségekkel aratta a magyarság fölött s a függetlenségi párt épen a szinmagyar vidékekről került ki. A mostani munkapárt a maga többséges diadalát az ország legmüveletlenebb lakosságával aratta a legműveltebb magyarság fölött. Hogy csak a mi választókerületünknél maradjunk: Turopalya és környéke a munkapárt elveiért hevült egy szivvel-lélekkel, Losoncon a többség a függetlenségieké volt, bár fele nem mert rászavazni. Á legműveltebb Budapesten a választóknak negyedrésze sem szavazott mostan, a nemzetiségeket tízezrével szavaztatták a munkapártra. Mindezt a választások összes iratai tanúsítják s maga a munkapárt sem vonhatja kétségbe. Ejnye uraim, hát hol itt a «magyar nemzeti szempontnak és az intelligenciának uralma ?» A mostani választáson felekezeti, nemzetiségi izgatások mértéktelen arányokat öltöttek, a hatalmi presszió, vesztegetés sokkal erkölcsrontóbbak voltak a múltkorinál, ezt a munkapárt se tagadja. Mindezen tanulság legerősebb meghatározássá kell hogy érleljék az egész országban és a munkapártban is azt a követelményt, hogy mindenekelőtt ez országgyűlés legfontosabb kötelessége a szavazói jognak titkossá és minél általánosabbá tétele. Ezt a törvényt szinte minden munkapárti képviselő megígérte : hát már most lássuk, váltsák be Ígéretüket. íme egy programmpont, melyben velük egyetértünk, mögéjük állunk (hogy ne is hátrálhassanak), ha borsódzik is a hátuk, ha saját sírjukat vélik is megásni vele, csak előre, csapdában szorulva is csak előre, hősiesen fogvacogva is csak előre! Bodor. Petíciók. A munkapárti erőszakoskodások és vesztegetések országszerte méltó felháborodást keltettek s napról-napra vesszük a hirt az ország különböző kerületeiből, hogy petícióval támadják meg a munkapárti mandátumokat. Értesüléseink szerint Nogradmegyében petícióval támadják meg gróf Wickenburg Márk, Mocsáry Sándor és Scitovszky Béla mandátumát. Rohonyi Gyula losonci mandátumának megtámadtatását pedig pártunk végrehajtó-bizottsága tegnap tartott gyűlésén határozta el. — Választási utóhangok. \ bgyarmati függetl. pán végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy Wickenburg Márk gróf mandátumát petícióval támadja meg és hogy több vármegyei tisztviselő és munkaparti főkortes ellen bűnvádi följelentést tesz vesztegetés, a hivatalos hatalommal való visszaélés és a választási törvénybe ütköző bűncselekmények elkövetése miatt. A kisebbségben maradt Horváth József dr, pártja különben nagy tüntetéseket rendezett Wickenburg Márk gróf ellen. Tegnap este Horvath József dr.-t bankettal búcsúztatták el, amelyen több, mint ötszáz ember vett részt. Horváthnak bokrétát adtak át, amelynek a szalagján ez a fölirás volt: , Horváth József dr.-t tekintjük képviselőnknek, ha az erőszak és lélekvásáriás útját is állta az igaz akarat megnyilvánulásnak.“ — Újságírói kötelesség. Minden modern gondolkozásu kulturember tisztában van a sajtó feladatával. Az újságírónak kötelessége, hogy a közérdeket önzetlenül és objektiv alapon szolgálja. Hivatása magaslatán álló ujságiró személyi hajszát sohasem indít, de könyörtelenül bírálat alá kell venni a közérdeket, a jogrendet sértő tevékenységeket a személyre való tekintet nélkül. Megtörtént, hogy lapunk junius 3-iki számámában jogos bírálat tárgyává tettük Szakáll Istvánnak, a füleki választás küldöttségi elnökének hivatalos ténykedését. Hangsúlyozzuk: hivatalos eljárását, tehát nem személyét. És ennek ellenére Szakáll István lovagias elégtételt kért szerkesztőnktől Kristóff Sándortól. Meg kell állapítanunk, hogy ezen elégtétel kérésnek terrorizmus színezete van. Egy újságírót, annak rendje és módja szerint felelősségre lehet vonni, ha az, amit megirt nem felel meg az igazságnak, elégtétel kéréssel és adással azonban a megtörtént tényeket és visszaéléseket megváltoztatni nem lehet. Szerkesztőnk azonhan még sem tért ki a lovagias elégtételadás elől, annál is inkább, mert amit irt, annak igazságát tanukkal tudja igazolni s azt a peticionális eljárás befejezéséig fen is tartja. Szerkesztőnk az inkriminált cikkben az erőszakoskodó küldöttségi elnököt bírálta és nem Szakáll István személyét, minek folytán a lovagias elégtételadás feltételét képező nyilatkozatot szerkesztőnk készséggel kiadta. Ezekhez képest Kristóff Sándor szerkesztő kérésére a fentebbi ügyre vonatkozólag közéteszszük az alábbi nyilatkozatot : „Kijelentem, hogy a L. U. 1910 junius 3-án megjelent szániában foglalt és Szakai) István urra vonatkozó közlemény tartalmával Szakai! István urat nem volt szándékomban személyében sérteni. Kristóff Sándor.“ Lapunk múlt számában megírtuk, hogy Forgách Antal gróf a losonci függetlenségi választópolgárokat súlyosan sértő, becsmérlő kifejezéseket használt több Ízben. Forgách Antal gróf f. hó 6-án pártunk vezető férfiai előtt azon határozott kijelentéseket tette, hogy ő a losonci függetlenségi polgárságot a legnagyobb mértékben tiszteli s távol áll tőle minden sértő szándék. Igaz ugyan, hogy a választási harc hevében gyakran röppennek el hevesebb és elhamarkodott szavak és kijelentések. A választás lezajlása utáni nyugodtabb érában elhangzott ezen kijelentését Forgách Antal grófnak, az igazabbnak s a józanabbnak kell tekintenünk, miért is készséggel adunk helyet Forgách gróf ezen megnyugtató s a neki tulajdonított sértő kifejezéseket rektifikáló kijelentésének. VÁROSI ÜGYEK. (—) Államsegély. E hó 6-án tárgyalta a pénz- és jogügyi bizottság és a városi tanács a városi tisztviselők illetményeinek az államsegélyből eszközlendő kiegészítését. Eltekintve attól, hogy egyes tisztviselők nem részesittettek az őket, az e tárgyban kiadott miniszteri rendelet intencióia szerint, megillető államsegélyben, a tanács egy esetben a rendelet tételes intézkedésétől is eltért, természetesen az összes többi tisztviselők nem csekély sérelmére. A május hó 14-én megjelent 62000/111. 1910. B. M. számú körrendelet tételes intézkedése szerint ugyanis : „a nagyobb rendezett tanácsú városokban (B. táblázat) a tanácsnok és a főjegyző csak akkor sorozható a Vili. fizetési osztályba, ha a polgármester helyettesítésével szabályrendeletileg meg van bízva!“ Losonc r. t. város 145/1897. Egy. sz. szervezeti szabályrendeletének 100- §-a szerint pedig „a polgármestert helyettes polgármesteri címmel távolléte vagy akadályoztatása esetén azon tanácsnok helyettesíti, kit a közgyűlés a tanács javaslatára helyettesül kijelöl.“ De a városi főjegyző a polgármesternek nemcsak papíron, hanem tényleg sem helyettese. Legalább is azon tény, hogy nevét a kiadványokra a polgármester megbízásából — amelyért a felelősség is a polgár-
