Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-06-03 / 23. szám

„Győztek.” Dühöngött az erőszak, nyílt piacon dorbézolt a prostituálás, kis egzisztenciák réme: a hivatalos presszió akcióba lépett, paspartut nyert a lélekkufárkodás, az uj nemesítések szégyen-milliói szertegurultak az országban, — Nógrádba több százezer korona jutott; — a politikai meggyőződést csendőrszuronnyal diktálták a választókra, a sárga istenség szatirikusán csengő kacajával érveltek és az alkohol-méreggel lelkesítették a fanatizálásra hajló hordát. És ez a horda mámorközi állapotban vállalkozni mert arra a dicstelen szerepre, hogy a gondolkodni akarók és merők agyára nehezedjen, hogy az Eszme hirdetői­nek ajkán némitsa a szót, hogy a kerüle­tekre szabadított politikai grajzlerosoknak, a k. u. k. hofliferantoknak mandátumot juttasson. A kloáka felszakadt. Mérges-miazmás csatornalovagok törtek be az alkotmányos jogok gyakorlása szentnek hitt csarnokaiba. Gálád íélekkufárok — zsebeikben pénz­zel, kezükben a hivatalos presszió virgácsá­val, ajkukon a keritők mézes — gyilkos hazugságaival és a legvakmerőbb fenyege­tésekkel — profanizálták a szentélyt, sárba tiporták a törvényes jogrendet, megtagadták a politikai tisztesség legelemibb követelmé­nyeit. A kegyeket osztogató hatalom pálinka­­bűzzel sűrített levegőjének szabadröpülői befogatták magukat a bécsi érdekek diadal­szekere elé és az ocsmányságba, a nemzet­rontó elkövetménybe magukkal rántották, magukkal csábították, magukkal erőszakol­ták a lelki és szellemi sötétség hordáját. Szégyenpir futja el arcunkat annak a gyászosan szomorú ténynek konstatálására, hogy a magyar nemzeti érdekeknek, a glóriaövezte Eszméknek sírját magukat ma­gyar embereknek valló individumok segítet­tek megásni. Ökölbe szorul kezünk és a megbecs­­telenitett igazság bemocskolt palástjából ostort kellene fonnunk, hogy a kufárok elvetemült bandáját kiverjük a bitorolt, a becstelen, immorális eszközökkel okkupáit szentélyből. Olvastán azoknak a tudósításoknak, melyek a nógrádmegyei kerületekben a választást megelőző hóhérmunkáról és vá­lasztáson történtekről szólnak, lelki szemeink előtt gyászmenet vonul el: a megfeszített Igazság hulláját kisérik a mélyre ásott sirhoz. A Judások arcára kiült a győzelem érzete; a kielégített fajtalankodási vágy visszataszító fénye lövell ki a politikai betegidegzetüek szemeiből és rekedt hangon üvöltik: Győztünk! Ez a győzelem ki meri állítani az ellenkezőjét ? — a pálinka győzelme volt. Erkölcstelen, dicstelen, szégyenletes. Méltó azokhoz, akik «győztek.» A választás. Tömérdek pénzáldozat, szemérmetlen vesz­tegetés, hivatalos presszió brutális erőszakoskodás. Ezzel szerezte meg a munkapárt győzelmét. Meg akarjuk őrizni hidegvérünket s csillapí­tani párthiveink felizgatott kedélyeit, nem írunk tehát ez alkalommal arról a felháborító erőszakos­kodásáról, amelyet a munkapárt fegyverül használt a lefolyt küzdelemben. A választás a legpéldásabb rendben folyt le, párthiveink a függetlenségi eszmékhez méltóan, nyugodt jogtisztelő férfiak módjára viselkedtek. A kirendelt óriási karhatalom inkább csak a szen­vedések felcsigázására, múlt csillapítására volt jó. Bent a választás helyiségében pedig folyt a munka, a „nemzeti munka“. A lepálinkáztatott szavazók hordták voksaikat a Rohonyi urnájába. A függetlenségi párt szavazói azonban sűrű rosta alá kerültek, s főrostálóként dr. Monti Rezső szerepelt, aki az elnöki hatalmat és tekintélyt a saját önkényeskedésének és tulkopásainak rendelte alá s basáskodásával megbotránkoztatta a szavazó polgárokat. A fülek! kerületben Szakáll István küldöttségi elnök volt a terro­rizmus képviselője. Félretéve minden szemérmet, a leghailatlanabb módon erőszakoskodott és gorom­­báskodott. Persze, ezt Szakáll István úrtól nem is lehet rossz néven venni, mert hisz neki fogalma sincs arról, hogy mi az a jog, mi az a törvény. Az ő egész, ezen minőségbeli kvalifikációja az volt, hogy szálas termete, erős hangja és szerfelett erőszakos természete van. Az egész választás tehát az ő egyéniségének megfelelő mederben folyt le. A választások eredményei. Nográdmegyének mind a hat kerületében a munkapárt győzött. Balassagyarmaton: Gróf Wickenburg Márk 20ö. Füleken: Mocsáry Sándor 195. I MM Ilii Ilii Nógrádban: Rohonyi Gyula 1233. ivi tiZib 1 tiy cjy ti id 1 17. A7pr$pn vhpn • Szirákon: szótöbbséggel. Balássy Árpád 400. A 6 képviselő közül 1 államtitkár, 1 gróf és 4 dzsentri földbirtokos. Boldog lehetsz Nógrádvármegye népe, ezek az urak fogják a te sorsodat intézni a parlament­ben. És ha majd a pálinkamámor, elszállt és eladott lelketek ára szintén lecsúszott a torkotokon,— akkor majd tudatára fogtok eszmélni annak, hogy ti csak eszköz, közönséges megvett és megvetett anyag voltatok arra, hogy hatalmat adjatok azok kezébe, akik az országnak és tenmagatoknak ki­számíthatatlan kárára lesznek. Scitovszky Béla 173 A pártok számaránya. Justh-párti 36 Kossuth-párti 45 Pártonkivüli függetlenségi 4 Munkapárti 193 (ebből 10 kettős mandátum) Néppárti 11 Pártonkivüli 67-es 14 Nemzetiségi 4 Demokrata 2 Pótválasztás 13 Összesen 322 kerület eredménye ismeretes. HÍREK. Lapunk mai száma az országos nyom­dászsztrájk miatt nem jelenhetett meg kellő időben. Ezen akaratlan mulasztásunkat azonban egy vasárnap reggel megjelenő terjedelmes számmal pótoljuk, amikor is részletesen fogunk beszámolni az általános választások körülményeiről is. Vér a választásokon. A nemzeti munka­pártnak a falusi szavazókat lepálinkáztató nemzeti munkája nem maradt eredmény nélkül. A munka­párt választási táborán keresztül robogó gácsi vonat négy munkapárti szavazót gázolt el, akik közül Kralinszky György divényi lakos azonnal meghalt, kettő életveszélyesen, egy pedig könnyeb­ben sérült meg. A munkapártot e katasztrófa nem érintette, mert a szerencsétlen áldozatok már le­szavaztak A dicstelen győzelem után hazavonuló mun­kapártiak ostromállapothoz hasonló bevonulást rendeztek a városon keresztül. A fegyveres tünte­tés, természetesen, igen rossz vért szült a közön­ség körében s zajos abcugolással adott kifejezést a hatalommal kérkedők elleni megvetésének. Itt-ott bizony még kövek is röpültek s a Sacher szódás fiának revolver lövöldözései után valóságos kő­záporrá fajult. A harc hevében dr. Hajós József és dr. Gyurkovics sérültek meg; két tüzér leesett a lováról s az egyik oly súlyos sérülést szenve­dett, hogy beszállították a csapatkórházba. Rágalom és hazugság ölelkezik egymással a Losonc és Vidéke legutóbbi különkiadásában. Aki azt a lapot irta, nem tudjuk, valóban olyan ostoba-e, mint aminőnek látszik, vagy csak teszi magát ilyennek. Mert egészséges ésszel, még a pálinkagyőzelem mámorában sem mondhat ívalaki olyat, hogy az ellenzék, a függetlenségi párt a választáskor, vagy valaha terrorizált volna. Ez egy olyan otromba rágalom, amelyért szégyenük­ben lesülhet a bőr az arcukról azoknak a mun­kapárti uraknak, akik a L. és V. piszkolódásaival azonosítják magukat. — Hogy egy pár túlbuzgó munkapártit az utca gyerekek megdobáltak s hogy a munkapárti urak revolverrel lövöldöztek a nyílt utcán, arról a losonci függetlenségi párt nem tehet. Az éretlen viselkedés, az iskola és a nevelés hi­ánya, — tehát a kormány bűne, tegye felelőssé s rágalmazza tehát meg a kormányát a jeles lapocska. Jó családból való fiú tanulónak felvétetik Nyomatott Kármán Zsigmond könyvnyomdájában, Losoncon. előnyös feltételek mellett Duda Lajos cukrászdájában Salgó­tarján.

Next

/
Thumbnails
Contents