Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-05-26 / 21. szám

2. oldal.___________________________________LOSONCI UJ SAG 1010. május 26. ennek épen nagyon örülnénk, mert akkor annál kevésbbé vagyunk hajlandók rá pénzt megszavaztatni, legégetőbb szükségleteit ki­elégíteni, csak hadd szoruljanak minél ége­tőbben, hogy ők is kénytelenek legyenek a mi jogajnk érvényesítését nekünk megen­gedni. Ők mindig a megszorultságunk ide­jén zsaroltak bennünket, mi is epedve várunk egy minél nagyobb megszorulásukra, akár egy uj Königrátzre, amikor sikerült legalább jogainknak egy részét visszasze­reznünk. Addig is mi képviselőinkkel a közös hadseregnek növelésére, uj ágyúira, hajóira egy fillér uj kiadást sem engedünk meg­szavaztatni. Most épen a választások előtt a kor­mány ez egyetlen programmpontja kiderü­­lésének, a 280 milliós titok kiderülésének igazán örvendünk. Legalább hadd lássák a szavazó polgárok, hogy mit hoznának a nyakunkra, ha ezt a kormányt támogatnák. Az a kishivatalnok, kisiparos, kereskedő, földmives, aki 20—30 koronáért a munka­pártra szavazna: legalább nyilván tudhatja, hogy tizakkora s ötvenakkora haszontól ütnek el minden egyes kereső embert, csak hogy ez a szörnyű hadügyi költségemelés kiteljék. Nem a nagybirtokos Tiszán fogják megvenni ezt adófölemeléssel, hanem a hivatalnok ezért nem kaphat fizetés föleme­lést, az iparos és kereskedő fogyasztót és hasznot, legföljebb uj adót. No de hát még elválik, hogy mit felel minderre az ország választóközönsége Tisza István kapitány uréknak. Bodor. POLITIKAI HÍREK. A választások vezetői. Nógrádmegye köz­ponti választmánya máj. 18-án ülést tartott. Ez alka­lommal a választások vezetésére megválasztattak : A losonci választókerületben választási el­­nöknak dr. Plichta Soma, helyettesnek Draskóczy Zsigmond, jegyzőnek dr. Hertskó Jenő, helyettes­nek Sternlicht Sándor. — Szavazatszedő küldöt­­ségi elnöknek gróf Forgách Antal, helyettesnek dr. Schneller Ignácz, jegyzőnek dr. Gergely Ödön, helyettesnek dr. Gyurkovics Mihály. (Valamennyi munkapárti. Micsoda pártatlanság !) A füleki választókerületben választási elnök­nek dr. Fáy Albert, helyettesnek Sztojkovics Emil, jegyzőnek Vass János, helyettesnek Mikula Pál. — Szavazatszedő küldöttségi elnöknek Sza­káll István, helyettesnek dr. Honti Rezső, jegyző­nek Kovács Kálmán, helyettesnek. Tininszky Antal. A választókerületek községei a választási és szavazatszedő küldöttségi elnökök között a sza­vazásnál megtartandó következő sorrendben osz­tattak fel: A losonci kerületben. I. A választási elnök­höz beosztottak: Losonc r. t. város, Madácsi, Nederes, Süllye, Ábelfalva. Budaszállás, Parlngos, Divényoroszi, Fűrész, Divény, Vámosfalva, Kot­­máhy, Dabar, Lónyabánya, Tugár, Gácsprága, Lentő, Rózsaszállás, Patakalja, Udvarház, Tósár Gácslápos, Gergelyfalva. II. A szavazatszedő kül­döttségi elnökhöz : Turmező, Divényhuta, Felső­tisztás, Alsótisztás, Veres, Perények, Nógrádszenna, Borosznok, Felsősztregova, Tótkelecsény, Alsó­­sztregova, Kislibercse, Tótkísfalu, Rárósmulyad, Tőrincs, Érujfalu, Hártyán, Nagylibercse, Paróca, Vilke, Jelsőc, Panyidaróc, Losoncnagyfalu, Vide­­falva, Miksi, Losoncapátfalva, Gács, Losonctamási, Gácsliget, Gácsfalu és Maskófalva községek. A füleki kerületben. I. A választási elnök­höz beosztattak: Fülek, Málnapatak, Kiskorna, Várkut, Ozdin, Ipolymagyari, Csehberek, Sósliget, Ipolybeszterce, Ipolyróna, Poltár, Ipolyszele, Ipoly­­berzence, Etrefalva, Nemesfalva, Szinobánya, Kál­­nógaráb, Kálnó, Pinc, Kétkeresztur, Nagydaróc, Ipolygalsa, Perse, Bolgárom, Ipolynyitra, Bolyk, Füleksávoly, Korláti, Fülekkelecsény, Fülekko­­vácsi. — II. Szavazatszedő küldöttségi elnökhöz : Mátranovák, Mátraszele, Nemti, Homokterenye, Csákányháza, Andrásfalva, Pálfalva, Óbást, Kazár Cered, Bárna, Medveshidegkut, Pogony, Vecseklő, Zagyvaróna, Somoskő, Lapujtő, Karancsalja, Ka­­rancsapátfalva, Karancsberény, Salgótarján, Fülek­­pilis, Tarnóc, Kalonda, Rapp, Terbeléd, Somos­kőújfalu, Mucsény, Kismulyad, Ragyolc és Fü­­lekpüspöki, Pártügyek. A losonci választókerület füg­getlenségi és 48-as pártjának végrehajtó bizottsága a múlt hét szombatján népes értekezletet tartott Bulyi János elnöklete alatt. A végrehajtó bizottság mindenekelőtt tudomásul vette Kujnis Gyulának úgy a képviselőjelöltségről, mint a pártelnökségről való lemondását. A bizottság a párt jelöltjéről nyomban gondoskodott és lelkesedéssel vette tu­domásul a jelölő bizottság jelentését, mely szerint dr. Kreutzer Lipót, a kiváló közgazdász és ország­szerte elismert politikai szaktekintélj', készséggel vállalkozott a függetlenségi zászlónak a losonci kerületben való győzelemre juttatására, A pártel­nöki tisztség betöltését azonban egy későbbi érte­kezletre halasztotta a bizottság. Szerkesztői üzenet a Losonc és Vidé kének. Kedves laptársunk ! E hó 22-iki számuk­ban azt méltóztatnak nekünk tanácsolni, hogv „harcoljunk bár különböző utakon a politika me­zején, komoly újságírói működéssel egyeztessük össze a vidéki hírlapirodalom feladatát, amely oktasson, vagy biráljon könyörtelenül, de igazsá­gosan.“ De hogyan ? — Figyelj csak ide, — válaszolt a báró — és felnyitotta a kis varázsüvegecskét és tartalmát a kandalló hamujára öntötte. Aztán egy palaszk tentát vett elő és e sötét folyadékkal töltötte meg a kis üveget, majd vissza tette ismét a mór ládi­­kába és régi helyére, a kandalló párkányára állí­totta. Értesz már? — kérdezte azután. Úgy félig-meddig. — Nos holnap, — folytatta a báró anélkül, hogy a főhadnagy szavaira ügyelt volna, — az én kis Ellám visszatérve immáron két hónapos távollétéból, természetesen utánanéz a kis taliz­mánjának és a folyadékot feketének találva, még természetesebben árulónak fog gondolni. Én ter­mészetesen egy szót sem szólok a ma történtek­ről, sőt igyekezni fogok, hogy gyanakvásában és tévhitében még meg is erősítsem. Ekkor megje­lensz te és elmeséled mindazt, ami ma ebben a kis boduirban történt. Elli pedig restelkedni fog és pirulni. Nemde ? — Alighanem, — válaszolt szárazon a főhadnagy. — Tehát számíthatok rád? — Holnap a dinerhez ? Biztosan. — Erős kézszoritással vált el egymástól a két barát. Másnap pontosan az estebéd idejére megje­lent a főhadnagy. A szokásos üdvözlő szavak után odasugta neki a báró: — Még semmit sem szólt arról. — Talán még utána se nézett, — súgta vissza a főhadnagy. A báró csak a fejével intett, mert észre­vette, hogy a báróné őt nézi, a diner kedélyesen és kellemesen folyt le. A fiatal asszonyka bájos volt és a lehető legédesebben mesélte el utazási élményeit. A kávé után már nem bírta ki tovább a báró. Annak ürügye alatt, hogy a lakásberende­zést akarja megmutatni barátjának, a fiatal asz­­szonyka húzódása mellett is a boudoirba vezette a főhadnagyot. — Ah, — kiáltott fel a meglepetés hangján, minthogya a kis mór ládika látásánál valami eszébe ötlött volna — mond, Elli, megkérdezted-e már talizmánodat, hogy hii voltam-e ez alatt a hosszú idő alatt ? — Erre még nincsen szükség! — nevetett a fiatal asszonyka. — A te irántad való bizalmam határtalan, A boldog férj tekintetével nézett a báró a főhadnagyra, de a felesége felé fordulva, komoly ráncokba erőltetve arcát: — A bizonyosság jobb, mint a bizalom, győződj is meg felőle. A fiatal asszony mintha elpirult volna, egy kissé és zavart, szinte remegő hangon válaszolt férjének: A mint akarod, — és elővette a kis ládikát, majd az üveget a világosság felé tar­totta. De a kéz minthogyha reszketőn megrándult volna néha. A két barát a csodálkozásnak egy rövid pillantását váltotta egymással: a kis üvegcsének tartalma fehér és tiszta volt, mint a kristály. Rövid csönd állott be. A főhadnagy sietett, hogy felhasználja e pillanatnyi csendet és sürgős szolgálali teendőket emlegetve ajánlotta magát. A báró szótlanul kikisérte az előszobáig és csak ott szólalt meg újból. — Te! tudod, eddig mindig kinevettem a babonaságot, de most igazán valóságos rejtély előtt állok. Kedves Laptárs ! Mi helyesléssel olvastuk a fenti idézetet, már csak azért is, mivel születésünk percétől fogva komoly újságírói működésűnkben, mindig ezen intenciónk vezéreltek. Lapunk múlt számában szóvátettük az ipoly­­nyitrai katonai kirendelés körülményes történetét. Kijelentjük, hogy mindent az igazságnak megfelelő módon irtunk meg, miután szerkesztőségünk egyik tagja a helyszínén személyesen győződött meg a tényállásról. És laptársunk megnyugtatására kije­lentjük, hogy felelős szerkesztőnk, az ő tiszteletre­méltó véleménye szerint, igenis összeegyeztethető­­nek tartja a hazafisággal és komolysággal, hogy a tényeknek teljesen megfelelő igazságot hangoz­tassuk, azonban a jogtalanságot és méltánytalan­ságot, még ha pártszempontok menthetnének is mindenkor megrójjuk és óvószavunkat felemeljük ellene. És épen azért, mert az ipolynyitrai esetet közvetlen értesülésünk alapján tárgyilagosan adtuk elő s közleményünk a való tényállásnak megfelel : midőn az alispán, főszolgabíró hivatalos intézkedé­seit jogosult kritika alá vettük, távol állott tőlünk a személyeskedés. Szerkesztőség. Ég a ház! A losonci „munkapárt“-nak ugyancsak rosszul állhat a dolga, mert már annak is szükségét látja, hogy az újságírói tökéletesség Zenitjén delelő sajtoorganumát: a Losonc és Vidékét rendkívüli számokban megjelentesse. A rendkívüli szám alaptalanságokat, vádakat, sület­lenségeket, itt-ott hazugságokat és rágalmakat tartalmaz, minek folytán komoly újságírói magas­latunkról nem ereszkedhetünk le annyira, hogy' még csak bírálásába is bocsátkozzunk. A L. és V. rendkívüli száma annyi sok rendkivüliséget tartal­maz, hogy bátran ráillik a „rendkívüli kiadás“ elnevezés. Panyidaróci levél. Tekintetes Szerkesztő Ur! Panyidaróc községben olyan felháborító dolog történt, hogy azt a tek Szerkesztőség utján a közvélemény bírálata alá kell bocsájtanom. Hogy május hó 23-án a függetlenségi párt jelöltje községünkben megjelent és nagyszerű programmbeszédét elmondotta, igaz lelkesedéssel fogadtuk őt; zászlaját kitűztük s elhatároztuk diadalra juttatni azt. Bizonyára ennek a hírnek hatása következtében vonult át este 7 és fél 8 óra között községünkön Básihy Béla főszolgabíró ur Zoltán fiával együtt. És nem egy, a nép érdé keinek szeretettel való ápolására hivatott közigaz­gatási tisztviselő, a rend éber őre volt ő ez alkalom­mal, hanem egy felbőszült munkapárti főkortes. Nekiment az embereknek, Rózsa Lajost és Görbicz Jánost ok nélkül arcul ütötte, Kertész Lajost meg­­rugta. Fia, Zoltán a diadalkapun levő zászlót zsebkéssel összehasogatta ; Nagy Pál kántor-tanitó magánlakásáról a 48-as zászlót karhatalomma levetette. Történt mindez, tek Szerkesztőség, a husza­dik században, Magyarországon, egy állítólagos jogállamban, a rend és tulajdon őrének indokolat­lan dühében, a polgárok legszentebb jogának elkobzása, a durva megfélemlítés céljából. Kérdjük a tek. Szerkesztőséget, vájjon büntetés nélkül lehet-e ilyet Magyarországon elkövetni ? Panyidaróc, 1910 május 24-én. Hazafias tisztelettel Nagypetik Tihamér. A tarnóci hősök. Az asszonyoknak semmi helyük a politikában. Nyilván ezt a nézetet vallják a munkapártnak előkelő, főúri kortesei, akik a múlt héten Tarnőc községben egy szegény asszonyt, bizonyos Donkónét, bottal annyira összevertek, hogy az orvosi látlelet szerint súlyos testi sérü­léseket okoztak. És mindezt azért, mert ez a sze­gény asszony dr. Keszler Lipótot merte éltetni az ő úri, de minden.setre jókora terjedelmű füleik hallatára. Szegény Donkóné, vájjon fog-e kapni igazságot ? A füleki kerületből egyre kedvezőbb hírek érkeznek. Dr. Keszler Lipót diadalmas kör­útjáról már a múlt számunkban referáltunk rész­letesen. Salgótarjánban vasárnap tartotta dr. Keszler a programmbeszédét ezrekre menő sokaság jelen­létében. Leírhatatlan lelkesedéssel s a szeretetnek és ragaszkodásnak mindenféle megnyilvánulásával fogadták a magas színvonalú s a politikai és tár­sadalmi élet minden részletére kiterjeszkedő tar­­talomdus beszédet. A Salgótarján környékén fekvő falvak sem maradtak el a hazafias gondolkozás és a függetlenségi eszmékhez való törhetetlen ragaszkodás tekintetében. Minden községben, kivé­tel nélkül, fényes fogadtatásban részesítették dr. Keszler Lipótot, aki széleskörű politikai ismeretei­vel. megnyerő modorával s a függetlenségi eszmék mellett való bátor harcával csak megerősítette választópolgárait az ország sorsának jobbra fordí­tása iránti küzdelmükben.

Next

/
Thumbnails
Contents