Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-05-12 / 19. szám
2. oldal. ____________________________ LOSONCI UJ S AO_______________________________________1910. május 12. selőjelölt támogatására. A besztercebányai diadalmas ut után — amelyről bővebben a fővárosi sajtóból értesülhetünk — Apponyi gróf hétfőn Losoncon szándékozott kiszállni, hogy innen majd automobilon Balassagyarmatra és Nógrádra utazzék. A rossz időjárás és a hétfői országos vásár azonban ezt a tervet meghiúsították s igy a vasúti állomásnál nagyszámban összegyűlt közönség nem részesíthette a szándékolt ovációban a nagy államférfiut. — Mocsári visszalépett. Salgótarjánból jelentik: Mocsáry Sándor, a füleki választókerület munkapárti jelöltje, a kerület több községeiben oly kedvezőtlen fogadtatásban részesült, hogy visszalépését határozta el. A losonci kerüli munkásbiztositó pénztár f. hó 8-án d. e. 10 órakor Losonc r. t. város közgyűlési termében tartotta meg rendes évi közgyűlését, melyet Losonci Sándor igazgatósági elnök a következő jelentéssel nyitott meg : Tiszteit közgyűlés ! A m. kir. állami munkásbiztositási hivatalnak 200/910 számú rendelete alapján szabályszerűen megválasztott és megjelent közgyűlési kiküldött urakat, midőn szívélyesen üdvözölni van szerencsém, tiszteletteljesen jelentem, hogy az 1907. évi XIX. t. c. értelmében és alapszabályaink 21, 22. §-aihoz képest a mai napra kitűzött közgyűlésre szóló igazolványok, illetve meghívók a tárgysorozattal, zárszámadással, költségelőirányzattal stb. a pénztár póstakönyvének tanúsága szerint kellő időben, minden egyes közgyűlési kiküldött uraknak megküldettek ; ennek folytán tehát a közgyűlés szabályszerűen egybehivatott. Minthogy a közgyűlés megtartásához az alapszabályok 28. §-a szerint és az Országos Pénztár alapszabályaihoz képest a közgyűlési rendes tagok, legalább felének kell jelen lenni, minthogy pedig konstatálva yan. hogy nyolcvanan vagyunk, a mai napra kitűzött közgyűlést határozatképesnek jelentem ki és ezennel megnyitom. Ezekután a tárgysorozatba felvett hat pont tárgyaltatott le. Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések, valamint az idevonatkozó javaslatok, továbbá a zárszámadás, költségvetés stb. egyhangúlag lettek elfogadva és a felmentvények megadva. A tárgysorozat 4-ik pontját, melynek előadója dr. Matzner János pénztári főorvos volt, u. i. hogy a pénztári tagok gyógykezelését orvosoknak fixfizetése mellett való alkalmazásával, kijelölésével, vagy szabadorvos választás rendszere mellett lássa el a pénztár. Nagy Sándor, Kujnis Gyula, dr. Gärtner Henrik, Rakottyay Gyula közgyűlési kiküldöttek hozzászólása után a közgyűlés Zsigmond'Elek azon indítványát fogadta el, hogy az érvényben lévő fixfizetési rendszer továbbra is egy évig, vagyis a jövő közgyűlésig tartassák fenn, amidőn a pénztár igazgatósága tegyen jelentést arra nézve, mikép lenne megoldható azon nagy fontos kérdés, hogy a pénztár tagjainak orvosi ellátása, a szabadorvos választás alapján nyerjen kielégítést. Végül a paritásos rendszerű előirt választások ejtettek meg s a gyűlés d. u. fél 2 órakor az elnök éltetésével végett ért. A Halley-üstökösről. Csodálatos, hogy az ősrégi babona mennyire meggyökeredzik a népek lelkében és egy-egy természeti jelenséget mindig valami nagyobb katasztrófa előhirnökének tartanak. Ma — hála a csillagászat fejlődésének — odáig jutottunk, hogy a lehető legpontosabb vizsgáló eszközökkel már előre meg tudjuk állapítani az egyes égi tünemények bekövetkezésének pontos idejét, a világűrben való helyzetét, sőt méreteit is. Az asztofizika pedig a spektrálanalizis segítségével még a vegyi összetételt is meg tudja állapítani az ily tünemények szereplőinek. Eléggé szomorú dolog az, hogy egyes csillagászok, csupán feltűnési vágyból csak a középkori asztrológiát szolgálják akkor, amikor nagy hangon hirdetik, hogy a Halley-üstökös pályája összeütközik a földével és ebből kifolyólag minden organizmus megszűnik a földön, mert az óriási csavargó már tömegével is elpusztító hatást gyakorol a mi bolygónkra. Erre vonatkozólag csak nehány szót hozok fel cáfolatul. Mindenki, ki valaha iskolába járt, emlékezhetik még arra, hogy az összes égitestek között — talán napot kivéve — legsűrűbb tömege van a földnek. Igaz, hogy az üstökösök nem tartoznak a naprendszerhez szorosan, mert parabolikus pályán mozognak, de épen azért tömegük sem lehet nagy, sőt a meghatározások szerint jóval kisebb, mint a földé. Tehát, ha az összeütközés meg is történnék, akkor sem a mi földünk lenne a vesztes, hanem a szegény Halley-üstökös. Az egész összeütközési hiedelem onnan ered, hogy midőn az üstökös a naprendszerbe lép, elvonul a nap és föld között olyanformán, mint a hold teljes napfogyatkozás alkalmával. Ez az elvonulás körülbelül egy óra hosszáig fog tartani, amikor a Halley üstökös pontos számítás szerint 23 millió km-nyire lesz. Ha tehát az üstökös csóvája hoszszabb lenne 24 millió km-nél és a föld épen abban az időben haladna át a Halley-üstökös leszálló csóvájának irányán, ekkor előállhatna az az eset, hogy a csóva súrolná a földet. Ezt a találkozást azonban megirigyelte a Venus és még jóval május 18-ika előtt útjába kerül az üstökösnek és hatalmasabb tömegével eltéríti azt, úgyhogy a legközelebbi távolsága a földtől bizony elég nagy lesz, mert 28 millió km. oly nagy hosszmérték, mit semmiféle üstökös csóva meg nem közelíthet. Ez a tény már magában véve kizárja a katasztrófát. Az üstökös feje számos meteorból áll, melyek gömbszerüleg halmozódtak össze. Ha az üstökös a nap közelébe jut, úgy e meteorok felhevülnek, miközben gázak lesznek szabaddá és kitörnek az üstökösnek azon a részén, mely a nap közelében van. így keletkezik a csóva, mely különben elektromos fénytüneipény, melynek ugyan van egy igen kevés tömege, de csak áhhyi, a mennyi a gáznemü testeknek lehet. Eme gázak között foglal helyet a cian-hidrogén is, mely a szinképelemezés segítségével a kék szint tünteti fel. Mi sem igazolja azt, hogy ez a gáz a Halley-üstökös csóvájában legyen olyan mennyiségben képviselve, hogy a földre ártalmas lehessen. Hiszen a színkép vonalak között a legvékonyabb helyet foglalja el. Ne álltassuk teliát az amúgy is könnyen hivő népeket holmi katasztrófákkal, mert ennek semmi alapja sincsen s hozzá még az egész tudákosság, mellyel némelyek csak feltűnni akarnak, óriási lelkiismeretlenség. Úgy a mint jön, szépen el is vonul a jó öreg Halley-üstökös s nem okoz semmi bajt, legfeljebb vitát csinál a világ összes csillagászai között! Nádudvari Loránd. HÍREK. Pünkösd ünnepe, Husvét után ötven nappal ünnepli a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét, Pünkösd ünnepét. Hasonlóan a husvéthoz, ez az ünnep is egy hétig tart, nyilvánosan azonban csak két napot ülnek meg. Vallásos jelentőségre nézve a keresztény egyház is magyarázza a pünkösdi ünnepet. A hagyományos jelentősége a Pünkösdnek azonban más és egyúttal érdekes is. Az európai pogány népek, amikor a keresztény vallásra tértek, egész csomó olyan pogány szokásaik voltak, amelyek szép lassan beleilleszkedtek a keresztény ünnepekbe. Ilyen pogány, de azért ünnepélyes és szertartásos szokás volt: «a nyár bevonulása». Ez az ünnep, illetve pogány szokás beleolvadt a pünkösdbe és igy bátran lehet tartani a Pünkösd ősapjának. Még ma is különben a nyár első és legnagyobb ünnepe a Pünkösd ünnepe, a nyarat, a már eleven, kivirult természetet ünnepli mindenki a Pünkösdbe. A pünkösdi szokások — nálunk ép úgy, mint más országokban — még mindig divatban vannak. A pünkösdi király, vagy királynő körmenete dísszel és kísérettel mindenütt meg van. Ez pedig az ősi esővarázsló szertartás nyomait engedi sejteni. Vegyük tehát úgy a Pünkösdöt, mint a nyár ünnepét, a nyár elérkeztét, a pompás természetnek nyári köntösben való kibontakozását. És ünnepeljünk. Örvendjünk a nyárnak, az életnek és a munkának. A nyári munka az, amely az egész esztendőnek eredményét rejti magában, a föld népének helyzete és a városok munkálkodó embereinek helyzete direkt a nyári munkától, illetve a helyesen elvégzett nyári munkától függ. Igaz, az időjárás is befolyásolja ezt a munkát, ám a legkedvezőbb időjárás sem segít, ha az emberek tétlenül állanak és nem használják ki a munkálkodás idejét. Doktorrá avatás. Draskóczy Zoltán ügyvédjelöltet, Draskóczy Zsigmond helybeli ügyvéd fiát, szombaton fogják a kolozsvári tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatni. Eljegyzés. Kállai Ernő, a losonci gőzmalom tisztviselője eljegyezte Reismann Irén kisasszonyt Boldváról. Nyugalomba vonuló jegyzők. A jegyzői nyugdíjintézet választmányának hétfőn tartott ülésén Básthy Dezső málnapataki, Wittioer József bussai és Ursprunger Pál romhányi jegyzők nyugdíjazás iránti kérelmei kedvezően intéztelek el. A választmány, ugyanis javasolja a törvényhatósági közgyűlésnek, hogy a szabályrendelet értelmében járó nyugdijak folyósittassanak. Meghívó. A losonci r. kath. iskola f. hó 17 én a losonci fürdőben rendezendő tavaszi mulatságára, mely a fák és madarak napjával lesz egybekötve, az iskolaszék tagjait és az iskola barátait ezúton is meghívja a tantestület-! Zsélyi Aladár sikere. A. magyar repülőgépek rövid és nem éppen dicsőséges történetében uj és biztató fejezet jelent egy magyar aviatikus felszállása. Nem idegen, külföldről hozott aeroplanon szállott föl Zsélyi Aladár, hanem a saját találmányu repülő gépén, a siker tehát nem a vezetőé, hanem az egész magyar aviatikáé. Zsélyi Aladár mérnök sok küzködés, próbálkozás után elkészült magatervezte monoplánjával. A próba sikerült: a gép simán a levegőbe emelkedett, csavarja és magassági kormánya pontosan működött. De a végső momentum látszólagos kudarc volt. Egy ideig nyugodtan, egyenletesen repült a gép, egyszerre azonban — eddig még ki [perrj deriteft okból — lezuhant. Zsélyinek szerencsére nem történt baja, de monoplánjának mincjkét szárnya összetörött. Ez a baleset csak látszólag kudarc. A gép tökéletesítésére vár. De kétségkívül Zsélyi Aladár mérnök, aki a losonci főgimnáziumban végezte tanulmányait, az első magyar ember, aki idehaza saját konstrukciójú gépén fölszállott és repült, Felvétel a jegyzői és tanitói internátusba. A Losoncon felállított tanitói és jegyzői internátus intéző bizottsága f. hó 7-én tartott ülés, amelyen véglegesen megállapították az internátus alapszabályait és házszabályait. Megállapitották továbbá, az internátusba felveendő gyermekek ellátási dijját is havi 30 koronában. Végül az elnökség felhatalmazást nyert a pályázati hirdetmények kiírására a felvételeket illetőleg. A pályázati határidő f. évi julius hó 10. Bővebb felvilágosítást Pósa István internátusbizottsági elnöknél, Hábor Sándor ügyvezető alelnöknél és Baskay Ferenc bizottsági jegyzőnél nyerhető. Ezüstérem egy iparosnak A budapesten rendezett nemzetközi kertészeti kiállítás juryje Uiip István losonci kertésznek Ízléses virágkötészetért az egyesületi ezüstérmet és díszoklevelet Ítélte meg. Lehet csolnakázni. A csolnakázó-sport kedvelői ismét megtalálhatják testedző szórakozásukat. A ligetben levő csolnokázó tavon, ugyanis, a mai nappal megkezdődik a csolnakázás. — Itt említjük meg, hogy a katonai és polgári uszoda is, amely most nagyobb javításokon esett keresztül, amint az időjárás engedi, a legközelebbi napokban megnyílik. Már látható az üstökös. Nálunk még nem, de Fiúméban a hajnali órákban már 4 nap óta szabad szemmel látható a Halley-üstökös. Pontosan 3 óra 22 perckor tűnik fel az égboltozaton. Ragyogása a harmadrendű csillagokéhoz hasonlít, mert a hold és a hajnali szürkület elhomályosítják tündöklését. Itt jegyezzük meg, hogy Londonból azt a nagyfontosságu hirt közük, hogy a greenvichi csillagvizsgáló intézetben legutóbb tett számítások szerint a föld május 20-án nem fogja keresztezni az üstökös csóváját. Képkiállitás. Egy losonci születésű festőművésznőnek, Gimzer Etelkának egy pár igen kitűnő képe van a F. M. K. E kávéházban. Gimzer Etelkának több sikerült képe volt kiállítva a Nemzeti Szalon tavaszi kiállításán s igen hízelgő kritikák jelentek meg képeiről a művészi és szépirodalmi lapokban is. Felhívjuk a müértő s müpártoló közönség figyelmét a Gimzer Etelka képeire. Öngyilkosság. Szabó József losonc-apátfalvai 18 éves ifjú f. hó 7-én a gőzmalom mellett levő vasúti megállóhelynél vadászfegyverrel halántékon lőtte magát s azonnal meghalt. Tettének oka ismeretlen.
