Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-05-12 / 19. szám
B A É gßtik fi ü Q fi dfifijl fii ^P^k SZERKESZTOSEG. helyben: fi fi fi fi fi fi fi H 9 mW I fi fi H fin Sm I n Egész évre 8 kor B Hfi fiB fifi fi 2B fctp {Ifi SM JBB fii fifi hová a lap szellemi Félévre 4 kor. fii. ^fi H| fijB fifi fifi fifi B 963 fiB l«ÉÍ B« yíti fg|M| W H részét illető minden Negyedévre 2 kor. finn fifi fifi HH fifi fifi fi^fi fifi Mm iKo fifi ^fi |fi| fifiL ^j|^> jfififil jB ^fi közlemény intézendő. Egészétedkor. - fii. fi fifi fik fi fi fifi« fi S' fifi H fifi | KIADÓHIVATAL: Negyedévre^ kor. 50 ■ fifi 1 fifi H fi fi fi fifi f if i fifi fi^ LuuUnUI UúuftU SSL A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. V. évfolyam. 19. szám. Megjelenik minden csütörtökön. LOSONC, 1910 május 12. Az iparos Losonchoz. Ez a mi városunk egy nehány évvel ezelőtt, mikor Rohonyi Gyula itt mandátumért pályázott, visszautasította Rohonyi Gyula politikai elveit és 48-as, ellenzéki jelöltet állított. Nos, vaijon azóta Rohonyi Gyula megváltoztatta-e elveit, becsületét, jellemét ? Bizonyára nem. Akkor hát a losonci kerület választópolgársága csakis úgy választhatná őt magáénak, ha maga e város választópolgársága változtatná meg elveit, jellemét, becsületét. Talán ebben reménykedik Rohonyi Gyula, aki újra pályázik a losonci mandátumra. Az oroszlán, ha a zsákmányára az ugrást elhibázta, nem ugrik újra, hanem megszégyenülten elsompolyog, még ha el is érhetné a zsákmánynak szánt őzet, vagy szarvast. No de hát nem szorulhat mindenkibe a nemes oroszlán önérzete. Rohonyi Gyula például újra ugrik — no hát hadd ugorjék ! Ugrik Losoncon, Becskereken, meg akárhány helyen, hogy valamelyik kerület majd csak prédájául jut. Mi hisszük, hogy a modern és főleg iparüző Losonc nem neki való préda. Ez a város és környéke haladni akar. És nagyon jól tudja itt mindenki, amit még semmiféle 67-es, vagy bármifele ur soha meg nem cáfolt; hogy soha még ezen a világon egyetlen országban sem fejlődhetett ki, se kisipar, se nagyipar, se kereskedelem, sőt jó és nagy jövedelmű földmivelés se, önálló vámterület és önálló bank nélkül. A gazdag Angliával közös vámterületben élő Írország is rabszolgává szegényedett már és lakossága felényire csökkent már az amerikai kivándorlás miatt. Mi is százezrével vérzünk az amerikai kivándorlás miatt és városi életünk fejletlenebb még Törökországénál is, melynek alig több lakossága mellett sokkal több és nagyobb városa van. A mi Hódmezővásárhelyeink örökké csak nagy falvak maradnak, földmivelésünket még az ázsiai, ausztráliai gyarmatok is túlszárnyalják jövedelmezőségben. Rosszhiszemű ámítás városfejlesztésről, iparfejlesztésről, gazdagodásról beszélni önálló bank és önálló vámterület nélkül. Ha minden évben 100 millió K-t erősítenénk is magunkon, akkor is tudvalevőleg évi 150 millió K a deficitünk a közösvámterület révén. Azok a városok, melyek nehány, mondjuk 100,000 K-t jövedelmező ajándékért eladják magukat a kormánynak, mely a gazdag Bécs iparát s pénzét kénytelen a közös intézmények révén védeni: mint aki egy-egy tál lencséért örökségét eladja. Németországnak télszáz százezres városa van, nálunk Losonc pl. reméli, hogy pár évtized alatt 30—80 ezer lakosa lesz, holott önálló bank és vámterület révén százezres város is lehetne s még hozzá olcsó város is lenne. Gyönge erőlködés önálló bank és vámterület nélkül minden állami iparsegités. Védővámok nélkül bizony sohasem fogunk mi versenyképest termelni az osztrák két forintos jó posztóval, egy forintos órával, fél filléres tűvel szemben. Sőt földmivelésünk »s megmarad a gyarmatországhoz méltó búza és fütermelés állapotán, mig pl. a zord és sorványföldü Csehország is sokkal jövedelmezőbb földmivelést űzhet, mint a gazdagnak csúfolt Magyarország. Ha a főleg ipari termelésből élő Losonc és vidéke nem tudná ezt megérteni, akkor mit várjunk a parasztkerületektől ? Mi, egy fejlődésre hivatott város lakói még a nemzetiségektől sem félünk olyan szörnyen, mint a választói jog reakciós ősmagyar korlátozói. A magyarság nem szorul rá, hogy fölényét tisztességtelen és gyáva eszközökkel, reakcióval kellessék megvédenie. Némely nagypipáju, kevés dohányu ősmagyarok úgy vélik megóvhatni a magyarság fölényét, hogy ám ha szegény is a magyar, csak a nemzetiségekek hadd legyenek még szegényebbek s ha a magyar műveletlen, a nemzetiségeknek még kevésbé jusson fölvilágosodás. Ez az irányzat tán még megmehetett a XIX. századi középkorban, de mi azt tudjuk és azt valljuk, hogy ez országban minden gazdagodás és minden művelődés a magyar állam nyereség és egyenesen magyarositó erő is. A jövő városi élet hatalmas gyárai és iskolái: ez a magyarságnak és magyarosításának is egyetlen elképzelhető jövője. Bodor.- Párttígyek. A losonci választókerület függetlenségi és 48-as pártjának végrehajtó nagybizottsága kedden délután értekezletet tartott a régi Vigadó nagytermében. A gyűlés összehívására a választások kiírása szolgáltatta az okot. Most már a választások határideje meg van határozva s igy a pártvezetőség elérkezettnek látta az időt, hogy mi is kilépjünk a cselekvés mezejére. A mintegy 200 főből álló értekezlet Bulyi János alelnök, majd később Kujnis Gyula pártelnök vezetése alatt folyt le igen lelkes hangulatban. A kerület minden részéből nagyszámban összesereglett választók lelkesültsége élénk bizonyságot tett arról, hogy a függetlenségi eszmék mily mélyen és erősen gyökereznek a nép szivében. Éppen ez okból pártunknak akcióba lépése oly reményteljes, hogy a győzelem biztos kilátásával vehetjük fel a választási harcot. Piros pünkösd napján már büszkén fognak lengeni, a nemzet szent ügyeiért lelkesülő igaz magyarok örömére, a függetlenségi eszméket hirdető nemzeti lobogók. — Apponyi gróf körúton. Apponyi Albert gróf Rajk Aladár volt képviselő és Kujnis Gyula losonci pártelnök társaságában szombaton érkezett Besztercebányára Petrogally Oszkár képvi-Egy elfeledett magyar lángész. Irta Juhász Gyula. Mikor jösz már te világifjitó tavaszi vihara az uj költészetnek, amely gyermeteg könnyedséggel sepred el a föld színéről a oézis modern kiütéseit ? Mikor jösz már, te isteni kor, amelyben a költészet nem lesz betegség többé és a költő sem lesz „eszmék csüggetegje.“ Élt egy költője a modern magyarságnak, aki klasszikus fenséggel adott hangot a kor lelkének, akinek óriási szive együtt vert a jövendő szivével. Ez a költő Komjáthy Jenő. Homályban élt, bár fény vala. Kötete egy napon jött halála hírével. Magányos, nagy eszméi akkor keltek szárnyra, amikor ő maga már az örök lényegbe visszaszállt. Komjáthy Jenő — Vajda János mellett kétségtelenül legerősebb egyénisége a modern magyar lírának, akit eszméi mélység és magasság dolgában meg sem közelítenek kortársai, a beteg epigonok. Ha Nietzsche titáni módon fejezte ki a kor sóvárgását az erő ideálja után, akkor Komjáthy Jenő hasonló erővel mutatja és valósítja meg a kor jóság ideálját. Buddha, Plátó, Spinoza, Schoppenhauer egyesülnek szellemében összhangos egésszé, költői egyéniséggé. Mit szóljunk művészetről ? Soha a kifejezés derűs egyszerűsége a gondolatok komor nagyszerűségével ily csodás szépséggel nem egyesült. Mádach és Komjáthy: ezekben szállt legmagassabbra, legmélyebbre a magyar géniusz. íme, nehány verse az elhunyt és korán elfeledett költőnek, a magyar szellemóriásnak Otthon. Amért van békés otthonom, Ne mondj boldognak engem! Felhők borítják homlokom, S mély gyász borong szivemben. Köröttem boldog kedveseim : De vannak elhagyottak; A hideg éjben gyermekeim Künn fáznak, künn zokognak. Mit ér, ha boldog hajlékom Betöltve puha kéjjel, Ha szivem nem szakíthatom Milljó darabra széjjel! Ott kívül minden reng, remeg, Es rajta nincs hatalmam. Ne tétovázzék, — ha táj a teje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, — Megállhat-e, oh Istenek, E fészek ily viharban? De nem e fészket féltem én, Nem csupán e családot; Boldoggá tenni vágyom én S ölelni a világot 1 A boldogságot gyűlölöm, Mely megbuvik magába, Melyből a főrész nem ömöl A nagy embercsaládba. A homályból. Elöntöm lelkemet a végtelenben Munkálni láthatatlan, mint a Szellem, Mely a vizek fölött lebeg, Hogy lakhassam minden parányban, S élhessek örök tisztaságban. Magamtól mindent elvetek. Átöntöm lényemet a csillagégbe, Merüljön alakom a semmiségbe, Csupán másokban éljek én! Csak minden szívben én dobogjak, Csak minden szemben én ragyogjak És mindent üdvözítsek én! amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. í , «« Kapható min- Orvosok által ajánlva. AT3 I.űU, den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.
