Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-05-05 / 18. szám
4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. május 5. Figyelmeztetés. A rendőrhatóság figyelmezteti a közönséget,hogy a melegebb évszak beáltával a tűzveszélyek elkerülése végett a máv. pályamentén a lekaszált mezei termények a pályától legalább 95 méter távolságban helyezendők el. Ahol ezt a terepviszonyok meg nem engednék, kötelesek ott a pályamenti birtokosok terményeiket lehető rövid idő alatt a helyszínéről elhordani. A lábon álló terményekben és a száraz tarló által okozott tűz károk lehető megakadályozása végett a pályaszomszédok a pálya és földbirtok elhatárolásánál barázdát huzni tartoznak. Akik ezen óvintézkedést elmulasztják, a máv., a netán mozdonyszikrától okozott tűzkárért felelőséget nem vállal. Öngyilkos katona. Pilisi Ferenc, a losonci 25-ik gyalogezred egyik káplárja pénteken este szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen. Az Osztende kávéház nyáron. Általános elismert dolog, hogy Budapestének legszebb, legkényelmesebb kávéháza, a Rákócsi ut 20. szám alatt lévő Osztende kávéház. Az agilis tulajdonos, Grósz Ödön napról-napra szebbé varázsolja ezt a kávéházat. Közeledik a nár és a nyárnak legnagyobb szenzációja az Osztende káveház lesz. Meg kell nézni azt a nagyszerű újítást, ami most a kávéházban történik. Pompás, díszes, virágokkal, babérfákkal, kényelmes zsölyékkel, gyönyörű szőnyeggel ellátott nyári terrasz húzódik végig a kávéház előtt, ahonnan remek kilátás nyúlik a forgalmas Rákóczi útra. Pompás pihenő ez a nyári terraz, de pompás üdüllő hely maga a kávéház is, amely szintén nyárt helyiséggé lett átalakítva. Esténként az ország legelső klasszikus cigányzenekara hangversenyez és a zenei világban műsoron lévő összes operákat és magyar dalokat adja elő szenzációs sikerrel. Itt találkoznak a vidékiek és a vidéki küldöttségek, mert a kávéház a főváros gócpontjában van és mi is ajaljuk olvasóinknak, ha Budapestre mennek, el ne felejtsék az Osztende kávéházat felkeresni. Köszönetnyilvánítás. Dr. Gömöri Elek városi tiszti orvos az evang. népiskola szegény tanulóinak 4 kor. 80 fillért ajándékozott. Az iskola vezetősége ezúton mond köszönetét a jószivü adakozónak. Üzemkiterjesztés. Az „Első Magyar Sörétgyár“ losonci iparvállalat, mint értesülünk, még ez év folyamán berendezkedik évenkint mintegy 50 waggon ólomcső gyártására is. A jelszó. Városunkban történt. Azt mutatja, hogy a parasztember ugyancsak körültekintő és figyelmes. Pénzecskéje volt egy itteni magyarnak és a takarékpénztárban akarta elhelyezni. Elvégre az interens mégis csak jól esik. Aztán biztos is a pénzecske. Úgy ám, csak épen az a bökkenő, hogy a kiskönyv elveszhet, meg el is lophatják a ládafiából, mert hiszen az ördög nem alszik. Aztán a mit az ember keservesen összekuporgatott, valami pernahajder kikaparja a sporkasszábul. — Tekintetes uram, instálom, vakarja meg a füle tövét az öreg — hogyan lehetne segíteni a bajon, hogy ha a könyv elkalódik, ki ne kapja más a pénzt ? — Hát válasszon valami jelszót, bátyám, világosítja fel a tisztviselő. Jelszó ? Ezt bajos megérteni. Hosszas magyarázat kell ahoz. Végre megállapodnak. A bácsinak van egy láncos kutyája, a Bodri. Legjobb lesz hát a kutya neve jelszónak. Szépen rá is írják a könyv lapjára a hü kutya nevét. Amire aztán a magyar annak rendje szerint elment. El ám, de már az ajtóban mégis csak vissza kellett fordulni. A gond csak gond és nem hagyja nyugodni az embert. — Tekintetes uram, de aztán mi lesz, ha el talál pusztulni a Bodri. Beleesett a meszes gödörbe. Özv. Ribár Jánosné los.-apátfalusi napszámosnő egy meszes gödörbe beleesett s oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy f. hó 1-én meghalt. A vizsgálat megindult s valószínűleg vétkes gondatlanság esete forog fenn. A sajtó statisztikája. Az 1909. évben a magyar szent korona területén 1836 hírlap és folyóirat jelent meg összesen 141 és fél millió példányban, Ausztriából bejött 1991 és a távolabbi külföldről 1160 sajtótermék mintegy 18 és fél millió példányban úgy, hogy az összes lapok száma 5000 volt 160 millió példánnyal. A főváros legelső minta zongoraterme. A zongora vásárló közönség szives figyelmét felhívjuk Keresztély hirneves minta-zongoratermére, Budapest VI. Váczi körút 21, mely cég évtizedek óta nemcsak a főváros zongoratulajdonosai körében, hanem az egész országban a legnagyobb és méltán megérdemelt népszerűségnek örvend. Hangzatos reklámokkal nem dolgozik e cég, hanem e helyett kitűnő zongoragyárttnányainak és világhírű zongoragyárak gyármányainak a legideálisabb feltételek mellett való eladásával teszi napról-napra ismertebbé és kedveltebbé magát. Olvasóink, ha zongorát, vagy pianinót akarnak venni, közöljék ezen szándékukat a Keresztély céggel, a honnan teljesen díjtalanul nyernek felvilágosítást és kézhez kapják a cég legújabb árjegyzékét is, melyből a szolid eladási feltételekre nézve is tájékozást szereznek. x Az Orsz. Gazdasági Munkás- és Cselédsegélyzőpénztár közhírré teszi, hogy a pénztár azon I. csoportbeli rendes tag családtagjának, aki nem baleset következtében halt meg, ha az elhunyt 5 évesnél idősebb korában lépett a tagok közé, 5 évi tagság után, ha pedig 35 évesnél idősebb korában lépett a tagok közé, 10 évi tagság után 200 kor. egyszersmindenkorra szóló segélyt ad. Ez összegnek felét kapják a II. csoportba tartozó tagok családjai. Három vég szalag. Egy negykereskedésben egyik segéd megcsúszott a becsület utjáu és a raktárból ellopott három vég finom szalagot. Azonban pechje volt és rájöttek. A segéd annyira kétségbe volt esve és oly nagy bünbánatot mutatott, hogy a főnök megbocsátott neki és nem küldte el. — Majd elsején megfizeti a kárt és vége. Elsején a segéd panaszkodni ment a főnökhöz : Kérem főnök ur, három vég szalagért 30 forintot vontak le a fizetésemből. Ez igazságtalanság. Miért ? — Mert kérem Rügözdre a Gottlebnak épen most számláztak ötven véget á 7 forint. A nagykereskedő flegmával válaszolt : — Hja, barátom, a Gottleb nagyban vásárolt, maga meg kicsiben lopott. Közgazdasági fellendülés. Igenis, akárhogy csodálkozik rajta a nyájas olvasó, szeretett hazánk már a közel jövőben hatalmas közgazdasági virágzásnak fog indulni. Mindjárt be is bizonyítjuk igazunkat. Közelednek az országos képviselőválasztások. Már mint az „alkotmányos“ forgalom. És azt is ki lehet számítani, hogy körülbelül tizenöt-husz millió korona fog forgalomba kerülni. Tehát minden élcelődés nélkül ki lehet mondani, hogy a választás nem tisztán politika, hanem egyúttal közgazdasági jelenség is. Megszületnek ilyenkor a zászló és jelvénygyárak, tehát fellendül a termelés. A forgalomba jutott milliók pedig a fogyasztást és a nép jólétét emelik. Most pedig következik egy nagyon fura tény. Nevezetesen az, hogy ebből a közgazdasági fellendülésből a legtöbb haszna az államkincstárnak van. Borzasztóan megnő ilyenkor a posta és távirda bevétele: ez a kincstáré. Hatalmasan fellendül a vasút személyforgalma, a kortesek és küldöttségek utazásai által. Ez is a kincstár bevétele. De főként hatalmasan megnöveszti a választás a szeszadó jövedelmet. Mert nem azért választás a választás, hogy istenigazában ne igyon akkor a magyar ! Miből másból meríthetne hazafiasságot és lelkesedést ? Ez a kis többlet is a kincstár tárcáját duzzasztja Látnivaló tehát, hogy épenséggel nem tulzunk és nem tréfálunk, mikor a választásokról, mint közgazdasági fellendülésről írunk. Ha Magyarországon minden évben egyszer választás volna, senki sem vándorolna ki Amerikába. Van is lelkesedés szerte az országban mindenütt ! Hogyne, itt vannak a választások, jönnek a friss, a ropogós, finom bankók- Ki fog ma szavazni tisztán lelkesedésből? Hiszen ismeretes a múlt választásról fenn maradt adoma. Egy szinmagyar községben történt. Két választó összetalálkozik és beszélget: — Most szavazott le épen a Balogh Pál. Oszt képzelje, pénzt is kapott érte. — Mennyit kapott ? — ötven koronát. — Nohát, elég böcstelen ember, hogy ötven koronáért leszavazott. Miért ? Mert száz koronán alul nem vóna szabad leszavazni a kormányra ! Hogy mi lesz akkor, ha behozzák az általános titkos választójogot ? Erre bizony bajos felelni. De akkor is fellendül majd a közgazdaságunk ! leányálmok férflbolonditó kinc»ek - elbájoló szépségek - szerelmi varázslás s szerelmi láncolat melyik fiatal leány nem álmodta ? Hajdanában öreg venasszonyoktol szerelmi italt vettek, manapsag a fiatal lányok bölcsebben cselekszenek s a legközelebbi drogériából, gyógyszertárból a illatszerüzletből Zuck»£!i-szappant kis csomagolás 1.— kor. nagy csomagolás (ajándék) 2.50 «f vásárolnak. Zuckí£!l-krémt közöns. tubus nagy tubus 1.25 kor. 2.50 Zuckooh-szappan s Zuck°oh-krém szépséget alkot mint a tavaszi gyöngyvirág, olcsó és gazdaságos a napi használatban, a miért is a szépészeti szerek eszményképét képezi. Fiatal leányok és asszonyok! Aki szép akar lenni, az csak Zuck^'-szappannak hódoljon, aki különös szép akar lenni, az Zuckooll-krémet is használjon. Ne halassz, ne kétkedj! fl«| maim tüllO_ Ne nyugodj, ne pihenj addig |)|5 111 Hl IC1IG mig w Vágyatok célját el nem értétek, n|tnin]f V KOIDnben szomorú végül maradnak: &UH U IldJUfV 1 Valódi kapható Losoncon DENES MIKSA gyógyszertárában „Magyar Királyihoz Irodalom. Rákóczi-utca 3. A Fürdők Könyve. Egy hézagpótló díszmunka, mely a nagyközönségnek ép úgy mint az orvosnak nélkülözhetetlen, — a „Magyar Fürdőkalauz ötödik kiadása hagyta el a napokban a sajtót. A rendkívül díszesen kiállított figyelemre méltó raü Erdős Jdzsef-nek a hazai fürdőügy egyik legalaposabb ismerője — és előharcosának szerkesztésében jelent meg és tartalmazza mindazon tudnivalókat, amelyek a magyar fürdők és nyaralótelepek tekintetében a fürdőző és nyaraló közönséget érdeklik. A diszes kötet részletesen illusztrálva ismerteti a magyar fürdőket, gyógyhelyeket, nyaralótelepeket, szanatóriumokat, viz- és magángyógyintézeteket, nemkülönben a hazai ásványvizeket. A pompás díszmunka szerkesztője valóban megérdemli a legteljesebb elismerést ezen hazafias vállalkozásért, mert a Magyar Fürdőkalauz hivatva van arra, hogy a nagyközönség előtt helyes világításban mutassa be a magyar fürdőket és ezáltal gátat vessen a magyarságtól a külföld fürdőibe és külföldi ásványvizekért kiözönlő sok milliónak. A diszmüvet, mely határozott nyeresége irodalmunknak, ajánljuk figyelmébe a fürdőző közönségnek, mert ezen a maga nemében egyedülálló munka tüzetesen ismerteti a hazai fürdő- és forráviszonyokat. Az ilyen munka valóban megérdemli, hogy a fürdő- és forrástulajdonosok támogassák, hogy minél szélesebb körben terjeszthessék a hazai fürdőket és ásványvizeket. A Magyar Fürdőkalauz elhelyeztetett a vasúti és hajófülkékben, várótermekben, szállodákban, kávéházakban, vendéglőkben, orvosoknál, fogorvosoknál és kaszinókban, nemkülönben megküldetett a gyógyszerészeknek is. Megrendelhető a Magyar Fürdőkalauz kiadóhivatalában, Budapest VI., Eötvös-utca 86. * „Napsugár“ név alatt egy ui folyóirat fog rövid időn belül megindulni, mely folyóiratnak célja a magyarországi kulturális és jótékony nőegyleteknek egymás közötti érintkezését lehetővé tenni. A különféle, ma még úgyszólván elszigetelten működő nőegyletek ilyenformán egy egységes, hatalmas táborrá egyesülnének s női hivatásukhoz választott emberbaráti és kulturális mozgalmaik ellenálhatatlan erővel ragadnák maguk körébe azokat is, kik az egyes csoportoktól távol állanak, azok tényleges működésében részt nem vehetnek. Az egyleti hirek és e női mozgalmak tudósításai mellett a lap társadalmi kérdéseekel, a szépirodalommal s a művészet minden ágával is foglalkozni fog. Meg vagyunk győződve, hogy mindenki szívesen fogja ezen folyóiratot első megjelenésben üdvözölni s — tekintve az erkölcsi alapot, amelyen a folyóirat eszméje nyugszik — a továbbiakban támogatni. A nőegyleteket érdeklő értesítések díjtalanul lesznek a folyóiratban közölve s az első számban megjelenésre szánt ilyenemü közlemények már most beküldendők a folyóirat szerkesztőségébe (Komárom, Klapka-tér.) Irodalmi munkásságot is szi-
