Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-05-05 / 18. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. május 5. ról beszélnek. Hát össze lehet hasonlítani a bengáli fénnyel, görögtüzzel inszcenált alakulásu munkapárt elvkalandor kormányának a terrorizmusát a hazafias szándékúéval ? Bizonyára nem, mert az a hazafias terrorizmus, ha igy volna is nevezhető, ezt a nemzetet akarja kiemelni az ő béklyóiból s szabaddá kívánja tenni s nem rabszolgák csapatjává aljasitani! Hogy miképpen kívánja ez a kormány s pártja vezérkosai s divathősei a haza javát, megítélhetjük azokból az eljárásokból, amelyek most a választások előtt tapasztalhatók. A munkapártból. Hétfőn este érkezett Losoncra Rohonyi Gyula államtitkár, a losonci munkapárt jelöltje. Az érkező államtitkár elé egy küldöttség utazott Fülekre, ahol Wohl Rumi Adolf üdvözölte, mig a losonci állomáson Török Zoltán fogadta az államtitkár-jelöltet. A munkapártiak bevonulását az összegyűlt tömeg zajos „abcug“ kiáltással kisérte az utcákon s csak a rendőrség s a kivezényelt csendőrség éberségének köszönhető, hogy semmiféle inzultus nem történt. Az államtitkár bevonulása után közvetlenül, a losonci szervezett munkások, mintegy 500-an tüntető menetet rendeztek a munkapárt jelöltje ellen. Az általános titkos választói jog éltetésével s „abcug Rohonyi“ kiáltásokkal vonultak végig a Kossuth Lajos-utcán és a Rákóczi-uton. Mig végre dr. Klein Izidor és Zubor Ferenc csendesítő szavaira endben szétoszlottak. Rohonyi Gyula kedden délelőtt tartotta meg programmbeszédét a Vigadó-kertben. A választópolgárok elég gyér számmal gyűltek össze, sőt ha a hivatalos kirendeléseket tekintetbe vesszük : aggasztó kevesen voltak. A programmbeszéd alig tért el valamelyest a munkapárti jelöltbeszédek sablonjától. Ilyen és ehhez hasonló szólam bugyborékok sok helyen szálltak már a türelmes levegőbe, ahol munkapárti jelölt szónokolt. Az egész beszéd a koalíciós kormány uralkodásának a bírálatában merült ki. Megigértetett végül : az üzletvezetőség és ipariskola Losoncnak, amiként ezt már Andrássy Gyula gróf is megigérte, amidőn itt jelölték. Azonban szó, ami szó, — a diszlakomára tekintélyes számú társaság gyűlt össze, akik között választópolgárok is voltak bőven; a pénzért és ingyen kiosztott ebédjegyeknek tehát meg volt a hatása, a mindenekfelett bankettezni szerető magyarok közt. A diszlakomán több figyelemreméltó pohárköszöntő hangzott el; Török Zoltán Rohonyi államtitkárt, Sörös Béla, jobb ügyhöz méltó buzgósággal, a darabont miniszterelnököt, Khuen grófot, dr. Huszár Aladár Tisza István grófot, Valihora János Prónay főispánt köszöntötte fel. Az államtitkár-jelölt — mint halljuk — két napig még itt időzött, amikor a kerületnek egy-két községét látogatta meg. — Politikai hírek. A fiileki választókerületben igen lelkes hangulat uralkodik. A választópolgárok óriási többsége a függetlenségi zászló aló csoportosul; a kerületbeli falvak telve vannak a függetlenségi jelöltnek, dr. Keszler Lipótnak nevét hirdető zászlókkal. Bár a hivatali presszió mindenünnen megeredt, Keszler Lipót megválasztásához kétség nem fér. A balassagyarmati kerületben A Kossuthpárt jelöltje, Horváth József dr. tegnap érkezett Balassagyarmatra. A vonatnál több mint ezer ember várta a jelöltet, akit Jakubovics László táblabiró üdvözölt. A menet bandériummal, zeneszóval járta be a várost. A gyűlésen több mint háromezer ember vett részt és Horváth programmbeszédét nagy lelkesedéssel fogadták. Délben banket volt. A jelölt támogatására legközelebb Apponyi Albert gróf megy Balassagyarmatra. A nógrádi kerületben heves harc folyik a három jelölt között, úgy értésülünk, hogy a legnagyobb kilátásai Kovács Ernő Kossuth-párti jelöltnek vannak. A sziráki kerületben a függetlenségi párt jelöltje Szentgyörgyi Miklós. A szécsényi kerületben dr. Pongrácz Sándort óhajtják a függetlenségi hívek felléptetni. VÁROSI ÜGYEK. (—') Vasúti aluljáró. A legutóbb tartott városi közgyűlésen már szóba került Farkas Zoltán városi mérnöknek azon javaslata, hogy a L.-Apátfalva felé vezető országút és a máv. vonalai kereszteződésénél egy vasúti aluljáró létesitessék. Örömmel vesszük e javaslatot mert ismerjük azon sűrűn felhangzó panaszoknak a jogosságát, amelyek a nevezett helyen a személy és teherforgalom nagymérvű megakasztása miatt hangzanak fel. A loson ;i állomás szűk volta miatt, a kocsirendezést és tolatást azon a vágányon is eszközük, amely az országutat keresztül szeli, minek folytán a vasúti sorompó a napnak fele részében le van engedve. Kiszámithatatlan tehát az a kár, amit az államvasut a személy és kocsiforgalom ezen késleltetésével a magánosoknak okoz. Sőt vásárok alkalmával, valósággal élet Még nem álmos, ugy-e ? Nem. Meddig van maga itt? Hétig. Aztán hazamegy és lefekszik Terén. Es meddig alszik ? Estig. Aztán bejön és itt van ismét reggelig Persze. És ez mindennap igy megy ? Persze hogy igy. És mondja nem unalmas dolog ez, tizenkét órán át egyfolytában itt ülni és a maga csúf egyforma munkáját végezni ? — Nem unatkozom, már megszoktam. — Dehát mégis, ez igy megy mindennap. Mindig egyformán. Mi célja van ennek ? Érdemes ezért élni ? Bizony nem érdemes . . . Dehát mit csináljak ? Élni muszáj és máskép nem lehet. — Nem lehet ? Ez esetleg igaz, esetleg nem. De az semmikép sem igaz, hogy élni muszáj ! Ha valakinek komisz az élete, vesse el magától. A nő bosszús megdöbbenéssel bámult a vendégre. Az folytatta: — Lám, igy érdemes élni, ahogy én élek. Akkor fekszem le amikor akarok, akkor kelek fel, amikor akarok. És nem dolgozom. JXe tétovázzék, ===== lisa táj 2t teje, hanem használjon azonnal Kajánul, gonosz indulattal néz a nőre. — És ha már vannak silány emberek, akik viselik érdemetlen életüket, azok legalább legyenek szerények, meghúzódok, félők . .. — Nem értem — mondja a nő csodálkozva. — Hát lássa, miért nevet maga, ha ilyen az élete ? Miért kacag folyton ? Miért nevetnek maguk mind a hárman ? Van maguknak nevetni valójuk ? Magának ? . . . Hiszen magának sirni kellene ! . . . Mikor egyedül van, mikor senkisem látja, mindig sirni kellene . . . Mert gonoszok ám a nevető, elégedetlen rabszolgák. Aztán elfordul a vendég a nőtől. Csönget egy pénzdarabbal és fizet. Gúnyos megjegyzést tesz a kávéra, mely ihatatlan volt; gonosz hangon szól rá a pincérre; mikor az feladja a kabátját, nem köszöni meg, a köszöntéseket "nem fogadja és senkire sem nézve távozik ... A pincér még fanyarul nevet egyet és azt mondja, hogy ez a vendég nyilván bolond volt. De nemsokára valami csekélységen összevész a felirónővel és komisz szidalmakkal gyö rik egymást, tehetetlenül, kényszerültén. A vendég még sokáig hordja nehéz, megkínzott lelkét oda künn a reggeli hideg nedves utcákon. veszélyes torlódásokat idéz elő. Ezen a régi bajon óhajt tehát segiteni a városi mérnök, amidőn javasolja, hogy a város kényszerítse az államvasutat egy vasúti aluljáró építésére, mert az államvasut köteles biztosítani a közönség zavartalan átkelését. (—) Hídépítések. A Tugár patak felett lévő hidaink már nagyon rozoga állapotban vannak. A legfőbb ideje tehát annak, hogy ezek is végre-valahára kitataroztassanak. Mint értesülünk, az Iskola-utcai, a Laktanya-téri hidak kocsi- és személyközlekedésre s a Könyök-utcai hid csak személyközlekedésre való felépítésére a pályázatot már e napokban kiírják. A modernizmus és a gyermek Essék szó egyszer egy nagyon fontos társasadalmi kérdésről, a gyermekről. Schopenhauer azt mondja, hogy a természet csalfa módra, egy percnyi kéjjel csapja be az embert s kényszeríti arra, hogy a gyermekszülés és a gyermektartás súlyos kötelességét magára vállalja. Csúnya, kalmárlelkü és természetellenes bölcsesség. A szigorú, összeráncolt homloku német bölcset megcáfolja az első kislány, a kis, éretlen gyermek, aki kócos, porcellánarcu babáját épen olyan végtelen szeretettel gyügyögteti, mint ahogy később fogja az élet, az igazit, az ő szülöttjét, A Schopenhauer bölcsessége igazi férfibölcsesség a férfié, aki a kéjért, a kéjen keresztül szereti az asszonyt és az asszonyon keresztül szereti meg a gyermeket. Az asszony gondolkozása épen meg forditotrja ennek. A természetes, hamisítatlan asszony szemeiben főcél a gyermek, odaadásában már benne van a vágy, az akarat a gyermek után. Ez szól az igazi, természetes asszonyokra. A mi modern asszonyaink azonban magassarku cipőt, szoritós midért viselnek, a mi asszonyaink hamis hajbetéteket viselnek, rizsport és pirositót raknak az arcukra. A mi asszonyaink mereven és feszesen járnak, mint az automata babák; nem azt mondják, amit gondolnak, éreznek, hanem azt, ami illő, ami a kor erkölcsei szerint kötelező. A mi asszonyaink messze távolodtak a természettől és velük együtt távolodunk mi férfiak is. Minden ösztönünk az újfajta életmódhoz, a civilizált igényekhez idomult. Miért csak az anyaság s a gyermek után való vágy maradt volna régi, a természetes és hamisítatlan ? Nem is maradt. És a Schopenhauer igazsága egyszerre megizmosodik, mihelyt a modern társadalom jelenségeit kell vele magyaráznunk. A modern nő nem akarja, vagy kisebb számban akarja a gyermeket. Gazdasági erők változása és a gazdasági helyzettel összefüggő előítéletek okozzák ezt az átalakulást. A primitiv társadalmakban gazdagság, erő és hatalom a sok gyermek. Több kéz több földet müvei, több fegyvert forgat, az egyén érdeke tehát összeesik a társadalom érdé kéve! s erősiti az ősi ösztönt. A modern társadalom ellenben teherré, uj gondok forrásává tette a gyermeket. Ilyen körülmények közt a természetes ösztönök eltorzulnak, uj társadalmi problémákat teremtenek. A mai gazdasági berendezkedés mellett az látszik, ha nem is természetesnek, de észszerűnek hogy törvények és jogszokások tervszerű láncolatával állapítsák meg azt, hogy a gyermek eltartására mikor ki köteles. Az állam közügynek tekinti a gyermek jövendőbeli sorsát és a maga törvényeivel és bíráival kényszeríti ki azt, amit eddig a szülők adtak : az utódok eltartását. A mai állam kapitalista és pilitarista tervezet. A mai államnak katonára, munkáskézre van szüksége, mind a kettőből minél többre. A gyermek, ha felnő, munkájával többé nem a család vagyonát, hanem az egész családot kiuzsorázó tőke profitját szaporítja És az utód fegyveres ereje nem a család nagyobb hatalma, hanem az egész állam haderejének egy atomja. És ennek dacára az állam még mindig az egyéntől követeli a generációk neveltetésének terhét. A proletár napszámos napszámjának feléi arra kénytelen költeni, hogy uj munkást és u katonát neveljen maga helyett az államnak. így aztán nem csoda, ha mindinkább akadnak és mind nagyobb számmal akadnak apák és anyák, akik azt mondják: „Hogyha a gyermek az államnak kell és az államnak hasznos, itt van, tessék, tartsa el az állam !“ Ettől a követeléstől sem lehet megtagadni a jogosságnak némi látszatát1 Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « . «« Kapható min-Orvosok által ajánlva, ÄT3 l.tU, den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.
