Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-04-28 / 17. szám

2. oldal.___________________________________LOSONCI ÚJSÁG___________.___________________________1910. április 28.

másutt is a politikai házalás. Iveket hordoznak és a választó polgárság szabad meggyőződését, hol Ígérettel, hol fenyegetéssel, hol erőszakkal, hol presszióval kötözik össze, hogy a kormánynak többséget biztosítsanak. Ez a házalás, ez a politikai vigéckedés hullámzik végig az egész országon és olyan jelölteknek is árnyat borit nevére, akik meg sem érdemlik azt, mivel nem a politikai vigéckedésből, hanem a polgárok bizalmából számíthatnak mandátumra.

De az általános elszegényedés is nagy szerepet játszik abban, hogy a közélet tisztaságát beszenyezze. Kolonics elve bevált. Amely nemzet szegény : rabszolga is. A pénz és a pozícióba jutás rettenetes erővel hajtja szennyes üzelmekbe az embereket. Állásért, pozícióért és pénzért, szívesen adják el meggyőződésüket és becsületesebb érzelmeiket az emberek. A jelöltek nagy része, nem meggyőződése szerint keresi a mandátumot, hanem úgy, ahogyan lehet. Ahhoz a párthoz csatlakozik, amelynél biztosabban jut bele a képviselői állásba. A választók nagy részénél is jelentékeny szerepet játszik a pénz és más anyagi előny kilátásba helyezése. Akárhány helyen nyíltan ára van a mandátumnak. Nem az a kérdés, hogy a jelöltnek mi a politikai hitvallása, hanem az a kérdés, hogy mennyi a pénze. Az ember undorral telik meg nemcsak a mandátum kereskedővel, de még inkább a mandátum eladókkal szemben, noha azt is tudjuk, hogy mindezekben és még más esetekben is, nagy szerepet játszik a szegénység.

Azután jönnek a stréberek. Mert sok van ilyen is ebben a szegény országban. Ezek mindenütt elől szimatolnak. Ahol kell nagyképűek, pozőrök ; ahol kell alázatosak és simák; ahol kell ravaszok és kétszinüek. Hencegnek, lármáznak aszerint, amint a körülmények parancsolja. Ezek a legelsősorban állanak a mandátum keresők között, Ezeknek a képviselői állás vagy karrier, mely a meggazdagodás jelentőségével bir. A stréberek rendesen a hatalommal tartanak. Az nekik mindegy, hogy a hatalom alkotmányos-e, vagy abszolutisztikus ? Darabont-e vagy nemzeti ? Idegen-e vagy hazai ? Az a fő, hogy pénz és hatalom legyen, ami a strébert az első polcra segítse. A többire majd kapaszkodik ő, csak megszerezze mandátumát a haza pénzével és a kormány hatalmával.

És ezek a fekélyek ismét kiütöttek a politikai közélet testén mindenütt és minden vonalon. Az egész országon végig hömpölyög ez a szennyes áradat és elsöpri a becsületes meggyőződés egy nagy részét és megfertőzteti a politikai erkölcsöket. Az ország pedig mégjobban nyögi az elnyomó Ausztria igáját, mint valaha.

No, miért tetted ?

Azért, mert böcstelenkedett. Mit csinált ?

Böcstelenkedett.

Hogyan t

■ Kigyütt belőle, amit megivott.

— Hiszen azért nem kellett volna kidobni. Neked semmi közöd sem volt hozzá.

— Hát iszen nem is volt nekem eszemágában sem, hogy bántom, hanem ü vótt részeg, aztán nekem mondta, hogy én vagyok az.

— Hát te nem voltál az ?

— Nem ám.

— No lásd. Ha józan voltál, annál inkább nem kellett volna kikötnöd véle.

— De mikor megütött.

— Hát akkor azért haragudtál meg rája, mert megütött ugy-e ?

— Nem én.

— Hát miért?

— Azért kérőm, mert szidta az anyámat.

— Hogyan szidta ?

— Csúnyán, parasztosan.

— Pedig nem ismerte az anyádat, ugy-e?

— Még én se ismertem.

— Nem is láttad sohasem ?

— Még hírét sem hallottam.

Nem kérdeztem többet. Kiküldtem és beszóllitottam a másikat, a sértettet, vagyis a kidobott embert.

A folyosón találkoztak. Igen csúnyán néztek egymásra. Egyszerre csak egy nagy csattanás hallatszott. Kinéztem. Hát a sánta koldus akkor tápászkodott fel a földről. Kérdeztem a legényt:

— Mit csináltál már megint, te gazember ?

Pofon vágtam — mondta nyugodtan.

Még most sem tudsz nyugodni ? Hát

már semmi jó szó sem használ neked ?

— Hát mér nézett rám olyan mérgesen — mondta. — Mintha én tehetnék arról, hogy bepanaszolt, aztán a törvénybe kellett nekigyünni...

— A párttitkár lemondása. Scherer Lajos főgimnáziumi tanár, aki pártunknak éveken keresztül ügybuzgó s hasznos tevékenységű titkára volt, ezen állásáról lemondott. Lemondásának oka abban keresendő, hogy az állami tisztviseliknek politikai pártokban vezető szerepet vinni nem szabad. Egyebekben ezután is buzgó tagja marad pártunknak, amiről különben az alábbi levél szól.

Mélyen Tisztelt Pártelnök Ur !

Tekintettel arra, hogy nekünk állami tisztviselőknek még mindig nincs szolgálati pragmatikánk. másrészt mint köztisztviselő választási mozgalmakban semmiféle szerepet nem vállalhatok : a losonci választókerület 48-as és függetlenségi pártjának kitüntető bizalmából eddig viselt párttitkári állásoméi ezennel lemondok, elveim mellett állhatatosan megmaradván. — Kérem ezt hálás köszönetem nyilvánítása mellett a pártnak szives tudomására adni. Hazafias üdvözlettel Losonc, 1910. április hó 8-án.

Scherer Lajos áll. főgimn. tanár.

— A falu jegyzője. A losonci járás körjegyzői már megkapták a szigorú ukázt, hogy kiki saját falujában «tapintatosan» és »meggyőzőérvekkeh iparkodjék a szegény jóhiszemű falusiakat a munkapárthoz édesgetni. Most már tehát a jegyzők széles mosollyal az ajkukon, barátságosan fognak járni-kelni a falvakban. Nem fognak rákiabálni egy pár hétig, a máskor agyonrettegtetett parasztokra. Mézédesek és igazi emberbarátok lesznek mindannyian — a választások tartama alatt. — Hétfőn délután a Vigadóbeli pártirodában iskolát is tartottak a körjegyzőkkel, hogy miként kell tulajdonképpen a néppel bánni s kitanitást nyertek a lélekvásárlás okszerű módozatairól is.

— Mikor jön Kristóffy? A Losoncon megalakult választójogi liga meghívta Kristóffy Józsefet május elsejére a választójog eszméjének propagálása végett. Mint értesülünk, Kristóffy nem jön május 1-én, azonban eljövetelét, egy későbbi terminusra, föltétlenül kilátásba helyezte.

— Terrozilják a vasutasokat. Hát már idáig is eljutottunk. A munkapárt hivatalos apparátusa működésbe jött, hogy megkezdje azt a szégyenletes munkát, amely egyenes arculcsapása az egyéni szabadság és az emberi jogok elismerésének. Mintegy két hete történt, hogy Kollmann Károly forgalmi főnök maga elé citálta az alantos hivatalnokokat, különösen a könnyebben befolyásolható altiszteket s az üzletvezető utasítására hivatkozva, kijelentette előttük, hogy az üzletvezető megkívánja mindenkitől a mostani kormány támogatását. Azután jegyzéket vett fel, hogy kikre lehet számitanio a munkapártnak a vasutasok közül s kik kétségesek. Nos igen mert hát vannak a derék vasutasok között olyanok is, akik határozottan függetlenségi érzelmüek s akik tudják igen jól, hogy a forgalmi főnök ur fegyelmi vétséget követ el akkor, amidőn őket meggyőződésük szabad nyilvánításában korlátozza. — íme a dicső munkapárt sehogysem tud megmaradni a becsületes küzdelem utján s jogtiprásukkal mindenképpen méltóvá óhajtanak lenni ahhoz a kormányhoz, amely törvénysértésekre alapítja egész működését.

A füleki jelölés.

Dr. Keszler Lipót a függetlenségi jelölt.

A füleki kerület függetlenségi pártja az egész kerületből összegyűlt nagyszámú és lelkes választók jelenlétében, — kik között képviselve voltak a vidék földesurai és gyárosai is — f. hó 24-én vasárnap ajánlották fel a jelöltséget dr. Keszler Lipót ügyvédnek. A választók egy lelkes csapatja vasárnap délután válóságos diadalmenetben kisérte a pártgyülésre, a hol is Novek Dezső zlatnói üveggyártulajdonos a füleki választókerület függetlenségi pártja nevében felajánlotta a jelöltséget dr. Keszler Lipót losonci ügyvédnek, ki a jelöltséget elfogadta.

A losonci kerület függetlenségi érzelmű polgárai örömmel ragadják meg az alkalmat, hogy gratuláljanak füleki polgártársaiknak, hogy oly szimpatikus, lelkes és tetterős férfiúra esett választásuk, kit — túlzás nélkül merjük állítani — az ellentábor nagyon sok és súllyal biró szavazójának rokonszenve kitér ebbe a választási küzdelembe. Ebben a régi függetlenségi érzelmű kerületben, látva a kerület lelkesedését, amidőn is a földművesektől kezdve a vidék földesurai és gyárosai is egy tömeggé egyesülve óhajtják a jelölt diadalát, buzgó és kitartó együttműködéssel győzelemre fogjuk vinni a függetlenségi magasztos eszméket. Fölösleges talán megemlítenünk, hogy a munkapárti nagyfejüek már megkezdték a régi sablon

szerint a terrorizmus, a megfélemlítés, a hatalmi önkénykedés jól ösmert módszereit.

Azt hisszük ezek a választási fifikák egy compakt, buzgó és odaadó tábor lelkesedésével szemben, ezúttal csődöt fognak mondani.

Középiskolai igazgatók értekezlete.

Egy igen jelentőségteljes kulturmozgalomról számolhatunk be. A miniszter rendelete értelmében kétévenként a tankeri'ilet különböző városaiban a középiskolai igazgatók értekezletre szoktak összegyűlni, hogy megbeszéljék a tanügy fontosabb kérdéseit. Az idén tankerületünk főigazgatója, Jurkovich Emil Losoncra tűzte ki az igazgatók értekezletét. Az értekezleten megjelentek: Sárffy Ignác (Rózsahegy), Jaskovich Ferenc (Bgyarmat), Acsay István (Besztercebánya), Kalmár Elek (Lőcse), Bauer József (Lőcse), Veres Samu (Rimaszombat), Szmetka Ödön (Rozsnyó), Szántó József (Rozsnyó), Rauchbauer József (Selmecbánya), Király Ernő (Selmecbánya), Fischer Miklós (Igló) Karácsony Zsigmond (Késmárk), Varga Mihly (Besztercebánya) és Beniczky Kálmán (Losoncz).

Az értekezlet a városháza tanácstermében folyt le f. hó 26-án és 27-én, mely alkalommal több fontos paedagógiai kérdést vitattak meg. így szóba kerültek az évvégi vizsgálatok is, melyekről az uj Rendtartás megállapítja, hogy azok mai alakjukban fenn nem maradhatnak. A földrajz tanítás reformját is megvitatták, nemkülönben a klasszikus nyelvek megszorítását, amelyeknél kevesebb idő alatt is jobb módszer mellett ugyanaz az eredmény elérhető. Szó volt az érettségi vizsgálatról, valamint a fizikai gyakorlatokról és még több a középiskolát érintő kérdésről is. 26-án közebéd volt, melyen városunk és vármegyénk számos előkelősége is részt vett és amelyen számos felköszöntőben ünnepelték a főigazgatót és a megjelent igazgatókat, városunk vendégeit. Az igazgatók a város közönségétől rendelkezésre bocsátott kocsikon megtekintették az apátfalvai posztógyárat, a Rakottyay-gyárat és a gácsi várat.

Ezen igazgatói értekezletek két szempontból érdemelnek említést. Először azért, mert az itt megvitatott tételeket már az egyes tanári testületek is megbeszélték; igy tehát a tanügyi kormány által kibocsátott rendeletekben a tanári testületek óhajai is kifejezésre jutnak. Azzal pedig, hogy városunk számos előkelősége is megjelent a közebéden, bebizonyult, hogy az iskola már nem áll oly elszigetelten, hanem a társadalom is részt kér az iskola munkájából. Ebben egy jobb jövő hajnalát látjuk. Mert ma még — sajnos — úgy van, hogy a szülői ház éppen ellene dolgozik az iskola munkájának, vagy ha nincs is ellene, de nem támogatja azt. Hisszük és reméljük, hogy minden meg fog változni, mert csak igy lehet az iskola munkája eredményes.

HÍREK.

Zsiros István százados. Városszerte általános örömöt okozott, hogy Zsiros Istvánt, a kiváló irót, a király századossá nevezte ki. Ezen alkalomból nemcsak a katonai körök, hanem az iró világ számos tagja is üdvözölte a derék katona-irót.

Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Tarbay Dezsőt, a losonci m. kir. adóhivatal tárnokát a VIII. fiz. osztályba kinevezte.

Gyászrovat. Giller Sándor okleveles gazdász életének 26-ik évében a wienerwaldi szanatóriumban f. hó 24-én elhunyt.

Katonai kinevezések. Háziezredünkben f. évi május elsejével a következő kinevezések történtek : Sztojanovic Gábor őrnagyá, Escherich Pál főhadnagyá és Gröbl Lipót hadnaggyá lépett elő. A tüzérezrednél Zsiros István sázadossá és Seidl Rudolf számvevő századossá neveztetett ki Ovónőválasztás. A gácsi községi kisdedóvóhoz f. hó 26-án Hermann Olgát, eddigi helyettesovónőt, óvónővé választották.

Uj postaügynökség Csehberek községben f. évi május hó 1-től postai ügynökség lép életbe.

Az evang egyház építkezése. Az evang. egyház által fentartott leányiskola már régóta elégtelennek bizonyult a tanulók befogadására. Az egyháztanács ezen a bajon óhajtott orvosolni, amidőn elhatározta két tanterem építését. Ezzel kapcsolatban az egyház még két tanácstermet is fog építtetni, miáltal az Iskola-utcában levó telke teljesen be fog épülni.