Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-04-07 / 14. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. április 7. A körülbelül 120—180 főre rugó közönség, többnyire felsőbb sugalmazás, esetleg egyenes kivezényelés folytán megjelent állami tisztviselőkből állott. így pl. az alakuló gyűlés napjának délelőttjére hivatalosan berendeltetettek az összes körjegyzők „árva nyilvántartás összehasonlítása“ címén. Mi vagyunk olyan jóhiszemüek és loyálisak a közigazgatási hatóságokkal szemben, hogy elhisszük, miként puszta véletlenségből idéztettek be a körjegyzők épen ama bizonyos nap délelőttiére. De nagyon sokan vannak ám, akik úgy vélekednek, hogy ez tervszerűen kicsinált és ügyes finesz volt, mert igy a körjegyzők még útiköltséget és napidijat is kaptak. Hát ugy-e bár, ilyet a munkapártról feltételezni nem szabad. Mert, bár a gavalléria nem szégyen, de a nemzeti munkapárt nem fog az állam pénzén, a mi véres verejtékünkből összeexekvált állami pénzen gavalléroskodni. Ő ilyet nem tenne a világ minden kincséért sem. Volt aztán ezen a gyűlésen _ csak úgy kuriózumképpen említjük — egy pár, aki a nemzeti kormány rezsimje alatt, szilajvérü függetlenségi volt. De hát ezt sem lehet olyan rossznéven venni. Hisz minden a világon alá van vetve a múlandóság és a gyönyörködtető változatosság törvényeinek. Meg aztán a nagy urak nem is szoktak sokáig egy köpenyegben járni, mint a szegény emberek. Nem is renegátok ők, csupán szentül meg vannak arról győződve, hogy ettől a kormánytól remélhetnek minden jót és üdvösét — a saját maguk részére. A gyűlés lefolyása. A gyűlés elnöke Havas Gyula volt. A megjelentek szokásszerü üdvözlése után felolvasta Prónay Mihály főispán üdvözlő táviratát. Ebből megtudtuk, hogy a főispán sajnálja, hogy nem lehetett jelen az alakuláson. Ugyancsak felolvasta még több meg nem jelent, de meghívottnak mentegetőző leveleit. Ezekután ajánlotta a megalakulást s elnöknek Török Zoltánt ajánlja. Az egybegyűltek egyhangúlag hozzájárullak Török Zoltán elnökké való megválasztásához. Ezután az elnöki széket Török Zoltán foglalta el, aki a nemzeti munkapárt irányait ismertető beszédet intézett a hallgatósághoz. Török Zoltán beszéde. Aki Török Zoltán ezen beszédét hallotta s nem tudta volna, hogy csak az imént választották a munkapárt elnökévé, azt hitette volna, hogy Török Zoltán vérbeli Kossuth-párti politikus. Beszédének egy pár tételét kivéve, a programm, amelyet ismertetett, teljesen fedi Kossuth Ferenc húsvéti expozéját. Éppen azért teljes politikai objektivitással elismerőleg kell megnyilatkoznunk Török Zoltán eme beszédéről. Csak azt jegyezzük meg, hogy ha a munkapárt valóban azokat az elveket hirdeti, amelyeket Török Zoltán kinyilatkoztatott, akkor épenséggel nem volt szükség a munkapárt megalakítására. De taktikai szempontból is érdekes volt e beszéd ; ugylátszik tudja azt Török Zoltán is, hogy a kerület függetlenségi érzelmű s csakis ilyen szellemű beszéddel lehet a választók közelébe férkőzni. A madarakat is a saját hangjukkal szokták lépre csalogatni. Azért hát elismerjük, hogy Török Zoltán szépen és okosan beszélt, de mégis „csak kötve hiszünk a komának.“ A megalakulás. Ezután megalakították a végrehajtó-bizottságot s annak tisztikarát a következőképpen : Elnökké Török Zoltán nyug. főispán. Társelnökökké : gr. Forgách Antal dr., Havas Gyula, Mehringer Lipót, Miessl Zsigmond, Rakottyay György, Szlancsik Bogyoszló, Valihora János dr., Wohl R. Adolf. Alelnökökké : Basch Miksa, Gärtner Henrik dr., Herzog Ignác, Lővvy Ignác, Plichta Lajos, Pompe Hugó, Sörös Béla, Sternlicht Lipót, Sternlicht Samu, Svehla István, Szilassy Béla, Szokolovszky Bence, Wellibil Károlyt. Titkárokká: Herczegh Jenő, Huszár Aladár dr., Schneller Ignác dr., Gergely Ödön dr., Hajós József drt. Jegyzőkké: Hertskó Jenő dr., Rakottyay Gyula, Sacher Aladár drt. A jelölés. Török Zoltán indítványára az egybegyűltek egyhangúlag Teleszky János címzetes államtitkárt kiáltották ki a losonci munkapárt jelöltjéül. Erről táviratilag értesítették a jelöltet, gróf Khuent, gróf Tiszát és Jeszenszky Sándort. Beszéltek azután a gyűlésen még Forgách Antal gróf, aki az animózitás nélküli tiszta elvi harcot hangoztatta és Wohl R. Adolf, aki Havas Gyula buzgó működéséről emlékezett meg. Erre a gyűlés véget ért. Teleszky visszalép, Rohonyi redivivus! Beavatott körökben már napok óta beszélik, hogy Teleszky János, megrongált egészségi állapotára való hivatkozással, nem fogadta el a losonci jelöltetését. A munkapártiak tehát most újra felfedező útra indultak egy államtitkár fellelésére, akiben volna elég bátorság a losonci kerületben felvenni a harcot. Mint halljuk, ismét lesz egy ideiglenes jelölt: Rohonyi Gyula kiszemelt igazságügyi államtitkár, akihez már egyszer volt szerencsénk jelölt minőségben. Neki azonban nem volt szerencséje s remélhető, hogy most még annyi sem lesz, mint annakidején. A nőnevelésről. Irta Náray Aurél A nőemancipácio kérdése felett pörösködtek az emberek, aztán az ügy megoldatlanul tolódott félre — jobb időkre. Elcsöndesedtek vele. Legalább itt nálunk nem sok hallatszik róla. Rajongói vannak pedig szép számmal, de kicsinylői, sőt ellenségei jóval többen. Közismert, hogy semmi sem nehezebb, mint uj utakra terelni a gondolkodást, uj életmód, uj társadalmi berendezések előnyei iránt reményt és hitet kelteni az emberekbe : a feladat mégis ez marad. Az eszme hirdetői nem fáradnak el ebben — Holnap az önök neve hires lesz. Megsürgönyözzük a világ összes hírlapjának és az összes képes újságokban meg fog jelenni uraságod és az ifjú hölgy — A feleségem, vágtam közbe elszántam ; most már úgyis mindegy volt. — És bájos felesége arcképe — folytatta hajlongva. Egész New-york ünnepelni fogja önöket holnap. Az elnök most a nevemet óhajtotta tudni, Én persze a világért sem voltam hajlandó elárulni ; de mit mondjak ? Mig ezen töprengek, érzem, hogy hátulról meghúzzák a kabátomat. Visszafordulok és egy potrohos urat látok egy még potrohosabb hölgygyei; a fülembe súgja • Ha kedves az élete, mondja ezt: Sam Butterworth! Nekem kedves volt az életem és bemondtam hűségesen : Sam Butterworth. Az elnök erre az egybegyűltekhez fordult és indítványozta, hogy háromszoros hurrát kiáltsanak tiszteletünkre. Mikor ez is megtörtént, felszóllitott minket, hogy vele vonuljunk a fényképező pavillonba, ahol megtaláljuk a fotográfust s az újságírókat. Én azonban kijelentettem, hogy vezetés és feltűnés nélkül akarok odajutni. Tiszteletben tartották szerénységünket és igy végre kivergődhettünk a tömegből. Valami mellékkijáratot kerestünk, amelyen át megszökhessünk, mikor újra megrántják a kabátomat. Megint az a vastag ur volt, kipirulva és csöpögve az izzadságtól.- Uram, szól lelkendezve, ön úgy látszik nemcsak pénzügyileg akar tönkretenni, hanem meg is akar gyilkolni. Három nap óta egész vagyont dobtam ki. Három napon át egyebet sem teszek, mint frissen váltott jegygyei szaladgálok a forgó ajtó körül. Be, ki, be, ki. Én kiállító vagyok . . . Hiszen bizonyára ismeri az én hires nadrágtartóimat : egy nyomás, a nadrág fenn van, egy nyomás, a nadrág lent van. Pardon ! Mint kiállítónak szabadjegyem van, de a szabadjegyesek nem a forgóajtón jönnek be. Én akartam a milliomodik látogató lenni. Gondolja el, micsoda nagyszerű reklám 1 Cikk, arckép a világ minden lapjában . . . Csakhamar megértettük egymást. Az aranyérmet nem mint sportember kaptam, tehát eladhattam neki. Kaptam érte húszezer dollárt. Ebből csinos nászajándék került ki Dy számára. Butterworth ur és felesége pedig siettek igazolni magukat az éremmel a pavillonban, ahol a fényképész és az újságírók vártak reájuk a nagy munkában s mindig megtalálják a hangot, mely az elmét tűnődésre bírja és az emberiség legigazibb érdekeinek felismerésére bírja, rávezeti. Ha lassan, ha nehezen is, újabb és újabb terüleleteket hódinak el, újabb és újabb oszlopokat döntenek ki a hagyományok alól, napról-napra szervezvén uj híveket, uj küzdőket az eszme számára. Az eszme fehérarcu harcosainak lelkes, kis csoportja tüzelő szóval proklamálja a nyugtalan és ferde közviszonyok által lázba sodort élet követelményeit. Törvénnyé válnak hajdan a ma még talán lecsepült, kétségbevont, de a felismerésre már megérett igazságok. Amit a múlt embere meg nem ért, ami ellen gyűlöletet és rosszalást táplál, az az uj kor embere előtt ige, mely bár ködös, de gyönyörteljes sejtelmek raját veri életre a lelkében. A kényszer miatt örök megalkuvásban élő nő, az erkölcseiben megtiprott, bénává nyomorított anyaállat felszabadításáról, anyagi és egyéni függetlenségéről már nem lehet félvállról beszélni. Mert a társadalom mai létviszonyai között a házasság nem egyéb, mint a szerelem postituálása, melyben a leány, a gyönge, magával tehetetlen testét kénytelen odaadni annak, ki a kenyérért való marakodásban erősebb másoknál. Jellemző az a fásultság, az a beteges közöny, mellyel a magasabb ideálokkal szemben a lelkek el vannak telve. A társadalom minden rétegében játszódnak le ily tragédiák, a szerelem és az érdek borzalmas harcában, melyben vérzik a sok szív, leányaink, testvéreink szivei, kik itt élnek közöttünk, sokszor megvetve minket és önmagukat is. Vájjon hány ember tudja, hogy a nő lealacsonyitására mi mindent követett el az önző férfiönkény, mely ősi, jogtalan uralmát a nő felett még ma, a szabadság eszméinek forró századában is fen akarja tartani ? 1 A férjhezmenés körül elkeseredett tülekedés, az anyagi jólétnek a legrettentőbb megalkuvásával járó konok bálványozása, a külső dísznek, fényűzésnek mindenek felé emelt előszeretete : ez a mai leány életnevelése. Erről beszél a család, a világ. A szerelem, mint legfőbb alapja a nőiesség érvényesülésének és mint legszentebb cél, mely által jelentőséget, nimbuszt nyer, csak esetlégként jöhet számításba. A legkevélyebb szerepet az érdek játsza mindig és mindenütt. A szegénysorru leány válogatás nélkül veti ki a halóját minden férfiúra, ki őt feleségül venni némi hajlandóságot mutat. Csókját, testét és lelkét adja oda, csak elfogadható állása és keresete legyen. A fejcsóválás itt nem sokat segít, mert ez a valóságban még százszorta szomorúbb és- vigasztalanabb képet nyújt. De ne keressük fel ezt a sok bűzt és piszkot, melyben ez s társadalom régidők óta kéjeleg. A tényállás nagyon egyszerű. A női erkölcs létfeltételei a mai társadalom életéből teljességgel hiányoznak, sőt ez az élet legsikerültebb műhelye a prostitúciónak és az erkölcstelenségnek. Nem zárkózhatunk el tehát annak beismerése elől, hogy a nő helyzete gyökeres változást kivan, valamint azt is kell ismernünk, hogy a nőnek a férfiúval való egyenjogositása minden téren a legégetőbb társadalmi szükség és a végső mentőmegoldás. Uj nevelés : kenyér kell a nőnek, hogy önmaga felett rendelkezhessék, hogy a jellemét fejleszthesse. Arra pedig, hogy maga teremthesse meg a jövőjét, szüksége van az anyagi függetlenségre, illetve arra, hogy a saját munkája után való megélhetésre mód adassék neki. Szabad, független emberré kell nevelni a nőt, aki felett nem uralkodik más, csak saját szive s kinek épugy lehessenek eszményei, mint a férfinek és akkor a női típusával gyakrabban találkozhatunk az életben. Irodalom, művészet, nemzetek egész kultúrája újjáalakul a sikeres nőnevelés nyomán s ami eddig csak a szenvedő szivek ábrándja volt: uj erkölcsök támadnak s az érdek lánca alól felszabadított szerelem egy lélekben fenköltebb emberiséggel fogja benépesíteni a világot. Választási hírek. Képviselő jelöltünknek, Kujnis Gyulának egyhangú jelölése általános örömet és tetszést keltett országszerte. Özönével érkeztek hozzá az ország minden részéből üdvözletek s a kerületnek majdnem valamennyi községéből meleghangú nyilatkozatok intéztettek képvi-TMe tétovázzék, — ha faj a feje, hanem használjon azonnal Beretvás-pasíillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja, i , «« Kapható min- Orvosok által ajánlva. Ara lxU. den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.
