Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-01-14 / 2. szám
1910. január 14. LOSONCI ÚJSÁG 5. oldal. különben nagyon kritikus nap náluk, mert ilyenkor mindenkinek ki kell fizetnie adósságát. A ki teheti, bújik a hitelezője elől és ha december 31-ig, éjféli 12-ig, meg nem csipik, akkor meg van mentve, mert egy évig megint nem kell fizetnie. Újév napján egyetlen japán sem sepri ki a házát, vagy udvarát, mert e napon söprühöz nyúlni „nagyon veszedelmes“. Angol ruhabérleti osztály. Általánosan ismert tény, hogy eltekintve a természetszeri hajlandóságtól, mely a müveit embert arra ösztönzi, hogy lehetőleg csinosan öltözködjék, különösen a középosztály legfőbb hivatása, szinte kényszeríti az embert arra, hygy nagy gondot fordítson ruházatára, mely a rendszeri megjelenést elkerülhetetlenné teszi, azonban több esetben ezt az anyagi viszonyok némelyeknél gátolják. Tekintettel ezen ■körülményre, hogy mindenki saját viszonyaihoz képest magát jutányosán és elegánsan ruházhassa, elhatároztuk, hogy a már bevált és közkedveltségnek örvendő angol ruhabérleti osztályt rendezünk be. E helyütt még megjegyezzük, hogy a legjobb hirü szabász és munkások alkalmazása, valamint a legelőkelőbb nagyobb angol-, skót-, francia- és belföldi cégekkel való összeköttetéseinknél fogva, bevásárolt szövet különlegességeink ál tál azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy mélyen tisztelt rendelőinknek a legmesszebbmenő igényeit is kielégíthessük. Az árukat rendkívül mérsékelten szabtuk meg. Kiváló tisztelettel Feiner Gyula, a Feiner és Kürti cég tulajdonosa. Megdrágul a só. A vasúti viteldijak emelkedésével 1910. év január hó 1-ével a sóárak is némi változást fognak szenvedni, de megnyu,tatásul ide igtatjuk, hogy a sóanyag ára csak olv mértékben fog emelkedni, amennyivel a vasúti tarifa ezt indokolttá teszi. Mint hírlik, az áremelkedés métermázsánkint 30—40 fillért túl nem haladja s így — fejenkénti sófogyasztásul 9 kg-ot alapul véve — egy öt tagú családnál a többkiadás egy éven át legfeljebb 18 fillért fog kitenni. Tancfuzerke. A losonci rom. kath. nőegyesület, ez a nemes célú és áldásos tevékenységű egyesület, regi nevéhez és híréhez méltóan ez idén is fényes és úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben teljesen sikerült táncfüzérkét rendezett szombaton este a Vigadó termeiben. Az estélyen előkelő és szép szánni közönség vett részt. Bár az esték sikeréhez szó nem férhet, mégis az fokozottabb-lett volna, hogyha a 25-ik gyalogezred tisztikarát a beállott gyász meg nem gátolta volna a megjelenésben. De ha már arról szólunk, hogy kik nem voltak jelen az estélyen, bizony nem tudjuk elhallgatni az úgynevezett polgári elemnek, az iparosoknak és kereskedőknek ezen mulatságtól való idegenkedését. A róm. kath. nőegylet egy igen humánus és emberbaráti célokat szolgáló intézmény, ezen egyesület által rendezett mulatságok sohasem voltak exklusziv jellegűek, sőt az elnökség mindent elkövetett arra nézve, hogy a jótékonyság iránt fogékony lelkek barátságos összejövetele legyen az egyesület által rendezett estély. És ez igy is volt a legutóbbi alkalommal is, csupán csak azért emeljük félve, szerényen a szavunkat, hogy éppen a soktagu ránt. kath. nőegyesület tagjai közül maradtak otthon többen, mint éppen remélni lehetett volna. A többi nőegyesületek is szép számmal képviseltették magukat. így az ág. ev. nőegyesület képviseletében megjelent annak elnöke : Draskóczy Zsigmondné, az izr. nőegylet nevében Sacher Gusztávné, dr. Fischer Józsefné és Löwy Hermanné jelentek meg. Az erkölcsi és anyagi tekintetben oly szépen sikerült estély rendezéséért az elismerés elsősoi ban is az egyesület érdemes elnökét: Rittinger Pálnét illeti, aki fáradhatatlan buzgosággal és odaadással tevékenykedett a szép estély létrehozásának érdekében. De kell az elismerésből juttatni Sthymmel Béláné alelnöknek és Laczek Gyula titkárnak is, akik szintén bőven kivették részüket a rendezés fáradtságaiból. A soktagu táncrendezőség szintén derekasan megfelelt feladatának s ami máskor nem mondható el, ezen az estélyen az ifjú urakat szokatlan nagy táncolási kedv szállotta meg. A táncrendezők élén különösen Török Béla fejtett ki ajánlatos buzgalmat, mig a négyeseket, az ő kipróbált ötletességével : ifj. Beniczky Kálmán rendezte. A . első négyest 30 pár táncolta. A tánc vége már a reggeli órákba nyúlt, amikor mindenki egy kedves es kellemes estély emlékével tért haza. Stix. A farsang és a házasságok. Immár Kárnevál herceg is megtartotta fényesnek egyáltalában nem mondható bevonulását és a cécók s dáridók kezdetüket vehetik, egész húshagyó keddig, hogy azután, mint böjti mulatságok találják folytatásukat, ha ugyan lesz valakinek kedve azt tovább is folytatni. A farsang jelentőségét magyaráznunk, azt hisszük felesleges. Mindenki tudja, hogy azt nem tisztán mulatságból, kedvtelésből csinálták azok, akik kifundálták, hanem mögötte valamely erkölcsös cél is lebegett. Ezen időközökben történnek, azaz történtek a múltban a legtöbb házasságkötések, ebben az időszakban ismerkedtek meg a lányok a legényekkel s kötöttek jobbára életfogytiglan tartó szövetséget, melyet azután mindkét fél hűségesen be is tartott. Ma már a farsangnak ebbeli jelentősége legfeljebb a köznépnél, a földmives osztálynál található. A középosztály s az úri osztály már rég túl tette magát ezen a poetikus, lelket, szivet nemesitő ünnepi időszakon s bizony-bizony csakis egynéhány naiv kedély hiszi el, hogy a farsang a házasságkötés szép idejét hozza magával s hogy a farsangon a leányok olyan legényekkel is megismerkedhetnek, akik azután az oltár előtt is megerősítik azokat a szent esküket, melyeket a tánctól felhevülten olyan sokszor s olyan szépén elrebegtek Nem, ma már farsangkor sem házasodnak. Úgy tetszik nekünk, mintha ez a szép szokás már kiment volna a divatból s csak hébe-tioba hallhatunk valamelyes házasságkötésről ismerőseink között, annyira fázik a fiatalság ettől az aktustól. A statisztika, ez a rideg, könyörtelen tudomány igazolja e kijelentésünket. Ez megmutatja, hogy hazánkban évről-évre csökken a hazassagkötések száma s e csökkenés mértéke, már-már ijjesztő mérveket ölt magára, mert éppen ellenkező arányban áll a népesség szaporodásával. Hogy a leányok ma már nem mennek olyan fiatalon férjhez, mint a régi jó időkben, ebben még találunk némi rációt. Ha ugyanis a müveit nemzeteket megfigyeljük, az angolt, franciát, németet, de különösen ez utóbbinál mindjárt szemünkbe ötiik, hogy a leányok 23—36 éves koruk előtt ritkán kötnek házasságot s azt is láthatjuk, hogy az ilyen érett észszel kötött házasságok azután sokkal tartosabbak is, mit a válópörök számának kisebbsége is igazol. Az orvostudomány meg egyenesen ellenzi a leányok korai férjhez menését, hiszen a fiziológia nagyon jól megmagyarázza, hogy a 17—18 éves lány még nem érett meg a házasságra s egy ilyen korban kötött házasság a legveszélyesebb következményekkel járhat az illető leány további egészségére. Azt tehát, hogy a leányok ma már nálunk sem mennek olyan fiatalon férjhez, mint a régi jó világban, örvendetes jelenség, de az már, hogy a térfiak mind jóval túl vannak a 30-on s igy a gyermekek felneveléséhez már öregek, ez már eredendő hiba, melynek következményeit az utódok érzik meg erősen. Az bizonyos, hogy a létért’ való küzdelem, soha olyan nehéz nem volt a mulib.m, mint épen a jelenben hazánkban. Nem azért, mintha a kenyérkereset nehezedett volna meg, noha ez irányban is történtek vizsgálódások, melyek ezt is igazolják, hanem az igényeknek túlzott emelkedése, a kereseten felül kívánó életmód, a — noblesse oblige — a kötelező előkelőség, ezek az okai a házasságok csökkenésének s annak a szinte beteges félelemnek, melyet a nőtlen férfiak a házasságkötés iránt éreznek. Sajnos, ezeken az állapotokon egyhamar változtatni nem lehet. Sok párnába zokogott könnyet, még több szívfájdalmat kell mindezek miatt azoknak a lányoknak elviselni, akiket a sors mostohasága esetleg nem ruházott fel azokkal a tulajdonságokkal, melyek egy megfelelő házasságkötés létrehozásához szükségesek. S hiába jő a farsang ! Hiába erőlködnek a lányos , családok. Ameddig vagy az igényeket le nem szállítják, vagy a keresetek nem emelkednek, addig a nőtlen férfiak mindig gondolkozni fognak, még hozzá sokat is, vájjon belemenjenek abba, hogy a maguk bizonytalan sorsához még egv második, esetleg harmadik életsorsát hozzáfűzzék. De azért csak mulassunk, vigadjunk mindaddig, mig a hamvat bűnbánóan homlokunkra nem szórják s még azután is, hiszen az élet különben olyan sivár, olyan üres, olyan száraz, hogy szinte életszükségletet képez a vidámság a jókedv, a derűs mosoly az ajkakon, hogy jezzel is könnyítsen azokon a súlyos terheken, melyeket a könyörtelen élet szigora az emberekre rearakot. Irodalom. * A „Jó Pajtás“ uj számában szép vers Benedek Elektől, mulatságos elbeszélés Rákosi Viktortól, cikk Kossuth Lajos gyermekkoráról, egy sereg tréfás kép, bohókás mese Elek apótól, érdekes és tanulságos elbeszélés Schöpflin Aladártól, regényfolytatás Benedek Elektől. A szerkesztői izenetek és rejtvények fejezik be a szám gazdag tartalmát A „Jó Pajtás' megjelenik minden vasárnap a Franklin-Társulat kiadásában előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona ; egyes szám ára 20 fillér. Mutatványszámokat ingyen küld s előfizetéseke, elfogad a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala (Budapest, IV. Egyetem utca 4.) Szerkesztői üzenetek. Kikerics., F. G., Léda, Sch. S., dr. P. P. nem közölhető. Margareta. Igaza van, szép vers, jó vers. Tessék szépirodalmi lapokhoz fordulni, vidéki lapok ilyen magas honoráriumot nem adhatnak. G. B. Bizony jó magyar szó az, Mikszáth is gyakran használja. A losonci választókerület fiiggetl. és 48-as párt mint laptulajdonos----- Képviselője ------Kujnis Gyula pártelnök.----- Felelős szerkesztő ---GELLÉN ENDRE.----------- Szerkesztő ----------KRISTÓFF SÁNDOR. Bőrbajokat, bőrkiütéseket, daganatokat és sebeket, amelyek vérszegénységből erednek és nem akarnak gyógyulni, a Scott-féle Emulsió Az Emulsió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét—a halászt - - kérjük figyelembe venni. 16—28 szüntet meg legjobban. A legtisztább alkatrészek, amelyek Ízletes módon könnyen emészthető krémmé egyesittetnek a kiváló SCOTT-féle eljárás által, a Scott-féle Emulsiót a legkiválóbbá tették és kétségbevonhatatlan hírnevet biztosítottak számára ezeknél a bajoknál. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 f. Kapható minden gyógytárban. BÖRSZENY ekcémára é hasoKÍó IbÖrbajokra, tievezet sen ha nedvesedő hoy t vagv kérges ítést idéznek elő, i agyon h i Zuckev-féie szabad, gyógy szappan, ámbár ezen b j»k ál m-nd«n kőimmé yek között az o vos tanácsát ki kell kérni. Azon sói sz ros tapasztalatból, melyet az orvosok és betegek egész serege szerzett, me állapítható, hogy a Zucker-féle szabad, gyógyszappan a legtöbb esetben azonnal enyhíti a vis/ketegséget, ha a vastag krémszerü hab — a használati utasítás szerint alkalmazva — a mosakodás után egy ideig a megfelelő helyen marad. Ettől függ ugyanis, hogy a baj által elfajzott és elhaló bőrrészecskék lehulljanak és mzel az erős viszketegséget okozó bőringer nyhüljön, a bőr meguju ását előmozdittassék és a Zucker-féle szab. gyógyszappant hosszabb ideig használunk, rendesen hamarosan lehámlik a bőr legfelső rétege és egy uj, egészséges, gyenge bőr keletkezik utána. Ezt czélszerü egy kivá'óan jó és enyhítő, de nem túlságosan zsírozó bő krémmel ho szabb ideig kenni, mig különleges kezelésre löbbé incs szükség. Erre legalkalmasabb a Zuck°o1,-krémé. Kendeléseknél figyeljünk a következő különbségekre: Zucker szab. 35°/0-os gyógy szappanja a leghathatósabb és a legnagyobb. Egy darab ára 2.50 kor. Zucker szab. 15°/0-os gyógyszappanjának hatása és mennyisége valamivel gyöngébb. Darabja 1 kor. Ehhez való a Zuckg^-kréme (nem zsírozó), valamennyi bőrkrém gyöngye. Egy tubus ára 2.50 kor., kis tubus 1.25 kor. Minden gyógyszertárban, drogériában, illatszerkereskedésben sib. kapható. Figyeljünk azonban a k . árólag általunk használt eredeti cs ‘magolásra éi nr engedjünk rábeszélésnek, hogy értéktelen szappanokat sózzanak nyakunkul % A Zucker szabad, gyógyszappant és a Zuck oh-krémet nem pótolja semmi. Valódi kapható Losoncé DENES MIKSA gyógyszertárában a „Magyar Királyihoz Rákóczi-utca 3. rein . joíi“ ‘ 1^ számlák, levélpapírok, borítékok, eljegyzési kártyák, esküvői meghívók ízléses kivitelben legolcsóbb árban készülnek Kármán Zsigmond könyvnyomdái müintézetében Losonc, Kubinyi-tér 11, sz,
