Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-01-06 / 1. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. január 6.

zendő év társadalmi mérlege nagyobb eredménynyel, kedvezőbben zárul, mint az elmúlt esztendőé.

De vájjon ki lát a jövendőbe s ki reméli azt, hogy a társadalom, mind az ő hibáival, bűneivel, beteges hajlamaival máról hónapra kigyógyul, ki hisz abban, hogy uj Megváltó születik, aki a mi romlott elzülött s pusztulásra teljesen megérett társadalmunkat rekonstruálja, újjáalakítja ?! Mi semmiesetre sem.

Képviselőnk beszámolója. Beniczky Árpád országgyűlési képviselőnk levelet intézett Kujnis Gyula pártelnökünkhöz, melyben azon szándékáról értesíti, hogy beszámoló beszédét a jövő hét folyamán fogja megtartani. Kujnis Gyula pártelnök ezekszerint összehívta a párt előkészítőbizottságát, mely szerdán délután tartott értekezletén elintézte a beszámoló beszéd körüli teendőket. Képviselőnk beszámolóját /. hó 13-án, csütörtökön d. U. fél kettő órakor fogja megtartani a Vigadó nagytermében. A párt végrehajtó nagy bizottsága pedig ugyanazon napon délelőtt llA/s órakor tart értekezletet. Ezen az értekezleten fog tárgyaltatni az előkészítő bizottságnak egyhangúlag elfogadott fontos javaslata is, amely a párt jövőbeli magatartását határozza meg. A választópolgárság a helyi sajtó és a kibocsátandó plakátok utján nyer értesülést a beszámolóbeszéd megtartásáról.

A városi tisztviselők fizetésrendezése. A városi tanács kebeléből kiküldött bizottság f. hó 4-én tartott ülésén foglalkozott a városi tisztviselők fizetésének rendezésével, illetve ezzel kapcsolatosan a városnak juttatott 8500 k-.rona hovaforditásával. A bizottság tagjai voltak Wagner Sándor polgármester, mint elnök, Baskay Ferenc főjegyző, Krúdy Pál számvevő, továbbá Havas Gyula, Kujnis Gyula, Gellén Endre, Kirchner Dániel és Schneller Károly tanácsosok. A bizottság elhatározta, hogy a városi tisztviselők fizetését a belügyminiszter rendelkezésének értelmében kiegészítik. Azonban a tisztviselőknek a múlt évre megszavazott drágasági pótlékát a fizetést kiegészítő összegből levonásba hozzák. A bizottság a 8500 koronának csak egy jelentéktelen részét javasolja a tisztviselők fizetésének rendezésére fordítani, mig a többit részint a rendőrlegénység szaporítására és közegészségi és köztisztaságügyi beruházásokra.

Akszjonov nem felelt; nem tudta, mit feleljen rá. Makar lecsúszott az ágyról a földre s onnan könyörgött : „ Bocsáss meg, Dimitrievics

Iván, bocsáss meg az istenért ! Feladom magam, nem nyugszom, mig szabadon nem bocsátottak, mig haza nem kerülsz! 6

— Könnyű neked a beszéd, szólalt meg komolyan az agg, de nehéz nekem a szenvedés. Hová menjek? Mindenki megfeledkezett rólam: feleségem, gyermekeim ; nincs már nekem othonom sehol!

Makar megtörve verte homlokát a padlóhoz.

— Dimitrievics Iván, bocsáss, bocsáss meg! Szívesebben elviseltem a kancsukákat, mint ezt a beszédet .... te megkönyörültél rajtam . . . nem adtál fel. Krisztusra kérlek, bocsáss meg nekem, nyomorult bűnösnek ! — és zokog keservében.

Akszjonov vele sir.

— Isten majd megbocsájt neked 1 Ki tudja, nem vagyok-e tízszer bünösebb nálad!

E szavak után csodálatosan megkönnyebbült a lelke; nem sóvárgott szülőhelye, otthona után, nem vágyakozott ki a fogházból, csak bekövetkező végperceire gondolt.

De Makar csakugyan nem nyugodott, hanem feljelentette magát. A tárgyalás végeztével, mikor Akszjonovot szabadon akarták bocsátani, halva találták fekhelyén.

Ne tétovázzék, ___

ha faj a feje,

hanem használjon azonnal

Szilveszter-estély a Polgári Körben.

Mintha csak az ó-év minden szomorúságát, sok keserűségét akarta volna ellensúlyozni, olyan életvidám, jókedvű Szilveszter-estével lépett az uj esztendőbe, a Polgári Körben szilveszter éjjelén összegyűlt kedélyes társaság.

És igy is volt az helyes. Okosan vidámnak lenni, az élet művészete.

A családias bensőség, a vidámság, amelyből kisugárzik a jó lelküség, az oktalan szomorúságnak filozófosmódra való száműzése, jellemezte a Polgári kör estélyét, amelyet az év utolsó estéjén rendezett.

A kör diszes és tágas helyiségei- teljesen megteltek a polgári elem legjobbjaival s nagy élvezettel hallgatták a megkezdődő kabarét előadást.

Legelőször Losonczi Rózsika lépett az emelvényre s Győri Vilmosnak , A második asszony“cimü költeményét szavalta el. Mély érzéssel s határozott előadói tehetségre valló szavalatát a közönség lelkes tapsviharral honorálta.

Azután egy kis egyfelvonásos vígjáték következett. Cime a sorsjegy. Szereplői voltak Rohoska Emmike, Losonczi Bözsi, Lammer Mariska és Kristóff Jolán. Igen bájos képet nyújtott az ifjú leányok kedves színjátszása, akik játszi könnyedséggel győzték le a lámpaláz akadályait s mindannyian derekasan hozzájárultak a kis vígjáték sikeres előadásához.

Erre Vajda Irénke énekszámai következtek. Gyönyörűen csengő, terjedelmes és simulékony hanganyaga, valamint rutinirozott előadása nagy feltűnést keltett s annyira elragadta a közönséget, hogy a felzuduló tapsokat újabb és újabb énekszámokkal kellett elhallgatattnia.

Utána Kriitóff Sándor adott elő egy tréfásbohókás nemzetköai költemény sorozatot, mit a közönség viharos tapssal jutalmozott.

Vágó Margitka a ..Szórakozott leány“-cimü monológot adta elő. Az ő előadói képessége ezúttal is eredményesen jutott érvényre a monológ előadásánál. A színpadon való otthonossága, kitűnő poentirozása, elsőrendű előadást nyújtott.

Később ismét Vajda Irénke adott elő egy pár szép dalt megismételve az előbb adatott sikereit. Végezetül pedig Kristóff Sándor énekelt el egy pár fővárosi kupiét

Az előadások után tárgysorsjáték következett s a közönség igen sok értékes nyereménytárgy birtokába jutott.

Éjfélkor, a szokásos újévi üdvözlő beszédet Kujnis Gyula mondotta. Emelkedett hangú, ünnepies nyelven előadott beszédében visszapillantást tett a múlt esztendő eseményeire. Majd lelkes szavakkal reményt gyújtott a szivekben a jövő esztendőt illetőleg s sok szerencsét és boldogságot kívánt az uj esztendőben a kör tagjainak s a megjelent vendégeknek. A beszéd gyújtó hatása alatt a közönség felállott s lelkesedve énekelte el a Hymnust.

Azután pedig megeredt a tánc s folyt jókedvei és az ifjúság soraiban szívesen vettek részt a már szorosan nem is az ifjúsághoz tartozók is. A kedélyes mulatságnak csak a reggel vetett véget, amidőn a kellemesen eltöltött estély után, még boldog újév kívánással szétoszlott a társaság.

HÍREK.

Tájékoztató.

Január 8-án. A losonci rom. kát. nőegylet táncfüzérkéje a Városi Vigadóban.

Január 15-én. Az Első Losonci Mezőgazdasági Gépgyár alkalmazottainak mulatsága a Városi Vigadóban.

Január 30-án. A Sorompó orsz. iparvédő-liga iparismertető előadása a városháza dísztermében.

Február 1-én. A m. kir. áll. főgimnázium ifjúsági segitőegyesületének bálja a Városi Vigadóban.

Az ország jövője.

Több mint negyven éve folyik a kibontakozási processus Magyarország és Ausztria között. Alig köttetett meg 67-ben a kiegyezés a két állan közt és máris beköszöntött ezen paktum megváltoztatásának szükségessége. Ugyanis kiderült, hogy a Magyarországra rakott béklyók oly súlyosak, hogy teljesen meggátolják hazánk természetes fejlődését. Amig kisebb államok is uj életre ébredtek, addig mi lemaradtunk a nemzetközi versenyről. Sem politikailag, sem közgazdaságilag nem bírjuk azt az állást betölteni, a mely egy 20 milliónyi népet itt Európa közepén megilletne. Ausztria gazdagodott, ellenben ini szegényedtünk. A kiegyezést tehát helyesbíteni kellene. A nagy kérdés csak az: hogyan és mint?

A 67-es kiegyezésnek két része van: a politikai és a közgazdasági. A harc a két ország között eddig inkább az első, mint a második körül folyt. Függetlenség, önállóság bizony szép szavak, nemes törekvést képviselnek, csakhogy valljuk meg őszintén, Magyarország gyengének mutatkozott ennek kivivására. Fabriczius ezredes szelleme kisért ma is a képviselőházban: — minden pillanatban készek lehetünk egy erőszakos kormány uralmára. Elnapolás, feloszlatás, uj választás: igy fest parlamentáris kormányformánk. Ma is ott vagyunk, a hol voltunk: a nagy bizonytalanság előestédén.

Midőn ezen érzelmek fogják el valónkat, töprengve hazánk balsorsán — önkéntelenül is arra a következtetésre jutunk, hogy aligha jó utón haladtunk eddig? Azt az erőt, a melylyel bírunk, mintha nem jól alkalmaztuk volna?

Látjuk, mint szállanak alá még a remények is. A koalíció magyar nyelvű hadsereggel ment a csatába és azután még a századnyelvről is kénytelen volt lemondani. Valljuk be őszintén, hogy gyengék vagyunk. Ne ámítsuk magunkat. Ne tegyük bolonddá a népünket; —- ne keltsünk olyan vágyakat, a melyeknek megfelelni nem tudunk.

Csináljunk reális politikát. Haladjunk fokról-fokra. Vessük magunkat teljes erővel a közgazdasági kérdésekre s az ezekkel összefüggő problémák megoldására. Teremtsünk jólétet az országban, erősítsük iparunkat, kereskedelmünket. Vagyonosodjunk. Mi kell ehhez ? A feltételek megvannak. Hazánk gazdag ősterményeiben. Ma már van elég szakképzett munkásunk is. A mi hiányzik, az a tőke. Tőkét azonban mindig lehet keresni utánjárással szolid vállalatok-, hoz. A vállalkozási szellemet tehát éleszteni kell és adjunk ennek szabad szárnyakat Támogassuk a munkát minden téren.

Reformálnunk kell először is önmagunkat. Csak gazdag államok lehetnek önállóak. Ezért félre a túlsók politikával — és előre az izmos karokkal. Dolgozzunk,

Lemondás. A losonci közkórházhoz kinevezett uj alorvos, dr. Schick Adolf, még mielőtt állását elfoglalta volna, állásáról lemondott. Lemondását azzal indokolta, hogy a losonci közkórháznal eltöltendő ideje, kötelező kórházi gyakorlatába nem számittatik be.

Halálozás. Mihályi Imre Cézár, szentferencrendi szerzetes, a kiesvidékü mátraverebélyi Szentkút kegynelyőre és lelkésze múlt év december h > 31 én, étete 66-ik évében elhunyt Budapesten Hült tetemeit Szentkutra hozták, hol 25 évig voll lelkész és 4-én temették el Losoncról nagyon sokan ismerték a kiváló szónokot, volt gyönygyösi főgimn. tanárt.

Francia gazdák Losoncon. Az Első

Losonci Mezőgazdasági Gépgyár, ez a rohamosan fejlődő ifjú iparvállalatunk, máris az ország első ilynemű gyárai közé küzdötte fel magát. A gyár agilis tulajdonosai, Basch és Tarján mérnökök sűrű összeköttetést létesítettek a legtávolabbi külfölddel is. Franciaország, Oroszország. Svédország s Dánián stb. kivül ma már Algirba is kiviszik a losonci munkáskezek világhírre szerttett alkotá-Beretvíis-pastillát,

amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. í , n«, Kapható min- Orvosok által ajánlva. Ara l.íU. den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.