Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-30 / 52. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. december 30. kellene, de nem akarom, hogy berekedjen a nagy felkiáltástól, azért hát csendesen folytatjuk). Én: Költő ! Nagy költő! Alanyi nagy költő ! O: Úgy halálom után szobor legyen az állítmány. Lássa Ady főnévi költő, mert a saját nevét tartja az irodalomban a fő névnek, vannak alkalmi költők is, ismertetőjük, hogy föltétlenül alkalmatlankodnak, általában mi költők úgy va­gyunk, hogy ha nincs költeni való, akkor van költés, mig ha nincs akkor van, ebből tehát leg­simábban következik, hogy ha nincs költés, mert van költés akkor megmarad a költeni való, mig ha van költés, mert nincs költés, akkor elfogy a költeni való. En: (lelkesülten) Óh mert kevesen vannak kiváltságosak, akiknek akkor is van költés, ha költés van, esetleg akkor sincs költés, ha köl­tés nincs. Ketten: Mert ma még olyan napokat élünk, hogy ha van, akkor sincs, hogyha nincs akkor sincs. (Némán kezet szorítunk.) Irodalom.-y— Bodor Aladár újabb versei. „Zátonyon.“ Franklin társ. kiadása 1910. Az ifjú költő verseinek második kötete fek­szik előttünk. Élénken emlékszünk még rá mind­nyájan, milyen föltünést keltett az első kötet; egy pár elfogult kritika még inkább hozzájárult ahhoz, hogy Bodor nevét ismertté és kedvelné tegye országszerte Vajon haladást mutat-e a második kötet? Határozottan, de ezen haladás nem megy egyenes irányban előre, hanem erős elhajlást mutat Ady-ék és a modernismus felé. Az első kötetben még határpzottan ideális költő énekel nekünk: „Kell, hogy szeress“, „Téged szeretlek“, „Mond édes“ bájos, kedves, irodalmunk arany­korára emlékeztető szerelmi dalok. Igaz, hogy a hang már az első kötetben túlnyomókig borongó, de a hazafias költeményekben meg teiies lánggal ég a lelkesedés és a boldog remény sugarai kelle­mesen enyhítik a sötétséget. Az uj kötetben ilyen költeményeket már hiába kerestünk : nincs remény, nincs ideálokért való lelkesedés és nincs bátorság, eltökéltség az értük való küzdelemre Csupa elkeseredés, kétségbe­esés, küzdelem az életkedv ellen. A világos színek alig-alig mutatkoznak, még a rajongás jelzője is a „setét“ és a kedvelt szin a fekete. Örök valóság te vagy setétség. A „Fehérség felé“ cimü vers csak látszóla­gos kivétel, mert azt vallja itt is: Feketeség minden színek ősanyja. Itt-ott előtör az életkedv a költő leikéből, mint a láva tüze a föld gyomrából („Földi tüzek', „Sötétség a hegyszakadékban“), de csakhamar elsötétül, kialszik, mert Hamvába halt mind, ki életre támadt. A piros tűz ellen, az életkedv, a való létért és annak nemes céljaiért való lelkesedés ellen folytat kemény harcot a költő ; ezt átoknak sőt szégyennek nevezi. Hiába döntöm, hiába bontom, Hiába fojtom, hiába rontom, Hajtom, gyalázom, megtagadom ; Benn fészkel bennem az életisten Az én szégyenlett vadállatom. Nincs irgalom, nincs. Élni kell, élni Szolgahus, vér, csont végig kell égni. Elő hát Kain és oldd meg Ábelt, mert ez az alázatos, a szent, a tűrő, az erkölcsi törvényt hirdető ez a mi gyöngeségünk, a mi átkunk, a mi szégyenünk („Meghasonlás.“) Hiszen a nagy, nemes, hatalmas célokért való küzdelem úgy is hiábavaló és hasztalan. A legnagyobb, a leglelkesebb küzdő is kétségbe esik, mire a harcnak végére ér: („Kőkereszt a Sivatagban“) Kél csukló kiálltás, messzenyuló rémes: Istenem, Istenem, Mért hagytál el engem! Azért hát az egyetlen cél: Elégni a tüzek mámorába . . . kárhozatra Pogányul és szépen. Azért az ő hazaszeretete az ősi pogány magyarok hazaszeretete. Ez fűzi őt a legerősebben a magyarsághoz s magát is az ősi pogány dalno­kok utódjának érzi. Az ő lelke a pogány Lehel vezérnek kürtje, ős tüzimádó nagyszerű dallam . . . kürtje vagyok. Hát jól van ez igy? Ezt — nézetem szerint — a kritikusnak nincs oga kérdezni. A bíráló nem követelheti az Írótól, hogy olyan szemmel lásson és olyan tollal írjon, mint azt a kritikus szeretné .A költő souverain joga, hogy maga válassza magának az irányt, a szempontot, a világfelfogást és nekünk csak azt kell vizsgálni, hogy abból a szempontból, melyből ő tekinti a dolgokat, helyesen lát, hiven fest és igazat mond-e? így tekintve a dolgot, lehetetlen be nem vallani, hogy az egész kötetben nincs egyetlen hazug szó, egyetlen csinált vonás, egyetlen után­zóit frázis. Minden egyes vers igaz költői lélek megnyilatkozása. Nincs itt sablon sehol, még a technikában sem. Egyéni tulajdon itt minden: rythmus, nyelvezet, minden egyes jelző, minden egyes fordulat, minden kép a költő legsajátosabb tulajdona. „Zátonyon“ — ez a kötet cime. Zátonyra jutott hát a költő. Ki fog belőle evezni bizonynyal. Mi azt óhajtjuk, hogy a hazafias, emberi és erkölcsi célokért való küzdelem nyílt tengerére de hát ezt neki nem Írhatjuk elő. Hát csak rajta! Fessétek meg a világot, úgy amint azt ti látj ltok, bizonyítsátok be, hogy rút az, mit mi szépnek láttunk és az a szép, mit mi megvetettünk. Hiszen elég régen hirdetjük már a jót, a nemest, az erkölcsöt és az emberiség mégis az ellenkezőt követi. Hátha inkább fogja követni, ha ti tőle elijesztitek. Hiszen az emberek épen azt nem akarták soha követni, amire tanították őket. Egy üreg. * Lapok versenye. Napilapjaink folytonos versenyében az uj évvel alig merül fel uj mozza­nat. Legalább nincs tudomásunk arról, hogy uj lap indulna, ami nélkül a közelmúltban év alig múlt el, uj év alig köszöntött ránk. A meglevő lapokra viszont jó auspieiumok közt köszönt be az uj esztendő. Válságos időket élünk, mikor intelli­gens ember nem nélkülözheti az újságolvasást. Kormányválság és uj választások előtt állunk. Nem mulaszthatjuk el ily körülmények közt felhívni t. közönségünk figyelmét ayiapilapok közt szinte versenyen kívül vezető szerepet vivő Pesti Hírlapra, mely ma elvitázhatlanul a legelterjedtebb és leg­gazdagabb tartalmú napilapunk. Hétköznapokon 10—-12, vasárnapokon 16—24 oldallal is többet ad, mint más napilapok és az árát egyes elárusi­­tásban sem emeli föl. Marad továbbra is 2 korona 40 fillér havonként, egy szám ára vidéken is 10 fillér (vasárnapokon is.) S ezért a változatos ro­vatokon kívül, melyek közül egyesek, mint az Esti levél, Mindennapi problémák, Vidéki esetok, Vegyesek, Szerkesztői üzenetek, országszerte köz­kedveltségre tettek szert, külön kedvezményekben is részesíti előfizetőit. Ilyen a Pesti Hírlap nagy képes naptára, mely már 20-ik évfolyamát érte meg s melyet minden negyedévi előfizető karácso­nyi mellékletül ajándékba kap. Nem vetélkedhetek ezzel semmiféle külön ünnepi melléklet, mert az kiolvasva, értékét veszti, mig a Naptár egy-egy évig haszonnal forgatható. Másik kedvezmény, hogy az előfizető féláron rendelheti meg a Divat- Szalon cimü, pompás kiállítású divatujságot. A Pesti Hírlap azért is melegen ajánlható az olvasó­­közönség figyelmébe, mert partokon kívül és felül álló politikusok írják a vezércikkeit s tájékoztatják az olvasót a politikai helyzet felől és mig tárcáival, humoros közleményeivel szórakoztatja, tudomá­nyos ismereteket terjesztő cikkeivel, szerkesztői üzeneteivel valósággal oktatja az olvasóközönség széles rétegeit. A Pesü Hírlap előfizetési dja (ne­gyedévre 7 korona, egy hóra 2 korona 40 fillér, a Divat-Szalon-al együtt negyedévre 9 korona) postautalványnyal a kiadóhivatal címére küldendő (Budapest, V., Vaci-körut 78.) ■ Magyarjogász. Valóban hézagpótló sajtó orgánummal gazdagította jogirodalmunkat az e címen megielent folyóirat. A Magyar Jogász cikkeit a jog- és társadalomtudomány, pszichológia, gaz­daságtan és természettudomány határkérdéseiből meríti és igy törekszik az egyoldalú jogi müve t­­séget és képzettséget kiegészíteni. Örömmel kell üdvözölnünk ezt a törekvő ambiciózus jogászujsá­­got, amely méltánylandó és dicsérendő uj irányt honosít meg azzal, hogy a jogi problémákat az élettel és társadalommal való összefüggésében nem száraz tndomár.yos modorban, hanem vonzóan és érdekesen tárgyalja; különösen a fiatal jogászge­nerációnak ajánlhatjuk jo lélekkel, hogy önképzé­sük irányát a Magyar Jogász szellemében és általa kijelölt utakon valósítsák meg. Már az első szam­bán ügyesen válogatja össze a cikkeit. Zitelmam a bonni egyetem világhírű professzora egy igen érdekes aktuális kérdésről értekezik. Majd Martin Beradt szociológus tollából közli a „Biró és a tár­sadalom“ c cikket. A mellékleten Aubin-nek, Steinheilné védőjének, ragyogó ékesszólással tar­tott védőbeszédét találjuk, amely méltán fogja a figyelmet felkelteni, mert ezt a világhírű, klasszi­kus beszédet francia eredetiből mesterien fordítva adja. A szemlében minden számottevő magyar, német és francia irodalmi termékről számol be. Az újonnan megindult fnlyóirat szerkesztője dr. Dobó Ferenc. Megjelenik havonkint egyszer, a szük­séghez képest kétszer. Előfizetési ára egész évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 30 fillér. Szer­kesztőség Kolozsvárt Erzsébet-ut 19. Kiadóhivatal Malom-utca 14. Szívességüket megköszönve, va­­gyunk kiváló tisztelettel a „Magyar Jogász“ szerk. * A Nyugat, az egyetlen modern magyar szépirodalmi és kritikai szemle, újévkor a harma­dik évfolyamba lép, Ignotus, Fenyő Miksa és Os­­vát Ernő szerkesztőknek a magyar modern iroda­lom legkiválóbb iroi segédkeztek a magas színvo­nalon álló szépirodalmi folyóirat megteremtésében. Munkatársai állandóan a legkiválóbb irók. A Nyugat rövid két éves fenállása alatt a legterjedtebb, leg­szívesebben olvasott szépirodalmi folyóirattá lett és ma már nélkülözhetetlen olvasmánya a müveit közönségnek. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Nyu­gat kiadásában megjelenő könyveket is Bátran állíthatjuk, hogy a magyar könyvkiadásban uj kor­szakot kezden.k a Nyugat könyvei. A Nyugatot könyvei kiadásában tisztán művészi czélok vezetik. Kiadásaival szenzációs sikerei voltak, kiállításuk elsőrendű, nyomásuk, papírjuk, borítékjuk ízléses tetszetőség dolgában méltán melléje horozható a legjobb angol és német kiadványoknak. A Nyugat előfizetési ára egész évre 20 korona, félévre 10 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. Rákóczy-ut 9., a hova a mutatványszám iránti kérések is intézendők. Közgazdaság. Vásárok 1910-ik évben. Országos vásárok: Marhavásár: Kirakodóvásár: Január .... 3 I Január .... 4 Február ... 14 Február .... 15 Április , 5 Április .... 6 Május ... 9 Május .... 10 Julius .... 1 Julius .... 2 Augusztus ... 1 Augusztus . . 2 Szeptember . . 13 Szeptember . . 14 Október. ... 10 Október .... 11 December ... 9 December ... 10 Havi állatvásárok: Január .... 13 Julius .... 7 Február .... 3 Augusztus ... 11 Március .... 3 Szeptember . . 1 Április .... 14 Október .... 6 Május .... 4 November ... 3 Junius .... 2 December . . ‘ . 1 Ninden Csütörtökön sertésvásár. A juh- és bőrvásárok mindig a marhavásárt megelőző gyülnapokon tartatnak meg. A nmélt. m. kir. kereskedelmi miniszternek 39505| Vili.—901. sz. rendelete szerint minden iparos és kereskedő, valamint vándor iparos és kereskedő, ki az országos vásáron árusítás céljá­ból jelenik meg, köteles iparigazolványát magával hozni. — Iparigazolvány nélkül a vásártéren helyre senki igényt nem tarthat. — Az iparigazolván}' nélkül megjelenőknek az árusítás meg nem en­gedtetik. Helyet a vásártéren senki nem foglalhat, mig a rendezéssel megbízott hatósági közeg azt részére ki nem jelöli. A vásáron a beosztás és ellenőrizhetés végett köteles minden vásárra jövő iparos és kereskedő, a vásártéren hatósági felszó­lításra ipari igazolványát előmutatni. Ezen rendelkezés úgy a helybeli kereske­dőkre és iparosokra, mint a vidékről jövőkre kiterjed. Minden hétfőn és csütörtökön hetivásár. Ha azonban csütörtökre ünnep esik, úgy a hetivásár előtte szerdán tartatik meg. . Ingyen könyv a házinyul tenyészté­séről. A Házinylótenyésztők Országos Szövetsége, (Budapest, Csillaghegy) a házinyultenyésztés népszerűsítése érdekében minden érdeklődőnek ingyen küldi meg a most megjelent ismertetőjét a nyultenyésztésrői, amelyből bárki annyira megis­merheti ezt a hasznos gazdasági mellék ágazatot, hogy maga is bele foghat a jövedelmező te­nyésztésbe. Ezt a kezdést is megkönnyíti a Szö­vetség azza', hogy j) tenyésztő anyag beszerzését közvetíti, sőt vagyontalanoknak ingyen is ad. A házinyulak vágását és gereznájuk gyűjtését a

Next

/
Thumbnails
Contents