Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-25 / 47. szám
4. oldal. LOSONCI UjSAO 1909. november 25. Azt hiszem . . . persze! Nos hát akkor fogjunk hozzá, mert az idő drága. — Fogjunk hozzá ! ismételte a kereskedő lelkesülten. Jaj, be kedves ! Tehát legyen szives, kisasszony, egy levelet lekopogni. Irodalom. * Bertha Istvánnak a Városligeti Színház kitűnő karnagyának, a losonci főgimnázium volt növendékének egy terjedelmes és nagy müizléssel összeválogatott zenealbuma jelent meg e napokban. Klökner Ede zeneműkiadó-cég ugyanis a közismert, legkedveltebb zeneujdonságokból egy pazar kiállítású zenealbumot állított össze Bertha Istvánnal, a Városligeti Színház tehetséges karnagyával a Magyar család zenekincstára címen. A zenemüpiac még hasonló gazdag tartalmú és olcsó áru albumot alig termelt, minr ez, amelyben az opera, operett, magyar nóták, vig dalok, kabarészámok, szalon-zongoramüvek és táncdarabok, a családok részére disztingvált gondos összeállításban, a szezon legsikerültebb újdonságai : Bertha I., Csiky János, Horváth Géza, Lányi Ernő, Radics Béla, Sas Náci, Frrkas Pali. Fucik Gyula, Greizinger Iván, Heidlberg Albert, Huber Sándor, Kerner J., Lincke Fal, Morét Neil, Sousa Fülöp, van Alstyne, Siposs Antal, Zerkovitz Béla stb. stb. kedvelt müveiből vannak összehordva. A 114 zeneoldalas díszes kötet 31 zenedarabot tartalmaz és 62 korona bolti árat képvisel: ezeket az albumban összegyűjtve 5 korona 80 fillér beküldése esetén bérmentve küldi meg a Budapest Hírlap könyvkiadóhivatala. * Nyugat, Ignotus, Osvát Ernő s Fenyő Miksa irodalmi szemléjének november 15 iki szama feltűnést keltő gazdag tartalommal jelent meg. Gyulai Pálról Schöpflin Aladár cikket, Ady Endre verset irt. A Nyugat e száma „Vacsora“ címen egyfelvonásos színdarabot közöl Molnár Ferenctől. A füzet tartalma a következő: Schöpflin Aladár: Gyulai Pál, Ady Endre : Harcos Gyulai Pál (Vers), Beck ö. Fülöp: A gödöllőiek, Molnár Ferenc: Vacsora (Színdarab 1 felv.), Nagy Zoltán : Az ismeretlen ember (Vers), Adorján Andor : Párbeszéd Anatole France házasságáról, valamint az irodalom eliparosodásáról, Móricz Zsigmond : Sárarany (Regény IV.), Szép Ernő : Versek, F. Kaffka Margit : Taifun, Móricz Zsigmond : Taifun, Lengyel Menyhért : A jó szinész, Ady Endre : Versek. Figyelő : Szüry Dénes (Schöpflin Aladár); Rákóczi emléke (Lengyel Géza); Oláh Gábor: Petőfi képzelete (Nagy Zoltán); A „Taifun“ rendezéséről (Fürst Milán). Beküldött könyvek jegyzéke. A címlapon Beck Ö. Fülöp Mikes-érmének reprodukciója. — A Nyugat előfizetési ára felovre 10 korona, egész évre 20 korona. Mutatványszámot kívánatra készséggel küld a kiadóhivatal (Rákóczi-ut 9) * A „Felvidéki Ör“ november 16-ik száma a következő érdekes és gazdag tartalommal jelent meg. Cikkek. Keleti Oszkár: A megértés politikája. Steier Lajos: A szláv kongresszusról. Török Zoltán : A magyar társadalom. Szabolcs Ferenc • Vesztett csaták. — Tollhegyről: A két Sámuel és még valaki. — Hodzsa kürtje. — A legújabb mártír. — A magyar jegyzőkönyv ellen — A renegát, — Gépkocsizo bank-svihákok. — Az Őr: Hírek — Tudósítások — Lapszemle. — A magyarságért: Kulturegyleti és egyéb közlemények. — Kivándorlás. — Közgazdaság. — A Felvidéki Őr postája. — A politikai és gazdasági szemle megjelenik minden hónap 16-án Losoncon. Előfizetési ára egy évre 10 K. Szerkesztőségének tagjai : főszerkesztő Török Zoltán, szerkesztők dr. Kovács Ernő orsz. képviselő és Keleti Oszkár. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Herczeg Jenő. * Újabb részletek Dörmögő Dömötör utazásáról olvashatók Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja legújabb számában. Dörmögő Dömötör, a hires mackó most már megtanulja az automobilt kormányozni s végleg elhatározza, hogy résztvesz a berlin-budapesti automobil-versenyen, hogy elnyerje az ötvenezer koronás dijat. Ezenkívül olvasható még a „Jó Pajtás“-ban Endrődi Sándor Csali meseje pompás versekben, Szőllősi Zsigmond keleti elbeszélése, Eákosi Viktor vidám elbeszélése, jáiás-kelés a nagyvilágban. Ördög a kályhában (vers, szép képei), Benedek Elek regénye, szerkesztői üzenetek, rejtvények. A sikerült, kedves képeket Túli Ödön és Markó Lajos rajzolták. A „Jó Pajtás“ előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona, egyes szám ára 20 fillér. * Royal-Orfeum novemberi műsora szenzációs sikerű számai révén egész Budapest érdeklődésének középpontjában áll. Izgatóbb dráma, mint A szomszéd szobában aligha fordult tries még színpadon, több kacagást pedig a legpompásabb háromfelvonásos bohózat sem kelthet, mint A zsur a legénylakában citnü végtelenül mulatságos kis egyfelvonásos, amelynek méltó párja a Nászuton, az uj bohózat. A szabadkai szenzáció szolgáltatja a műsor egyik legsikerebb számát: Mariska memoárjait, amelyet Solti Hermin ad elő, akinek a Táncoló menyecskéje külön vonzóereje a gazdag műsornak. Morcaschani uj kupiéit, a Hero gyönyörű aktjait viharos tetszés kiséri, amelyből bőven jut a műsor többi 12, véges-végig elsőrangú attrakciójának. A cigányverseny során, mely szerdán véget ér, hétfőn Rigó Jancsi játszik. Csütörtökön pedig operettpremiér lesz, ekkor kerül ugyanis először szinre. A trubukoi herceg cimü egyfelvonásys, amely a szezon slágerének Ígérkezik. Aktuális könyvtár cim alatt nagyszabású, teljesen eredeti irodalmi vállalkozás indult meg Budapesten Szomaházy István szerkesztésében, mely egy még egészen uj, eddig ismeretlen téren nyit ösvényt. Egy sajátságos irodalmi műfajt teremt meg. Beleviszi az irodalomba művészi eszközökkel dolgozo aktualitás haialmas erejét. Az első kötet Godányi Zoltán munkája „Repülőgépen az északi sarkra,“ melyben fantasztikus szimen ecseteli az ötven ev múlva történendő eseményeket. Az ő regényében a repülőgép oly közismert fogalom, mint ma a vasút vagy, az automobil Ára 1 K 50 fillér. Kacagó szélhámosok a cime a 2 füzetnek, melyet a kitűnő iró Cholnoky Viktor irt. Két nagyszabású tolvajcsinyt beszél el szellemes, humoros modorban s felemlíti a rendőrség legutóbbi baklövését és a postatolvajokat is. Ára 20 fillér. Kaphatók az Aktuális Könyvtár kiadójában, IV., Veres Pálné-utca 16. A nyitrai közművelődési ház ügye. Apponyi Albert gróf vallás és közoktatásügyi miniszter Nyitra vármegye főispánja utján értesítette a F. M. K. E. elnökségét, hogy a nyitrai közművelődési ház czéljaira Nyitra vármegye által felajánlott 25000 koronát, a F. M. K. E. által felajánl! évi 1500 korona kölcsöntörlesziési hozzájárulást, valamint a Nyitra városa által ingyen fölajánlott telket, mint a czélra megfelelőt elfogadja. Egyszersmind felhívja a miniszter a F. M. K. L, elnökségét, hogy az általa fölveendő 300,000 koronás kölcsönre vonatkozóan lépjen érintkezésbe a hazai nagyobb pénzintézetekkel, kérjen' tőlük ajánlatokat s azokat, a további lépések érdekében terjessze föl hozzá. A F. M K. E. elnöksége már fel is szólította a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot és a Magyar Jelzálog — Hitelbankot, hogy a kölcsönre nézve tegyenek ajánlatot, Nyitra varosát pedig, hogy a fölajánlott ingyen telekre vonatkozó ajándékozási szerződést kösse meg az egyesülettel &arcrox»-isóR tönkre fogja tenni az Ön gyermekének egészségét, ha nem tesz ellene gyorsan valamit. SCOTT csukamájolaj EMULSIÓ-ja megszünteti az angolkórt, megerősíti a csontokat és egészséges hússal borítja azokat. Azonfelül, és ez az, amit tapasztalt szülők teljes értéke szerint meg tudnak becsülni — semmi nehézséggel nem jár a kis szenvedőt rábírni arra, hogy a Az Emulsió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt - - kérjük figyelembe venni. 10—28 Scott-féle Emulsió-t bevegye, mert kellemes, tejfeles ize van. A gyermek megemészti, még ha a tejtől undorodik is. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb Egy eredeti üveg ára 2 K 50 f. Kapható minden gyógytárban. Közgazdaság. Közgazgasági törekvések. Irta Jules Barré. Szívesen foglalkozom Magyarországgal. Érdekel az a szívós kitartás, amellyel láncrakötött jogait érvényesíteni törekszik : de nekünk a külföldön néha úgy tetszik, mintha a puskapor füstje eltakarná a küzdőteret. Sokakat nem érdekel, de én mindig szívesen megkérdezem ilyenkor: Hungária, quo vadis ? Most is tudok róla. Ismerem a célt, ismerem a hadjárat fegyvereit és féltő rokonszenvvel várom a küzdelem kimenetelét. Nem feladatom azonban e helyen, hogy bírálatot mondjak a fegyverekről; egy nemzet hazafiul törekvéseit megérteni és méltányolni még a rokonszenv se tudja kellőképen. Ehhez a haza hü fiának, a nemzet müveit tagjának kell lenni. Én tehát csak arról kívánok szólni néhány szót, milyen hatással vannak a magyarországi politikai zavarok a külföldre közgazdasági szempontból. Két szóval felelhetek erre : rossz hatással. A tőke általában a csendes, zavartalan küzdőteret kivánja, ahol rendezett viszonyok között gyarapodhat. Magyarországról pedig házastársa: Ausztria azt igyekszik elhitetni a külfölddel, hogy a forradalmi törekvések állandóak határai között. Érthető tehát, hogy a külföldi tőke nem szívesen építkezik a puskaporos hordó körül. Szerencséje azonban Magyarországnak, hogy vagyunk már elegen a külföldön, akik tisztán látják a helyzetet. Akik jól tudjuk, hogy épen Ausztri t érdeke az, hogy a külföldi tőke lehetőleg távol tartsa Magyarországtól, hogy igy azt egyedüli piacként tarthassa meg a maga részére. Ez az oka annak, hogy a nagytőke, mely közvetve és közvetlenül kinyújtja csapjait a világ minden tája, nem ignorálja teljesen Magyarországot. Egy fejlődő iparú és iparfejlesztésre még erősen rászoruló országnak azonban nem csupán a nagytőkére van szüksége, hanem a kisebb kereskedő, bánya- és gyárváHalatok iránt érdeklődő közép- és kistőkére is. Ezeknek összessége ad gazdasági erőt az iparos és kereskedő államoknak és ennek a tőkének vállalkozó kedve adna fellendülést Magyarország közgazdaságának is. Kétségtelen ugyanis, hogy a több szemmel vigyázott, egymástól független és különböző esélyektől függő kis tőkéket közgazdasági szempontból stabilisabbnak kell tekintenünk, mint az ugyanilyen összegű, egy vállalkozásba fektetett és egy esélytől függő nagytőkét. De a kis- és középtőke pedig itt a külföldön, amely szívesen vállalkozna kevésbe kihasznált ipari és kereskedelmi piacon, igen óvatos és érzékeny, mint a legfinomabb légsulymérő. Ennek a tőkének részére tehát Magyarország jelenlegi helyzete nem megfelelő, legalább is e tőkék tulajdonosai erről vannak meggyőződve. Mit kellene tehát tenni Magyarországnak ? Ha a közgazdasági megerősödését a külföldi tőkék segítségével óhajtja keresztül vinni, úgy először is meg kellene kísérelnie, hogy a politikai kérdéseket, melyek fejlődésére zavarólag hatnak, rendbe hozza. A másik feladat Magyarország részére : a maga erejéből igyekezni gazdasági megerősödésre. Jól tudom, hogy ez sem könnyű feladat. De kis kövekből készült a hatalmas gúla és futó homokból képződött sok magas hegy. Az legyen tehát Magyarország törekvése, hogy minden apróságot megragadjon gazdasági életének fejlesztésére. Hozzon a törvényhozás olyan rendelkezéseket, melyek a polgári kötelességek teljesítésénél kedvezményben részesítik főkép az ipari téren jeles eredménnyel működőket és ezekkel valósággal csábítsa polgárait az ipari élet fejlesztésére. Hathatós eszköz lenne ehhez csakugyan egy olyan törvény, melyet az 1889. évi julius hó 15-én kelt francia véderőtörvény mintájára kellene megalkotni. Manapság, midőn a megnehezül életviszonyok közepette mind nagyobb súllyal nehezedik az állam polgáraira a véradó, kell-e kecsegtetőbb valami, mint az ipari jelességért — katonai kedvezmény. Hány, a középiskolai végbizonyítványra, csupán az önkéntesi egyéves szolgálat kedvezményéért törekvő ifjú tódulna az ipari pályára, ha a törvény biztosítaná azt a jogot, hogy a kiváló tehetségű és szorgalmas iparos ifjak, akik iparunkban feltűnő előmenetelt tanúsítanak s fejlesztésere hivatást árulnak, katonai kedvezményt élvezzenek. Kedvezményként három esztendő helyett csak egy évet szolgáljanak ténylegesen és a következő két évre, mely után a rendes tartalékba lépnek, állandóan szabadságoltassanak. Kétségtelen, bogy a katonaság nen vészit a kedvezménnyel. A háromévi szolgálatra kötelezett újoncok félszázaléka, vagyis százezer emberből csupán ötszáz könnyen nélkülözhető, illetőleg pótolható két éven át a póttartalékból. De akárhogyan lenne is, még ha áldozatot kell is hoznia a véderőnek, meg kell ezt tennie az ipar érdekében, melynek fejlesztése elsőrendű nemzetgazdasági feladat. Ilyen és ehhez hasonló intézkedések foglalkoztassák tehát azokat a tényezőket, akiknek kötelessége Magyarország gazdasági érdekeinek szemrneltartása és előmozdítása. A biztos alapokon mozgó gazdasági élet megteremtése önerejéből is sikerülni fog Magyarországnak, annal is inkáb, mert
