Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-04 / 44. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. november 4. A főváros legelső fogorvosi intézete, mely az ismert szakember, dr. Batizfalvy István tanár a mütőfogászat és müfogászat szakorvosá­nak vezetése alatt áll, Budapest, Károly-körút 3. szám alá e célra berendezett helyiségekbe helyez­tetett át. Ezen, az országban páratlan, direkt Amerikából hozatott felszereléssel és gépekkel be­rendezett intézet már több mint százezer fogbeteg­séget vagy foghiányt látott el sikeresen, a villamos átszürődtetési mód segitségével, teljesen fájdalmat­lanul. Az intézet élén álló kiváló vezető felügye­lete és személyes közreműködése teljes garanciát nyújt az ott eszközölt fogoperációk és müfogpót­­lások sikeréért, melyért a vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerése is kitüntette. Ennek dacára árai mérsékeltek. Minden felvilágosítás díjtalan. Az intézet felszerelése olyan, hogy vidékiek fél nap alatt megkaphatják bárminemű fogpótlásaikat. Levelekre az intézet azonnal válaszol. Élelmiszer szállítási hirdetmény. A m. kir. besztercebányai 16-ik honvéd gyalogezred Balassagyarmaton állomásozó 2-ik zászlóalja legény­ségének élelmezési cikkei szállítására az árlejtés Balassagyarmaton a honvéd laktanya 7-ik század irodájában f. évi november hó 24 és 25-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. Lakásváltoztatás. Dr. Kun J. egyetemes orvostudor és körorvos lakását folyó hó 1-től a Rakottyay gyár mellett lévő Jókai-utca 17. számú házba helyezte át. Rablás. Szirákon csütörtökön délután fényes nappal vakmerő rablást követett el egy ismeretlen, jól öltözött egyén, dr. Csonka György sziráki tb. főszolgabíró lakásán. Délután 8 órakor a lakás­ban csupán a cseléd tartózkodott, amidőn benyitott oda egy fiatal, urias kinézésű egyén. Bezárta az ajtót és figyélmeztette a cselédet, hogy ne merjen zajt csapni, mert az előrántott késsel le fogja szúrni s eltávozása után se mozduljon ki a szobából, mert baj lesz. Erre mintegy 1000 korona értékű evőkészletet dobozával együtt s más értékesebb ezüstnemüt felkapva eltávozott. Mire a cseléd ijedtéből magához tért, már hült helye volt a rablónak. Eddig még nem találtak nyomára. A vizsgálat és nyomozás folyik. A zsebmetszők sapkája. Nem minden­napi eset történt Brüsszelben egy budapesti keres­kedővel, aki üzleti ügyekben tartózkodott néhány napig a belgák fővárosában. Egy kalap­üzlet mellett elmenve, eszébe jutott a budapesti kereskedőnek, hogy jó volna egy könnyű utazó­sapkát venni. Betért tehát az üzletbe és kiválasz­tott egy könnyű sapkát. E naptól kezdve azonban, valahányszor betért egy étterembe, vagy kávéházba távozóban mindannyiszor egy-két pénztárcát talált zsebében. Rövidesen csinos összeggé növekedtek a felöltőjébe csempészett pénzek. Nyugtalanítva azáltal, hogy esetleg őt tartják majd e pénzek tolvajának, jelentést tett a rendőrségen. Hosszas kutatás után a rendőrség a következő tényállást állapította meg: Néhány nappal előbb, hogy a budapesti kereskedő megvette a fatális sapkát, ugyanabba az üzletbe betért egy ur és tizenöt sapkát rendelt egy posztódarabból, melyet ő hozott magával. A kereskedő pontosan eleget tett a meg­rendelésnek, de mert a posztóból megmaradt egy darab, még egy sapkát készített. Ezt vette meg a budapesti kereskedő. A nevezett megrendelő azonban egy nemzetközi zsebmetsző bandának volt a főnöke, melynek tagjai a közös sapka révén ismertek egymásra. így történt, hogy a budapesti kereskedőt társuknak nézték és a lopott pénzek egy részét becsületesen zsebeibe jutatták. A rendőrség ezek után persze az ismert sapka nyomán könnyű szerrel kezei közzé kerítette a banda tagjait. A főváros legelső fényképészeti és festészeti müintézetéről. Általános feltűnést keltenek a fővárosban azok a gyönyörű, művészi olajfestmények és krétarajzok, amelyek a Rafael fényképészeti és festészeti müintézet műterméből (Budapest, VII , Rottenbiller-utca 46.) kerülnek ki E müintézet nagy gonddal és szigorú pontosság­gal eszközli a vidéki megrendeléseket és ennek köszönheti, hogy immár az egész országban a legjobb hírnévnek örvend. Úgy olajfestmények, mint krétarajzok megrendelésénél elegendő a fény­kép beküldése. Krétarajzok díszes paszpartuban már 6 koronától, színes, olaj vagy aquarell képek 10 koronától feljebb. Előzetes felvilágosítással és árjegyzékkel készséggel szolgál a müintézet. Ajánl­juk olvasóink figyelmébe e jóhirü müintézetet. Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének levelét, melyet a Magyar Tudományos Akadémiához intézett a ma­gyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szó­szerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája Budapest, Vli., Erzsébet körút 30, Telefon szám 119 00. 10—10 Eladó fajeb. Egy kilenc hónapos tiszta fajkutya, foxterier kan huszonöt koronáért eladó. Közelebbi a kiadóhivatalban. Az aktuális könyvtár egy még egészen uj, ismeretlen téren nyit ösvényt. Egy sajátságos irodalmi műfajt teremt meg. Beleveszi az iroda­lomba a művészi eszközökkel dolgozó aktuálitás hatalmas erejét. Havonkint megjelenő kötetei egy­től-egyig' azt a célt szolgálják, hogy a köztéren forgo, az aktuálitás előterében álló kérdések, ese­mények, az emberiséget, az országot érdeklő művészi, tudományos és politikai problémák első­rangú irodalmi müvek formájában kerüljenek az olvasó kezébe. Most jelent meg e vállalat kiadá­sában „Repülőgépen az északi sarkra,“ ára 1 K 50 f., megküldi a kiadóhivatal, Bpest, Veres Pálné­­utca 16/s. Az Aktuális Könyvtárt Szomaházy István, a kitűnő iró szerkeszti. Királyi hála. A messze Keletről, Perzsiá ból, a minap csomagot hozott a posta egy buda, pesti orvosnak. A csomagot dr. Kovács Izsó orvos az ismert vérgyógyász (Hemopata) kapta, még pedig nem közönséges helyről, a perzsa sah ud­varából. A csomag remek szép, nagyértékü ezüst kávékészletet, a perzsa ötvösmunka remekét tartal­mazta és a perzsa kabinetiroda francia levelet is csatolt hozzá, értésére adva a magyar orvosnak, hogy az azóta elhunyt Mudzafer Eddin perzsa sah hagyományozta részére e készletet, hálából, mert 1900-tól 1902-ig vérbetegségéből kigyógyi­­totta. Érdekes megemlíteni, hogy ez a hagyomá­nyozás még másfél évvel ezelőtt történt és a mostani perzsa belzavarok okozták, hogy a csomag csak most érkezett meg rendeltetése helyére, Irodalom. A Royal-Orfeum szenzációi. A Royal- Orfeum igazgatósága novemberre olyan fenome­nális műsort állított össze, amelynek látására tó­dulni fog egész Budapest. Szerződtette Hérót, a hires tüztáncosnőt, akinek káprázatos produkciói világszerte nevezetesek. Énekes-starja a műsornak Morcaschani lesz, a páratlan szubrett-komika s mellettük 16 uj elsőrangú attrakció teszi teljessé a hatásos variété részt. A Royal-Orfeum színházi műsora 12 uj kupiét, színpadi tréfát és Dindormé Zsur a legénylakásban cimü kacagtató bohózatát hozza, amelynek minap volt a párisi Grand Guig­­nolban 300-ik előadása. Nem kevésbé mulatságos a Lavedan kocsis tréfája : a Gummirádlis. Varjas Antal, a Royal Orfeum népszerű tagja a Cigány­verseny, amelynek kivételes vonzóereje máris tömeges elővételben jelentkezik : szerdán kezdődik, mindenkor pont 8 órakor. Az első versenyző Kóczé Antal lesz. Hétfőn és kedden délután a mindszenti műsor keretében koronás helyárakkal. A molnár és gyermeke kerül színre. * Képkatalógus. 280 képet tartalmaz a Könyves Kálmán most megjelent képkataDgusa, mely többek között Benczúr Gyula „Millenáris Hódolat“ c. festményének mását is magaban fog­lalja. A képjegyzék kizárólag magyar művészek alkotásairól számol be, ami legjobb bizonyítéka, hogy a Könyves Kálmán a magyar művészet népszerűsítését tűzte ki céljául és ezt a célt szol­gálja nagy lelkesedéssel és buzgalommal. A csi­nos kiállítású füzetke 50 fillérért rendelhető meg a Könyves Kálmán Magyar Mükiadó Részvény­­társaságnál, Budapest, Nagymező-utca 37. A tár­saság ezen összeget minden képrendelőnek visz­­szatériti * A „Jó Pajtás“. Sebők Zsigmond és Be­nedek Elek pompás uj gyermeklapjának negyedik száma is megjelent már. Igazán elmondhatni, hogy a magyar irodalom szine-java fogott össze, hogy széppé, gazdaggá és hatalmassá tegye ezt a lapot; az uj számban is legjelesebb Íróink egész sora szólal meg. Endrődi Sándor hívja össze a lap élén álló versével a gyermeksereget vidám mulatozásra, kedves beszélgetésre. Mikszáth Kál­mán folytatja a Rákőczikorból vett tárgyú elbe­szélését. Sebők Zsigmond tovább utaztatja Dör­­mögő Dömötört, a hires mackót automobilján, ezúttal mint képviselő szerepel a faluban ; ugyan­csak Sebők Zsigmond befejezi Zrínyi Miklós gyer­mekkoráról szóló elbeszélését. Benedek Elek foly­tatja regényét és tréfás kis csali mesét mond el a gyermekek mulatságára, Barna Izidor mulatságos verset ir egy rossz hu egér-kalandjárol, Tomcsá­­nyiné Czukrász Róza fa’usi történetet mond el. Külön érdekesség Rákosi Szidi, a nagy színmű­vésznő cikke, a melyben bájos dolgokat mond el a gyermekeknek a táncról, finom egyénisége sze­retetreméltó varázsát vive bele mond mivalóiba. A lap szépségét Túli Ödön és Márton Ferenc pom­pás rajzai teszik teljessé. A szerkesztői üzenetek­kel és érdekes talányokkal fejeződik be a gazdag tartalom. A „Jó Pajtás“ a Franklin-Társulat ki­adásában jelen meg; előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona, egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) és minden könyvkereskedés. Közgazdaság. Gróf Széchényi Lászlóné — faipar­telepe. Gróf Széchenyi Lászlóné, Wanderbilt Gladys uj hazájának ipari életében mint cégbirto­kos is szerepel. Ugyanis Ungmegyében Remete vasgyár közelében, a régi Károlyi-féle birtokon, amelyet Wanderbilt Gladys vásárolt meg, nagy­szabású faipartelepet létesítettek. Eredetileg csak gőzfürész volt a Remete vasgyáron és ezt most megnagyobbították és az uradalom gazdag erdő­ségeinek fatermékeit a vasgyári ipartelepen dol­gozzák fel. A cég gróf Széchényi Lászlóné Re­mete vasgyári faipartelepe, a cég tulajdonosa : Wanderbilt Gladys. Táviratok dijpótléka az átmeneti for­galomban. A gyáriparosok országos szövetségé­nek közelebb megtartott egyik gyűlésében súlyos panaszként említették fel, hogy az osztrák kor­mány a Magyarországból Ausztrián át Német­országba irányított táviratok átmeneti dija fejében minden szó után 1 lillér pótdij beszedését állapí­totta meg. A szövetség elhatározta, hogy felter­jesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez aziránt, hogy e pótdijak beszedésének abbbnha­­gyását eszközölje ki és ha ez nem sikerülne, az Ausztriából Magyarországon át a Balkán államokba irányított táviratokért szintén hasonló átmeneti potdijakat szedjen be. Ezzel szemben egy bécsi lap, a „Zeit" kijelenti, hogy a Magyar Gyáriparo­sok szövetsége által felhozott gravámen téves információn alapszik. Az osztrák kormánynak a kiegyezés értelmében joga volna ugyan a kérdés dijpótlék követeléséhez, de ezt eddig nem tette, mert beakarja várni egyfelől {Ausztria és Magyar­­ország. másfelől e két állam és Németország közt e tárgyban folyamatban levő tárgyalások eredmé­nyét. Igaz ugyan, hogy a Magyarországból Ausz­trián át Németországba irányuló táviratok minden szava után f. év júliustól kezdve 1—1 fillér pót­dijat szednek, de ezt nem az osztrák kormány kívánta, hanem a magyar kormány — a jövőt escomptálva — egyoldiluan állapította meg. Ami pedig a Balkán államokban Magyarországon átfutó táviratok transitó pótdiját illeti, ezt a magyar kor­mány már is beszedeti és a pótdijak egyes relá­ciókban elég magasak. Például Angliából Belgrádba irányított táv,rat minden szava után a magyar kincstár javára 4 —4 fillér pótdijat kell megtéríteni. Ha ez igy van, akkor a gyárosok szövetségének csakugyan nem az osztrák, hanem a magyar kor­mányt kell felelősségre vonni azért, hogy a német­­országi táviratok után már most oly magas pót­dijakat szed be, melyeket Ausztria ezidőszerint még nem igényel, mellyel tehát a közönség kárára a magyar kincstárt jogosulatlanul gazdagítják. Árjegyzékben foglalt ábrák utánzása nem képez szerzői jogbitorlást. Ezt mondotta ki a kúria egybehangzóan az alsóbb bíróságokkal. Az indokolásból kiemeljük a következőt: A szóbanforgó ábrák képzőművészeti alko­tásokat nem képeznek, sőt a céljuk nem is az, hogy azok a képzőművészet termékeitől elvárható élvezetet nyújtsák, hanem csak a felperes áru­cikkeinek küldő formájáról nyújtanak némi csekély és nem is teljes tájékoztatást, anélkül, hogy csak kizárólag a felperesnél kapható árukat ábrázolhat­nának és egyáltalán nem haladják túl az árjegy­zékekben szokásos mindennapos és egészen közön­séges ábrákat; az esetleg tetszetősebb ábra is nem a művészi kivitel, hanem az ábrázoló áru cs nosabb voltára vezethelő vissza és nem tartoz­nak azon képek közé, amelyek kizárólagosan a készítető utján megszerezhető áruknak valamely művészeti eszmét is megelevenítő, tehát önálló műélvezetet is nyújtó formában való ismertetésre vonatkoznak s minthogy továbbá műszaki rajzokat sem képeznek, ennélfogva még ha való is, hogy az alperes nem közvetlenül az általa is árusított áru, hanem a felperes árjegyzékében levő ábrák nyomán készítette a szóbanforgó ábrákat, annak dacára az alperes 1884. évi XVI. t.-c. valamely rendelkezésébe ütköző szerzői jog bitorlását nem követte el. x Külföldi cégek ügynökei a honi gép­segélyekért A kereskedelemügyi minisztei tudomására jutott, hogy az egyes iparosok külföld cégek ügynökei rábeszélésére gépeket vesznek hitelbe azon reményben, hogy azokat az állam utólagosan tőlük átveszi és nekik használatra átengedi. Ez utón is figyelmeztetjük az érdekelt­séget és különösen a gépsegélyért folyamodó iparosokat, hogy a kereskedelemügyi miniszter ilyen gépeket tulajdonába nem vesz át és igy az iparosok ezen irreális ügyletekkel — ha ilyenekbe bele mennek — csak maguknak okoznak kárt.

Next

/
Thumbnails
Contents