Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-14 / 41. szám

4. oldal.________________________________________LOSONCI ÚJSÁG______________ 1909. október 14. Katonai hírek. A király Gattaringer Ká­roly főhadnagynak és Halbsch Gyula századosnak kivaló szolgálataik elismeréseképen a „signum laudis“ érdemkeresztet adományozta. Luby György számvivő főhadnagy pedig hadügymíniszteri elis­merésben részesült. A „Nógrádi és honti pénzintézeti tisztviselők egyesülete“ alakuló ülését Balassa­gyarmaton a városháza nagytermében folyó év november hó 7-én délelőtt fél 11 órakor tartja a következő tárgysorozattal : 1. Az összejövetel cél­jának ismertetése, közgyűlési elnök választása és felkérése. 2. Elnöki megnyitó, jegyzőkönyvezető és hitelesítők kiküldése. 3. A tervezett „Nógrádi és honti pénzintézeti tisztviselők egyesülete“ meg­alakulásának kimondása 4. Központi kiküldött ismertető előadása. 5. Alapszabálytervezet ismer­tetése és azok megállapítása. 6. Választások meg­­ejtése. 7. Esetleges indítványok. 8. Elnöki zárszó. A közgyűlés igen látogatottnak Ígérkezik, mert mint halljuk a vidéki pénzintézeti tisztviselők is mind személyesen óhajtanak részt venni egye­sületük alakuló ülésén. A harmadik gyógyszertár ügye. A vármegyei közegészségügyi bizottság folyó évi szeptember hó 9-én d. e. 9 órakor tartotta ülését Nagy Mihály alispán elnöklete alatt. A bizott­sági tagok közül megjelentek Bogdán Mihály dr., Fay Albert dr. főjegyző, Pintér Sándor, Wágner Sándor, Aninger László, Mánóssy Alajos, Schenk József, dr. Nádas Miksa. Elnöklő alispán az ülést megnyitván, előterjeszti, hogy az ülés tárgyát a harmadik losonci gyógyszertár engedélyezésének ügye képezi. A losonci harmadik szamélyjogu, gyógyszertár engedélyezése iránt 4 kérelem érkezett be. — A kérelemket Fáy Albert vármegyei fő­jegyző ismertette. Losonc r. t. város tiszti főor­vosának jelentése és a város képviselőtestületének közgyűlése a harmadik gyógytár felállítását nem nozta javaslatba. A vármegyei t. főorvos sem véle­­leményezte a felállítást. A bizottság a bemutatott össes javaslatok alapján egyhangúlag elhatározta, hogy a losonci Ill-ik gyógyszertár felálitását a vár­megye közgyűlése előtt nem javasolja. így hát a közgyűlésen előreláthatólag megbukik a 111. gyógy­szertár ügye. Az érdekeltek azonban remélik, hogy a belügyminiszter feltétlenül meg fogja adni Lo­soncnak a harmadik gyógyszertárt. Kuglizóverseny. A losonci kuglizó egye­sület vasárnap délután versenydobálást rendezett. A verseny győztesei az 1 pályán : 1. Petruska János, 2. Domborovszky István, 3 Marosi Flórián, 4. Luppa László, 5. Grazdina Ferenc. A II pályán 1. Domborovszky István, 2. Petruska János, 3. Kovácsik János, 4. Bóji Bálint és 5. Turzó György. Az októberi állatvásár. Az októberi országos állatvásár úgy a felhajtás mint forgalom tekintetében kicsiny volt. Külföldi kereskedő több volt, de elutaztak anélkül, hogy vásároltak volna ; ez a választékhiánynak és jó közepes áraknak volt betudandó. Az időjárás kedvező volt. Felhaj­tatott: 540 ökör, 470 tehén, 194 tinó, 124 üsző, 72 borjú, 286 ló, 512 sertés és 3420 jun. Össze­sen 1400 szarvasmarha. Eladatott : 381 ökör, 376 tehén, 102 tinó, 93 üsző, 46 borjú, 151 ló, 340 sertés és 2102 juh, Összesen : 998 szarvasmarha. Elszállittatott vasúton belföldre; 180 drb felnőtt, 12 drb növendék szarvasmarha, 44 drb borjú, 83 drb sertés. Külföldre : 6 ökör és 60 drb hízott sertés. Összesen : 242 szarvasmarha 143 drb sertés. Az otthon írók és hirlapirók köréből. Az otthon választmányának Rákosi Jenő elnöklete alatt f. évi október hó 5-én tartott ülésében Sztu­­dinka Ferencet, a „Magyar Ipartörténet“ szerkesz­tőjét a kör rendes tagjai sorába felvette. Az antialkoholisták szervezkedése Az Első Nógrádvármegyei Antialkoholista Egye­sület vasárnap délután gyűlését kivételesen nem 4, hanem 5 órakor tartja a városháza tanácster­mében. A gyűlésen, melyen 2 szavalat, egy melodráma és egy vonósnégyes előadás is lesz vendégeket szívesen látnak. Belépti-dij nincs. Rendes, valamint pártoló tagok minden vasárnap felvétetnek. Ugyancsak azon egyesület vasárnap d. u. 1 órakor Rappon gyűlést tart, aholis akkor alapittatik meg Fabriczy Béla elnök által Rappon a Il-ik számú Nógrádvármegyei antialkoholista egylet. Öngyilkosság. Rácz János gyetvai állomás­felvigyázó még múlt hó 17-én öngyilkossági szán­dékból mellbe lőtte magát. Életveszélyes sebekkel szállították be a losonci közkórházba, ahol e hó 10-én meghalt. Kedvezményes telefondíjak. Az O. M. K. E. Losonc—Salgótarján vidéki kerülete képviseletében Rittinger Pál alelnök címére a miniszter helyett Szterényi József államtitkár a következő leiratot intézte: Folvó évi szeptember hó 4-én hozzám érkezett előterjesztésére kivételesen megengedem, hogy a balassagyarmati, losonci és salgótarjáni előfizetők, 1909. évi október 10-től kezdve, a törvényhatósági forgalomra megállapított évi 24 K kapcsolási di] fizetése ellenében folytathassanak egymással 3 percig tartó beszélgetéseket. Az em­lített viszonylatban nyilvános állomásokról váltott beszélgetések diját 3 percenkint 1 koronában állapítom meg és a fennebbi díjszabás életbelép­tetésére a budapesti posta- és távirdaigazgatóságot egyidejűleg utasítom. A vér gyógyítása. Nagyjelentőségű és áldásos haladást mutat a betegségek gyógyításá­ban egy uj gyógymód, melynek vidékünkön már több kétségbeesett nehéz beteg köszöni egészsé­gét és munkaképességét. Ezen uj gyógymód a hemopatia, vagyis vérgyógyitás Megalapítója és egyedüli értelmezője dr. Kovács I. budapesti or­vos, kinek rendelő intézete V., Vaci-körut 18. szám alatt van. Dr. Kovács két éviizedre terjedő megfigyeléseiből és tapasztalataiból merítve, meg­állapította, hogy a vér alkalicitása a legjobb védő és a legjobb gyógyszer és ezen kezelésével nem egyszer bámulatos eredményt ért el A hemopatia a képzelhető legjobb eredménnyel jön alkalmazás­ban görvélykór, asztma, idült szív, gyomor-ideg­bajoknál és némely súlyos bőrbetegségnél. Mind­azok, akik e felsorolt bajokban szenvednek, for­duljanak teljes bizalommal ezen nagyhírű orvos­hoz, különösen azoknak ajánlatos az, akik nyá­ron fürdőn voltak és egészségi állapotuk ennek dacára sem javult A kezelés igen egyszerű és kellemes, hivatásbeli zavarokkal nem jár. Ingyen tej és ingyen kenyér. A losonci izr. leányegylet e bó 10-én tartott rendkívüli közgyűlést, amelyen egy igen üdvös intéz­mény létesítése ment határozatba. Elhatároztatott ugyanis, hogy a szegény iskolás gyermekek ré­szére a téli hónapok alatt tejet és kenyeret fognak ingyen kiosztani. A cséplőgép és a bicikli. Kozlak György kisromhányi béres társaival együtt cséplőgépet szállított Fülekpilisből Kisromhányba. Útközben, amint a nehéz cséplőgép mellett haladt, hirtelen egy veszekedettül száguldó és csilingelő bicik­lista érte utói a cséplőgép kísérőit. Kozlak György az őt elgázolással fenyegető bicikli elől ki akarván térni oly szerencsétlenül ugrott félre, hogy a cséplőgép kerekei alá került, ahol nyom­ban halálát is lelte. így esett áldozatul ismét egy kötelességét teljesítő ember egy incifinci biciklista könnyelműségének. Ez a lelkiismeretlen, hetyke kerekes, — akinek kilétét az illetékes hatóságnak áll kötelességében megállapítani — elvárta volna, hogy a nehéz cséplőgég térjen ki az ő fürge jármüvének utjából. Szerencsétlenség. Csernák György 67 éves, jelsőci lakos e hó 6-án lóherével megrakott ökrös szekerén hazafelé ballagott földjéről. Útközben az ökrök valamitől megriadtak s a kocsit felborították, Csernák György oly szerencsétlenül bukott le a szekérről, hogy életveszélyes sebeivel szállították haza lakására, ahol rövid szenvedés után meghalt. Elvesztette munkakönyvét. Tóth János losonci lakos a losonci 1. fokú iparhatóság által 2479. szám alatt kiállított munkakönyvét elvesz­tette. Minthogy a munkakönyv megtalálása érde­kében folyamatba tett eljárás eredményre nem vezetett, Wagner Sándor kir tan., polgármester adott jogánál fogva azt megsemmisítette. A reklám hatalma. Nálunk még a legtöbb iparos nincsen tisztában a reklám nagy jelentősé­gével. Igen sok gyáros és iparos azt hiszi, hogy ,.a jó bornak nem kell cégér“, azaz úgy is bol­dogul, ha nem is veszi igénybe a sajtó hirdetési rovatát. Pedig ez merő tévedés, mert akár hány gyáros létezéséről, uj találmányokról, eladó gépek­ről, állástkeresőkről csakis a szaklap hirdetési rovata után szerezhetnek tudomást azok. akik iránta érdeklődnek. Hogy mikép gondolkodnak a külföldön a megfelelő reklámról, bizonyítja a st. Luisi gabonatőzsde az a ténye, hogy külön rek­lámhivatalt szervezett kebelében, melynek élére egy Ball nevű igazgatót, egy kiváló reklámszak­­férfiut állítottak és ennek egyetlen feladata az lesz, hogy ellenőrzi a tőzsdetagok reklámjait. Ball figye­lemmel fogja kisérni, hogy a tagok milyen szak­lapokban és hogyan hirdetnek es minden egyes tőzsdetagnak tanácscsal fog szolgálni arra nézve, hogyan lehet ügyesen megfogalmazott és megfe­lelő szaklapban elhelyezett hirdetéssel forgalmat elérni. Érdekes, hogy Ball 4000 dollár fizetést kap, ami a mi pénzünk szerint 20000 koronának felel meg. Ennyire becsülik Amerikában a reklámot. Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének levelét, melyet a Magyar Tudományos Akadémiához intézett a ma­gyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szó­szerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája Budapest, VII., Erzsébet körút 30. Telefon szám 119'00. 10—8 Irodalom. A Nyugat Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa irodalmi és kritikai szemléjének október 1 - i, most megjelent számában Móricz Zsigmondtól „Sárarany“ címmel regény kezdődik. Móric Zsig­­mond nemrég megjelent „Hét krajcár“ cimü novellás könyvének oly általános és őszinte sikere volt, hogy első regénye, mely a Nyugat hasábjain fog megjelenni méltán tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre. A Nyugat uj száma különben ezúttal is a következő rendkívül gondos és érdekes tar­talommal jelent meg. Móricz Zsigrrond : Sárarany (Regény), Gellért Oszkár: Versek, Színi Gyula: Stratford-on-Avon, Ady Endre: Versek, Kabos Ede: Thea hagyatéka (Novella), Hatvány Lajos: Sappho, Ady Endre: Essterkuthy Éva húga (Novella), Tóth Árpád: Vers. A Figyelő kritikai rovat tartalma : Pádua hercegnője (Lengyel Meny­hért), Az Operaház uj programmja (Jászi Dezső), Orvosi emlékiratok (Csáth Géza), Anatole France uj legendás könyve (Ady Endre). A „Nyugat“ előfizetési ára félévre 10 korona, egész évre 20 korona. Mutatványszámokat szívesen küld a kiadóhivatal: Budapest, Vili. Rákóczi-ut 9. IÍ/7. Közgazdaság. Az uj adótörvények. Irta Kormos Alfréd. Az uj adótörvények szentesítése óta a könyv piacon halomszámra megjelent, az adótörvényekéi ismertető, kisebb nagyobb terjedelmű munkákal bizonyos szkepsissel fogadta a közönség, mert e tisztán csak vásári munkának minősíthető könyvek amelyek pusztán a hivatalos lapban megjeleni törvényszövegnek semmitmondó higabb vagy még higabb lében való feltálalásával együtt a szegény agyonsanyargatott jövő sorsa iránt aggódó adózók obulusaira vetik ki hálójukat. Ezekkel szemben annál nagyobb örömmel fogadta minden szakembei Kormos Alfréd ez irányú munkáját mert annak minden-sora azt bizonyítja, hogy Kormos Alfréd mostani kézikönyvével múltjához teljesen követ­kezetes maradt. Köztudomású, hogy eddigi adó­rendszerünket az uj ad( törvények jelentékenyen megváltoztatják, egyes adónemek elejtettek, mások egybeolvasztuttak, de egészen uj adónemek is keletkeztek Ehhez járul, hogy a létminimum és progresszió folytán uj, eddig nem ismert rendel­kezések életbeléptetése vált szükségessé, mig más­felől az adók kivetése, a kivetés elleni jogorvos­latok, az adóelengedés és leírás tekintetében is igen lényeges változtatásokat hoznak az uj adó­törvények. Az adótörvények ismertetéséhez fűződő eme kérdéseknek kíván megfelelni és tényleg meg is felel Kormos munkája. A könyv elsősorban közli az uj adótörvények teljes, hiteles szövegét és aztáp minden törvénypontnál megadja a szükséges magyarázatot és gyakorlati példákat. Azonnal konstatálhatok tehát a régi és uj intézkedések közt fenforgó eltérések, valamint az eltérések, illetve uj rendelkezések indokai is, mely célból közölve vannak a pénzügyminiszter indokolásának vonatkozó, a pénzügyi bizottság megokolása és a plenáris tárgyalás alkalmával elhangzott beszédek azon részei, melyek a kérdést kellően megvilágít­ják. Gyakorlati becsűvé válik Kormos Alfréd munkája azáltal is, hogy számos útbaigazítást, sőt mintákat is tartalmaz azokra a teendőkre nézve, melyeket az uj adórendszer keretében az adózók­nak maguknak kell teljesiteniök. Ilyenek kimuta­tások szerkesztése, vallomások tétele stb. Különösen a nyilvános számadásra kötele­zett vállalatokat, iparosokat, kereskedőket, ház­­tulajdonosokat, földbirtokosokat és magántisztvise­lőket érdeklő adok tüzetes megismertetésére for­dított nagy figyelmet a könyvszerzője. Figyelembe vette nevezetesen azt, hogy az egyenes adókra nézve az eddigi rendszert ugyancsak felforgató fontos újítások lépnek életbe, sőt az általános jövedelemadóról szóló törvény egy teljesen uj adónemet létesít. Ezen adóknak tüzetes magya­rázata kiválóan hasznossá teszi a könyvet, mely adotörténelmi szempontból is érdekkel bir, ameny­­nyiben minden egyes törvény ismertetését, az illető adónem keletkezését és fejlődését tárgvazó rövid bevezetés előzi meg. A mü ára kötve öt korona ami, tekintve a könyv terjedelmes voltát és a nagy gonddal esz­közölt kidolgozását valóban csekélynek mondható. Megrendelhető az Apollo irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál, Budapesten, V., Sas-utca 13.

Next

/
Thumbnails
Contents