Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-14 / 41. szám

1909. október 14. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. A köztisztasági javaslatról. Dr. Gömöry Elek tiszti orvos és Basch Miksa városi mérnök a városi közgyűlés határozatából a köztisztaságügyi viszonyok tanulmányozása végett több hétre terjedő tanulmányutat tettek Német- es Svédországban. Tanulmányújukon összegyűjtött ta­pasztalataikat összefoglalva könyvalakban kiadták s valamennyi városatyának megküldötték. Ezen ki­bocsátott füzetecske azonban nemcsak beszámol a tapasztalatokról, hanem egyúttal javaslatot, ter­vezetet is tartalmaz arra nézve, hogy miként volna legcélszerűbb és legolcsóbb nálunk a köztisztasági kérdést beható tanulmány tárgyáva tenni. És ez nagyon ajánlatos is. Ajánlatos pedig azért, mert a „Köztisztasági javaslat“ szerzői olyan tervezetet proponálnak, mely ismét mélyen érintené zsebein­ket. A javaslat, igaz ugyan, hogy nagyszerű, praktikus, hygienikus, és róla minden szép és jó elmondható, még az is, hogy olcsó, csakhogy ami specialis losonci viszonyainkhoz mérve, — mégis kivihetetlen. A jólétben, gazdaságban dúskáló svéd és német városok, ahonnan a mintákat vették a kiküldöttek, nem hasonlíthatók ami szegény s különféle adókkal és pótadokkal agyonsanyargatott városunkhoz. Hol vennők mi azt a százezer koronákat amelybe a javaslat szerinti újítások és beszerzések kerülnének ? — Jól meggondolandó tehát ez a köztisztasági javaslat, mert ha már arra határozná is magát a város, hogy uj terhet vállal magára, akkor ezen megterhel­­tetéssel szemben nyujtassék is valami, ami egészségügyi, köztisztasági és pénzügyi tekintetben teljesen megfelelő legyen. A drága kísérletekből már nem kérünk többet. Azt hisszük, hogy ezen intenciónkkal egyetért az összes városi bizottsá­gokból kiküldött szükebbkörű bizottság is, amely­nek feladatává tétetett ezen javaslat elbírálása. Megbízást nyert ezen bizottság arra is, hogy szá­mítások alapján mutassa ki a mostani és a nitra mon rendszer közötti különbséget. Nem akarunk elébevágni a feltétlen bizalmat érdemlő szükebb­­körü bizottság határozatának, most csak annyit jegyzőnk még meg, hogy küszöbön áll a vízveze­téki kérdés megoldása. Ez a kérdés pedig olyan természetű, hogy azt mindenképpen és minden pénzen,, keresztül kell vinni. Ne legyen tehát ezen bizottság határozata elhamarkodott, hanem hozzák kapcsolatba a köztisztasági javaslatot a vízvezetéki kérdés megoldásával. Addig pedig inkább eltűrjük a mostani állapotot egy végleges megoldás remé­nyében, Színészetünk. Színházi idényünk végéről számolunk be. E pár nap játékrendje meglehetősen egyenetlen, a művészi színvonal és rendezés tekintetében egyaránt. Láttunk „Hamletiben igen jó darabot igen jó előadásban s „Az elvált asszony “-ban igen rósz darabot igen rósz előadásban. Az ilyen értéktelen unalmas darabok előadását el kell hagyni, nem sarkallja a játszó művészt sem, nem jól hat a közönség érdeklődésére sem. „Hamlet“ szerdaesti előadásának, melyről ez alkalommal számolunk be, meglehetős aggodalom­mal néztünk elébe. Bhakespere-darab a mi deszka­arénánkban, a mi vidéki társulatunktól 1 igazán vakmerő vállalkozásnak tetszett, kivált mert juta­lomjátékról volt szó, melyben az előnyösen meg­ismert Szakács akart klasszikus játékot adni, ily alkalommal pedig nem szabad felületeskedni. Többet kaptunk, mint amennyit remélni mertünk. Az itt elérhető legteljesebb gondossággal rendezett, jól betanult darabot kaptunk, amelyben a művészi erők kölönböző értékű megjátszásokat adtak ugyan, de azt egyiktől sem lehet elvitatni, hogy mindenik buzgón a tőle telhető legjobbat igyekezett adni. Elsőnek és mindeneken fölülállónak ismerjük el Szakács Andor játékát. Nem habozunk kijelen­teni, hogy az egész idény legértékesebb művészi termékét, legjobb szerep megjátszását adta, Hamlet szerepe sok színésznek becsvágya, a legnagyob­­baké is. A fölfogás sokféle. Mi a merengő, ködös ábrándvilágu s túlérzékenységében és tetterőtlen szemlélődésben túlságos nagy tettre hivott északi fáradt fajú királyfit látjuk benne, de azért teljesen elismerjük a Szakács fölfogásának jogosultságát is, ki a túlontúl kolerikus, roppant tettre, lendü­lésekre kész és csak a tett mikéntjében habozó ifjút látja Hamletben. Ezt hatalmasan játszotta meg, a filozófiai levegőjű dráma színpadát meg­töltötte forgószél sodrású, véresen hömpölygő, Shakesperei lendületű indulatokkal. Szinte ember­­fölöttivé tornyosodott az alakja. Játékbeli társai igyekeztek a legjobbat adni, de bizony eltörpültek mellette. Kertész erőlködése igazán dugába dűlt, Horatio (Parlagi) teljesen értéktelen volt. A többiek jók voltak. De magát az egész estét, a legelőke­lőbb, legnagyobb stilusu játékáért Szakács Andor­nak kell megköszönünk olyan tiszta őszinte halá­val, mint amilyenre az igazi, az embert nemesitő művészet érdemes. Másnap, csütörtökön az „Elvált asszony“-t rántották elő. Teljesen lapos, unalmas, vontatott darab, amelynek még csak az előadása volt még laposabb, unalmasabb, vontatottabb. Semmi és senki ki nem emelkedett belőle, nem is érdemes rá több szót vesztegetni. Épigy semmi különösebb jót nem mondha­tunk a bucsuelőadásban előadott „Bőregér1'-rőt sem. De legalább átlagos volt. Ezzel bezárult ez őszi színházi idényünk. Az eredménnyel meglehetősen meg lehetünk elé­gedve. A losonci közönségnek igenis van fogé­konysága, sőt még pénze is csak akad színház­látogatásra. Van aránylag elég magas rendű álta­lános ízlése is, mellyel méltányolni tudja a komoly munkásságu tiszta művészetet, viszont Ízlése ide­genkedik a rosszul választott, vagy felületesen megjátszott színdaraboktól. Színészeink megérdemelték a pártfogást. Igyekezetük buzgó volt, ambíciójuk éber. Csak még több összhang, kidolgozottság s a siker még teljesebb lesz. Vigyenek magúkkal kedves emlé­keket, őszinte megbecsülő szeretetünk nyilvánulá­­sait. S téljenek vissza még komolyabb és kedve­sebb sikerekre. B. HÍREK. Nemességadományozás. A király Knöpf­­ler Károly nagybirtokos es gyárosnak, valamint törvényes utódainak a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként a magyar nemességet „Rimakokovai“ előnévvel díjmentesen adományozta. Kitüntetési ünnepség. Már megemlékez­tünk arról, hogy Braun Rezső ezredest a király a III. osztályú vaskoronarenddel tüntette ki. Az érdemrenddel való feldíszítés ünnepélye e hó 12-én ment végbe a tiszti étkező dísztermében, ahol a díszbe öltözött tisztikar jelenlétében Hammer­schmidt alezredes szép beszéd kíséretében tűzte az ezredes mellére az érdemrendet. Ezen ünnepélyes aktus után diszebéd volt, amelyen az ezredes vendégeiként megjelentek Wagner Sándor kir. tan., polgármester, dr. Ottahal Antal, Baskay Ferenc, Kovács Ferenc kir. tan., dr. Plichta Soma kir. tan. és dr. Valihora János. A diszebéden több pohárköszöntő hangzott el, melyekre az ünnepelt ezredes szép szavakban válaszolt s köszönetét fejezte ki az ezred tisztikarának s a derék legény­ségnek, akik elismerésre méltó magatartásukkal elősegítették, hogy a magas királyi kitüntetést ki­érdemelje. Kifejezést adott azon törekvésének is, hogy a polgárság és a katonaság közötti jó vi­szony fentartása mindig legfőbb gondját képezi. Amidőn ezen szép ünnepség lefolyását örömmel hozzuk nyilvánosságra, a magunk részéről is hozzájárulunk háziezredünk derék ezredesének üdvözléséhez, akinek valóban elévülhetetlen érde­mei vannak a polgárság és a katonaság közti jóviszony ápolásában. Személyi hír. Baskay Ferenc Losonc r. t. főjegyzője f. hó 18-án kezdi meg egy havi szabad­ságidejét. Helyettese Marothy Sándor közigazgatási aljegyző. A Mikszáth-jubileum. A Mikszáth-ünne­­pélyt rendező bizottság Balassagyarmaton szom­baton délelőtt 9 órakor Nagy Mihály Nógrád vár­megye alispánja elnöklésével ülést tartott a megye­házán. Jelen voltak : Baintner Otto, Beniczky Kál­mán, dr. Fáy Albert vármegyei főjegyző, Jakosvits Ferenc, Jeszenszky Kálmán, Pintér Sándor, Rákóczi István, Scitovszky Béla, Sztranyavszky Géza kir. közjegyző, Wagner Sándor kir. tanácsos, polgár­­mester és Wohl Rumi Adolf. A jegyzőkönyvet Miskolczy Simon János levéltárnok vezette. Az elnök bejelentette, hogy a mai ülés feladata javaslatot terjeszteni elő az október 16 iki vármegyei köz­gyűlés elé Mikszáth ünneplése tárgyában. Dr. Fáy Albert vármegyei főjegyző erre nézve Írásbeli javaslatot terjeszt elő, mely szerint a vármegye nagynevű szülöttének, Mikszáth Kálmánnak érde­meit jegyzőkönyvben megörökíti és őt az erről szóló jegyzőkönyvi kivonat átadásakor köldöttsé­­gileg üdvözli. A fővárosban tartandó országos Mikszáth ünnepélyen a törvényhatóság már meg­alakított emlékügyi bizottsága utján képviselteti magát. A balassagyarmati és a losonci főgimná­ziumok igazgatóságát Mikszáth-ünnepély tartása miatt megkeresi. Mindkét főgimnáziumban 1000-1000 koronás alapítványt tesz le, amelynek évi 50—50 korona kamata a magyar szépirodalom művelésé­ben legszebb sikert elért Vili. osztályú tanulónak adassék. Jelenti, hogy az országos bizottság javas­latát, Kürtabony község, Mikszáth szülőhelye Mikszáthfalvának neveztessék el, a törvényhatóság is melegen párfogolja. Indítványozza, hogy Mikszáth népszerű alakjainak szoborcsoportozatát bronzba öntsék és ajándékul Mikszáthnak megküldjék. A bizottság a javaslatot egyhangú lelkesedéssel el­fogadta. Végül Nagy Mihály alispán javaslatára elhatározták, hogy Balassagyarmat elöljáróságát megkeresik, hogy a jubileum napjának előestéjén a város ablakait kivilágítsák. Titkári választás. A losonci izr. leány - egylet f. hó 10-én tartott rendkívüli közgyűlésén az egyesület titkárává egyhangúlag dr. Kuffler Pál helybeli ügyvédet választották meg. A lemon­dott titkároknak Deutsch Adélnek és dr. Sternlicht Bélának buzgó működésűkért jegyzőkönyvileg fe­jezték ki köszönetüket. Iparosokat felvilágosító iroda. Az Or­szágos Iparegyesület igazgatósága elhatározta, hogy a külföld mintájára felvilágos,itó-irodát szervez, amelynek célja, hogy az egyesület tagjait, első sorban az iparosokat, minden őket érdeklő ipari, jogi vagy bármely más praktikus kérdésben ingye­nesen tájékoztassa. Az egyesület irodája rendel­kezésre áll a tagoknak a munkásbiztositás, ipar­felügyelet, iparirendtartás, ipari bíráskodás, bel­földi és külföldi kiállítások, az áruk és anyag­­beszerzés forrásai, gyaralapitási tájékoztatás, állami kedvezmények, közszállitási kérdések, ipari szak­oktatás, ipari békéltetés, munkáltatok szervezke­dése, külkereskedelmi, konzuli, vasúti szállítási és tarifakérdésekben, országos cimerhasználati, végül a statisztikai kérdések körébe tartozó ügyekben. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi nu kir. miniszter dr. Magyar Emilt a lőcsei áll. fő­reáliskolához helyettes-tanára nevezte ki. Egybekelés. Dr. Hermann Sándor fővárosi ügy vél t. hó 7-én tartotta egybekelést ünnepélyét Schuschny Ernával Budapesten, a IX. kér. anya­könyvvezető előtt. A házasságkötésnél tanuk vol­tak : Beöthy Zsolt egyetemi tanár és Brückler Mihály ügyvéd. Az egyházi esketés f. hó 12 én volt a dömösi plébánia templomban. A losonci diákok sikere. A losonci gim­náziumi Sorompó-egyesület állandóan buzgó tevé­kenységet fejt ki a Sorompó eszmének terjesztése körül. Az ő agitációjuk folytán alakult meg a Sorompó a múlt évben Rimaszombatban s ugyan­csak az ő érdemük a balassagyarmati és beszter­cebányai alakulás kezdeményezése. Agitációjuknak egyik legszebb sikere azonban a f. hó 10-én Szol­nokon lefolyt Sorompó alakulás. Az egyesület gróf Almássy Dénes főispán védnöksége alatt ala­kult meg. Az alakuló közgyűlésen Benkó Albert alispán elnökölt, diszbeszédet tartott Nagy Emil orsz. képviselő, s részt vett azon Kludik Gyula polgár­­mester, a megye és a város intelligenciája, a szol­noki iskolák igazgatói s növendékei teljes szám­ban, úgyszintén a Sorompó központi elnökségének képviseletében dr. Téglás Géza elnök és Czakó Endre h -titkár és Kristóff Sándor a felvidéki Sorompó­egyesületek képviseletében. Örömmel konstatálhat­juk, hogy az elhangzott beszédek mindegyikében a losonci Sorompó-egyesület, mint az ország első iparvédő egyesülete, elismerő szavakban nyert megemlítést. Gyászhir. Kohn Dezső, a Herzog és Kohn cég beltagja f. hó 4-én 38 éves korában Mária­­grünben elhunyt. Temetése folvó hó 7-én ment végbe nagy részvét mellett. Templomszentelés. A budaszállási ág. ev. egyház uj templomot épített. A templom felszen­telését e hó 3-án végezte Baltik Frigyes püspök nagy segédlettel. A püspököt Pósa István buda­szállási egyházfelügyelő fogadta s kisérte el az ünnepély szinhelyére. Útközben több egyház üd­vözölte a főpásztort. A losonci eszperantisták már szorgal­masan tanulják a világnyelvet. Minden héten két­szer és pedig kedden és csütörtökön este össze­jövetelt rendeznek a Berger-kávéház egyik külön termében. Örömmel látjuk a szép eszme lelkes híveinek tevékenységét, csupán az összejövetel helyének és idejének megválasztását nem tartjuk szerencsésnek. A jogászifjuság figyelmébe! Ügyvédi és bírói vizsgára, az összes jogi szigorlatokra, Buda­pestre, Kolozsvárra államszámviteltani és alap­vizsgára kiváló sikerrel és gyorsan készít elő dr. Erős Vilmos jogi szemináriuma, Budapest, Wesselényi-utca 13. Mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál az intézet,

Next

/
Thumbnails
Contents