Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-14 / 41. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. október 14. tették, egy jobb jövő reményében megadással ugrálta az árkokat és mászta meg a Kossuthutcai és Bég-utcai alpeseket a jámbor losonci polgár. Mikor az aszfaltozás és utcaburkolás cége alatt az aszfaltozó társaság földrengés utáni tablóképeket mutatott be a város utcáin, a jámbor losonci polgár krisztusi türelemmel és megnyugvással várta a tisztasággal és renddel kecsegtető jövő beálltát. Szóval úgy a város hatósága, mint a nagyközönség igen-igen elnéző lett, különösen a tisztaság követelményeivel szemben. A legelnézőbb diszitő jelzőt azonban mégis a Kiskarsa-utca lakói érdemelték ki. Ebben az utcában és pedig különösen a Rákóczi-ut és a Kerekudvar-tér közötti részében tisztaságról már egyáltalában nem lehet beszélni. A 12-es számú ház előtti tisztátlanság minden emberi képzeletet felülmúl. El nem tudjuk képzelni az emberi műveltségnek azt az alacsony fokát, amely ahhoz szükséges, hogy valaki az edénymosogatásnál és ruhamosásnál felhasznált vizet az utcára öntse ki. És ha már oda öntötte, napokon és heteken keresztül tűri háza előtt a bűzös és dögleletes levegőt terjesztő szennyvizet a belekerült mindenféle hulladékokkal rothadni. Ez az utca pedig már csatornázva van, az utca lakóinak, illetve a háztulajdonosoknak módjukban áll tehát a szennyvíz elvezetéséről gondoskodni. Azonban nemcsak hogy ily irányban nem történik semmiféle intézkedés, de ezen derék utca jeles lakói még azt a fáradtságot sem okozzák maguknak, hogy szennyvizüket legalább a csatorna nyílásába öntenék. Jó volna, ha a Kiskarsa-utca illetékes lakói számára beszéd- és értelemgyakorlatot tartanának arról, hogy miért is találták fel tulajdonképen a csatornákat. Ennyit a tisztaságszerető lakóknak. A rendőrfőkapitány urat pedig felkérjük, hogy szerezzen érvényt Losonc rendezett tanácsú város tekintélyének és erős kezekkel nyúljon hozzá a Kiskarsa-utcai köztisztasági panamák kiirtásához. És ha kell, szigorú birsággal kreáljon példát arra, hogy a közforgalomnak szánt utcák, egyes emberek hanyagsága s tisztátlansága folytán ne adjanak okot többé a közmegbotránkozásra. Uj részvénytársaság. Egy életrevaló és minden tekintetben támogatásra méltó mozgalom indult meg Losoncon. A Pólyák Károly-féle kályha- és cementárugyár, miután a gyár tulajdonosa a túl nagy befektetések folytán nem rendelkezett olyan anyagi erővel, hogy a gyár üzemét a rendes mederben tarthatta volna, három évi fennállása után válságos helyzetbe jutott. A teljesen felszerelt és életképes gyárnak újra üzembe való helyezése végett nrozgalom indult meg, amely a gyárnak részvénytársasággá való alakítását szervezi. Evégből dr. Vályi Béla ügyvéd felhívást bocsátott ki s az érdeklődőket gyűlésre hivja össze. | A felhívás szerint: alakítandó lenne egy részvénytársaság 160000, esetleg 200000 kor. alaptőkevei, 200, esetleg csak 100 kor. névértékű részvényekkel. A vállalat feltétlen hasznot és pedig figyelemre méltó hasznot hajtó lenne, különösen akkor, ha a kályhagyár üzeme fedélcserép és ezzel kapcsolatosan tűzálló téglák gyártására is kiterjesztetnék, mely üzem kiterjesztés mindössze három e célra szolgáló s 9000 koronába kerülő kemence építését igényelné. Ahhoz, hogy a gyár újra üzembe helyeztessék, legalább 50000 koronára már volna szükség. A gyár jelenleg 2000 drb cserépkályha, 80000 drb cementlap és 3000 folyóméter cementcső előállítására van berendezve, mindennek előállítási ára az alábbi részletes kimutatás szerint 688000 koronát, — eladási ára 95000 koronát tesz ki, — úgyhogy a tiszta haszonért 27100 korona jelentkezik. E mellett a gyár minden évben legalább 800 drb kályhát maga állíthat fel saját munkásaival, melyeken darabonként 35 koronával többet keres az egyébbkénti 11 koronát kitevő tiszta hasznon kívül, ez évenként 10500 koronát jelentene újból, úgyhogy a gyár jelenlegi üzem berendezése szerint circa 37600 korona tiszta hasznot tudna produkálni. Ha pedig a gyár fedélcserép és tüzállótégla gyártására is berendezkednék, úgy ez 3 kemence mellett évi 1440000 drb cserép és e mellett 22500 drb tégla gyártásával 7522 korona 50 fillér újabb hasznot jelentene. Ezeknek igazolása a mozgalom vezetői a következő kimutatást készítették : A Losoncon levő cserépkályha és cementárugyár jelenleg évenkint 2000 darab cserepkályhát, 80000 drb cementlapot és 3000 folyóméter cementcsövet képes előállítani. Ezeknek kiadási ára: Egy 3—2 7j—8 szoros kályha előállítási költsége kiégetve 25 kor., 2000 drb összesen.................................................... 50000 k. 1000 drb cementlap előállítási költsége 95 kor., 80000 drb . . Egy folyóméter betoncső 90 fillér, 3000 folyóméter......................................... 2700 k. Egy létesítendő igazgatói, levelezői és utazói állás költsége Bevételi árak: Egy kályha ára szalmába csomagolva 36 kor., 2000 darab összesen .... 72000 k. 1000 drb cementlap helyben 190 k., 80000 drb ára összesen.......................... 15200 k. Egy folyóméter cementcső helyben 2 k. 90 f., 000 folyóméter ára összesen 8700 k. ......................... 7600 k. összesen 95000 k. Az igy mutatkozó tiszta haszon évente 27100 korona. E mellett a gyár minden évben legalább 300 darab kályhát a saját munkásaival állíttat fel; ezek darabjain a tiszta haszon a fentin kívül még legalább 35 korona, mely 300 darabnál 10500 koronát téve ki, a gyárnak jelen berendezés melletti tiszta haszna 37600 koronára tehető. Itt emlithető meg, hogy egy kályha előállítási költsége: munkadijban 16 korona 20 fillér, fa, anyag, géperő felügyelet 8 kor. 08 fillér, vagyis összesen 25 korona. Ha pedig a vállalat tető-cserép és tűzálló téglák gyártására is fejlesztetnék, mely annál inkább érdemes, mert az vasúti vágánnyal is összekapcsolható ; úgy ezen termelési ágak előállítási költsége 3 kemencét számítva a következő : 1440000 tetőcserép munkadija 1000-ként 9 kor......................... 12960'— k. 22500 darab tüzmentes tégla drb 13 fillér,.......................... 292 50 k. Anyagszükséglet 1000 cseréphez 2 kor., összesen . . . 2880'— k. Tűzifa kell 1080 méter, á 7.50 k. 8100.— k. Egyéb kiadások összege . . 1500'— k. Összesen 25732’50 k. Bevétel: A cserepekből á 22 k., összesen 31680.— k. A téglákból á 70 k., összesen 1575'— k. Összesen 33255.— k. Tiszta haszon lenne ezen üzemág mellett 7522 kor. 50 fillér. Ily átalakítás mellett a gyár tiszta haszna 45122 kor. 50 fillér. Befektetés: A gyárépület felszerelve . . 100000'— k. 3 uj kemence megépítése . . 9000'— k. Anyag- és munkaelőlegre . . 50000'— k. Összesen 159OO0'— k. A részvénytársaság megalakítása, valamint a részvények névértékének s a gyár átvétel összegének megállapítása végett ma délután 3 órakor a városháza kis tanácstermében értekezletet tartanak, amelyen minden érdeklődőt szívesen látnak. .... 8500 k Összesen 68800 k. mára. Neki volt már miniszterrel dolga, mikor a trafikengedélyt megszerezte. Este eljött a tanár. Fázott, didergett a felöltőjében. Szarnék Mária a hogy meglátta a didergő embert, egy pillanat alatt messzire, az ő szerinte kialakuló jövőre gondolt és aggódott a fázó ember miatt. „Még talán meghüti magát ... és belepusztul.“ A tanár belefujt a markába és megállapította, hogy nagyon hideg van. — Miért nem visel télikabátot ? — Nincsen. Majd veszek, ha lesz pénzem . , — Adnék magának húsz forintot kölcsön. Majd megadja . . ■ Adja zálogba az oklevelét . . . A tanár, aki eddig folyton a diplomalevele értéktelenségéről győződött meg, nagyon megörült, hogy akadt valaki, aki legalább 20 forintra becsüli azt a pergamentet, melyért 15 esztendeig éhezett, rongyoskodott. Odaadta a leánynak az oklevelet, mely véletlenül mindig nála volt . . . Azon az éjszakán nem hunyta le a szemét Szarnék Mária. A trafik elfüggönyözött alkóvjában, az ő kis lakosztályában egész éjszaka egy gondolat foglalkoztatta agyát. Talán férjhez mehet. Eddig az örökre való elítélését látta folyton. Most megfelebbezi az Ítéletet. Töri a fejét a védőbeszéden, melyet holnap a miniszterhez fog intézni. És eljött a holnap. Bejutott a miniszterhez és hogy a miniszter előtt megállt, valami nagy erő szálta meg. A leány beszélt, a miniszter hallgatta. Valami lírai hangulat fogta el — tűrte, hogy a leány beszéljen hosszasan egy férfiről, aki nagy küzdelmek árán diplomát szerzett, de nem jut álláshoz és igy nem veheti őt el feleségül Ígéretei dacára. A beszéd után következett a leány sírása. A miniszter bosszankodott, de tagadhatatlanul ellágyult. Hazaküldte a leányt. Azt mondta neki, hogy hagyja nála a diplomát, azt a fiatalembert pedig holnap fogadni fogja. Majd kinevezi . . . A leány hazament. Szivszorongva várta Mondok Lajost. Eleinte el akart valakit küldeni a lakására, később meg örü't, hogy nem jött, mert hogy is mondhatta volna el neki a történteket. Levélben jobban el tudta mondani. Megirt mindent, a mi a tanár örömét képezheti, de vigyázott a leány — egy gondolattal sem kínálkozott fel neki. Mondok Lajost másnap otthon találta a levél. Két nap óta bosszankodott azon, hogy Szarnék Máriától pénzt vett kölcsön. Eleinte bosszankodott, később undort érzett maga iránt. Ez a leány akar tőle valamit. Hogy mit akarhat ? Ez a kérdés motoszkál a fejében. íme, jön a levél. A levélről rossz véleménye van, de felbontja és olvassa, hogy holnap friss kérvénnyel állítson be a miniszterhez, hogy az oklevele ott van már nála. Mondok Lajossal egyet fordult a világ. Őt, Mondok Lajost, egy félóra múlva külön kihallgatáson fogja fogadni a miniszter. És ezt mind Szarnék Mária tévé. Nem volt ideje gondolkozni. Öltözködött és szaladt a miniszterhez . . . Az ifjú esetlenül állt meg a hozzászóló miniszter előtt . . . — Maguk nagyon sokan vannak. Sok baj van magukkal. Dehát tegnap megígértem az előttem siró menyasszonyának, hogy álláshoz juttatom. Mondok Lajos elsápadt, mikor a miniszter „menyasszonyát“ emlegette. A miniszter észrevette a sápadást. Mélyen nézett az ajkát harapdáló tanár szemébe és emeltebb hangon mondta: •— Ha pedig el nem veszi azt a leányt, úgy fegyelmit rendelek el a tanár ur ellen . . . A miniszter intett, az ifjú távozott. Maga sem tudta, hogyan ért ki az utcára. Az utcán valahogy összeszedte magát és nekifogott a gondolkodáshoz : — És most vegyem feleségül Szarnék Máriát, aki egy kissé harmincéves és meglehetősen púpos. Érdekes . . . Mert bejárok hozzá, hát szemtelenül észreveszi, hogy nincs télikabátom, felkínál húsz forintot az oklevelem ellenében és szalad vele a miniszterhez, sir előtte egy verset, mint az én menyasszonyom. Hát van állásom, de van menyasszonyom is . . . ... A leány a trafik alkóvjában kávét melegített. Mikor észrevette a tanárt, elpirult és lesütötte a szemét . . . Lehet, hogy mindezt raffinériából tette, mert tudta, hogy most a szerelemnek kell következni. A tanár pedig csak állt a pult előtt és bizonyos tiszteletet kezdett a leány iránt érezni . . . Elfogta őt az emberek legjellemzőbb gyöngesége: a megalkudni tudás. Hirtelenében elfelejtette az állásról való lemondási szándékát, inkább az jutott eszébe, hogy egy ideiglenes nyugtafélét kellene adni a leánynak . . . Odament hozzá, kezet csókolt neki. A leányt a kézcsók ellágyitotta, annyira ellágyitotta, hogy a tanár beesett mellére dűlt ... A leány meleg volt, a teste élt, jó hővezető volt, hát a tanár is szikrát kapott: megcsókolta a száján Szarnék Máriát Elkövetkezett volna a szavak, a magyarázgatások ideje ... De ilyenkor nehéz a beszéd. Egyik sem szólt . . . Csak a kávé forrt és a tej akart kifutni ... A leány levette a kis fazekakat a kályháról Mindennap kávét tetszik uzsonnázni ? - kérdi elfogult hangon a tanár. — Igen. Maga nem ? Nem. Én vacsorára szoktam kávét enni. — Uzsonnázzék velem. A tanár elfogadta a meghívást. A leány terített, tálalt, uzsonnáztak. Eljegyzést tartottak. Á leány boldog volt ... A legény gondolkozott a nagy alkujáról, amelyben tulajdonképen csak egyedül ő szerepel ... O az eladó, a vevő, az áru.
