Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-19 / 33. szám
4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. augusztus 19. A Nyugat. Az egyetlen modern irodalmi és kritikai hetiszemle az Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa szerkesztésében kéthetenként megjelenő Nyugat, melyhez a fiatal magyar Írógárda legtehetségesebb tagjai tartoznak. A Nyugat másfélévi fennállása óta uj hangot, uj irányt teremtett s minden száma elsőrangú irodalmi érdekességű. A nyugat 16. száma most jelent meg aug. 16-án a következő igen becses tartalommal: Ady Endre: Móricz Zsigmond. Tóth Wanda : Borbála (novella). Laczkó Géza : Vers. Elek Arthur : Poe Edgár költeményei IV. Biró Lajos : Jegyzetek Kóbor Tamás két új könyvéről. Ignotus : Lamentációk. Kemény Simon verseskönyve. Ady Endre: Versek. Balázs Béla: Művészfilozófiai töredékek III. Juhász Gyula : Versek. A Figyelő rovattartalma : Tennyson (Ignotus); Repülj hajóm (Bresztóvszky Ernő); Gallovich Károly, „Tűzimádók“ (Karinthy Frigyes) ; Torquato Tasso [Ignotus]; Proudhon [Bresztóvszky Ernő]. A szerkesztőség és kiadóhivatal Vili. kér. Rákóczi-ut 9 szám alatt van. Mutatványszám ingyen. Élőfiztés egész évre 20 kor. fél évre 10 kor. egyes szám ára 1 korona. Közgazdaság. A kenyér ára (V.) A falun tanyákon bug a gép és csurog az élet a zsákba. Hol több, hol kevesebb, amint azt az egek ura megengedte. Mert ma még szép Magyarországon mintha csakugyan az idő volna a gazda, aszerint terem, amint jobb vagy rosszabb az időjárása. Pedig de másként lehetne ha a föld urai megfognák a dolog végét! Különösen azok, akiknek van min gazdálkodni, az ezer holdak urai, tehát akiknek telhetne az intenzivebb, a jó gazdálkodásra. Ám mit látunk ? Nem azt-e, hogy a nagybirtok ósdi gazdálkodása ma sem vesz újabb beruházások folytán lendületet, hogy a közép birtok a legtöbb helyen divó külterjes gazdálkodás miatt pusztul s hogy a rossz példa után megy a kisbirtokosság is s úgy gazdálkodik, mind nagyapáink. Ez utóbbiak azonban, sőt a középbirtokosok sem okolhatók, hogy a földet rábízzák a jó időre. Szegénynek és szegényeknek a megélhetéssel járó terhek rájuk nehezedvén, alig jut valami csekélyke pénz földjeik belterjesebb mivelésére s kisebb területű birtokuk jobban ki lévén téve a megpróbáltatásnak, jobb gazdálkodás esetén is több csapás érheti azt. Az országos termésátlagok csökkenése tehát csak nagyritkán irható a kis és középbirtok rovására. Igenis okolhatók azonban ezért azok a tiz és ötvenezer holdak, amelyek a külterjes mivelés és rossz gazdálkodás folytán számottevő minuszszal zárják évről-évre terméseredményeiket. A magyar föld valamikor Európa éléskamrája volt. Ez a tisztsége azonban lejárt s ma már ott állunk, hogy a népesség szaporodásával nem tud a mi mezőgazdálkodásunk elegendő kenyeret adni s a kivitelnek eleget téve rászorulunk még a silány román és szerb búzára is. Azt mondják a tőzsdetudósok, hogy ez az idegen búza csak arra jó, hogy a mi búzánk árát egy bizonyos magas nívón tartsa. Ezt azonban mi nem tudjuk magunkkal elhitetni, mert látjuk, hogy mihelyt idegen gabonával kereskednek itthon, alig kap valamit a maga csekélyke terméséért a kisbirtokos gazda. A kenyér ára pedig ennek dacára szinte megfizethetetlen, aminek a munkásnép érzi a rettentő súlyát. Mennyivel másként alakulna a helyzet, ha a magunk erejéből állandóan s évről-évre többettöbbet tudnánk termelni, hogy igy ne kelljen idegen termékhez nyúlnunk. Tudjuk azután azt, hogy intenzív munka belterjesebb mivelés mellett s a rosszul kihasznált nagyterületek belterjesebb mivelésével és főleg befektetésekkel értékesebb volna a munka, nagyobb a kereset a munkás nép számára,akik azután nem panaszkodnának a megfizethetetlen élet miatt. Mi a teendő tehát ? A legelső a belterjesebb gazdálkodásra való törekvés minden vonalon, a második a nagybirtokoknak beruházások általi termés fokozása s a nagybirtokokon mezőgazdasági ipari telepek létesítése, hogy a magyar munkásság mindenkor keresethez jusson, végül a tőzsde megrendszabályozása, hogy a kenyér árát ne a kufárok, hanem a termelők karöltve a fogyasztókkal állapíthassák meg. 3íe tétovázzék, — ha táj a teje, hanem használjon azonnal Pozsonyi sörárpavásár. A nyugatmagyarországi gazdasági egyesületek országos jellegű sörárpavásárjának előkészületei teljesen befejeztettek s a termelők bejelentései naprólnapra nagy számmal érkeznek. A földmivelési miniszter Rodiczky Jenő akadémiai igazgatót bízta meg képviseletével s az árpa és komló minták megvizsgálására hivatott szaktanárokat kirendelte. A kereskedelmi miniszter a külföldi kereskedelmi képviseletek és szaktudósitók utján hathatósan támogatja a rendező egyesületeket törekvéseikben. A vásárrendezőség mindent megtett a vásár sikere érdekében. A hírlapi és falragasz hirdetményeken kívül több mint kétezer termelőhöz ment felhívás s több mint húszezer értesítőt küldött a vásárigazgatóság magyarországi ausztriai, németbirodalmi, svájci, németalföldi és angol sör és maláta gyárosokhoz és kiviteli cégekhez. A vásár előreláthatólag minden várakozást ki fog elégíteni. Apró komédiák. A nagyszerű tehén. Kiment a vásárra az egyszeri atyafi, valami alkalmatos fejőstehén vásárlása irányában. A mint ott mustrálná, gusztálná a teheneket, hát megszólítja Ambrus gazda, a furfangos ember : No mire végzi kend ? Láthatja. Hász’e látom, — tóditja a szót Ambrus gazda — csak azt nem tóm, minek hajul le kend, oszt mit nézi alulról föl fele a beste tehenit, mintha ü vóna a csillagos égboltozat. — Biz igaz a ! Ippeg úgy nézőm, mer hát aztat tapogatom, hogy miféle állat, van-e teje, vagy nincs-e ? Mert — hunyorított ravaszul az atyafi — nem húst akarok én vonni, hanem tejet. Érti kend ? — Értöm hát. De mondok kendnek valamit. Da csakugyan tejet akar vonni, vögye mög az én tehenemet. Alkudtak egy csöppet. Az atyafi végre fölcsapott. Beitták az áldomást, megiratták a „pakszust“ és az atyafi szerencsés vásár tudatában boldogan noszogatta hazafelé a tehenet. Elmúlt vagy félesztendő. A szentmihálynapi vásáron megint találkozott Ambrus gazdával és búsan rászólt: — Hej, Ambrus sógor, hallja kend ? No mi az ? — Mondok, hogy igaza vót kendnek. — Hászen csak az igazságot mondom. — Az ám 1 Mert a mióta mögvásároltam kendtül azt a fránya tehenet, mindig vöszöm a tejet. Jól mondta kend, hogyha tejet akarok vonni, hát csak vögyem mög azt a tehenet, — az árgyélusát! Az ebzárlat. (Két kutya egymás között): A : Hallatlan ! Vége a szólásszabadságnak 1 Szájkosarat kapunk ! Klotür ! Erőszak ! B .• Micsoda ? A : Eb ura fakó, nem hallotta, hogy vége a függetlenségünknek ? B: Ezt mifelénk ebzárlatnak hívják, ne izgasson itt 1 A: Azt a kutyafáját, vonitsa vissza, amit ugatott. Az egyik eb, a másik kutya. B: Hát mit csináljunk? A: Tüntető ugatást kellene rendezni, hisz kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába. B : De az is igaz, hogy a kutyaugatás nem hallatszik a rendőrkapitányhoz. A: Különben is nincs baj. A határozatot kidobolták, már pedig dobbal még verebet se lehet fogni, nem hogy kutyát. Népesedési mozgalom. Születések. Plesko Aranka Anna r. kath. Szabó Gyula izr. Tóth Ilona r. kath. Králik Gyula János r. kath. Gáfrik Jolán ág. h. ev. Ismeretlen Halálozások. Keresztes Paulin r. kath. 18 hónapos, szívhüdés. Özv. Tyelvich Andrásné szül. Marin Mária r. kath. 70 éves, végkimerülés. Jávorka Ignác r. kath. 45 éves, szívhüdés. — Házasságkötések. Helfenbein János ág. h. ev. és Lakatos Erzsébet r. kath., agusztus 15. Figura Mihály r. kath. és Kerekes Etelka r. kath., augusztus 17. — Kihirdetések. Rosenberg Izidor izr. és Rusznák Hani izr., augusztus ll. Sztankovics István r. kath. és Lami Etelka Emilia r. kath., 3—1 augusztus 15. Vanik János r. kath. és Gajdos Emma r. kath. Koseszky István r. kath. és Svoresz Veronika r. kath., augusztus 17. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. D. J. Szentkirály. A lapok mindenkor pontosan mentek, talán ott tévedtek el. A »Kőkereszt, pár hét előtt jött. Br, K. A. A ruttkai 26-iki közgyűlésre elmegyünk. Jó lenne, ha beszólnál a szerkesztőségbe s együtt utazhatnánk tovább. A cikket köszönjük, a tudósítást várjuk. Nem közölhetők: Fürdői levél, Szépen szól, A gólya és a repülőgép. A losonci választókerület függetlenségi és 48-as párt, mint laptulajdonos, képviselője: KUJNIS GYULA ügyv. elnök. Felelős szerkesztő: GELLÉN ENDRE. Szerkesztő: KRISTÓFF SÁNDOR Uj ház eladó. Könyök-utca 39. sz. 3 szoba és mélléképületek = szabad kézből eladó. = Bővebbet Halász Pálnál. Csődtömeg eladási hirdetmény. Vagyonbukott Heksch Adolf losonci bejegyzett szabócég csődtömege részéről a csődválasztmány megbízásából közzéteszem, hogy a csődtömeghez tartozó s a csődleltárban 1—226 tétel alatt összeirt 4369 kor. 10 fillérre becsült férfiszabó üzleti árúcikkek, úgymint: nyári, őszi és téli divatkelmék, posztók, selyemszövetek, bélésneműek, szőrmék, és gombok; valamint a csődleltárban 227—237 tétel alatt összeirt és 199 kor. 80 fillérre becsült egész üzleti felszerelés, úgymint állványok, szekrények, nagy szabász asztal, fogasok, íróasztal, állótükör stb. zárt ajánlati tárgyalás utján eladatni fognak. Felkérem tehát az érdeklődőket, hogy vételi ajánlataikat szabályszerűen lezárva, s a becsérték lO°/0-nak megfelelő, tehát kizárólag az áruknál 436 kor. 91 fill, és kizárólag az üzleti felszerelésnél 19 kor. 97 Fill eggyütt pedig 456 kor. 88 fill, készpénz óvadék kapcsán bezárólag folyó 1909. évi augusztus hó 26 napján este 9 óráig, alólirott tömeggondnokhoz okvetlenül adják be, mert már 1909. év augusztus 27-én délelőtt 10 órakor a csődválasztmány a beérkezett ajánlatokat tárgyalás alá veszi és azok fölött dönteni fog ; az elkésetten beérkező ajánlatokat tehát figyelembe venni nem fogja. A vételi ajánlatokban külön kitüntetendő a csődleltár 1—226 tételei alatt összeirt árúkért, és külön a csődleltár 227—237 tételei alatt felsorolt üzleti berendezésért ajánlatba hozandó vételár. A csődválasztmány elfogad oly ajánlatokat is, melyek kizárólag a csődleltár 1—226 tételei a'att foglalt árukra, vagy kizárólag a csődleltár 227—237 tételei alatt összeirt üzleti berendezésre vonatkoznak ; de minden esetre fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezendő árajánlatok fölött szabadon dönthessen. A csődválasztmány a leltárban kitüntetett mennyiség és minőség tekintetében szavatosságot nem vállal. Az, akinek ajánlatát a csődválasztmány elfogadja, már ez által kötelezve lessz a egész vételárat további három (3) nap alatt alólirt tömeggondnok kezéhez készpénzben egyszerre kifizetni, s a megvett ingóságokat legfeljebb szeptember hó l én az üzleti helyiségből feltétlenül elszállittatni; ellenkező esetben, ha a vételárat három nap alatt kinem fizetné: óvadéka a csődtömeg javára elvész, a csődválasztmány pedig újabb ajánlati tárgyalás tartásának kötelezettsége nélkül, a most eladás tárgyává tett ingóságok értékesítése iránt folytatólag szabadon intézkedik; ha pedig a megvett ingókat az üzlethelyiségből legkésőbb szeptember 1-én sem szállíttatná el: a késedelme'folytán felmerülő károkat és költségeket, a csődtömeg terhe nélkül egymaga köteles viselni. Addig mig a vételár teljesen kifizetve nincs: az ingók vevőnek át nem adatnak. A csődleltár tömeggondnoknál és az értékesítés alá vont ingóságok tömeggondnok közbenjöttével bármikor megtekinthetők. Kelt Losoncon, 1909 augusztus hó 15-én. Gellén Endre ügyvéd, csődtömeggondnok. Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « , «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. Ara LóU. den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai Szállítás.
