Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-05 / 31. szám

1909. augusztus 5. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. protektort, akinek nevét kiírni úgy látszik nem volt elég bátorsága, de akinek létezéséről én nem tudok, mert nem éreztem szükségét és nem is kerestem protektort. Tudja azt jól a t. cikkíró úr, hogy a válasz­tásnak ezen ténye megfelel a valóságnak; hol kerestem és, hol találtam meg tehát a hatalmas pártfogót ? Én megtaláltam Galáth Béla, Czinner Lipót és társai, nem önálló igazg. tag urak sze­mélyében, akik mint fentebb említem majdnem egyhangúlag szavaztak mellettem. Egyszerű tehát a kiderítése annak, hogy mit tett, vagy tehetett a cikkíró úr állítólagos hatalmas protektora, ha ezen igazságnak megfelelő ténnyel kissé foglal­kozunk. A 24 igazg. tag urak fele nem önálló, jelen voltak a szavazásnál 22-en, ebből 11 nem önálló. A nem önállók közül 8—9 adta szavaza­tát reám, és az önállók közül 2—3 Csak akkor lett volna szabad a cikkíró úrnak erről cikkelnie, ha a megfordított viszony áll elő, vagy még talán akkor sem. Hogy pedig én az igazgatósági tag urak egyik másikát az utcán nem köszöntöttem meg­­választatásom után, ezt leghatározottaban szintén visszautasítom, mert mint losonci születésű és illetőségű egyént e város polgársága már ösmer annyira, hogy mindig megadtam mindenkinek a kellő tiszteletet. A hivatal vizsgálatra vonatkozólag a meg­jelent cikkre nincsen egyéb mondani valóm, mint az, hogy mindössze egy hónapi munkám után engem, illetve a könyvelést nem is vizsgálták meg, a kiküldött urak egyike hozzám mindössze azt a kérést intézte, hogy az 1908. évi zárszám­adáshoz nyissam meg a főkönyvi naplót s én arra a Nessl Alajos pénztárnok ur jelenlétében azt feleltem, hogy ezzel még behatóbban nem foglalkoztam, tehát ezt megnyitni módomban nem áll, vagyis nem tudom. Hogy pedig egy hónapi működésem kifogástalan volt, azt igazolja azon körülmény, hogy 15 napja folytatja a napi­­dijas könyvelő az én abbanhagyott munkámat, anélkül, hogy a napló, főkönyv vagy egyéb köny­vek azóta felfektetve lettek volna. Hogy fog ütni az elválás órája, az legke­vésbé se okozzon gondot a t. Cikkíró úrnak, mert tudja meg, hogy egyéb foglalatosságom mellett én a fejem és két kezem tisztességes munkája után találok módot boldogulásomra: maradtam a t. szerkesztő úrnak alázatos szolgája: Schleicher Zsigmond. HÍREK. Kinevezés. A pénzügyminisztérium veze­tésével megbízott m. kir. miniszterelnök Básthy Sándort pénzügyi fogalmazó gyakornokká ne­vezte ki. Főhercegi elismerés. Dr. Deutsch Zsig­mond karlsbádi orvost, Deutsch Jakab losonci szállodatulajdonos fiát, a losonci főgimnázium volt kitűnő növendékét Frigyes főherceg ered­ményes orvosi működése elismeréseként egy gyönyörű kivitelű briliáns melltűvel ajándékozta meg. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Krmann Margit okleveles kisdedóvónőt a losonctamási-i áll. kisdedóvóhoz kisdedóvónővé kinevezte. Kinevezések a biróságnál. A király Csengey Kálmán balassagyarmati kir. törvényszéki birót és Táborszky Károly ugyanottani kir. járás­­birót a VII. fizetési osztályba kinevezte. Nyugdíjazott tanító. A vall. és közokt. miniszter Kalmár Géza vilkei r. kath. el. iskolai tanítót 1909. évi okt. hó 1-től kezdődőleg nyug­díjazta. Egyben ezen nyugdíjazás alkalmából megbízta Nógrádvármegye kir. tanfelügyelőjét, hogy nevezett tanítónak hosszú időre terjedő eredményes működéséért a nevében elismerését fejezze ki. Gyászrovat. Kotzó István nyug. honvéd­százados múlt hó 27-én 73 éves korában Loson­con elhalálozott. A losonci társadalom minden rétegében ismert és köztiszteletben álló férfiú te­metése múlt hó 28-án ment végbe nagy részvét mellett. Félárú jegyek. A városi tisztviselők közül félárú vasúti jegyet kaptak a polgármester, főjegyző, közigazgatási és adóügyi aljegyzők, pénztárnok, ügyész és két árvaszéki ülnök. A félárújegy ked­vezményéből kizárt városi tisztviselők között nagy az elégedetlenség a méltánytalan mellőzés miatt. Hangverseny. A budapesti orsz. m. kir. zeneakadémia néhány jelesebb növendéke helybeli különféle jótékonycélokra a vigadó nagytermében, szombaton augusztus hó 7-én este 8 órakor hangversenyt rendez. A hangverseny műsora a következő: 1. Haydn: Vonósnégyes D. moll, elő­adják : I. hegedű Schweitzer Oszkár, II. hegedű Hauser Emil, Viola Kiásná József, Cello Szvoboda Tamás. 2. Grieg: Sonata, előadja: Kúsz Ferenc. 3. a) Chopin-Sarasate: Noeturnó Esz dűr, b) Beethoven : Románc, Schweitzer Oszkár. 4. a) Popper: Concert E. moll, b) Corelli : Alle­mande, Szvoboda Tamás. 5. Schubert: Vonós­négyes D dúr, előadja a quartett. 6. a) Mozart: Menuetto, b) Pergolesi: Aria, c) Sameau : Gavotte, d) Schumann: Träumerei, e) Hubay: Serenád, Schweitzer Oszkár. A ritka műélvezettel kecseg­tető hangversenyre felhívjuk a zenekedvelő közönség figyelmét. Mint halljuk, a hangverseny a művészifjak tanára, Hubay Jenő is meg fog jelenni. A gyöngéd férj. Jaraba János vámosfalvai kőműves ittas állapotában revolverrel rátámadt feleségére és súlyosan megsebesitette. A szeren­csétlen asszonyt a balassagyarmati kórházba szállították, férje pedig a fogházban várja jól megérdemelt büntetését. Sörárpa és komló vásár Pozsonyban. A nyugutmagyarországi gazdasági egyesületek vásárja a folyó évben Pozsonyban augusztus hó 22-én fog a Bellevue helyiségeiben a termelők nagy érdeklődése mellett megtartatni. Az árpák kitűnő minőségekkel lesznek képviselve. A ren­dező egyesületekhez a folyó évben a sopron­­megyei és bácsbodrogmegyei egyesület is csat­lakozott. mely utóbbi 1908. évi termésű kitűnő komlójával fog a vásáron megjelenni. Szabászati tanfolyam. A Feiner és Kürti cég volt szabásza Papp Ferenc, Orsz. szabász­egyesületi tag, f. hó 2-tól szept. hó 1-ig Losoncon a Buzatér 20. sz. alatt szabászati tanfolyamot tart szabóiparosok számára. A salgótarjáni diák-ifjúság 1909. év augusztus hó 1-én (szombaton) este fél 9 órakor a ..Vadász“ szálloda nagytermében a „Salgótar­jáni Sport Egyesület“ javára tánccal egybekötött hangversenyt rendez. Szerencsétlenség. Lengyel Gyula szállí­tási vállalkozó Mihalik József kocsisa múlt hó 28-án kőszenet szállított a tugári fürdőbe. A ne­héz szénrakománnyal terhelt kocsiknak a tugári malom előtti rozoga hídon kellett áthaladniok. A molnár mester több ízben figyelmeztette Miha­lik kocsist, hogy a rozzant állapotban lévő hídon ily súlyosan megrakott kocsikkal a közlekedés veszedelmes lehet. A kocsis azonban figyelmen kivül hagyta a jóakaratú intelmet s a nehéz tár­szekérrel ismét ráhajtott a hidra. A szerencsét­lenség aztán be is következett, mert a hid lesza­kadt s a szénnel jól megrakott jármű a lovakkal együtt a mély vízbe zuhant, maga alá temetve Mihalik Józsefet, aki ott nyomban meg is halt. A Kisiparosok Országos Szövetségé­nek losonci csoportja e napokban kapta vissza a belügyminisztériumtól az oda benyújtott alapszabály-tervezetet, melyet a belügyminiszter nem hagyott jóvá. A télikabát. Ádám Endre, a tugári fürdő bérlője még junius hóban egy hűvösebb estén valamelyik vendégének kölcsön adott egy szép és még teljesen új télikabátot. Az illető azonban még mindezideig megfeledkezett azt a kölcsön­adónak visszavinni. Ezúton kéri tehát Ádám Endre fürdőbérlő a feledékeny vendéget, hogy a kölcsönadott télikabátot visszavinni szíveskedjék. Keleti nyelvű történeti emlékek keres­tetnek. Dr. Fáy Albert vármegyei főjegyző, al­ispánhelyettes a belügyminiszter körrendeleté folytán felhívja a járási főszolgabirákat és a losonci polgármestert hogy járásuk illetve a r. t. város területén akár nyilvános közgyűjtemények­ben, akár magánosok birtokában található keleti nyelvű kéziratokról alkalmas módon tudomást szerezzenek és eljárásuk eredményéről hozzá a folyó év végéig jelentést tegyenek. A bortermelők szervezkedése. A „Magy. Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ kéz deményezésére és a m. kir. földmivelési minisz­térium támogatása mellett megindult mozgalom folytán végre a szőlősgazdák is szervezkednek. Egyes vidékeken a bortermelők pinceszövetkeze­teket létesítettek és saját cégük alatt hozzák for­galomba saját termésű boraikat. A fogyasztó közönségre nagy előnyt jelent ez a mozgalom, mert bárki minden közbeeső közvetítő közeg nélkül közvetlenül a forrásból szerezheti be a legjutányosabb árban borszükségletét. Elsőnek a „Ceglédi Bortermelők Első pinceszövetkezete“ alakult meg és működését már megkezdette. A pinceszövetkezeteket megalakulásuk után állami felügyelet alá fogják helyezni. Vasúti baleset. Vigyázatlanságának és vak­merő vállalkozásának nagyon megfizette az árát Lőrincsik József 17 éves poltári lakos. Poltár és Ipolyszele között a nyílt pályán sebesen haladó vonaton akart felugrani, kísérlete azonban balul ütött ki, mert a vonat kerekei alá került, melyek jobb karját tőből levágták. Súlyos sebesülésével a losonci városi közkórházba szállították, ahol most élet-halál közt lebeg., A leánykori név. Érdekes jelentőségű ha­tározatot hozott a napokban a Kúria. Kimondotta, hogy a férjes nő leánykori nevén nem nyithat üzletet, illetve az ilyen kereskedelmi céget a tör­vényszéken nem lehet bejelenteni. Az idei újoncok bevonulása. Az idén besorozott újoncok október hetedikén, a pót­­tartalékosoknak október 5-én kell bevonulniok katonai szolgálatra. Tanítói nyugdíjazások. A vall. és köz­okt. miniszter Jurás János ipolygalsai r. kát., továbbá Budinszky István szécsényhalászii r. kát. és Hajek János gácsfalui r. kát. el. iskolai tanítót nyugdíjazta, egyben utóbbinak a tanítói pályán eltöltött hosszú és er.edménydús szolgá­latáért a kir. tanfelügyelő utján elismerését fe­jezte ki. Előmunkálati engedély meghosszab­bítása. A kereskedelemügyi miniszter Molnár József ügyvéd, rimaszombati lakosnak, mint a Rimaszombat-vidéki vasúti érdekeltség képviselő­jének : a m. kir. államvasutak Rimaszombat állo­másától Osgyán, Fazekaszsaluzsány és Pongye­­lok községek határain át a losonc-vidéki h. é. vasút Poltár állomásig, továbbá ugyancsak Rima­szombat állomástól Tamási, Uzapanyit, Balog, Meleghegy, Bugyikfalva, Szilistye, Ujvásár, Ratkó­­lehota és Ratkó községek határain át Poloszkóig, illetve Rákos, Kövi és Nandrás községek érinté­sével a murányvölgyi h. é. vasút Jolsva állomá­sáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzmozdo­­nyú helyiérdekű vasútvonalra kiadott és Rima­szombattól Ratkóig vezető vonalrésznek keskeny nyomtáv alapul vételével leendő tervezésére is kiterjesztett előmunkálati engedély érvényét egy év tartamára meghosszabbította. A Nyugat. Az egyetlen modern irodalmi és kritikai hetiszemle az Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa szerkesztésében kéthetenkint meg­jelenő Nyugat, melyhez a fiatal magyar Írógárda legtehetségesebb tagjai tartoznak. A Nyugat más­fél évi fennállása óta uj hangot, uj iráuyt terem­tett s minden száma elsőrangú irodalmi érdekes­sége A Nyugat 15-ik száma most jelent meg augusztus 1-én a következő igen becses tarta­lommal : Gellért Oszkár: Blériot, Wrigt, Latham (vers). Karinthy Frigyes : L’homme qui vole. Füst Milán : Gondolatok vázlata a külső és belső szemléletről. Ady Endre: Versek. Kortsákjenő: The Tennysons (novella). Elek Artur: Poe Édgár költeményei (III.) Babits Mihály: Poe Edgár „Va­lakinek a paradicsomban“. Balázs Béla: Művé­szetfilozófiai töredékek (II.) A figyelő rovattar­talma : Kozma Lajos rajzai. Lengyel Géza, Tát­­ray Lajos, Bárdos Arthur: Peterdi Andor versei. Karinthy Frigyes, Szecső Vilmos: Rákosi Jenő drámái. Juhász Gyula, Mach Ernst, Lánczi Jenő. A Nyugat előfizetési ára egész évre 20 kor., fél évre 10 kor., egyes szám ára 1 korona. Kiadó­­hivatal VIII. kér., Rákóczi-út 9. Andrássy belügyminiszter és a 48-as honvédek Gróf Andrássy Gyula belügyminisz­ter a vagyontalanul elhunyt 1848—49-iki honvé­dek eltemetéséről való gondoskodás tárgyában valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez a következő körrendeletét bocsátottaki: »Felszó­lalás tárgyává tették, hogy a vagyontalanul elhunyt 1849 —49-iki honvédek tisztességes eltemetéséről a községi elöljáróságok részéről nem mindig tör­ténik kellő módon gondoskodás. Az 1898: XXL t.-c. 14. szakasz 5. pontjában adott felhatalmazás alapján az 1899. évi május hó 19-én 51000. szá­mú belügyminiszteri rendelettel kiadott szabály­­rendelet 16. szakasza értelmében a közsegélyre szorultak eltemetéséről való gondoskodás a tar­tózkodási község feladatát képezi. E törvényes rendelkezés alapján, de azon kegyeletes érzésből is kifolyólag, mely az 1848—49-iki honvédeket méltán megilletheti, elvárom a községek (városok) elöljáróságaitól, hogy a családi gondozás alatt nem álló vagyontalanul elhunyt 1848—1849-iki honvédek tisztességes eltemetéséről való gondos­kodást szigorú kötelességüknek tartsák. Ameny­­nyiben egyes községek (városok) anyagi viszo­nyaiknál fogva az elhunyt 1848—49-iki honvédek tisztességes eltemetésével felmerülő nagyobb költségek viselésére képtelenek, a miniszterelnök úr a maga részéről intézkedett, hogy a vagyon hátrahagyása nélkül elhunyt nyugdíjas 1848— 1849-iki honvédek után egyes eltemettetők részére a 3000—1901. számú miniszterelnöki körrendelet 23‘ szakaszában megállapított temetési költségek jövőre az esetről-esetre hozzá intézendő és kel­lően felszerelt folyamodványokra az eltemetést eszközölt községek részére is kiutalványoztassa­­nak. Erről a Cimet további megfelelő eljárás vé­gett értesítem. Budapesten, 1909. évi julius hó 13-án. Andrássy, s. k.«

Next

/
Thumbnails
Contents