Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-22 / 29. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. julius 22. Városi és községi tisztviselők félárű jegykedvezménye. E kedvezmény a rendezett tanácsú városok polgármesterén, tanácsnokain, rendes fizetéses jegyzőin, főügyészén, rendes fize­téses ügyészein, rendőrkapitányán, alkapitányán, rendőrtisztjein, rendőrhadnagyain, rendőrfelügye­lőin, árvaszéki ülnökein, pénztárnokain, adóhivatali és adóbehajtási főnökén, adófőtisztjein, adópénztári tisztjein, adótisztjein és adóvégrehajtóján kívül kiterjesztetett a tényleg szolgáló községi és kör­jegyzőkre s a velük rendszeresített állásban önálló hatáskörrel, egyenlő minősítéssel és felelősséggel dolgozó okleveles jegyzőkre ; családtagjaikra nem. Szomszédos forgalomban a rendes menetdij, ille­tőleg a mennyiben a távolsági forgalom első sza­kaszának kedvezményes menetdija olcsóbb, ez fizetendő. Egy koronás postai levéljegy ragasz­tandó a két sajátkezüleg aláirt vizitfényképpel felszerelt, a polgármester (jegyzőknél az alispán) által láttamozandó kérvényre, amely augusztus 31-ig adandó be a Máv. igazgatóságához az arc­képes igazolvány kiállítása iránt. Jövőre legkésőbb az előző év december 31-ig, illetőleg a választást, vagy kinevezést követő hónap végéig adandó be a kérvény, a kedvezmény azon évre való elvesz­tésének terhe mellett. A Polgári Kör mulatsága, miként múlt számunkban jeleztük már, nagy érdeklődést kelt mindenfelé. A közebédre még mindig lehet jelent­kezni bármely polgári köri tagnál. A Nyugat. Az egyetlen modern irodalmi és kritikai szemle az Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa szerkesztésében kéthetenként megjelenő Nyugat, melyhez a fiatal magyar iró gárda legte­hetségesebb tagjai tartoznak. A Nyugat másfél évi fennállása óta uj hangot, uj irányt teremtett s minden száma elsőrangú irodalmi érdekességü. Most megjelent julius havi második száma a kö­vetkező közleményeket tartalmazza : Lengyel Géza: Magyarok külföldön. Kemény Simon : Vers. Balázs Béla: Művészetfilozófiai töredékek. Kosztolányi Dezső: Vers. Elek Artur: Poe Edgár költeményéi II. Babits Mihály: Poe Edgár „Uláme“ „Anni“. Laczkó Géza : A tanszűz (novella(. Gellért Oszkár: Versek. A Figyelő kritikai rovat tartalma : Schöpf­­lin Aladár: Abafi Lajos. Lengyel Menyhért: Becs­vágy. Kuncz Aladár: Váczy János Kazinczy Fe­renc. Karinthy Frigyes: Kárpáti Aurél. Az én örökségem. Lengyel Menyhért: Kosztolányi Dezső. Boszorkányos esték. Moly Tamás: képek, szob­rok és még valami. A Nyugat előfizetési ára egész évre 20 korona, félévre 10 korona. Kiadóhivatal : Budapest, Dorottya-utca 14. II. emelet. A Nyugat kiadásában újabban néhány rendkívül érdekes és nagy feltűnést keltett munka jelent meg, ezek : Babits Mihály: Levelek írisz koszorújából. (Ver­sek.) Kemény Simon: Lamcntációk. (Versek.) Balázs Béla: Dr. Szélpál Margit (tragédia 4 felvo násban) s Móricz Zsigmond : Hét krajczár. (Elbe­szélések.) A magyar könyvpiacon szokatlan külső dísszel kiállított könyvek a Nyugat kiadóhivatalá­ban rendelhetők meg. Tőke és munkarészvények. A francia kormány megbízásából Briand miniszter törvény­­javaslatot dolgozott ki, amely szerint a jövőben Franciaországban keletkező uj ipari részvénytársa­ságoknak két fajta részvényeken kell alapulniok, tőkerészvényeken és munkarészvényeken. Az alap­elv az, hogy minden munkásnak legyen egy mun­karészvénye és napibérének arányában részesedjék az a tiszta üzleti haszonban és legyen helyük és szavazatuk az igazgatóság ülésein is. Ezáltal a munkás érdektársa lesz a tőkének és nem nap­számosa és a vállalat sikerének önkéntes közre­működője. A munkás és munkaadó érdekének ilyen módon való egygyéolvasztása . biztosítja a vállalat céljának és érdekének az emberek között lehetséges legnagyobb együttműködését. Briand módszerének előnyei vannak a részvényes és a munkás nézőpontjából egyaránt. A részvényesnek egyenes érdeke, hogy az igazgatóság ülésein ta­pasztalt jártas és érdekelt szakemberek résztve­­gyenek. Azáltal, hogy a munkás részesedik az üzleti haszonban, önként törekedni fog arra, hogy az üzem minél eredményesebb legyen. Az üzlet­­vezetésben való részvétel útján pedig alkalma lesz megismerni annak nehézségeit és óvakodni fog indokolatlan módon megakadályozni a vállalat sikerét. Ez előnyök mellett a munkás számára meghozza ama változásokat, melyekért a munkás­ság egy évszázad óta harcot vív. Szociális hely­zetét teljesen átalakítja. Mivel nyereség osztalékát napibérének arányában kapja, ez pedig használha­tóságától függ, lelkiismeretesen fog dolgozni. Kü­lönösen kedvező morális hatással lesz az a körül­mény, hogy a munkás találmánya nem irigységet fog kelteni társaiban, hanem közbecsülést fog szá­mára szerezni, mivel a vállalat eredményeiben a munkástársak is részesednek. Fürdőszezon. A fürdőszezon közepén ál­lunk és ismét aktuális az a régi téma, hogy miért özönlenek a magyarok külföldi fürdőkre és miért kerülik a magyar üdülő-helyeket. Hankó tanárnak, a kiváló balneologusnak van egy érdekes könyve, amelyben a hazai és külföldi fürdőket vizeik gyógy­­hatása tekintetében hasonlítja össze és érdekes pél­dákkal illusztrálja, hogy számos világhírű külföldi gyógyvízzel a mi fürdőink teljes sikerrel vehetik fel a versenyt. Mondják, hogy a magyar fürdők beren­dezése tökéletlen, nincs kellő kényelem, primitívek a viszonyok. Dehát természetes, hogy a fürdők nem fejlődhetnek, ha a közönség nem pártolja és nem látogatja őket Ott van például mindjárt szembeszökő példának az osztrák Kvarneró-parti fürdők látogatottsága és virágzása. Abbáziát, lkát, Lovránát, Voloscát mind a magyarok tartják fenn, csaknem kizárólag magyarok látogátják és ezzel szemben olyan indolenciában és egyenes kellemet­lenkedni akarásban van részük, amire minden más náció már régen bojkottal felelt volna. Van ne­künk is tengeri fürdőnk, fekvésre, éghajlatra, ter­mészeti szépségekre nézve hasonlíthatatlanul szebb és kitünőbb, mint a sziklás talajra épült és szél­nek kitett osztrák fürdők — Cirkvenica — de a magyar közönség éveken keresztül még csak tudomást sem vett róla és József főhercegnek kellett valósággal felfedeznie, hogy micsoda pom­pás hely. Azóta többen is látogatják és elsőrangú szállón — a Therapia Palace-on — kivül most már kitűnő szanatórium, a Therapia szanatórium szolgálja a közönség kényelmét szakértő igazgató és kitűnő orvosok vezetése alatt. Teli üdülésre is berendezték — klimatikus viszonyai különösen alkalmássá teszik erre — és nyáron valósággal a Lidó képét nyújtja plage-a, amelyet egyetlen más Adria-fürdőn sem találunk meg. A magyar fürdő­ket látogatni úgyszólván hazafias kötelesség és bizonyára többi kitűnő üdülőhelyeink is virágzó fejlődésnek indulnak, mint Cirkvenica, ha a közön­ség több jóakarattal és szeretettel keresi fel őket. Akkor azután a kitűnő gyógyvizeken kivül része lesz abban a teljesen modern kényelemben és odaadóan figyelmes szolgálatkészségben a fürdő intézmények részéről, amelyet például Cirkvenica nyújt a vendégeknek, fényesen cáfolva meg a magyar fürdők primitiv viszonyaitól való indoko­latlan aggodalmat. Munkabeszüntetések és munkakizárá sok Magyarországon az 1907. évben Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter most adta ki a Magyarországon előfordult munkaviszályok statisz­tikájának harmadik kötetét. Ha az 1907. évi mun­kaviszályok főbb adatain végig tekintünk, először is a sztrájkmozgalmak terén mutatkozó általános visszaesés ötlik szemünkbe. Akár az ipari sztrájk­esetek, akár a sztrájk által érintett ipartelepek, vagy sztrájkoló munkások számát vizsgáljuk, az adatok messze elmaradnak az 1906. éviek mögött. Az 1907. évben ugyanis Magyarországon 408 ipari sztrájkeset fordult elő, 150-nel (26'88 százalék) ke­vesebb, mint az előző esztendőben. E sztrájkok összesen 2657 ipartelepet érintettek, az 1906. évi 5512-vel szemben, a csökkenés tehát 51'79 százalék­nak felel meg. Egy-egy sztrájk átlag 1906-ban 9'9, 1907-ben 6'5 ipartelepet érintett. A sztrájkoló mun­kások legnagyobb száma 26854-re (1906-ban még 45919 re) rúgott, vagyis egy-egy sztrájkesetre át­lag 66 (1906-ban 82) sztrájkoló jutott. Érdekes a sztrájkesetek iparcsoportonkinti megoszlása, e tekintetben legtöbbet szenvedett a ruházati ipar. Súlyos sztrájkok zavarták meg a termelést az építő-, valamint a fa- és csontiparban is, hol a sztrájkban résztvevő munkások száma volt jelen­tékeny, mig a sztrájk által érintett ipartelepek számát illetőleg a vas- és fémipar all második helyen. Diana sósborszesz mint háziszer kap­ható az egész országban. Köztudomású, hogy bedörzsölésekre a legalkalmasabb. Nagyon kelle­mes hűsítő. Az összes fodrászüzletekben fejbedör­­zsölésekre és borotválkozás után arcfecskendezésre az urak használják. A fájdalmakat azonnal csilla­pítja. Masszírozásra általánosan minden házban csakis Diana sósborszeszt használnak. Egy üveg 44 fillér. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Kredens Béla. Beküldött cikkét lapzárta után kaptuk, igy azt sem nem közölhetjük, sem pedig bírálat tárgyáva nem tehetjük. A losonci választókerület függetlenségi és 48-as párt, mint laptulajdonos, képviselője: KUJNIS GYULA ügyv. elnök. Felelős szerkesztő: GELLÉN ENDRE. Szerkesztő: KRISTÓFF SÁNDOR Népesedési mozgalom. Születések. Gráner Mária ág. h. ev. Oppen­heimer Sára izr. Rothban Klára Anna izr. Mu­­csicska Zoltán Jenő róm. kath. Bódi Lenke Erzsé­bet róm. kath Szartorisz József róm. kath. Darás József róm. kath. — Halálozások. Návadszky Lenke ág. h. ev. 6 napos, vele szül. gyöngeség. Vajda István róm kath. 28 éves, hashártyalob. Csomaj Julianna ág. h. ev. 5 napos, újszülöttek orbánca. Özv. Kohn Mórné szül. Bleuer Náni izr. 64 éves, agy vérömleny. Özv. Lavro Józsefné szül. Alács Anna ág. h. ev. 43 éves, tüdővész. Kukla János ág. h. ev. 69 éves, tüdővész. Metyko Péter Ferenc róm. kath. 12 hónapos, gyomor- és bél­hurut. — Házasságok. Polonyi Pál ág. h. ev. és Steinhöbel Ilona Ida ág. h. ev. (jul. 14.) Visalj László róm. kath és Túri Anna róm. kath. (jul. 18.^1 Ifj. Sztrelko Pál ág. h. ev. és Gyifko Amália ág, h. ev. (jul. 18.) — Kihirdetések. Salcher József róm. kath. és Jakubove Mária róm. kath. (budapesti IV—IX. kerületi anyakönyvi vezetőség jul. 13.) Sinka István róm. kath. és Ágoston Irma róm. kath. (Losoncapátfalvai a. k. jul. 15.) Eladó együttesen vagy külön-külön: 1. Egy méhes, régi és új szerkezetű kaptárokkal s 10 kas méhhel. 2. Egy fából összerótt udvari fürdő­házikó megfelelő készlettel. 3. 3 holdas szőlő-terület a szőlő­hegyen 3 szobás nyaralóval, pin­cével, borsajtóval és hordókkal. 4. Egy szoba bútorzata. Bővebb értesítés szerezhető Iskola-utca 12. szám, vagy Kossuth-utca 38. szám alatt. Hirdetések jutányosán vétetnek fel a Losonci Újság kiadó­hivatalában. 2481 /1909 tkvi szám. Árverési hirdetmény kivonat. A losonci kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Fischer József vég­­rehajtatónak Malcsek Jánosné sz. Pupala Anna végrehajtást szenvedő elleni 138 kor 15 fill, tőke­­követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a bgyarmati kir. törvényszék (a losonci kir. járásbí­róság) területén lévő Dabar község határában fekvő, a dabari 277. sz. tjkvben A. X 1—2. sorszánt, 2793., 2796. hrszám alatt felvett ingatlanból Mal­csek Jánosné szül. Pupala Anna B. 16. alatti ille­tőségére 392 koronában, az u. o. 67. sz. tjkvben A. 1. 1—2. sorszám, 2617/b. és 2620/2. hrszám

Next

/
Thumbnails
Contents