Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-07 / 1. szám

1908. december 31. v L O S O N C I U J S A G 3. oldal. ér a test ereje, mit ér az ifjú minden tudománya, ha „nincs meg neki erkölcsi tartalma“ mondja Szalzmann. Az erkölcsi nevelés legfőbb biztosítéka pedig a vallás, mert ez megóvja az embert minden olyan bajtól, kellemetlenségtől, amely a jellemre káros hatással volna. Hogy korunkban olyan ke­vés az igazán jellemes ember, annak nagyrészben a vallástalanság az oka. Korán kell tehát a val­lásosságot a gyermek szivébe ültetni, s azt foly­ton ápolni és erősiteni. Mert ne feledjük, hogy a vallás tudja betölteni a szivet, uralja leginkább a kedélyt, s a jó követelésére és a rossz meggyűlö­­lésére oly hatalmas erőkkel rendelkezik, aminők rajta kívül nem léteznek mikor a jó Isten szerete­­tével szenteli meg az erényt, s az ő áldásával édesíti meg a munkát. Ugyancsak fontos szerepe van az erkölcsi nevelésben az engedelmességnek. Hogy mennyire könnyebben boldogul az engedelmes gyermek, s mennyi bajt és bosszúságot okoz az engedetlen növendék, azt a tanítók és szülők nagyon jól tudhatják. Az engedelmességre szoktatásnak két iker testvére van: a fegyelem és a szeretet. „Aki gyermekét szereti, fegyelmezi azt“ mondja a szent­­irás. Nagy igazság jut itt kifejezésre. De hát milyen is legyen ez a fegyelmezés ? Okos szeretettel fegyelmezd tanitványaidat ! mondja Kant. A fegyelmezés tehát legyen okos szeretet­tel párosúlt. Úgy a szülő, mint a tanító vigye bele szívét is a fegyelmezésbe. Igaz, hogy a szív­ben nincsenek szabályok, de vannak érzések. Az ítélkezésben ne legyünk ridegek, mert a szívet a ridegség tönkre teszi, mint virágot a fagy. Lássék arcunkon a jó indulat, a szánalom azon gyermek iránt, akit büntetnünk kell. Vigyázzunk, hogy ér­zékeny gyöngéd lelkű tanulót kis vétségért vagy tévedésből ne sújtsunk, mert az ebből eredő fáj­dalmas érzés ezer örömérzéssel sem ér fel. Igen nagy hatással van a gyermekekre a példa is, amelyet úgy a szülői házban, mint az iskolá­ban maga előtt lát. A családban az édesatya, az iskolában pedig a tanító az az élő elő­kép, kihezhasonlóvá lenni a gyermek törekszik. Épen azért mindkettőnek jó példával kell előljárni az erkölcsi elvek követelésében, mert különben nem fogja belátni tudni a gyermek, hogy pl. miért imádkozzék ő, mikor atyja soha sem imádkozik, miért engedelmeskedjék ő, mikor a szülök sem hallgatnak egymás szavára, hanem folytonosan civakodnak, s miért mondjon ő igazat, mikor körülötte mindenki hazudik. Intézkedéseinkben, parancsainkban legyünk határozottak és következetesek. Ne engedjünk meg ma olyat, amit hasonló körülmények között tegnap megtiltottunk. A gyermek a következet­lenséget hamar észreveszi, s igy további paran­csolgatásunknak nem lesz kellő foganatja. Végül szoktassuk a gyermeket igazmondásra, s ezzel kapcsolatban arra, hogy a hazugságot gyűlölje. Mily nagy baj, hogy ez az őszinteség hiánya akárhányszor a szülőknél is meg van. Hányszor szoktatják a szülők maguk hazugságra gyerme­­mekeiket, mikor pl. így szólnak : „Menj ki fiam s mond meg, hogy nem vagyok itthon 1“ stb. A gyermek így megtanulja megvetni az őszinteséget, az igazmondást, rászokik a képmutatásra, hazug­ságra, s a második hazugságot meg a többi ezután következőt már ő maga végzi. Ügyesen hasonlítja Smiles az első bűnt a cipőbe férkőzött kis kövecskéhez, amelyet eleinte talán észre sem vettünk, de később járásközben felsérti lábunkat. Amikor a gyermekéveket az ifjúkor évei váltják fel, akkor már az engedelmesség helyébe az erkölcsi elvek belátásán alapuló kötelesség­­érzetnek kell föllépnie. Lényegében ez is engedelmesség, csakhogy nem annyira a szülők, mint inkább az erkölcsi elvek előtt. Igaz nevelő hivatásunknak az itt említett fontosabb irányitó gondolatok szerint való betöl­tése nagyon nehéz feladat, mely nap nap után sok áldozatot, egész lelket, s egész munkát kiván. De a legnehezebb munkát is könnyűvé teszi és megédesíti, a lelkesedés, a munkakedv. Ilyen nemes lelkesedéssel és acélozott munkakedvvel kell a szülőnek és tanítónak együtt munkálkodnia, ha azt akarjuk, hogy gyermekeink az élet minden körülményei között megállják helyüket, hogy édes hazánknak s a társadalomnak hasznavehető, derék tagjaivá legyenek, s pályájukon, legyen az tudományos, vagy nem tudományos, boldoguljanak. Keljünk hát nemes versenyre nagy nem­zeti munkában ! „Az erőtlen csügged, az erős megállja; és tudod az erő micsoda ? Elszántság hatalma és ércakarat, mely előbb, vagy utóbb, borostyánt arat!“ TELEFONON. (A tán ez.) Csrrr! Halló! — Csrrr! Eljön-e a Mentő-Estélyre ? Min­denestre megérdemli nemcsak az ügy szentsége, de a társadalmi élet ápolása, az »ételekről és italokról gondoskodva lesz«, főleg érdemes el­jönniük a táncért. — Azt hiszi, oly nagy dolgot csinálunk a táncbúi? Estétűi hajnalig kóvályogni minden változatosság nélküli három lépésben, hömpö­lyögve, keringve, mint a kerge birka. — Helyes! Élénk helyeslés! Hát illik-e okos embereknek ez a szellemtelen ugrálás szaka­datlanul, úgy hogy még igazán beszélgetni se lehessen ?_ — És még ha az ember kedve szerint a maga gusztusára táncolhatna, csak eggyel, aki­vel akar, — de akármely viziborju fölkér s muszáj mennem vele és ölelgethet összevissza. — Tűrhetetlenül lealázó! A nyilvános tánc­­mulatságok le fogják magukat járni, mint egy intelligenciában barbár kor durva és ízléstelen mulatságának maradványa. — Le vele. És az ily táncmulatságok meg­vetésében elül kell járnunk nekünk, kik a hiába­valóságát be tudjuk látni. • — A társadalmi élet ilyen kinövését ápolni vétek, az ételek és italok csak az agglegények szánalmas kecsegtetője lehet, a mai tánc — máni egyenesen borzasztó, a Mentő-Estélyre tehát — A mentők nem érdemlik meg, hogy az ember rájuk nézzen. A múltkori estélyükön én és Nyaska alig találtunk ellenpárt a harmadik négyesre, Prutyi és Ricsajka pedig három for­dulón át ültek. Hát ilyen figyelmetlenek azok a hires mentők! — Hallatlan. Ez már igazán minősíthetetlen mafla ügyetlenség. Mert végűi is, ha már az ember táncmulatságba megy, akkor nem ülni akar, hegedűszóra. — Ugyebár ? Az emberre kárörömmel néznek az édes barátnői, hogy ni: petrezsely­met árúi. — Sőt én határozottan úgy vélem, hogy egy jól rendezett táncmulatságon, figyelmes és kötelességtudó rendezők közt egyáltalán nem szabad előfordulnia, hogy egyetlen hölgy is — — Csak egy pillanatra is tánc nélkül maradjon. — Úgy van. Mert azt mondom, hogy végűi is, — nemde? — Teljesen osztom a véleményét. — Szabad tehát az első négyest remélnem ? — Magának adom. Meg a szupécsárdás végét is. — Hajnali 7 óra előtt szó sincs hazame­­netelrűl, ez gyávaság is volna. Mert ámbár — __ Mindazonáltal! És gondoskodjék, hogy Trutyka és' Czafi se áruljanak ám petrezselymet! — Itt a kagylóm, nem disznóláb! Csrrr! Csrrr! Kezünket csókolja. — Pikkoló. — HÍREK. Felolvasások. A Polgári-kör e napokban tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy ez idén is tart felolvasásokat. Mint értesülünk a fel­olvasások már január hó 17-én megkezdődnek. Uj előfizetőinknek a „Keletiek Nyugaton“ c. tárcasorozat eddig megjelent részeit kívánatra megküldi a kiadóhivatal. Állami dotáció. A belügyminisztérium megkeresést intézett Losonc város hatóságához bekérve tőle a községi tisztviselők fizetéseinek kimutatását. A belügyi kormány ezen intézkedése összefüggésben van a r. t. városok részére folyó­sítandó azon segéllyel, melynek céljaira az 1909-ik évre 200000 K. vétetett fel az állami költségvetésbe. Mint már a múltban említettük, ezen dotáció mennyisége körülbelül évi 16—18000 koronát fog kitenni. Újév a városházán. Ez év első napján a városi tisztviselők Baskay Ferenc főjegyző veze­tése alatt felkeresték Wager Sándor polgármestert, s az újév alkalmából szerencse kivánataikat fejez­ték ki előtte. A polgármester igen szívesen fogadta az üdvözlést s válaszában megelégedését nyil­vánított a tisztviselők buzgalma felett s jó kíván­ságaikat viszonozta. Itt említjük meg, hogy az újév első napján a helybeli szegények és cigány­­zenekarok közötte mintegy 600 kor. osztatott szét újévi ajándék címén. Adomány. Á gimn. segélyző-egylet február 1-én tartandó tárgysorsjátékkal egybekötött jóté­­koncélu báljára tárgyakat küldtek : Sacher Gusz­­távné 2 porcellán-figura, 2 falidisz. Frenkl Soma Soma 3 gallér és 6 nyakkendő, Lipplich Sándor 2 asztalfutó,^Róthbart Izidor mérnök 1 hamutartó, Ungár Gyula 1 doboz biscuit. Fogadják a nemes adakozók a gimn. segélyző-egyesület hálás kö­szönetét. Társas vacsora. A Magyarországi Munká­sok Rokkant- és Nyugdij-egylete 120-ik fiókja, amely 3 év előtt létesült, a tagok szórakoztatá­sára a régi vigadóban vasárnap este előadással és tánccal egybekötött igen látogatott társas va­csorát rendezett. Az est sikeréhez Hagelbauer Márta k. a. temperamentumos előadásával külö­nösen hozzájárult. Az előadás megkezdése előtt a vezetőség ismertette az egylet eddigi működé­sét, kiemelvén, hogy rövid fennállása óta két rokkant tagnak 1430 korona 20 fillért fizetett ki, külön pénztárából pedig 6 esetben nyújtott szü­­kölködőknek segélyt. Az eléggé nem méltatható humánus intézmény üdvös munkálkodásáról a hallgatóság megelégedéssel vett tudomást. A je­lenlevők közül még az est folyamán sokan be­iratkoztak, miáltal az egylet már 200-nál több ta­got számlál. Szigeti József a kiváló hegedűművész f. hó 12 vagy 15-én hangversenyt fog rendezni a városi szálló dísztermében. Kísérője Tarnay Ala­jos, az ismert zongoraművész lesz. Szigeti Jó­zsef művészetét külön kiemelni nem akarjuk, be­széljen helyette a fővárosi sajtó referádája, mely­ből néhányat ide iktatunk. — A Pesti Napló igy ir: Zenekari hangverseny. Az akadémiai zenekar hétfői, második hangversenyének Szigeti József, a fiatal hegedűs adta meg az érdekességét. Ez az alig tizenkét esztendős fiú a Hubay-féle cso­­dagyermek-termelés egyik legértékesebb eredmé­nye. Négy-öt évvel ezelőtt rövidnadrágos korában, mikor Vecsey Ferenc már künn járt a világban, ő volt csodagyermek-évjárat championja. Azóta ő is végig hegedülte Európát, Amerikát és ma, amikor a rövidnadrág, a csodagyermekség már dúsan meghozta az anyagi elismerést, az erköl­csiekért pályázik. Mindjárt sietünk hozzátenni, hogy joggal. Ma már túl van a csodagyermekek érthetetlen, megbabonázó teknikai tökéletességén, lélekkel, értelemmel játszik és ez életet hoz azu­tán az előadása dologbeliségébe. A Csajkovszky szomorúan szép, meghatóan nemes hegedűverse­nyét adta elő, meleg puhasággal, de határozott, férfias, dacos eréllyel is, ahol kellett. A felnőttó­­avatása diadalmas tapsait egy Bach-szerzemény előadásával köszönte meg. — Az Újság. Mihalo­­vics hatalmasan felépített második szinfoniáját és Csajkovszky hegedűversenyét adták még elő, mely utóbbi alkalmul szolgál egy fiatal hegedű­művész, Szigeti Jóska bemutatkozására. A még gyermek fiatal művésznek igen szép, meleg a tó­nusa, technikája pedig semmi nehézséget nem ismer. Sikere pedig nagy volt. Virágcsokrokat is kapott, a zúgó tapsokat pedig ráadással kellett megköszönnie. — Budapesti Hírlap. Egy kiváló fiatal hegedűművész, Szabó József volt az est vendége; mint csodagyermeket ismertük régebben, most mint kész, érett művész lépett elibénk s el­ragadta hallgatóit játékának mély bensőségével, előkelőségével, gyengédségével, tónusának csodá­latos tisztaságával és lágyságával s nehézséget nem ismerő szuverén tudásával. — Pesti Hírlap. Bőven jutott továbbá a közönség tetszésnyilvání­tásából szabó Józsefnek, Hubay Jenő zseniális növendékének is, aki Csajkovszky gyönyörű he­gedűversenyét játszotta mesterétől ellesett, behi­­zelgően lágy tunusával és csillogó technikával. — Pester Loyd. A hangverseny fénypontja Csajkovszky hegedűversenye volt. Az ifjú Szabó József adta elő e remekművet tiszta, szívhez szóló hangon és kiváló virtuozitással. Tomboló tetszést azonban Bach „Chaconne“-jának csodálatosan tiszta elő­adásával ért el. — S utoljára ide iktatják Hubay Jenő urnák, az európai hirű virtuóznak és zene­költőnek szerkesztőnkhöz intézet levelét, mely szó szerint a következő : Tisztelt Szerkesztő Úr! Szigeti Jóska igen kedves és kiváló tehetségű tanítványom Losoncz város közönsége előtt, hang­versenyezni óhajt e hó foyamán Tarnay Alajos ur zongoraművésszel. A fiatal művész kiválósá­gának és magas zeneképzettségének több külföldi hangversenyen tanujelét adta s igy midőn őt t. Szerkesztő ur figyelmébe ajánlom, egyszersmint felkérem, hogy a hangverseny sikere érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents