Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-07 / 1. szám

1908. december 31. v L O S O N C I U J S A G 3. oldal.

ér a test ereje, mit ér az ifjú minden tudománya, ha „nincs meg neki erkölcsi tartalma“ mondja Szalzmann.

Az erkölcsi nevelés legfőbb biztosítéka pedig a vallás, mert ez megóvja az embert minden olyan bajtól, kellemetlenségtől, amely a jellemre káros hatással volna. Hogy korunkban olyan kevés az igazán jellemes ember, annak nagyrészben a vallástalanság az oka. Korán kell tehát a vallásosságot a gyermek szivébe ültetni, s azt folyton ápolni és erősiteni. Mert ne feledjük, hogy a vallás tudja betölteni a szivet, uralja leginkább a kedélyt, s a jó követelésére és a rossz meggyűlölésére oly hatalmas erőkkel rendelkezik, aminők rajta kívül nem léteznek mikor a jó Isten szeretetével szenteli meg az erényt, s az ő áldásával édesíti meg a munkát.

Ugyancsak fontos szerepe van az erkölcsi nevelésben az engedelmességnek. Hogy mennyire könnyebben boldogul az engedelmes gyermek, s mennyi bajt és bosszúságot okoz az engedetlen növendék, azt a tanítók és szülők nagyon jól tudhatják. Az engedelmességre szoktatásnak két iker testvére van: a fegyelem és a szeretet. „Aki gyermekét szereti, fegyelmezi azt“ mondja a szentirás. Nagy igazság jut itt kifejezésre.

De hát milyen is legyen ez a fegyelmezés ? Okos szeretettel fegyelmezd tanitványaidat ! mondja Kant. A fegyelmezés tehát legyen okos szeretettel párosúlt. Úgy a szülő, mint a tanító vigye bele szívét is a fegyelmezésbe. Igaz, hogy a szívben nincsenek szabályok, de vannak érzések. Az ítélkezésben ne legyünk ridegek, mert a szívet a ridegség tönkre teszi, mint virágot a fagy. Lássék arcunkon a jó indulat, a szánalom azon gyermek iránt, akit büntetnünk kell. Vigyázzunk, hogy érzékeny gyöngéd lelkű tanulót kis vétségért vagy tévedésből ne sújtsunk, mert az ebből eredő fájdalmas érzés ezer örömérzéssel sem ér fel. Igen nagy hatással van a gyermekekre a példa is, amelyet úgy a szülői házban, mint az iskolában maga előtt lát. A családban az édesatya, az iskolában pedig a tanító az az élő előkép, kihezhasonlóvá lenni a gyermek törekszik. Épen azért mindkettőnek jó példával kell előljárni az erkölcsi elvek követelésében, mert különben nem fogja belátni tudni a gyermek, hogy pl. miért imádkozzék ő, mikor atyja soha sem imádkozik, miért engedelmeskedjék ő, mikor a szülök sem hallgatnak egymás szavára, hanem folytonosan civakodnak, s miért mondjon ő igazat, mikor körülötte mindenki hazudik.

Intézkedéseinkben, parancsainkban legyünk határozottak és következetesek. Ne engedjünk meg ma olyat, amit hasonló körülmények között tegnap megtiltottunk. A gyermek a következetlenséget hamar észreveszi, s igy további parancsolgatásunknak nem lesz kellő foganatja. Végül szoktassuk a gyermeket igazmondásra, s ezzel kapcsolatban arra, hogy a hazugságot gyűlölje. Mily nagy baj, hogy ez az őszinteség hiánya akárhányszor a szülőknél is meg van. Hányszor szoktatják a szülők maguk hazugságra gyermemekeiket, mikor pl. így szólnak : „Menj ki fiam s mond meg, hogy nem vagyok itthon 1“ stb. A gyermek így megtanulja megvetni az őszinteséget, az igazmondást, rászokik a képmutatásra, hazugságra, s a második hazugságot meg a többi ezután következőt már ő maga végzi. Ügyesen hasonlítja Smiles az első bűnt a cipőbe férkőzött kis kövecskéhez, amelyet eleinte talán észre sem vettünk, de később járásközben felsérti lábunkat.

Amikor a gyermekéveket az ifjúkor évei váltják fel, akkor már az engedelmesség helyébe az erkölcsi elvek belátásán alapuló kötelességérzetnek kell föllépnie.

Lényegében ez is engedelmesség, csakhogy nem annyira a szülők, mint inkább az erkölcsi elvek előtt.

Igaz nevelő hivatásunknak az itt említett fontosabb irányitó gondolatok szerint való betöltése nagyon nehéz feladat, mely nap nap után sok áldozatot, egész lelket, s egész munkát kiván. De a legnehezebb munkát is könnyűvé teszi és megédesíti, a lelkesedés, a munkakedv. Ilyen nemes lelkesedéssel és acélozott munkakedvvel kell a szülőnek és tanítónak együtt munkálkodnia, ha azt akarjuk, hogy gyermekeink az élet minden körülményei között megállják helyüket, hogy édes hazánknak s a társadalomnak hasznavehető, derék tagjaivá legyenek, s pályájukon, legyen az tudományos, vagy nem tudományos, boldoguljanak.

Keljünk hát nemes versenyre nagy nemzeti munkában !

„Az erőtlen csügged, az erős megállja; és tudod az erő micsoda ? Elszántság hatalma és ércakarat, mely előbb, vagy utóbb, borostyánt arat!“

TELEFONON.

(A tán ez.)

Csrrr! Halló!

— Csrrr! Eljön-e a Mentő-Estélyre ? Mindenestre megérdemli nemcsak az ügy szentsége, de a társadalmi élet ápolása, az »ételekről és italokról gondoskodva lesz«, főleg érdemes eljönniük a táncért.

— Azt hiszi, oly nagy dolgot csinálunk a táncbúi? Estétűi hajnalig kóvályogni minden változatosság nélküli három lépésben, hömpölyögve, keringve, mint a kerge birka.

— Helyes! Élénk helyeslés! Hát illik-e okos embereknek ez a szellemtelen ugrálás szakadatlanul, úgy hogy még igazán beszélgetni se lehessen ?_

— És még ha az ember kedve szerint a maga gusztusára táncolhatna, csak eggyel, akivel akar, — de akármely viziborju fölkér s muszáj mennem vele és ölelgethet összevissza.

— Tűrhetetlenül lealázó! A nyilvános táncmulatságok le fogják magukat járni, mint egy intelligenciában barbár kor durva és ízléstelen mulatságának maradványa.

— Le vele. És az ily táncmulatságok megvetésében elül kell járnunk nekünk, kik a hiábavalóságát be tudjuk látni.

• — A társadalmi élet ilyen kinövését ápolni vétek, az ételek és italok csak az agglegények szánalmas kecsegtetője lehet, a mai tánc — máni egyenesen borzasztó, a Mentő-Estélyre tehát —

A mentők nem érdemlik meg, hogy az ember rájuk nézzen. A múltkori estélyükön én és Nyaska alig találtunk ellenpárt a harmadik négyesre, Prutyi és Ricsajka pedig három fordulón át ültek. Hát ilyen figyelmetlenek azok a hires mentők!

— Hallatlan. Ez már igazán minősíthetetlen mafla ügyetlenség. Mert végűi is, ha már az ember táncmulatságba megy, akkor nem ülni akar, hegedűszóra.

— Ugyebár ? Az emberre kárörömmel néznek az édes barátnői, hogy ni: petrezselymet árúi.

— Sőt én határozottan úgy vélem, hogy egy jól rendezett táncmulatságon, figyelmes és kötelességtudó rendezők közt egyáltalán nem szabad előfordulnia, hogy egyetlen hölgy is —

— Csak egy pillanatra is tánc nélkül

maradjon.

— Úgy van. Mert azt mondom, hogy végűi is, — nemde?

— Teljesen osztom a véleményét.

— Szabad tehát az első négyest remélnem ?

— Magának adom. Meg a szupécsárdás

végét is.

— Hajnali 7 óra előtt szó sincs hazamenetelrűl, ez gyávaság is volna.

Mert ámbár — __

Mindazonáltal! És gondoskodjék, hogy Trutyka és' Czafi se áruljanak ám petrezselymet!

— Itt a kagylóm, nem disznóláb! Csrrr! Csrrr! Kezünket csókolja. — Pikkoló. —

HÍREK.

Felolvasások. A Polgári-kör e napokban tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy ez idén is tart felolvasásokat. Mint értesülünk a felolvasások már január hó 17-én megkezdődnek.

Uj előfizetőinknek a „Keletiek Nyugaton“ c. tárcasorozat eddig megjelent részeit kívánatra megküldi a kiadóhivatal.

Állami dotáció. A belügyminisztérium megkeresést intézett Losonc város hatóságához bekérve tőle a községi tisztviselők fizetéseinek kimutatását. A belügyi kormány ezen intézkedése összefüggésben van a r. t. városok részére folyósítandó azon segéllyel, melynek céljaira az 1909-ik évre 200000 K. vétetett fel az állami költségvetésbe. Mint már a múltban említettük, ezen dotáció mennyisége körülbelül évi 16—18000 koronát fog kitenni.

Újév a városházán. Ez év első napján a városi tisztviselők Baskay Ferenc főjegyző vezetése alatt felkeresték Wager Sándor polgármestert, s az újév alkalmából szerencse kivánataikat fejezték ki előtte. A polgármester igen szívesen fogadta az üdvözlést s válaszában megelégedését nyilvánított a tisztviselők buzgalma felett s jó kívánságaikat viszonozta. Itt említjük meg, hogy az újév első napján a helybeli szegények és cigányzenekarok közötte mintegy 600 kor. osztatott szét újévi ajándék címén.

Adomány. Á gimn. segélyző-egylet február 1-én tartandó tárgysorsjátékkal egybekötött jótékoncélu báljára tárgyakat küldtek : Sacher Gusztávné 2 porcellán-figura, 2 falidisz. Frenkl Soma Soma 3 gallér és 6 nyakkendő, Lipplich Sándor 2 asztalfutó,^Róthbart Izidor mérnök 1 hamutartó, Ungár Gyula 1 doboz biscuit. Fogadják a nemes adakozók a gimn. segélyző-egyesület hálás köszönetét.

Társas vacsora. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdij-egylete 120-ik fiókja, amely 3 év előtt létesült, a tagok szórakoztatására a régi vigadóban vasárnap este előadással és tánccal egybekötött igen látogatott társas vacsorát rendezett. Az est sikeréhez Hagelbauer Márta k. a. temperamentumos előadásával különösen hozzájárult. Az előadás megkezdése előtt a vezetőség ismertette az egylet eddigi működését, kiemelvén, hogy rövid fennállása óta két rokkant tagnak 1430 korona 20 fillért fizetett ki, külön pénztárából pedig 6 esetben nyújtott szükölködőknek segélyt. Az eléggé nem méltatható humánus intézmény üdvös munkálkodásáról a hallgatóság megelégedéssel vett tudomást. A jelenlevők közül még az est folyamán sokan beiratkoztak, miáltal az egylet már 200-nál több tagot számlál.

Szigeti József a kiváló hegedűművész f. hó 12 vagy 15-én hangversenyt fog rendezni a városi szálló dísztermében. Kísérője Tarnay Alajos, az ismert zongoraművész lesz. Szigeti József művészetét külön kiemelni nem akarjuk, beszéljen helyette a fővárosi sajtó referádája, melyből néhányat ide iktatunk. — A Pesti Napló igy ir: Zenekari hangverseny. Az akadémiai zenekar hétfői, második hangversenyének Szigeti József, a fiatal hegedűs adta meg az érdekességét. Ez az alig tizenkét esztendős fiú a Hubay-féle csodagyermek-termelés egyik legértékesebb eredménye. Négy-öt évvel ezelőtt rövidnadrágos korában, mikor Vecsey Ferenc már künn járt a világban, ő volt csodagyermek-évjárat championja. Azóta ő is végig hegedülte Európát, Amerikát és ma, amikor a rövidnadrág, a csodagyermekség már dúsan meghozta az anyagi elismerést, az erkölcsiekért pályázik. Mindjárt sietünk hozzátenni, hogy joggal. Ma már túl van a csodagyermekek érthetetlen, megbabonázó teknikai tökéletességén, lélekkel, értelemmel játszik és ez életet hoz azután az előadása dologbeliségébe. A Csajkovszky szomorúan szép, meghatóan nemes hegedűversenyét adta elő, meleg puhasággal, de határozott, férfias, dacos eréllyel is, ahol kellett. A felnőttóavatása diadalmas tapsait egy Bach-szerzemény előadásával köszönte meg. — Az Újság. Mihalovics hatalmasan felépített második szinfoniáját és Csajkovszky hegedűversenyét adták még elő, mely utóbbi alkalmul szolgál egy fiatal hegedűművész, Szigeti Jóska bemutatkozására. A még gyermek fiatal művésznek igen szép, meleg a tónusa, technikája pedig semmi nehézséget nem ismer. Sikere pedig nagy volt. Virágcsokrokat is kapott, a zúgó tapsokat pedig ráadással kellett megköszönnie. — Budapesti Hírlap. Egy kiváló fiatal hegedűművész, Szabó József volt az est vendége; mint csodagyermeket ismertük régebben, most mint kész, érett művész lépett elibénk s elragadta hallgatóit játékának mély bensőségével, előkelőségével, gyengédségével, tónusának csodálatos tisztaságával és lágyságával s nehézséget nem ismerő szuverén tudásával. — Pesti Hírlap. Bőven jutott továbbá a közönség tetszésnyilvánításából szabó Józsefnek, Hubay Jenő zseniális növendékének is, aki Csajkovszky gyönyörű hegedűversenyét játszotta mesterétől ellesett, behizelgően lágy tunusával és csillogó technikával. — Pester Loyd. A hangverseny fénypontja Csajkovszky hegedűversenye volt. Az ifjú Szabó József adta elő e remekművet tiszta, szívhez szóló hangon és kiváló virtuozitással. Tomboló tetszést azonban Bach „Chaconne“-jának csodálatosan tiszta előadásával ért el. — S utoljára ide iktatják Hubay Jenő urnák, az európai hirű virtuóznak és zeneköltőnek szerkesztőnkhöz intézet levelét, mely szó szerint a következő : Tisztelt Szerkesztő Úr! Szigeti Jóska igen kedves és kiváló tehetségű tanítványom Losoncz város közönsége előtt, hangversenyezni óhajt e hó foyamán Tarnay Alajos ur zongoraművésszel. A fiatal művész kiválóságának és magas zeneképzettségének több külföldi hangversenyen tanujelét adta s igy midőn őt t. Szerkesztő ur figyelmébe ajánlom, egyszersmint felkérem, hogy a hangverseny sikere érdekében