Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-01 / 26. szám
4. oldal._______________________________LOSONCI ÚJSÁG____________________________1909. julius 1. nemcsak mulattató, az olvasóra, de egyben a vigadó Bácsország kedélyes életét ismerteti és igy élvezettel olvashatja a szórakozni vágyó úgy, mint a népélet tanulmányozó. A vaskos kötetben sok sikerült és eredeti karikatúra is van, ami csak emeli érdekességét. A mű megrendelhető 1 K 20 fill.-ért Lévai Lajos könyvkiadóhivatalában Óbecsén, ahol a Pestmegyei Anekdoták kötete is ugyanaz árért kapható. A két kötet együttes rendelése esetén, ha az összeg előre beküldetik, a művek bérmentve küldetnek meg. A szerző huzamosabb ideig lakott vármegyénk területén. Járásbiráink szabadságideje. A losonci kir. járásbíróság bírái a következő beosztás szerint mennek szabadságra: Porubszky Lajos a kir. járásbíróság vezetője aug. 2-tól szept 12-ig, Baán Miklós kir. járásbiró jul. 2-tól jul. 31-ig és okt. 4-től okt. 10-ig, Orecsner Károly kir. járásbiró júl. 2-tól júl. 31-ig és okt. 2-tól okt. 10-ig, Dianovszky Vilmos kir. járásbiró aug. 11-től aug. 31-ig és okt. 11-től okt. 31-ig, Beniczky Kálmán kir. aljárásbiró júl. 15-től aug. 1-ig és szept. 17-től okt. 1-ig. Nincs tandíj többé. A közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, amely intézkedik arról, hogy az állami elemi iskolákban ez évi szeptember elsejétől fogva nem kell tandijat fizetni. Ekkor lép ugyanis életbe az ingyenoktatásról szóló törvény. Az 50 filléres beiratási dijat azonban mégis meghagyják. Akik szegénységüket igazolják, azoknak elengedik a beiratási dijat is. A miniszteri rendelet arról is intézkedik, hogy a beiratási dijakból befolyó összegeket hovaforditsák. Tanítói könyvtárakat fognak belőle létesíteni. A rendelet részletesen megállapítja, hogyan kell ezeket a könyvtárakat szervezni. Vizsgálatok. A losonc-apátfalusi elemi iskolában junius hó 19-én folytak le a vizsgálatok. Az iskolaszék részéről Kohlener Barna, majd később Zoltán Géza tanítóképző-intézeti tanár elnököltek. A vizsgálatok eredményéből különösen kiemelendő az 1. és II. osztály növendékeinek meglepően szép előmenetele, amely Dobó Vilike rendes tanítónő fáradhatatlan buzgóságáról és szakavatottságáról tesz tanúbizonyságot. Ugyanekkor tartatott a többi osztályok vizsgálata is, melynek végeztével Zoltán Géza elnöklő tanár tartotta az évzáró beszédet s elismerését fejezte ki az iskolában oly szép sikerrel működő tanerőknek. Hiteles hadköteles. Az X-i járásból egy legény állott az utóállitási bizottság előtt. Menetlevele pontosan ki volt töltve, a menetlevél végére pedig odaírták: „S végül a menetlevéllel utazó hadköteles balvállára az itt látható hivatalos pecsétünk van rányomva.“ Nem csekély módon bámult ezen az utóállitó bizottság, mely azonban csakhamar meggyőződött arról, hogy egy cseppet sem tréfa, mert amikor a hadköteles a szobában Ádámkosztümben a bizottság elé járult, balvállán csakugyan ott ékeskedett a hivatalos pecsét: „Az X-i járás főszolgabírói hivatala.“ Ez a hitelesség netovábbja. Az asszonyok és az újságolvasás. Kedves szerkesztő ur! Ha ön tudni akarja, hogyan olvasnak asszonyok újságot, hallgassa meg a feleségem esetét. A feleségem a legtürelmetlenebbül várja mindig a lapokat. Mert nincs mohóbb újságolvasó nála. Nagy a gyanúm, hogy a színházi híreken kívül apróhirdetések érdekik legjobban; újabban azonban, mintha politikával is foglalkoznék. Legalább arra enged következtetni az a buzgalom, amellyel a vezércikk oldalt tanulmányozza a politikai válság óta . . . Tegnap azonban e tekintetben szörnyű csalódás ért. A lapok megérkeztek, a feleségem nézi a hasábokat, aztán a következő kérdéssel fordul felém : Mondja fiam. Mi van ezzel a Lukács Lászlóval ? Elitélik ?... Értékpapírok elzálogosítása. A névre szóló papírok elzálogosítása a kereskedelmi törvény 303. §-a értelmében hátirat útján történik. A törvénynek ez a rendelkezése első olvasásra azt a felfogást látszik igazolni, hogy a névre szóló papirosok elzálogosítása más módon nem is történhetik és hogy ebből folyóan az ilyen papíroknak hátirat nélküli elzálogosítása joghatállyal nem bir. Ezt a téves felfogást azonban a kir. Curia IV. tanácsa a közelebbi napokban hozott két határozatában elvetette és kimondotta, hogy a kereskedelmi törvény fönt idézett rendelkezése nem oly parancsoló természetű, amely kizárná, hogy névre szóló papírokra nézve hátirat nélkül is érvényes zálogszerződés köthető. Az egyik adott esetben pedig névre szóló életbiztosítási kötvény volt elzálogosítva, a másik esetben pedig névre szóló értékpapír. Az első esetben a kir. Curia kiemelve azt, hogy a keresk. törvény 295. §-a értelmében a biztosítási kötvény is hátirattal átruházható ugyan, de csak akkor, ha rendeletre szól, az életbiztosítási kötvény hátirat nélküli elzálogosítását már azon az alapon is joghatályosnak ismerte el, mert e perben nem merült fel adat arra nézve, hogy az illető életbiztosítási kötvény rendeletre volt kiállítva. A másik esetben azonban kifejezetten azon az alapon ismerte el az értékpapírnak hátirat nélküli elzálogosítását jogérvényesnek, mert a keresk. törv. föntidézett 303. tj-ában foglalt intézkedés nem oly parancsoló természetű, a melytől a felek szerződésileg el sem térhetnének. A telefon-áthelyezésekről. A magy. kir. posta- és távirdaigazgatóság megkeresésére az alábbi körlevelet közölte a polgármesteri hivatal a telefonelőlizetőkkel: Fölmerült több ízben, hogy távbeszélő s villamos jelző engedélyesek a berendezésük lebontására nézve kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr engedélyét előzetesen kikérni elmulasztották s csak a lebontás után kérték az az engedélyokirat érvényének hatályon kívül helyezését. Szükségesnek tartom ennélfogva az érdekelt engedélyesék figyelmét az 1888. évi XXXI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 23445/96. számú rendelet 47. §-ára fölhívni, mely szerint a kereskedelemügyi miniszter részéről engedélyezett berendezéseknek bármilyen tekintetből kívánt megváltoztatásához, igy lebontásokhoz is a nevezett miniszter úr engedélyét, illetve jóváhagyását az engedélyesek előzetesen tartoznak kikérni, hogy ez alapon mindazok az óvintézkedések foganatba vehetők legyenek, melyek az átalakítási és lebontási munkálatok végrehajtásánál esetleg érintett állami közhasználatú berendezések zavartalan üzemének biztosítása érdekében szükségesek. Budapest, 1909. évi május hó 5-én. Rutter s. k. — Ezen rendeletnek az érthetetlensége miatt sokan panaszkodnak, pedig az teljesen érthető. A telefonberendezésen eszközlendő bárminemű változtatás, annak megtörténte előtt, minden egyes esetben bejelentendő a helybeli postafőnökségnél. A rendelet intenciója az, hogy a telefon állami vagyont képez s mint ilyen nem bocsátható magánosok kezelése és rendelkezése alá. A »Nyugat.« Most jelent meg az Ignotus, Fenyő Miksa és Osvát Ernő szerkesztése alatt a »Nyugat« legmodernebb szépirodalmi folyóirat 12 száma, a köveíkező becses tartalommal. Lengyel Géza : Messel Alfréd. Ady Endre: Versek. Móricz Zsigmond : A hiba (Novella). Juhász Gyula : Versek. Karinthy Frigyes : Mozgófénykép metafizikája. Gellért Oszkár : Versek. Jász Dezső : Etelka (Novella). Tóth Árpád : Versek. A Figyelő rovattartalma: Pour mieux Counaitre Hőmére (Babits Mihály). »A remény (Lengyel Menyhért), Biró Lajos: Férfiak (Fenyő Miksa), A szomorúság tarlóján (Lengyel Menyhért), Vermes Ernő versei (Karinthy Frigyes), A Holnap uj könyvéről (Tót Árpád). A »Nyugat« előfizetési ára egész évre 20 korona, fél évre 10 korona. Előfizethetni a kiadóhivatalban Budapest, V. Dorotty-utca 14 szám alatt. Diana sósborszesz mint háziszer kapható az egész országban. Köztudomású, hogy bedörzsölésekre a legalkalmasabb. Nagyon kellemes hűsítő. Az összes fodrászüzletekben fejbedörzsölésekre és borotválkozás után arcfecskendezésre az urak használják. A fájdalmakat azonnal csillapítja. Masszírozásra általánosan minden házban csakis Diana sósborszeszt használnak. Egy üveg 44 fillér. Nagy gondot okoz hogy hol töltsük a nyarat? Erre a kérdésre felel meg a legnagyobb részletességgel a most megjelent Magyar Fürdőkalauz, mely 382 oldalra terjedő díszmunka a legnagyobb részletességgel tárgyalja a magyar fürdő és forrásviszonyokat Bárkinek is készséggel megküldi a nagyszabású díszmunkát a Magyar Fürdőkalauz kiadóhivatala (Budapest, VI., Eötvösutca 86 I. 9.) ki eziránt a kiadóhivatalt egy levelezőlapon megkeresi. Apró komédiák. Nyaralás. Két patkány találkozik a Rákóczi-utca élénk forgalmú csatornájában. Egy hízott és egy jól táplált. Beszélgetnek. Idő : jelenkor. Megyek haza, készülök a nyaralásra. Hova mennek? — Még nem határoztam Vagy az Erzsébetutra, vagy a régi vágóhidhoz. Még meg kell beszélnem a feleségemmel. Nos és ő hova szeretne inkább menni? — Úgy veszem észre, hogy kedve volna a vágóhidhoz, az orvosok diétát ajánlottak neki, könnyű ételeket, szárnyast. Hát az igaz, azt ott a patak mellett potom áron és mindég frissében ivajdiidi. És maga ? ■ Hát tudja elvben igazán semmi kifpgásom ellene, de hát ez az átkozott asztma ! Én úgy találom, sokkal helyesebb ha én az idén Erzsébetutra megyek. Sokfelé hallottam, hogy föltétien bitumendús levegője van ! Ah ! Szinte újra éledek, ha csak eszembe jut az a jó záptojás szag! — Hát igaz ami igaz, de e tekintetben őszintén ajánlhatom a Jókai-utcát. Az idén a fürdőgondnokság uj prospektust bocsátott ki, melyben az összes konkurenciát lefőzte azzal, hogy fényképfelvételeket közölt a sétáló emberekről. Mindenki befogott orral járkál, ennél ékesebb bizonyság nem kell. Tudja reméllem, mennyire ellentétes Ízlésük van azoknak odafönt. Emlékszik ugye, micsoda szerencsétlenséget okozott az a tejcsarnoki valami, amit ők tejnek neveznek ? És hogy isszák ! (Sóhajt.) Szegény anyósom, bár sohasem Ízleltek volna meg ! — Maga egész szemtelenül dicsekszik ! — Én már az idén a szezont csak a Jókaiban töltöm ! — Ha mindenáron viszont akarja láltni boldogult anyósát, csak menjen. — Ott nyáron befolyik az aszfalt a kanálisba, azt pedig patkány ki nem bírja! — Ugyanez áll az Erzsébet-utra is! — A maga tar koponyáját! Hát nem tudja, hogy ott öntöznek ?- Erre igazán nem gondoltam !- Hát csak menjen ! Jó nyaralást!- Szakadjon az uj gyárkémény magára, ha nem hiszi, hogy szerettem az anyósomat, de azért már én is csak magával tartok. Maga igen szinpatikus nekem. —y— Népesedési mozgalom. Születések : Pohóczky János Mihály ref. Magyar János r. k. Dankó László r. k. Tury Julia r. k. Horváth Klára Ottilia r. k. Králik Irma r. k, Tatár Vilma Mária ref. Halálozások: Kmoskó Dániel ág. h. ev. 53 éves, cukorbaj. Soós Jánosné sz. Kónya Mária r. k., 18 éves, tüdővész. Kamenszki Anna r. k., 6 hónapos, tüdőgyuladás. Varga József r k., 18 éves, vasúti elgázolás következtében elvérzés. Bányai Miklós r. k., 63 éves, tüdővész. Ledeczki Antal r. k, 1 hónapos, gyermekaszály. Surányi Dávidné sz. Ornstein Mária izr., 37 éves. gyermekágyi láz. Szivák Sára r. k., 5 hónapos, görvélykór. Pékár János r. k., 6 hónapos tudőlob. Kihirdetések: Ifj. Sztrelko Pál ág. h. ev. és Gyifko Amália ág. h. ev. (jun. 27.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Sch. Ö. Berlin. Tessék türelemmel lenni, legközelebb sorra kerül. K- K. Jópatak. A lap megindítása iránt intézkedtünk. B. C. «Lehullott . . .», igen le — a papírkosárba. A losonci választókerület függetlenségi és 48-as párt, mint laptulajdonos, képviselője: KUJNIS GYULA ügyv. elnök. Felelős szerkesztő: GELLÉN ENDRE. Szerkesztő: KR1STÓFF SÁNDOR 881/1909. vht. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a losonci kir. járásbíróság 1909. évi Sp. I. 179/3. számú végzése következtében Fischer József ügyéd által képviselt Dr. "Wilhelm Kutscher dresdeni cég javára 145 K 20 fill, s jár. erejéig 1909. évi május 21-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2800 K-ra becsült kővetkező ingóságok u. m.: hasáb fa nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a losonci kir. járásbíróság 1909. évi V. I. 266/4. számú végzése folytán hátr. 41 korona 33 fillérben biróilag már megállapított, valamint a még felmerülendő költségek erejéig Málnapatakán, 1909. évi julius hó 7-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész-
