Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-01 / 26. szám
2. oldal. losonci ujsao 1909. juiíus 1. azok, akik a szóban forgó iveket aláíratták, de ők is belátják, hogy akkor, amikor erősíteni akarták Kossuth Ferenc álláspontját, a függetlenségi párttal ellenséges körökben tényleg az egység megbontásának látszatát keltették. Kossuth Ferenc öntudatos működésével következetesen ugyanazon célra törekedve, bizonyára nem fogja magát eltántorittatni attól, amit az ő nagy élettapasztalata és többször bebizonyult éleslátása helyesnek ismer fel. Sem aláírási ivek, sem más mesterségesen csinált kényszerhelyzetek nem fogják eltéríteni attól az úttól, amelyet a nemzet érdeke számára megjelöl és amelyen haladva teljes nyíltsággal és nyugalommal várhatja a nemzet Ítéletét. Abituriensek ösztöndij-alapiványa. (Az érem másik oldala.) A Losonci Újság junius hó 24-ik számában dicsérő kommentár kíséretében közli a losonci gimnázium ezidei abiturienseinek azt a nyilatkozatát, melylyel a szokásos búcsú-estély helyett annak költségeit (105 koronát) ipari tanulmányuti ösztöndijalapitvány gyarapítására ajánlják fel. Ebben a dologban egyetlen mozzanat az, mely feltétlenül dicséret érdemel: t. i. az a komoly gondolkodásról tanúskodó elhatározás, hogy a mulatozásnak szánt összeget egy nemes célra fordítják. De aztán egyéb dicsérni való nincs is, sőt minden egyéb tekintetben az egész egy igen elszomorító jelenség. Ne ejtsen tévedésbe a csillogó felszín: az ifjaknak ezen jóhiszemű és tetszetős cselekedete, ha a dolog mélyére tekintünk, valójában egy önámító s egyúttal ámító és ennélfogva — bocsássák meg a kemény szót — hazug demonstráció. Mit akarnak ugyanis ez ifjak elhitetni ? Nyilatkozatuk szövege szerint jelét akarják adni annak az erős meggyőződésnek, hogy szeretett hazánk javát, boldogságát manap leginkább azzal mozdíthatjuk elő, ha lehetővé tesszük, hogy a hazai ipart és kereskedelmet intelligens egyének európai színvonalra emeljék stb. Magyarán ez azt jelentené, hogy ez ifjak át vannak hatva attól a tudattól, hogy a haza boldogsága első sorban az ipar és kereskedelem fellendülésétől várható, a mihez szükséges, hogy érettségizett intelligens egyének szenteljék magukat e pályáknak. S ezt mivel vélik ez ifjak legjobban előmozdítani ? Talán azzal, hogy ők mint érettségizett intelligens egyének tömegesen tódulnak, hogy erejüket e téren szenteljék a hazának ? Oh korántsem, hanem azzal tanúskodnak eme erős (?) meggyőződésük mellett, hogy . . . más érettségizetteknek akarják majdan lehetővé tenni, hogy azok boldogítsák a hazát! Fáj a lelkemnek látni, hogy korszellemünk egyik legutálatosabb kinövése: a tettek terhétől visszariadó, szónokló pózolás az ifjak leikébe is hogy ereszti be gyökérszálait. Vájjon a dicső magyar szabadságharc idején is azok az ifjak, akiknek az volt az erős meggyőződésük, hogy a haza boldogsága azt kívánja, hogy minél többen sorakozzanak védelmére, ezt a szent célt azzal mozdították elő, hogy adományaikkal másoknak akarták lehetővé tenni, hogy a hazáért harcoljanak ? Nem közöltek statisztikát arról, hogy az idén érettségizett 30 ifjú milyen pályát választott. Hány lehet köztük, aki később, a különféle lateinerpálya csalódása s küzködése közepeit sóhajtozni fog, hogy miért nem választott inkább gyakorlati kenyérkeresetet. Ma azonban legalább érezniök kellene, milyen rikító ellentét van szavaik és viselkedésük között. Ha igazán érzik, hogy a hazának szüksége van az ipar s kereskedelem terén magasabb nívójú munkásokra, miért nem mutatják azt cselekedettel ? De ha maguk nem akarják a hazát ez utón szolgálni, akkor ám adományozzák filléreiket akár erre az ösztöndíjra, akár bármily más jótékony célra, csak ne fitogtassanak nemlétező meggyőződéseket, ne akarják elhitetni, hogy Isten tudja mennyire lelkesednek a hazai iparért, holott valójában sem nem érzik, sem nem értik annak a fontosságát, hogy gimnáziumi abituriensek az ipari s kereskedelmi pályákat felkarolják. De miért is kívánjunk igazabb érzelmeket az ifjúságtól, mint attól a társadalomtól, melyben s a melynek behatása alatt élnek, attól a társadalomtól, mely folyton ajkán hordja az iparpártolást, de csak úgy húzódik az ipari foglalkozásoktól s egyre több külföldi iparterméket importál ? Am ha a 30 érettségizett közül akárcsak 5—6 is az állítólag köztük uralkodó meggyőződésből kifolyólag ipari vagy kereskedelmi pályára tökélte el magát, akkor minden szavamat visszavonom s magam is azt mondom, hogy rosszmájú gancsosKOUO vagyoK. Dr. Gärtner Henrik. HÍREK. Az alispán szabadsága. Nagy Mihály Nógrádvármegye alispánja f. évi junius hó 27-én kezdte meg szabadságát, melyet Budapesten és Abbáziában fog eltölteni. Adomány. Brunovszky Rezső a losonci áll. tanítóképző-intézet igazgatója, mint a losonci Sorompó-egyesület védnöke, a nevezett egyesület céljaira 10 koronát adományozott. A jótékony adományért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a a losonci Sorompó elnöksége. Kirendelés. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Vrábély Istvánt, a Bács-Bodrogvármegyei kir. tanfelügyelőséghez berendelt állami elemi iskolai tanítót a nógrádmegyei kir tanfelügyelőséghez rendelte ki szolgálattételre. Az antialkoholisták e hó 18-án a losonci fürdőben nyári táncmulatságot rendeznek. A mulatság tiszta jövedelme a helybeli páholy céljaira fordittatik. Ajánljuk e humánus és már sok hasznos eredményt felmutatni tudó egyesületet a jótékony közönség pártfogásába. A nógrádi ág. ev egyházmegye közgyűlése folyó évi junius hó 22-én és 23-án folyt le a tanítóképző-intézet helyiségeiben. A közgyűlésnek legjelentősebb momentuma volt Beniczky Árpád orsz. képviselő, esperességi felügyelő elnöki megnyitó beszéde. Ezt nagyjelentőségűnek azért tartjuk, mert sajnosán tapasztalt tény, hogy a vármegyénkben legutóbbi időkben behurcolt pánszláv miazmák legodaadóbb terjesztői éppen az evangélikus papság köréből kerülnek ki. A nógrádi ág. ev. egyházmegye hazafiassága azonban ily szégyenfoltot nem tűrhet s éppen azért nagy elismeréssel vagyunk képviselőnk Beniczky Árpád iránt eltelve, hogy ő mint esperességi felügyelő, tehát mint arra legilletékesebb faktor, felhívta a nógrádi ág. ev. lelkészeket, miként a hitbuzgóság és vallásosság ébrentartása és fejlesztése mellett keljenek erélyesen védelmére a magyarságnak, a mindnagyobb mérveket öltő nemzetiségi áramlatok elleni küzdelmében. Beniczky Árpád ezen hazafias érzéstől áthatott beszédét a közgyűlés nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadta, úgy hogy Maróthy egyházmegyei főjegyző azt indítványozta, hogy a felügyelő nagyjelentőségű beszéde teljes terjedelmében jegyzőkönyvbe vétessék. Ezen indítványt Draskóczy Zsigmond esperességi ügyész a következőképpen óhajtja kiegészíteni: A felügyelő beszéde ne csak a jegyzőkönyvbe vétessék fel, hanem közöltessék az egyházmegyei törvényszék plénumával oly megbizással, hogy ezen szomorú ténykörülmények folytán a saját hatáskörében a kiküldendő vizsgáló biztosok és a közvádló bevonása útján konkrét esetek megállapítására törekedjék s ez alapon mindenki, aki a haza és alkotmány' elleni izgatásban bűnösnek találtatik, az ellen a fenyítő eljárás teljes szigorral megindittassék. Draskóczy Zsigmond ügyésznek ezen hazafias indítványát a közgyűlés egyhangúlag határozattá emelte. A Beniczky Árpád s a Draskóczy Zsigmondnak ezen közgyűlésen történt erélyes és hazafias intervenciójára, valamint azon körülményre, hogy a fenti indítvány egyhangúlag ment határozatba, igen sokat építünk s hisszük, hogy ezek után nem egy könnyen fogja magát ragadtatni senkisem olyan szertelenségekre, mint a milyeneket a múltban tapasztaltunk. Ezek után a kitűzött tárgysorozat szabályszerűen letárgyaltatott. A tanítóképesitő vizsgálat a helybeli áll tanítóképző-intézetben folyó hó 22-én és következő napjain tartatott meg. 26-án hírdeitetett ki a határozottan kedvező eredmény, melynek átlaga 2‘/3 osztályzat. A vizsgálatot tevő ifjak közül 28 volt intézeti növendék, 1 magántanuló és 2 javítóvizsgálatot tevő. Harmincán oklevélhez jutottak, a magántanuló 2 tárgyból javítóvizsgálatra utasittatott. A 80 oklevél körül van 6 kitűnőrendű, 11 jelesrendű, 10 jórendű és 3 elégségesrendű. Az ifjak e szép eredmény után boldogan távoztak városuukból, hogy az életben érvényesülhessenek A tanári testület uj és nagy munkára készül, a tanítói továbbképző 3 hetes tanfolyamra, a mely julius 4-én kezdődik s a melyre a közoktatásügyi minisztérium 74 működő tanítót vett fel, ezek közül 30-at az útiköltség megtérítése mellett ingyen lakás és étkezéssel, 44-et pedig saját költségére. Háziezredünk ünnepe. Az 1809-ik évi győzelmes asperni csatának emlékét ünnepelte julius hó 19-én és 20-án a losonci 25-ik gyalogezred. Az impozáns ünnepséget a 19-én rendezett teaestély vezette be. Ezen teaestélyen úgy a város, mint a megye előkelősége nagy számban vett részt s az ünneplő ezred tisztikara páratlan vendégszeretettel fogadta a vendégeit s gazdag, valósággal lukullusi lakomával kedveskedett a megjelenteknek. A teaestély tartama alatt az ezred zenekara, Schimcik József vezetése mellett szebbnélszebb zeneszámokat adott elő, majd aztán reggelig tartó tánc következett. Az ünnepély tulajdonképpeni része azonban másnap délelőtt folyt le a 25-ik gy.-ezred tisztikarának étkező helyiségeiben. Az ezred tisztikara, valamint a megjelent katonai és polgári vendégek jelenlétében Brann Rezső, ezredes, a losonci helyőrség parancsnoka igen szép s minden szónoki készségről tanúskodó beszédben méltatta a nagy nap emlékét. A tiszti társalgóteremben elhelyezett emléktábla, mely az ezred vitézségének és a győzelmes csatában való részvételének emlékét van hivatva megörökíteni, az ezredes nagy hatású szónoklata után láthatóvá tétetett a jelenlévők előtt. Az emléktáblán a következő felirat van: „Az asperni csata századik évfordulója ünnepének emlékére 1809 május 21- és 22-én. A cs. és kir. gyalogezred a május 21-én a Marulaz és D’ Espagne kürassiehadosztályok lovas támadásának nagy hidegvérrel és nyugalommal való visszaverése által aratott győzelemben oroszlánrészt vívott ki. — Károly főherceg a diadalmas hadvezér még ott a csatamezőn tette ezen elismerő nyilatkozatát: Károly főherceg köszönetét fejezi ki s azt üzeni nektek, hogy derék katonák vagytok.“— Ez ünnepélyes jelenet után diszlakoma volt, amelyen a helyőrség mindkét fegyvernembeli tisztikarán kívül megjelentek : Meixner Hugó hadosztályparancsnok és szárnysegéde Kasssáról, Pilar István a 32. vadászzázlóalj parancsnoka, a 16. honvédgyalogezred parancsnoka és egy alezredese Besztercebányáról, Dominies Vilmos 86. gy.-ezredbeli őrnagy Budapestről, Török Zoltán ny. főispán, Beniczky Árpád és Kovács Ernő országgyűlési képviselők, Forgách Antal gróf, Wagner Sándor kir. tan. polgármester, valamint az egyházi és világi hatóságok vezetősége. Az ünnepi lakomán az első pohárköszöntőt Braun Rezső ezredes mondotta az uralkodóra. Az ünnepség alkalmából az ezredet levélbelileg és táviratilag igen sok helyről üdvözölték. Kinevezés. A vall. és közokt. m. kir. miniszter a liptagergei újonnan szervezett áll. elemi iskola tanítónői állásra Viktor Irén okleveles tanítónőt nevezte ki. A losonci szenzáció. Mi sem jellemzi jobban a nyári évszak beálltat, mint az a hihetetlen mohóság, amelylyel a fővárosi napilapok, mint éhes kányák a prédára, lecsaptak a Wohl-féle milliós végrendelethamisitás ügyére. Összehordtak hetet-havat s a legképtelenebb híreket röpítették világnak ; a losonci publikum azonban olyan kedvező helyzetben van, hogy közelebbről ismervén a viszonyokat, csak mulat, vagy inkább bosszankodik a szenzációt hajhászó napilapok túlkapásain. Nem akarunk prejudikálni, Írsz a magyar igazságszolgáltatás meg fogja a bűnöst találni, csak mint érdekességet konstatáljuk, hogy annak daczára, miként Wohl Aladár dr. Losoncon nem volt valami népszerű ember, mégis alig van valaki itt, aki az ellene emelt borzasztó vád valódiságában ne kételkednék. Jelzőtáblás járművek. A belügyminiszter által jóváhagyott vármegyei szabályrendleet értelmében f hó 24-től kezdve vármegyénk közutain jelzőtáblával elátott járművek közlekedhetnek. »A Losonci Magyar Asztaltársaság? — miként már többször jeleztük — 1909 évi julius hó 4-én tárgysorsjátékkal egybekötött, jótékonycélú táncmulatságot rendez a losonci fürdőben, melyre c sorok olvasóját, — mindazokat, kik embertársaik sorsa iránt részvéttel viseltetnek, — tisztelettel meghívja a tendezőség. A társaság célja az emberszeretett ápolása, az ínség és nyomor enyhítése. A mulatság tiszta jövedelme szegénysosú gyermekek felruházására és iskolaszerekkel való ellátására fordittatik. 1500 drb. sorsjegy van kibocsájtva, melynek ellenében 200 drb., a társaság céljait támogató nagyközönség jótékonysága folytán összegyűlt, jórészt értékesebb nyereménytárgy kerül a mulatság napján kisorsolás alá. Sorsjegyek a mulatság helyszínén Jánoska Ferenc társasági jegyzőnél vásárolhatók darabonként 20 fillérért. A belépő dij tetszésszerinti. A résztvevő közönség kényelmére d. u. fél 4 órakor a vásárérről különvonat indul a fürdőbe és esti fél kilenc órakor tér vissza. Általában a rendezőség mindent elkövet, hogy a jótékonyság gyakorlásában való részvételt kellemessé, a táncmulatság emlékét kedvessé tegye a közönség számára. Mindennemű adományt köszönettel vesz és hírlapokban nyugtáz Belágh Lajos a társaság nevében, amint arról lapunk más helyén be is számolunk.
