Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-22 / 16. szám
1909. április 22. LOSONCI ÚJSÁG ¥ 3. oldal. nekünk a honi ipar nyújthat, azt idegenből venni, hazánk elleni bűn !“ Tehát nem is áldozatot kérünk ! Ami egyelőre még nem készül itthon, ám azzal lásson el bennünket a külföld — egyelőre ! De a meglévőt karoljuk föl haladéktalanul és nyári záporeső termékenyítő hatásként a fogyasztás nyomán új és mind jobb termelés fog keletkezni minden téren. Ki tagadhatja ezt ? Hiszen ez a fejlődés el nem fojtható törvénye. Mihelyt a magyar azszony a magyar boltban magyar árút kér — akkor majd kitűnik, hogy van ott magyar árú, akkor majd szerez a boltos magyar árút, majd kínálni is meri és fölszabadul a mostani lidércnyomás alól. Ha pedig a nőegyesületek megértenek bennünket és a jótékonykodás avult formáiba magasabb humanizmust, a munkaadás reformját belevinni nem idegenkednek — nemcsak az ínséges emberek, de a magyar haza javára és saját dicsőségükre cselekszenek. i * Os erő. A napsugárban benne van Az ős erő. Kikeletkor rügyet, füvet Az hív elő. A kis bimbót széjjel nyitja, Fölfakasztja, Nyomában kél az uj élet Fölbuzogó áradatja. S a sok sugár egyesülve Fényözönbe, Befut mindent aranyvizként Széjjelöntve ; Életre kelt annyi eszmét, Annyi álmot, Egyesülve a sok sugár Meghódítja a világot. A lányszemben is benne van Az ős erő. Férfiszivben hő szerelmet Az hiv elő. Az költi föl a szunnyadó Érzelmeket, Napsugárként virágzásba Hajtja az is a sziveket. S ha egyesül sok leányszem Tüze, fénye, Férfiszivek veszedelme Lesz a vége. Sok hamisság összevillan Egy sugárba, Bizony nagy baj hárul abból Az egész férfi világra. HÍREK. Csák. Meghívó. A Sorompó országos iparvédő liga losonci fiókja, a központi vezetőség részvételével, méltóságos Török Zoltán ny. főispán úr, mint fővédnök elnöklése alatt f. hó 25-én, vasárnap d. e. 10 órakor a városháza nagytermében díszközgyűlést tart, melyre a liga tagjait, valamint a hazafias ügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnökség. Gyászhir. Ismét súlyos veszteség érte vármegyénket id. Prónay Péter berceli földbirtokos halálával. Az elhunyt, aki mint főhadnagy végigközdötte a szabadságharcot, igen tevékeny szerepet vitt már évtizedek óta a vármegyei és a politikai életben. Tagja volt az országos 48-as és függetlenségi pártnak s a Nógrádvármegyei 48-as és függetlenségi párt érdemdús elnökét vesztette el az elköltöződben. A gyászoló család a lesújtó esetről a következő gyászjelentést adta ki: tótprónai és blatnicai Prónai Károly és neje szül. turóczdivéki és nagypalugyai Platthy Ilona; Árpád, László, Margit gyermekeik, özv. havadi Dósa Árpádné szül. tótprónai és blatniczai Prónay Margit, tótprónai és blatnicai ifj. Prónay Péler és neje székudvari Horváth Mariska; Géza, Ilona, Tibor, Alice, István és Sári gyermekeik. Tótprónai és blatnicai Prónay Ferenc és neje szül. podhragyai Podhorszky Irén; György, Mártha és Anna gyermekeik. Tótprónai és blatniczai Prónay László és tótprónai blatniczai Prónay Janka, úgy a saját, mint számos rokon nevében ia szomorú szívvel jelentik szeretett atyjuk, após és nagyatyuknak tótprónai és platniczai id. Prónay Péter földbirtokos, oki. ügyvéd, Nógrádvármegye volt szolgabirája, Nógrádvármegye tö»v. hat. biz. tag. 1848 49. főhadnagy, Nógrádvármegye 48-as és függ. párt elnöke, az országos 48-as és függ. párt tagjának stb. folyó évi április hó 15-én d. e. 10 órakor életének 84 évében váratlanul történt gyászos elhunyták A boldoguljak földi maradványai f. hó 17-én d. u. 3 órakor fognak a gyászháznál az ág. ev. egyház szertartása szerint megáldatni és a berceli családi sirbortban örök nyugalomra helyeztetni. Özv. Gärtner Mórné szül. Fleischer Anna f. hó 16-án, életének 72-ik évében hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Az elhunytban dr. Gärtner Henrik, az ismert nevű iró édesanyját gyászolja. Hetényi (Hesz) Vilmos balassagyarmati főjegyző e hó 16-án meghalt s 18-án közrészvét mellett Balassagyarmaton örök nyughelyére temettetett. Irodalmilag »Mimosa« álnév alatt is dolgozott. Egyházi hírek. A rozsnyói püspök Balog János losonci káplánt Tornára, helyébe pedig Losoncra, Mihály József salgótarjáni káplánt helyezte át. A gyáriparosok szövetségének közgyűlése vasárnap folyt le Budapesten, amely bennünket annyiban érdekel, hogy ez alkalomból a választmányba uj tagul egyhahgu lelkesedéssel Rakottyay György, losonci zománcgyáros és városi tanácsos választatott meg. Az Egyetemi Énekkarok hangversenye. Miként már lapunk előbbi számaiban is jeleztük a budapesti Egyetei Énekkarok a Sorompó országos iparvédő liga losonci fiókjának meghívására, f. hó 24-én, szombaton, este 8 órakor a Vigadó nagytermében jótékonycélu nagy hangversenyt rendez. Az Egyetemi Énekkarok 70 tagból álló kara Hackl N. Lajos karigazgató, országos énekkari főfelügyelő személyes vezetése mellett, dús és sok műélvezettel kecsegtető műsorral, lép a losonci műpártoló közönség elé s tekintve az Egyetemi Énekkaroknak már eddig aratott fényes sikereit, méltán állíthatjuk, hogy valósággal esemény számba megy az ország eme első énekkarának losonci szereplése. Az előjelek után ítélve, az estélyen a város és a megye társadalmának szive-java fog megjelenni s éppen azért a rendezőség az estély szép emlékeinek fokozása végett, a hangverseny után táncmulatsgot is rendez. Április 11-két a helybeli tanintézetek is megünnepelték és pedig az elemi iskolák husvét harmadnapján, a főgimnázium pedig f. hó 15-én, amelyen az ifjúság ének- és zeneszámain kívül dr. Bodor Aladár tanár tartott alkalmi beszédet. Antialkoholista estély. Folyó hó 17-én tartotta meg a helybeli antialkoholista >Előre« páholy táncmulatságát. A táncot hangverseny előzte meg, melyet eléggé nagyszámú közönség élvezett végig. Nem csupa vérbeli antialkoholista ugyan, sőt néhányan határozottan ellenkező álláspontuak, de már az is a páholy működését dicséri, ha a szeszes italok hívei is érdeklődéssel kisérik tevékenységét. Fabriczy elnöki megnyitója vezette be a hangversenyt. Utána Grossmann Janka (Budapest) tartotta meg előadását »a nők választójoga és az alkoholhérdés« címen. Vizsgálta az alkohol hatását a nőre mint a fogyasztóra, majd mint a fogyasztók esetleges brutálitásának áldozatára. Külföldi példákkal illusztrálta, hogy a női választójog a legeredményesebb lépés az alkohol elleni küzdelemben; csakis a nők választójoga volt képes vetőt mondani az alkohol pusztításának. Vegyis mint igazi suffragette korteskedett az antialkoholizmus körén belül a feminismus érdekében. Előadása élénkségét fokozta a közbeszólásokra tett gyors riposztozása. A műsor további része zenéből, szavalatból és énekből állott. A zeneszámot Sacher Gyula látta el. Klaszikus fonomsága mesteri teknikával egyesülve tapsra ragadta a közönséget már az »A« dur mazurkájánál is, majd fokozódott ez a magyar érzéssel eljátszott Hejre Kati (Hubay: Csárdajelenet) után. Sikerült volt a Fabriczy Lenke szavalata. Tiszta orgánuma, hangterjedelme, az indulatok tobzódását könnyen érvényre juttatni tudó előadása alkalmassá teszik őt a drámai, balladaszerü költemények tolmácsolására. Hercsuth Gézáné operette dalokat énekelt Casanovából és Teodorból. Azután kellett jönni a táncnak. S ilyenkor a közönség rendszerint már oly türelmetlen, hogy alig lesi a végét. Ám most? Még a legszenvedélyesebb táncosok is türtőztették magukat. S olyan szerető ünneplésben részesítették Hercsuth Gézánét, hogy vége ide, vége oda, bizony meg kellett a műsort toldani. S nem is csak eggyel. Először a Feminista induló jött (ad: szavazati jogot a nőknek!) S azután magyar nóták. S mindez — épp úgy, mint a hegedüszám — Izák János hozzáértő, disckret kísérete mellett. A hangverseny után táncra kerekedtek s bár savanyuviz s limonádé mellett, de olyan jó kedvvel, hogy még a közeli tűz sem tudta megzavarni táncukat. — Ä »Független (centrális) Good-Templár-rend magyarországi 1. számú kerületi páholya április hó 18-án a losonci városháza dísztermében tartotta rendes negyedévi gyűlését, melyen a propaganda eddigi eredményéről és az ezután követendő irányelvekről tárgyaltak. Ezt megelőzőleg dr. Madzsar József »Társadalmi betegségek« cimen nyilvános előadást tartott nagyszámú hallgatóság előtt, melyet osztatlan figyelemmel hallgattak végig. Előadásában főleg a három legelterjedtebb társadalmi betegségre: a tubercolozisra, a nemi betegségekre és az alkoholizmusra mutatott rá, kimutatta a két előbbinek az összefüggését az utóbbival statisztikai adatok alapján. Statisztikai adatokkal bizonyította a tuberkulózis és tüdővész elterjedtségét az egyes néprétegek és foglalkozási ágak szerint, melyekből kitűnt, hogy a szegénység, megerőltető testi munka és az alkohol élvezet játszák annak terjedésében a legfőbb szerepet. így kiderül a statisztikai adatok alapján, hogy a szénégetők között is, bár azok állandóan jó levegőben tartózkodnak, nagyobb a tuberkulózisban elhaltak arány száma, mint a jól szituáltak között. Legnagyobb halálozási arányszám a pincérek és házalók között, hol nemcsak a megerőltető munka és a szegénység, hanem főleg az alkohollal való gyakori élés a legnagyobb oka. Érdekes, hogy a házalók csavargási ösztöne szüleik és elődeik alkoholizmusával szoros összefüggést mutat. A nemi betegségek elterjedése a megélhetési és család alapítási viszonyok nehézségében leli magyarázatát. Itt is megállapítható az összefüggés a nemi betegségek és az alkohol élvezet között, amennyiben kimutathatólag az utóbbi az, amely a nemi életben is excessusokra ingerel és csábit. Valamennyi társadalmi betegség között a legelterjedtebb és a legvészesebb befolyást gyakorol az alkohol élvezet. Társadalmi betegség, melyet társadalmi és törvényhozási utón kell megszüntetni nemcsak azért, mert áldozatai a társadalomra óriási terheket rónak (kórházak, börtönök és elmegyógyintézetek) hanem már kismértékben élvezve is az utódok szellemi és testi quaiitásának rosszabbodását okozza és ezeknek ménkaértékét és a társadalomra való használhatóságát csökkenti. Végül rámutat a Good-Templár-rendre, mely az emberiség szebb jövőjét van hivatva megteremteni. A rendkívül érdekes előadás megérdemelte volna, hogy sokkal többen hallgassák meg. Felülfizettek az estélyen: Török Zoltán 10 korona, Prónay Mihály 5., Wagner Sándor 5., Losonci gőzmalom 10., dr. Oppenheimer Ferenc 2., dr. Gyurkovics Mihály 2., özv. Madách Aladdiné., özv. Mokry Lajosné 1., Lengyel Gyula 2., Baskay Ferenc 3., dr., Gärtner Henrik 2., Kovács Ferencné 3., Herczog és Kohn cég 5., Hercz Manó 3., Szakai! István 20., Kujnis Gyula 2., Wagner Emil alezredes 2., Braun Rudolf ezredes 5., Baldazary N. őrnagy 4., Sacher Gyula 4., Sternlicht Lipót 4., Rusznák Jakab 2., Grün Sándor 1 korona, Gálát Béla 60 fillér, Sörös Béla 2 K, Löwy Adolf cég 2 K, N. N. 2 korona. A balassagyarmati ügyvédi kamara f. hó 25-én tartja közgyűlését, amely alkalommal a titkári állás fog betöltés alá kerülni. A titkári állásra két ügyvéd fog úgyszólván egyenlő sánszszal jelöltetni. Dr. Koltay Ernő és dr. Kallós János balassagyarmati ügyvédek, akiknek megválasztása körül erős harc folyik az ügyvédek között. Államsegély. A helybeli lóm. kath. elemi iskola negyedik nőtanitója fizetése kiegészítéseként évi 1020 K államsegélyt nyervén, ennek alapján Huber Olga nőtanitó f. hó 13-án Balassagyarmaton a kir. tanfelügyelő kezébe letette a törvényes esküt. A tisztviselő telep létesítésére alakult előkészítő bizottság e hó 14-én a városháza tanácstermében ülést tartott. Itt mindenekelőtt is megállapittatott, hogy állami, városi, vasúti s magánhivatalnokok közül 93-an jelentkeztek, kik a telep létesítésében részt venni óhajtanak. A kérdés legnehezebb megoldandó része a financiális rész. Természetesen ez nem vonatkozik azokra, kik a szükséges tőkékkel rendelkeznek, hanem azokra, kik csak a lakbérüket köthetik
