Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-15 / 15. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. április 15. Ipoiypásztó lepte meg a világot egy nem min­dennapi eszme megvalósításával: ötven tagból álló dalárdájukat ugyanis lovasitották. így tehát a derék ipolypásztói dalfiak lóhátról, szabad ég alatt zengik dalaikat. Ez az’tán már valami. F. E. M. K. E. kávéház. Szüsz Miksa, a Berger-féle kávéház uj tulajdonosa, jó magyar érzéséről tesz tanúságot, hogy kávéházának idegenhangzásu nevét a magyarosabb F. E. M. K. E. newel látta el. Ezentúl tehát nem azt mondjuk, hogy »menjünk a Bergerbe«, hanem »jerünk a Femkébe«. Felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét a miskolci Szilágyi és Diskant cég mai számunk­ban közölt hirdetésére. Diana sósborszesz mint háziszer kap­ható az egész országban. Köztudomású, hogy bedörzsölésekre a legalkalmasabb. Nagyon kelle­mes hűsítő. Az összes fodrászüzletekben fejbedör­­zsölésekre és borotválkozás után arcfecskendezésre az urak használják. A fájdalmakat azonnal csilla­pítja. Masszírozásra általánosan minden házban csakis Diana sósborszeszt használnak. Egy üveg 44 fillér. Omge és Omke. — A jövő drámáiból. — I. Az ifjú: Oh Leonóra, minő buta kompliká­ció ! Anyagi viszonyaink rendezettek és szivvi­­szonyaink ziláltak. A leány: Kellemetlen ügy. Az ifjú: Szeretjük egymást és szerelmünk­nek kedvez a kor, a vágy, a vér. Fiatalok vagyunk és okosak, elménk pallérozott, Ízlésünk tisztult, némi túlzással mintalények vagyunk és mégsem lehetünk egymásé. A leány: Bosszantó: Az ifjú: Pardon, jóval több : vérlázitó. És ha meggondolom, milyen kicsinyes, hitvány ok képezi az akadályt. Egy szó, azaz nem: csupán egy betű. Az ön papája az Omge dísze, az enyém az Omke oszlopa. Az egész differencia a g és k között ingadozik. A leány: Hja, barátom, a betű öl. Az ifjú: Az ön papája ellenzésében a feu­dális gőg lüktet. Hiába csináltunk forradalmakat. A leány: Ön csinált forradalmat? Az ifjú: Csak in effigie. A leány: Az mindenesetre kényelmesebb. Folytassa. Az ifjú: Hiába vívtunk szabagságharcot, ott állunk ahol a mádi Romeo és Julia. A leány: (elmélázva) Julia . . .erkélyjelenet, isteni csapongása a lobogó szerelemnek. (Bizal­mas mosollyal.) Lássa barátom, Julia sorsa érde­kel, de nem vonz. Megvallom, én nem tudnék mérget venni. Borzadok, ha antipirint kell szed­nem. Az ifjú-, (csüggedten). Fájdalom, belőlem is hiányzik az a római hősiesség, mely kritikus al­kalmakkor kardjába dől. Én élni akarok, élni és élvezni az életet szerelemmel, komforttal és a kultúra összes gyönyöreivel. A leány: (ábrándosán). Szép programúi, valóban szép. Az ifjú-, (szórakozottan). Igen, minden pro­­gamm szép, de mikor arra kerül, hogy realizál­­tassék . . . (Halántékát szorongatva). És minden azért, mert az ön apja nagybirtokos, az enyém gyártulajdonos . . . A rut viaskodás Omge és Omke között. A leány: De hát miért viaskodnak? Az ifjú: (meggyőződéssel.) Erre csak nega­tive tudok válaszolni: semmiesetre sem mennyei javakért. II. (Félév után.) A leány. Diadal, barátom, vagy legalább is biztató kilátás. Az ifjú: Hogy érti ezt! A leány: Apám eladta a birtokát. Minden pénzét nagy iparvállalatba fektette. Úgy seftel, mint egy lókupec, olyan liberális, mint egy párvenü. Az ifjú: (ajkát harapja.) Nohát ez a legbu­tább szatíra! Tudja mi történt? Apám eladta a gyárat és nagy uradalmat vásárolt. Beiratkozott az Omgéba. De ez semmi! Mióta bérese van, olyan gőgös, mint egy hűbéres. Apai átokkal s mi annál is súlyosabb, kitagadással fenyeget, ha nem telivér, agrár, junker leányt veszek fele­ségül. A leány: De hát mi ez! Az ifjú: Ez, édesem, ez a mai idők nor­mális tébolya. Az a bizonyos programm-téboly, mely körutazási jeggyel utazik . . . Apropó, kör­utazási jegy ! Leonóra! Nincs más hátra, mint megszökni. A leány: Együtt? Az ifju\ Természetesen. A leány. Erről lehet csevegni. (Megszöknek.) III. (Hat hét múlva.) (Esküvő. Az ifjú elkönyveli a leányt az anyakönyvvezetőnél. A két örömapa, az újdonsült agrár és az újdonsült merkántil fagyosan moso­lyognak. Őszintén megvetik egymást. Megjegy­zem. joggal ... A föld zavartalanul tovább fo­rog, mintha észre se venné, mennyi gőg és mennyi jelzálogteher van rajta.) Lucián. IRODALOM. Ifjúsági Lapok. A magyar tanuló ifjúság­nak ezen egyedüli, irodalmi színvonalon álló lapja ezúttal is rendkívül érdekes, bő tartalom­mal jelent meg. Bállá Miklós, a Petőfi társaság tagja, gyönyörű verset irt Kossuthról. Koszto­lányi Dezső, az ismert iró és költő ragyogó fan­táziával megirt nnvellája az ifjú lelkeket magával ragadja. Szádeczky Lajos, Nagynevű történetírónk nyomán közli a mádéfalvi veszedelem hiteles történetét. Igen tanulságos Sven Hédin tibeti utazásának ismertetése. A sakkrovatot a magyar sakk atyamestere. Maróczy Géza vezeti; a sport­rovatot kiváló sportemberünk, Vámos Soma szer­keszti. Állandó rovatai mind az ifjúság lelki vi­lágának megfelelő, érdekes és tanulságos tartal­múak ; ilyenek a Bélyeggyűjtő, Az iskola világá­ból, Irodalom, művészet, Fejtörő, Leveslesláda (szerkesztői üzenetek). Irodalom és kézügyességi pályázata munkára, nemes versenyre ösztönzi tanuló ifjúságunkat. A szerkesztőség valóban kultirális célokat szolgál, amidőn fáradságot és költséget nem kiméivé, ifjúságunknak ízlését ne­mesíti s a káros ponyvairodalmi művek helyett szellemi képességüknek megfelelő lapot ad diák­jaink kezébe. A havonként háromszor megje­­lená Ifjúsági Lapok előfizetési ára csodálato­san csekély (negyedévre 1 K 20 fillér, fél évre 2 K 40 fillér, egész évre 4 K 80 fillér). Égyes szám ára 12 fillér. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, V., Nádor-utca 16. sz. Támogassuk a Kossuth-Muzeumot. 1848-ra örökké visszaemlékezik a magyar. Nagy idők voltak azok és nagy emberek a megteremtői. Áhítattal, kegyetettel kell tekintenünk mindenre, ami arra az időre emlékeztét. Meg kell becsülnünk a nemzeti küzdelmünkből reánk maradt emléktár­gyakat, melyek egy szebb jövő kivivására serken­tenek bennünket. És mi mégsem adjuk meg ezen szent emléktárgyak leggazdagabb tárházának ; a Kossuth-Muzeumnak azt, ami magasztos hivatá­sánál fogva megilletné. Hivatalos közeink sem teszik meg kötelességüket. A múltban a Bánffy, Széli, Tisza, sőt a Fehérváry kormány is támogatta a Kossuth-Muzeumot, csak a mai nemzeti kormány nem tesz érdekében semmit. Ezért fordulunk a hazafias, magyar társadalomhoz, — amelybe egye­düli reményünket helyezzük :— hogy a Muzeum kiadványainak vásárlásávál mentse meg a Kossuth- Muzeumot. 10 korona ellenében megküldjük Hock János : „Rákócziné“ című diszművét, melyből 20 koronás szalon-kiadás is van. 100—150 koronáért megkülejük a „Kossuth Lajos azt üzente“ című hatalmas képet, mely 170 cm. szélességével és 130 cm. magasságával a legnagyobb szines olaj­nyomat a kontinensen. A 100 koronás kép egyszerű keretű, a 150 koronás, arasztnyi széles diszes aranykeretben van. Tárgya fenséges, kivitele ehhez méltó. Ezeket a kiadványokat rendeljék meg és a Kossuth-Muzeum, e legértékesebb nemzeti gyűjte­ményünk meg lesz mentve, mely Budapesten, Vili. kerület, Népszinház-utca 23. szám alatt van. A „Nyugat“-nak Ignotus, Fenyő Miksa és Osváth Ernő kitűnő folyóiratának most jelent meg 7-ik száma a következő gazdag tartalommal : Ignotus: Változatok szemjátékra. (Vers.) Lengyel Géza: A muzeum. Tóth Wanda: Az ötvenéves ember. (Elbeszélés.) Kunz Aladár: Az utolsó magyar. Ady Endre: Anitta a jósnő.., Szilassy Vilmos : Péterfy Jenőről. Turcsányi Elek . Halott Valdemár lelke. (Novella.) Ady Endre, Lesznay Anna, Kemény Simon, Tóth Árpád: versek. A Figyelő kritikai rovattartalma: A pesti dal (Csáth Géza), Shaw Bernát Caesarja, (Karinthy Frigyes.) A „divat“ (Téglás Béla, Fenyő Miksa.) A magyar nők karegyesülete (Jász Dezső.) Kuthy Sándor. „A fehér hegedű“ (Tóth Árpád). A „Nyu­gat“ előfizetési ára egy évre 20 korona, egyes szám 1 korona. A kiadóhivatal cime: Budapest, VII. Akácfa-utca 5. KÖZGAZDASÁG. Losonci gyárosok sikere. Az Első Lo­sonci Mezőgazdasági Gépgyár egy uj találmá­­nyu vetőgépét mutatta be nagyszámú intelligens gazdaközönség jelenlétében e hó 2-án a vilkei bérgazdaságban, e hó 6-án pedig Szécsényben az Emődi testvérek béruradalmában. A bemutatott vetőgép eddig egyedül áll a maga nemében, amennyiben műtrágyázóval ak­ként van kombinálva, hogy a vetőtölcséren át szabályozható mennyiségű műtrágyát ad fejtrá­gyázás alakjában az elvetendő maghoz, miáltal nemcsak 50 százalék műtrágya takarittatik meg, hanem amellett, hogy nagymérvű munka megta­karítást érhet el a gazda, a műtrágyát a vetőmag­gal egyidejűleg betakarva ezen leleményes szer­kezetű gép, éppen azon helyre teszi, ahol azt a kis csírázó növény azonnal felhasználhatja a sa­ját növekedésére és táplálkozására. Szakértők egybehangzó véleménye szerint ezen szenzáció számba menő vetőgépnek a mezőgazdasági életben igen nagy jelentősége lesz. Á gépbemutatásoknál jelenvolt gazdák a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a kombinált vetőgép nagyszerségéről s meleg ovációkban részesítették a losonci gazdasági gépgyár derék tulajdonosat, Basch és Tarján mérnököket. A Triesti Általános Biztositó Társulat. (Assicurazioni Generali) f. évi március hó 18-án tartott 77-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1908. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből lát­juk, hogy az 1908. december 31 én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 972.108,481 K és 17 f-t tettek ki, és az év folyamán bevett dijak 42.331,825 K és 78 f-re rúgtak. Az élet­biztosítási osztály dijtartaléka 19.086,145 K 05 f­­rel 283.242,702 K 29 f-re emelkedett. A tüz­­biztositási ágban beleértve a betöréses- és tükör­üveg biztosítást a díjbevétel 17.570.409,609 K biztosítási összeg után 28.866,290 K 38 f volt, miből 10.652,942 K 55 f viszontbiztosításra for­­dittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 18.213,347 K 83 f-re rúgott és ez összegből 13.079,112 K 08 f mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 122.098.054 K 94 f. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel ki­tett 3.577.201 K 84 ft, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.655,086 K 52 f-re rúgott.. Károk­ért a társaság 1908-ban 39.751,656 K 71 f-t és alapítása óta 938.794,591 K és 91 f-ért fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra 184.687,233 K 43 f esik. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 20.890.707 K 37 f-re rúgnak, különösen kiemelendők: az alapszabály szerinti nyereség­tartalék, mely 6.300,000 K-át tesz ki, az érték­papírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az idei átutalással együtt 13.017.104 K 53 f-re rúg, továbbá felemlítendő a 160,000 K rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tarta­lék, mely az idei átutalással T413,602 K 84 f-t tesz ki. Részvényenként 600 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak el­helyezve, az idei átutalások folytán 323.629,347 K 57 f-ről 346.151,371 K 42 f-re emelkedtek, melyek következőkép vannak elhelyezve: 1. In­gatlanok és jelzálog követelések 68.422,455 K 68 f. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsö­nök 29.099,869 K 33 f. 3. Lététéinényezett érték­papírokra adott kölcsönök 3.124.531 K 51 f. 4 Értékpapírok 219.102,505 K 80 f. 5. Követelések államoknál és tartományoknál 5.613.4 1 K 24 f. 6. Tárca váltók 786,489 K 29 f. 7. A részvénye­sek biztosított adóslevelei 8.820.000 K. 8. Kész­pénz és az intézet követelései, a hitelezők köve­teléseinek levonásával 11.182,099 K 57 f. Össze­sen 346.151,371 K 42 f. Ezen értékekből 688 millió K magyar értékekre esik. Szerkesztői üzenetek. Margareiha. Besoroztuk tudósitóink gárdájába s várjuk a szellemes csevegéseket. S. Ö. Berlin. A beküldött dolgokat megkaptuk, Egy-kettő simításra szóiul. Tessék nagyobb tárgyilagosság­gal írni Szives üdvözlet. R J. Starján. Szíveskedjék alkalmilag személyesen elfáradni szerkesztőségünkbe. Mindenféle hazafias ügyben rendelkezésére állunk. A losonci választókerület függetlenségi és 48-as párt, mint laptulajdonos, képviselője: KUJNIS GYULA ügyv. elnök. Felelős szerkesztő: GELLÉN ENDRE. Szerkesztő: KRISTÓFF SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents