Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-08 / 14. szám
1909. április 8.___________________________________LOSONCI ÚJSÁG 5. oldal. IRODALOM. Társadalom.“ Elmélkedés egy uj könyvről. Irta: Gaál Mózes. A könyv jóságát az dönti el, hogy ébreszt-e bennünk gondolatot, vagy csak ideig-óráig elszórakoztat, azután elmosódik, feledésbe megy. A mesterségesen szított dicséretek olyanok, mint a tiszavirágok; mindennekfelett gyanúsak, s az őszinteségnek híján maradandóbb nyomuk nincsen. íme, elolvastam egy uj könyvet, melynek a cime »Társadalom«, s ez a könyv bennem egész rakás gondolatot ébresztett fel, meggyőződésemben bölcsen és okosan megerősített, s mert tudom, hogy sokan vannak, akiknek ezekre a gondolatokra, s bizonyos meggyőződéseik megerősítésére szükségük van ; nemcsak becsesnek, hanem föltétlenül szükségesnek is tartom ennek a könyvnek a megjelenését. S éppen azért nem azt mondom e könyvről, hogy minden müveit magyar család asztalára való, hanem azt, hogy minden művelődésre vágyakozónak a kezébe való. Rendszerbe foglalva, világos és mindenekfelett egyszerű nyelven tárgyalja a szociológiát, ezt a legújabb, némelyek által lekicsinyelt, mások által túlságosan fölbecsült tudományt, melynél ma sem szükségesebb, sem érdekesebb nincsen. A tömérdek jelszó, nagyhangú Ítélkezés, éretlen frázis-zagyvalék e korában szükségünk van arra, hogy tisztán lássunk, megértsük a szociális mozgalmak indító okát, célját, fölismerjük a tömegcselekvések szükségszerű törvényeit, közelebbi viszonyba hozzuk az embert az emberhez, tápláljuk az együvétartozás érzését, kiváltsunk önmagunkból és embertársainkból nemesebb, önzetlen érzéseket, figyelmünket a jelenre, s az ebből lassankint kialakuló jövő felé irányítsuk. Nem elégedhetünk meg a fölszínes pillantással, mert a bennünk ébredő gondolatok elmélyedésre késztetnek, s éppen azért, mert a társadalomnak, melyről ebben az uj könyvben hü és részeire boncolt képet festenek a szerzők, mi is alkotó részei vagyunk : kétszeresen érdekelhet minket. Az újaknak tetsző igazságok, melyek ebben a könyvben kifejezésére jutnak, megvilágosodnak bennünk, miként ha régi ismerőseink volnának; a tömegmozgalmak, melyek ma óriási arányaikkal első pillanatra megdöbbentenek, természeteseknek tűnnek fel, s az emberi közös érzések kényszerítenek arra, hogy a társadalom belső, bonyolult életének minden jelentős megnyilatkozásánál az okokat és a célokat keressük. Bizony mondom én, ez a könyv minden olvasóját gondolkozóba ejti. Aki gondolkozik, az fogékony az igazságmegértésére. Olvasván a »Társadalom« című könyvet, megelevenedik előtte az emberiségnek a fejlődése, nem úgy, mint a nagyszabású eseményekkel dolgozó történelem olvasásakor, hanem olyanképpen, mintha egy hangyaboly előtt állana órák hosszáig s nézné ezeket az apró társas lényeket a létért való erős és szívós küzdelmükben, s eszébe jutna az, hogy tulajdonképen minden hangya egy-egy ember, egy-egy népfaj; az ember szükségét érezi, hogy el ne pusztuljon: családot alapit, s ebből a családból lesz törzs, nemzetség, nemzet, az elkülönülés megteremti a különféle helyen megtelepülő, de nyelvileg egymáshoz tartozó népfajokat, a civilizáció ezerszeresen felfokozza és sokfélévé teszi a szükségleteket, s hogy ezeknek meg legyen a kielégítése, bámulatos mértékben fejlődik az ipar, a kereskedelem behálózza az egész világot, e technika meggyorsítja és megkönnyíti a közlekedést, a béke megsokszorozza a lakosok számát, a gazdasági viszonyok mindenütt nagy átalakuláson mennek keresztül, a múltban gyökerező eszmékhez a megváltozott viszonyokhoz mérten uj eszmék csatlakoznak, amelyekről mindenkinek, akár tetszik neki, akár nem : tudomást kell vennie. Az évezredes fejlődés az egész vonalon végig húzódott, szálai összeszövődtek, újabb gyökerek támadtak, s mindaddig, a mig ezek a gyökerek és szálak a természetes fejlődés törvénye szerint meg nem erősödtek, nem igen vettünk róla tudomást, erősebb volt a hagyomány, melyet örököltünk, mint a tények igazsága, mely reánk szól, s előle kitérni, lételüket egyszerűen tagadni nem lehet. A létért való küzdelemnek nyomását millió meg millió ember érzi, a küzdelemben részes emberek között a kiáltó ellentétek vagy épenséggel nem, vagy csak elenyésző csekély részben közelednek a kiegyenlítés felé, s az embermilliók életének ez a hullámverése, az ellentétes érdekeknek ez az élet-halálharca métló tárgya lehet az emberi gondolkozásnak. Comte Ágost francia tudós téritette a múlt Ji században először erre a tárgyra az emberi gondolkodást, s amit azóta a gondolkozók ez uj tudományszakban, a társadalomtudományban, mint törvényszerűséget megállapítottak, annak az eredményét foglalták össze a Társadalom című nagy munkának szerzői. íme, hitvallásuk a következő: »Midőn e műben a jövő fejlődésének vázolását is feladatunkká tettük, nem helyezkedtünk a rideg, szenvtelen tudós álláspontjára, nem törekedtünk gőgös lenézéssel az emberiség iránti nézetünket megtagadni, hanem igyekeztünk a vizsgálódások befejezéséhöz eljutva, kifejezést adni azon ethikai hitvallásnak, melyet magunkénak tekintünk. E hitvallás a társadalmi optimizmusban nyer kifejezést, azon meggyőződésemben, hogy az emberiség haladása mind boldogabb és boldogabb állapothoz vezet, nem ugyan megszakítások és visszatérések nélkül, de lassan előrehaladva folytonosan. E remény megvalósulása azonban egy feltétel bekövetkezésétől függ. A társadalom folytonos haladása az egyén teljes különzéküléséhez, egyéniségének mind egyoldalubb kifejlődéséhez vezet. Az egyéni önzés, a kíméletlen érvényesülés a társadalom fejlődésével mind hatalmasabb és erősebb lesz. E természetes fejlődés azonban, ha nem talál korlátokra, a kizsákmányoláshoz, a könyörtelen elnyomáshoz visz. Ez ellen kell az összeségnek küzdeni : gátat vetni az egyéni érvényesülés korlátlanságnak. A régi mérséklő hatalmak összeomlottak : uj elveknek, uj tekintélyeknek kell tehát felépülniük, amelyek azonban más alapokon fognak nyugodni mint aminőkre a régieket alapították. Eddigelé az érzelmek, a hajlamok vezettek, most az értelemnek kell az irányitó szerepet kezébe ragadnia. Uj eszméknek kell támadni, amelyek éppen úgy meg fogják hódítani az emberiséget, mint megnyerték azt maguknak a régiek. A keletkező uj tekintélyek útját előkészíteni s a társadalmi élet törvényszerűségének felfedése, azok leírása és ismertetése által azok segítségére sietne: ezt tartjuk e mű feladatának is. A jövő, melyre kilátásaink vannak, szebb lesz mint a múlt. Még ha a technika haladása oly mértékben, mint az a közmultban történt, nem segítené is elő haladásunkat, az emberiesség, a méltányosság, az igazságosság eszméinek teljesebb megvalósítása által boldogabb idők következnek.« Vajha mindazok, akik a nagy művet elmélyedve és gondolkozva olvassák, ugyanezt a hitet mentenék belőle, s a szebb jövő előkészítésének közös, nagy munkájára vállalkoznának, mert emberiesség, méltányosság és igazságosság lehetnek csupán erős fundamentumai a szebb jövőnek. Hirdetések. 480/1909. vht. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a losonci kir. járásbíróság 1908. évi Sp. I. 838/4 számú végzése következtében dr. Honti Rezső ügyvéd által képviselt Frenker Alajos javára 50 K s jár. erejéig 1909. évi febr. 22-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 960 koronára becsült következő ingóságok u. m. : bútorok, stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a losonci kir. járásbíróság 1908. évi Sp. I. 838/6 szánni végzése folytán 50 K tőkekövetelés, ennek 1908. évi november hó 16-ik napjától járó 5°/0 kamatai, 1/3°/0 váltódij és eddig összesen 43 K 95 fillérben biróilag már megállapított, valamint a még felmerülendő költségek erejéig Losoncon Zólyomi ut 4 sz. a. leendő eszközlésére 1909. évi április hó 15-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik es ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbetigérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogott nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. n1 és meghízható míin Kelt Losonc, 1909. március 26-ik napján. Willner, kir. bir. végrehajtó. Eladó ház Losoncon, Tugári-tér 7. szám alatt lévő ház szabadkézből eladó. Értekezni lehet ugyanott Holeycha Gézánál. 10-3 síimen uásáro! a gazda, mert azzal időt és pénzt takarít meg. ___ Teljesen megblzhaló, kiváló szerkezetű Is nagy Hikakipességii gépek: „Jttilwaukee“ kévekötő aratógép, „jtiflwaukee“ marokrakó aratógép, „jVHIwaukee“ fűkaszáló gép, fjttilwaukee“ aczétgereblye, önműködő kiürítéssel, „JVtilwaukee*‘ köszörülőgép, uelyek M egész világon és újabban a magyar gazdaságokban is mint a legjobbal. vannak elismerve. Ürjegyzék kívánatra ingyen és bérment\ir M .vlegbizható Ügynökök és képviseíök az ország minden részébe kerestetnek. Megkeresések Budapest, Fűposta, poeMűk 121. sz. in Hi. *iSí
