Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-02 / 14. szám

Melléklet a Losonczi Újság 14. számához (1908.)

Sőt, amikor egyes elemek látván a nemzetiségi dörgölőzés szégyenletes voltát, visszautasították a velük való közösség vádját — ők az izgató urak kidobatván igy az ajtón — az ablakon másztak be újból, hogy erőszakkal elkölcsönözzenek abból az éléstárból valamit, melyből a kóstoló már előzőleg bevált.

Ennek megfelelően, különböző csemegéik vannak. Ahol a róm. kath. nép erősen vallásos, ott klerikárilis, a protestánsoknak autonom izü csemegéket kínálnak es igy tovább, a különböző szempontok szerint, különböző beosztással. Ezeket az ellentéteket egyszerre és egymás mellett elképzelni is alig lehet, szoros kapcsolatot keresni pedig képtelenség. Mert, hogy csak egyet említsünk, Bokányi és Hlinka ölelkezni soha sem fognak.

Restauráció.

Előző számunkban hosszasabban mutattunk rá arra a visszás körülményre, hogy városunkban az egyes, úgynevezett nobile officiumot képező állások a választó polgárok által nem helyesen töltetnek be. Elegendő a választók előtt az, hogy a megválasztandó rendes polgári keresettel bir, a társadalomban szorgalma, tisztessége és simulékonysága által polgártársai szeretetét kiérdemelte légyen s már eme tisztán magánjellegű tulajdonságok által képesítve látják azt a közügyekben való részvételre s azok ellátására is. Sőt ha az illető jól-rosszul egyes részletkérdésről véleményt mond, mindjárt kész a »közvélemény <-, mely parancsolóan irja elő egyes köröknek, hogy ezt vagy amazt városi képviselőnek, tanácsosnak, vagy tudj’Isten milyen más funkcionáriusnak »keil« megválasztani, mert hiszen a közügyek iránti önzetlen érdeklődésének tanujelét adta.

Pedig nézetünk szerint ez még nem elegendő a »nobile officium« betöltésére. Szükséges mindezen, kétségtelenül dicséretes tulajdonságokhoz az is, hogy a megválasztandóban ne csak az akarat, de a képésség is meg legyen, mely azután képesíti őt arra, hogy a közügyekhez alapossággal és tudással hozzájáruljon. Ehhez pedig vagy a foglalkozással járó szakképzettség szükségeltetik, vagy pedig erős akarattal keresztül vitt szorgalom és törekvés, mely azután az utóbbiakat a törvények és rendeletek útvesztőiben való helyes eligazodáshoz s azok valódi értelmének felismeréséhez segíti.

Ez legyen tehát az egyik szempont, mely a polgárokat a szavazatok leadásával vezérli.

Újólag megemlítjük a másik szempontot is, mely abból áll, hogy a választásnál a pártbeli követelményeknek is tegyünk eleget. Ha elfogadjuk is azt a tételt, hogy a városháza tanácskozó termébe ne vigyük be az országos politikai kérdéseket s ha ezen felfogáshoz alkalmazkodni akarunk is, mégis nincs kizárva, hogy Losoncz városának politikai kérdésben is állást kell a jövőben foglalnia. A törvény biztosítja az önkormányzati testületek ama jogát, melyet a közjog kérvényezési jog névvel jelöl meg s ha a múltban nem is élt Losoncz városa eme jogával, nincs kizárva, hogy a jövőben nem-e leszen arra szükség. S ezen bekövetkezendő eshetőségekre számítva kétségtelen, hogy a függetlenségi és 48-as párt híveinek nagy megnyugvást fog nyújtani az a tudat, hogy a városi képviselőtestület többsége a függetlenségi és 48-as zászló táborában van.

Mindezeknek előre bocsájtása után adjuk hírül, hogy vármegyénk alispánjának múlt hó

28-iki kelettel ellátott távirati intézkedése folytán a képviselőtestületi választás f. hó április 6-án fog megtörténni. Ezt követi f. hó 8-án a képviselőtestület megalakulása és f. hó 11-én a tisztujitás megejtése. Egyben polgármesterünk az előkészítő teendők megejtésével megbizatott.

Értesülésünk szerint f. hó 4-ére a városháza tanácstermében polgármesterünk értekezletet fog összehívni, melynek célja leend a megválasztandó képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállítása. Erre az értekezletre nyomatékosan felhívjuk párthiveink figyelmét s igen kívánatosnak tartjuk, hogy ott álláspontunknak mind a két irányban érvényt szerezzenek.

Itt adjuk végül a képviselőtestületből kilépők névsorát, kik, illetve kiknek helyébe újak lesznek beválasztandók.

I. kerület: Duhaj József, Grenerczy János» Deutsch Bertalan, Csecsetka Soma, Breznay József, Schneller Károly, Kimer József, dr. Vajda Béla és Kalina János,

II. kerület: Klamarik Danó, Bartolomeidesz Gyula, Domborovszky József, dr. Groszman Ákos, Basthy Béla, Ozsgyáni Sándor, Fischer József, Csonka Zsigmond, Halyák Lajos.

HÍREK.

Pálmay Ilka levele.

Szerkesztőnk levélileg azon kérelemmel kereste fel Pálmay Ilkát, hogy lapunkban „valamit“ írjon, — akár cikket, akár tárcát, — a rendezendő müvészestélyről. A kiváló művésznő e felkérésre a következő levélben válaszolt:

Igen tisztelt Szerkesztő ur!

Szives soraira sietek Önt értesíteni, hogy sem müvésztársaim, sem én, nem szövetkeztünk arra, hogy kabarettel járjuk be az országot! Oh nem!

E szó: „kabarét“, rövid idő különös fogalommá alakult, mely igen kevéssé különbözik az orfeumoktól, s melynek tartalma nemcsak művészi, hanem egyéb szempontokból is bizony nagyon alantjáró. Előadásunktól ilyes valamit senki se várjon. De azért — nem vagyok talán szerénytelen ? — biztosíthatok mindenkit, hölgyet és urat, öreget és fiatalt, hogy estélyünkről senki sem fog csalódottan távozni. Estélyünkön alkalmunk lesz megmutatni, hogy lehet igazi jókedvtől és humortól duzzadót nyújtani a közönségnek anélkül, hogy a jó ízlés határait át kellene lépni.

Igen szívesen teljesíteném tisztelt Szerkesztő ur abbeli kívánságát, hogy b. lapja számára cikket Írjak. De igaz sajnálatomra, igen sok ok miatt nem tehetem.

Csak azt említem meg a sok közül, hogy egy nagyobb tourné megkezdése előtt állok, s ez annyira elfoglal, hogy még gondolkozásra sem jut időm. Az Ön kedves olvasóinak pedig alapos megfontolás és gondolkodás nélkül dehogy is írok. Mindenesetre kérem, szíveskedjék átadni hódolatteljes és igaz tiszteletemet a művészet pártolásáról hires losonczi közönségnek.

Budapest, 1908. március 28.

A viszontlátásig üdvözli tisztelője

Gróf Kinszkyné Pálmay Ilka.

Uj egyetemi magántanár. Dr. Balás Károly volt balassagyarmati ügyvéd és vármegyei alügyészt, a kassai jugakadémia tanárát, a budapesti m. kir. tudomány-egyetemen magántanárrá képesítették.

Uj ügyvéd. Jakobovits József kir. Ítélőtáblái címmel és jelleggel felruházott törvényszéki biró nyugalomba vonulván, ügyvédi irodát nyitott Balassagyarmaton. Jakabovits József kiváló képzettségét, szorgalmát ismerve, a legnagyobb örömmel üdvözöljük őt uj pályáján, melyen — bizton állíthatjuk — ép úgy díszére fog válni az ügyvédi karnak, mint előbbi működése terén a bíróinak.

Jurista-estély. A losonczi jogászok f. hó 10-én a városi szálló összes termeiben jótékony célú mulatságot rendeznek, melynek tiszta jövedelme felerészben a polgári menház, felerészben pedig a Nógrádvármegyei rabsegélyző-egylet javára fog fordittatni. A mulatság iránt máris óriási az érdeklődés, s igy remélhető, hogy az említett humánus célokat szolgáló alapok ismét szép összeggel gyarapodni fognak. A rendező-bizottság nagy száma biztos zálogát képezi, hogy a táncra vágyó hölgyek igen szép emlékekkel fognak majd az estélyről távozni. A rendezőség a családapák és férjeknek bizonyára nagy örömére, igen kéri ezúton is, hogy a hölgyek minél egyszerűbb ruhában jelenjenek meg. A táncrendezőbizotiság a következőképpen alakult meg. Elnökök : Beniczky Kálmán, dr. Gergely Ödön, ürecsner Károly és dr. Sacher Aladár, penztarnok: dr. Schneller Ignác, ellenőr: dr. Kovács Géza, jegyzők: dr. Székács István, Draskóczy Zoltán és Kristóf Sándor.

A losonczi tornaegylet tornatermében az enyhére vált idő folytán élénk élet uralkodik. Az ügybuzgó tornatanár vezetése alatt már 40 főnél nagyobb csapat hódol a testet és lelket megedzo sportolásnak, melynek keretében a szabad gyakorlatok, szertornázás és vívás foglalnak

egyelőre helyet. Több tag kívánságára labdarugó csapat is alakul. Tervbe van véve a tennisz és az úszás kultiválása s mindmegannyi a sokoldalú Takács mester vezetése mellett. Akik az egyesület tagjaivá óhajtanak lenni, valamely egyesületi tag ajánlásával jelentkezzenek Draskóczy Zoltán titkárnál. A felvétel felett a választmány dönt, mely esetleges visszautasítását indokolni nem tartozik.

Tankerületünk igazgatói — mint már múlt számunkban jeleztük — múlt hó 23-án és

24- én Besztercebányán értekezletre gyűltek egybe, ahol igen fontos iskolai dolgokban: mint az írásbeli érettségi vizsgálatok felügyelete dolgában, internátusokról, rendkívüli tárgyakról, az előmenetelt előmozdító eszközökről, a szabadban tartandó órákról, osztályozásról beható megbeszélés után határozatot hoztak. Városunkból részt vett azon Beniczky Kálmán főgjmn. igazgató. A: rendkívüli tárgyakról Szmetka Ödön rozsnyói igazgató értekezett, kinek fejtegetéseit az értekezlet magáévá tette. A két napos értekezlet bevégzésekor Jurkovich Emil főigazgató-elnök köszönetét fejezte ki az igazgatói karnak a fáradságos munkáért. Viszont Beniczky Kálmán losonczi igazgató köszönetét mondott a főigazgatónak az értekezlet tapintatos vezetéséért és egyúttal figyelmébe ajánlott egy sajnálatos körülményt. Az igazgatók a tanári testületekben bizonyos elégedetlenséget, mozgolódást tapasztaltak, minek oka a fizetés dolgában való mellőztetésük a kormány részéről. Fölkérte tehát a főigazgatót, hogy a maga helyén irányítsa a figyelmet erre a körülményre, nehogy valami nagyobb kellemetlenség származzék belőle, olyan, minek az igazgatók sem tudják útját állani. Főigazgató ezt szives készséggel meg is Ígérte.

Katedrái tárgyilagosság. E címmel vezetőhelyen laptársunk a »L. és V.« cikket közöl, melyben Scherer Lajos főgimn. tanárt, a losonczi függetlenségi és 48-as párt jegyzőjét és lapunk munkatársát felekezeti türelmetlenséggel vádolja a zsidók ellenében. Lapunk szerkesztője ennek folytán kérdést intézett Scherer úrhoz, ki a leghatározottabban visszautasította e vádat s hogy vádlójának állításai igazolására alkalmát nyújtson, kijelentette, hogy a sajtópert haladéktalanul folyamatba fogja tenni. Egyben azt is tudomásunkra hozta, hogy a felettes hatóságánál megkérte önmaga ellen a fegyelmi eljárást. A dolgok ily állása folytán kérjük a közönséget, hogy Ítéletének megalkotását a folyamatba tett eljárások befejezéséig függessze fel.

A F. M. K. E. nógrádvármegyei választmánya f. hó 4-én Balassagyarmaton ülést tart, melyek tárgyai: 1. Elnöki jelentés! 2. Az 1907. évi számadás és a számadó pénztárnok felmentése! 3. Határozathozatal a választmány további működésének megszüntetése tárgyában. Az elnöki jelentésből kiemeljük a következőket. Tiz év előtt az egyesület vagyona 1393 kor. 82 f. volt, szemben a mostani 8937 kor. 02 f.-rel, ami tehát 7544 kor. 80 f. gyarapodást jelent. A múlt évben a máinapataki óvodában eszközölt 300 kor.-t kitevő javítási és átalakítási munkálatok, továbbá a magyar nyelvben előrehaladást tanúsító idegen nyelvű tanulóknak 64 kor. értékű könyvekkel való megjutalmazása képezték a kiadásokat. Miután az igazgató-választmány múlt hó

25- én tartott üléséből hozott határozat szerint ezen egyesület működésének beszüntetése hozatott javaslatba, költségvetési tervezet nem is terjesztetik a közgyűlés elé.

A Clára villamossági részvénytársaságnak annak idején oly feltétellel adta el a város az Erzsébet-utca, Zöldfa-utca és a felső patakpart által határolt telket, hogy azt öt év alatt köteles lesz beépíteni. Ezen határidő már 1906. év december 21-én lejárt s a Clára szerződésileg elvállalt kötelességének eleget mindez ideig nem tett. Ezen szerződésellenes viselkedés folytán a tanács megbízta polgármesterünket, hogy hívja fel a társulatot nyilatkozatra, mely szerint vagy fogjon hozzá kötelessége teljesítéséhez, záros határidő alatt, vagy pedig bocsássa vissza a telket a fizetett vételár aránylagos visszatérítése ellenében a városnak. Mi a békés megoldás érdekében a határídőszabást helyeseljük, de egyúttal felkérjük a vezetőséget, hogy a most szabott határidőt ne hosszabbítsa meg s annak be nem tartása esetén a törvényes lépéseket haladéktalanul tegye folyamatba Clára ellen.

A villamos vezeték falba illesztett vastartóinak nagy része használaton kivül helyeztetett, mivel a vezeték most már póznákon lett megerősítve. A falakból kimeredező ezen tartók a szépészeti követelményeknek egyáltalán meg nem felelvén a városi tanács kötelezte a társu-