Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1908-03-26 / 13. szám
Melléklet a Losonczi Újság 13. számához (1908.) évi XVIII. törvénycikk és az ennek nyomán készült 1886. évi XXII. törvénycikk 1. szakaszai, melyek a rendezett tanácsú városokat a községekkel egy kalap alá vették. Az erőteljes önkormányzat, céltudatos haladás és a kulturális fejlődés lépten-nyomon akadályokra bukkan, ha a város kis és nagy dolgai egyaránt a vármegye jóváhagyásától függnek. Bármilyen nagyra tartjuk is a vármegye érdemeit, melyeket a közigazgatásnak nemzeti szellemben való vezetése és irányítása körül szerzett (ebben és alkotmányvédelmi hivatásában minden lehetséges eszközzel erősíteni is kivániuk őket): a szervezetileg külön életet élő, külön célok s föladatok megvalósítására hivatott városok szerteágazó érdekeinek, kulturális, ipari és kereskedelmi törekvéseinek sikeres gondozását, a városok terjedelmes és komplikált vagyonkezelésének, magángazdasági tevékenységének stb. irányzását és ellenőrzését még sem várhatjuk a vármegyétől. De bármely alakban valósuljon meg a városoknak az állami támogatáshoz fűzött várakozása akár a fogyasztási adóbevételek egy részét engedi át az állam, akár pedig — a mi sokkal valószínűbb — a rendőrséget államosítja és veszi át saját költségére: a segítés semmiesetre sem lehet oly arányú, hogy azzal a városok pénzügyi boldogulása a jövőre biztosítva lenne. A magyar állam még sok évtized múlva sem lesz képes még csak megközelíteni is a nyugati nagy államok által a városoknak adott óriási hozzájárulásokat. A városoknak tehát a maguk erejéből kell elkövetniük mindent, hogy a lakosság adófizetési képességét és ezzel az adóalapot gyarapítsák: a mit iparvállalatok, gyárak alapítására nyújtott kedvezményekkel (községi adómentesség, vámdijmentességekj is elő lehet mozdítani. A törzsvagyon okszerű kezelése és kihasználása, takarékosság a kiadásokban, szigorú ellenőrzés, hogy minden ágazat becsületesen és kellő gondossággal kezeltessék: mind olyan tényezők, meiyekkel a pénzügyi helyzetet javítani lehet. HÍREK. Hangverseny a polgári leányiskolában. A helybeli polgári leányiskola kirándulási alapja javára rendezendő hangverseny műsorát már előző számunkban közöltük. Ezúttal a hangverseny lefolyásáról számolunk be. Folyó hó 21-én délután 4 és fél órára volt kitűzve a hangverseny kezdete, de már sokkal előbb zsúfolásig megtelt a polgári iskolai diszterem előkelő, nagyobbára hölgyközönséggel. Horváth Amália, a kedves, fáradhatatlan rendező, még ekkor sem volt képes jelt adni a hangverseny megkezdésére, mert az érdeklődők még pár perccel öt óra előtt is folyton érkeztek. Nem irigyeltük a közreműködőket! Tikkasztó volt a hőség. A költő és a hegedűs zordonan jártak-keltek a folyosón; egyik a hangját, a másik a húrját féltette a hőségtől. Öt óra lehetett, mikor Bogya Anna és Horváth Amália a »Bűvös vadász* nyitányát teljes sikerrel eljátszották zongorán, négy kézre. Utána Winkler Anna, polgári iskolai igazgatónő kötötte le teljesen a hallgatóság figyelmét Jókai »Kínai novellájának felolvasásával. Majd Bartos Gizella játszotta el zongorán Székelynek egyik legszebb ábrándját, befejezett technikára való előadással, finom kidolgozással. Baja Mihály saját két gyönyörű költeményét szavalta el; szívesen hallgattunk volna többet is, de fukarkodott a ráadással. Zadubán Gyula a felesége zongorakisérete mellett játszotta el hegedűn Bériot 2-ik »Ballett fantasie«-jét és Schubert egy »Romanze«-ját; a kifogástalan összjátékot elismerő tapsra 2 csinos magyar nóta volt a ráadás. Hermann Irma is magyar népdalokat énekel, kellemes, csengő hangon. Az általános tetszésnyilvánításra több ráadást kellett adnia. A hangversenyt Leichtner Rózsi és Horváth Amália zongora négykezese zárta be. A »Porticsi némá<-ból játszottak egy részletet, gondosan kidolgozott előadásban. Visszapillantva most Horváth Amália eddigi hangversenyeire, elmondhatjuk, hogy törekvései fényesen beváltak. Lassan-lassan azok is, akik ezen, a nagy nyilvánosság előtt talán nem eléggé hirdetett, úgyszólván intézeti hangversenyektől visszatartották magukat. Szívesen jönnek el és élvezettel hallgatják meg. Igazán dicséret illeti meg Horváth Amáliát s köszönetét érdemel mindazoktól, akiknek zenei élvezetet szerzett, de különösen a tulajdonképeni jótékony cél hathatós előmozdításáért. Értesülésünk szerint 120 koronára rúgott a jövedelem. Iskolalátogatás. Utólag értesülünk, hogy a helybeli leányiskolában f. hó 14-én délelőtt rendezett ünnepélyt Istvánffy Gyula, a breznóbányai polgári iskola igazgatója, mint miniszterileg kiküldött iskolalátogató is végighallgatta és ugyanekkor alapos vizsgálatot is tartott a polgári iskolában, melynek eredményeként úgy a tanügyi vezetés, mint a növendékek magatartása felett is teljes megelégedésének és elismerésének adott kifejezést. Pálmay-est. Jövő hó 7-én kiváló műélvezetben lesz részünk. Ekkor lép fel a városi szálló nagytermében megtartandó müvészestélyen gróf Kinskyné Pálmay Ilka, az ó- és újvilágban egyaránt nagyhírű diva. Műsor számait P. Henri, Szirmay Albert, Wm B. Gray, Strausz Oszkár, Donaldson és más kiváló zeneköltők szerzeményei fogják képezni. Az estélyen közre fog működni Zöldi Vilma, Zöldi Mártonnak, a kitűnő novellaírónak leánya, Tollagi Adolf, a Népszínház volt érdemes művésze és Fodor Bertalan zongoraművész. Az estély iránt igen élénk az érdeklődés s a jegyeket jórészt már előjegyezték lapunk kiadóhivatalában. Hazafias ünnepély. A losonczi kath. legényegylet f. hó 22-én, vasárnap ünnepelte meg az 1848-iki márciusi napok emlékét. Ez alkalommal Molnár Gyula főgimn. tanár mondott nagyon tanulságos ünnepi beszédet, az egyesület tagjai pedig alkalmi szavalatokat és ünnepi dalokat adtak elő. Eljegyzés. Dr. Oppenheimer Ferenc losonczi ügyvéd, társadalmunk egyik közkedvelt és agilis tagja f. hó 17-én Besztercebányán jegyet váltott Kohn Olga kisasszonnyal. A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara értesíti az érdekelt köröket arról, hogy minden hazai és külföldi vasúti vagy gőzhajózási vállalati díjszabási és dijszámitási ügyben a m. kir. kereskedelmi muzeum díjmentesen ád felvilágosítást a hozzáforduló feleknek, nevezetesen a tudakolt fuvardíjakat a rendelkezésre álló legolcsóbb útirányokon pontosan és megbízható alapon kiszámítja és a felekkel díjmentesen közli. Haziezredünk zenekara szombaton 1908. április hó 4-én hangversenyt rendez a Klamarikszálló nagytermében a karmesteri nyugdíjalap javára. A kiválóan változatos műsor számai közül fölemlítjük: a) Hunyady László. Nyitány Erkel F.-től. b) Első Symphonia I-ső része Beethoven L.-tól. C) Gyászinduló az „Istenek alkonya“ cimü zenedrámából, Wagner R.-től. d) Adagio és Finálé a „Hegedű hangversenyből“ Bruch M.-ról. é) Wagueriana Ábránd Wagner Richárd müveiből. Bővebbet a falragaszok. Biráink eskütétele. Ünnepnap számba ment március 19-ike a balassagyarmati kir. törvényszéknél. E napon jöttek össze az ujonan kinevezett törvényszéki bírák, járásbirák s kir. ügyészek, hogy a hivatalos esküt letegyék Dr. Kubinyi Lajos kir. törvényszéki elnök plenáris ülésben fogadta őket s vette ki tőlük az esküt. Losonczról Greiner Károly és Dianovszky Vilmos járásbirák jelentek meg, mig Baán Miklós járásbiró eskütétele f. hó 22-ére halasztódott nevezettnek betegsége miatt. A Magyar Asztaltársaság közgyűlése A Magyar Asztaltársaság múlt vasárnap tartotta 13 ik évi közgyűlését. A Társaság helybeli tagjai közül közel százan jelentek meg ez alkalomból az egyesület helyiségében. A közgyűlést a gyengélkedő elnök helyett Bogdány Ferenc alelnök nyitotta meg. Rövid visszatekintést vett az Asztaltársaság lefolyt évi működésére, az elért anyagi és erkölcsi sikerekre; üdvözli a megjelent tagokat s fölhívja a titkárt jelentésének megtételére. A titkár hosszú és kimeritő beszámolójában legelőbb is három kérdést vett föl. Mennyiben teljesité hivatását az Asztaltársaság a múltban, van-e hivatása ma is és számithat-e támogatásra a jövőben. E kérdésekre az Asztaltársaság múltjából, a magyarosítás s a jótékonyság terén elért sikerekből adja meg a választ. Fölemlíti, hogy a losonczi Kossuih-szobor eszméje a Társaság kebeléből pattant ki s az veté meg ennek alapját is 370 koronás adományával. Az évi jelentés során megemlékezik a múlt év folyamán lefolyt ünnepélyekről. Tudomására hozza, hogy a nyári mulatság 682 koronát eredményezett, melyből 34 szegénysorsu iskolás gyermek fölruházása vallott lehetővé és 80 korona az aggok és özvegyek segélyezésére. A pénztárvizsgá'ó bizottság jelentése szerint a múlt évi bevételek 1222 K 70 f.-t, a kiadások 1089 K 27 f.-t tettek ki A Társaság vagyona az év végén 528 K 32 f-re rugóit, meiy összegből 406 K 30 f. alapítványként gyümölcsözik. Nagyobb adományokat az év folyamán Sztavra Vinco és neje 100 K, Belágh Lajos 50 K, Kojnok András, Wohl Aladár dr., Háncsok Dezsőné 20—20 K és Klener Sámuel jutattak az Asztaltársaság céljaira. Bogdány F'erencné és Salamon K. Zoltán egy-egy leánygyermeket ruháztak ki. Végül felolvastatott a vallás- és közokt. miniszternek az Asztaltársaság elnökségéhez intézett, meleg elismerést és köszönetét nyilvánító leirata. Mely után Szkalos Kornél és Breuer Vilmos választmányi tagok szólaltak fel. — Bogdány Ferenc zárszavai után még rögtönzött gyűjtés rendeztetett a Kossuth-szobor javára, mely 30 kor.-t jövedelmezett. — A miniszter a Magyar Asztaltársasághoz. A vallás és közoktatásügyi miniszter a közeli papokban a következő leiratot juttatta Belágh Lajoshoz, a helybeli Magyar Asztaltársaság elnökéhez: Magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. 19362. sz. Tekintetes Belágh Lajos urnák, a losonczi „Magyar Asztaltársaság“ elnökének Losoncz. Nógrádvármegye kir. tanfelügyelőjének folyó évi február hó 7-én 405. sz. a. kelt jelentéséből örömmel értesültem, hogy a Tekintetességed elnöklete alatt levő Magyar Asztaltársaság az ottani áll. el. isk. szegénysorsu tanulóknak ruhával való ellátására 777 kor. 87 fillért adományozott. Nagy örömömre szolgál, midőn Tekintetességednek a népoktatás érdekében tanúsított ezen nagylelkű, hazafias áldozatkészségéért őszinte elismerésemet és köszönetetemet nyilvánítom. Budapest, 1908. március 5. A miniszter helyett: Tóth, államtitkár. — E leiratban is méltánylását látjuk azoknak az elismerést érdemlő érdemeknek, melyeket az Asztaltársaság a hazafiság ápolása és a jótékonyság gyakorlása által évek során át szerzett Az V-ik izr. hitközségkerület megalakulása. Nógrád, Hont és Barsvármegye izr. hitközségei f. hó 23-án gyűltek egybe Losonczon, hogy megalakítsák és szervezzék ezen kerületet. Az esemény elé országszerte nagy érdeklődéssel néztek, mi kizárólag abban nyilvánult meg, hogy az országos iroda feje dr. Mezey Móric es vezértitkára dr. Mezey Ferenc személyesen jelen voltak a megalakulásnál. A gyűlést istentisztelet előzte meg, melyet dr Silberfeld J. aranyosmaróthi rabbi tartott a templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezet előtt nagyhatású hitszónoklatot a hitről és békéről. A közgyűlést Schneller Károly, a vezérhitközség elnöke nyitotta meg és miután megállapította, hogy a bejelentett 24 képviselő közül 19 jelen van, a kerületet megalakultnak nyilvánította ki. Ezután egyhangúlag és nagy lelkesedéssel megválasztatott Wohl R. Adolf községkerületi elnöknek, ki nagyszabású, mély tartalmú beszéd kíséretében foglalta el székét. Elnökhelyettesnek Schneller Károlyt, jegyzőnek dr. Vajda Bélát, pénztárnoknak Kramer Leót választották meg, a kerületi bíróság elnöke Tandlich Manó, elnökhelyettese dr. Keszler Lipót lett. A megalakulás után gróf Apponyi vallas- és közokt. miniszterhez a következő sürgönyt menesztették: „A most megalakult V-ik izr. hitközségkerület közgyűlése halás köszönetét mond Nagyméltósagodnak felekezeti ügyeink iránt tanúsított meleg érdeklődéséért és azon szilárd meggyőződésben üdvözli Nagyméltóságodat, hogy állámferfiui bölcsessége felekezetűnk egységes szervezetét hazánk es felekezetűnk üdvére megfogja teremteni. A kultuszminiszter az üdvözlést a következő Wohl R. Adolfhoz intézett távirattal viszonozta: Község kerületi közgyűlésükből kelt üdvözletüket köszöni és szívből viszonozza, ügyeiknek minden érdekét kielégítő _ megoldását óhajtja Apponyi“. Tóth János kultuszminiszteri titkár a távirati üdvözlésre ugyancsak táviratilag a következően válaszolt : „Községkerület üdvözlését hálásan köszönöm, jóindulatomról biztosíthatom önöket“. — Este 100 terítékű bankett volt a Deutsch-szállóban, hol Wohl R. A. a királyra, dr. Keszler a vendégekre, dr. Vajda Béia Wohl R. A. elnökre, Havas David Schneller Károlyra mondott fölköszöntőt. Revanche vacsorát rendezett a helybeli fiatalság egyrésze f. hó 21-én a Vigadóban, melyen a helyi és vidéki családok közül többen vettek részt. A kedélyes hangulatban elköltött pompás vacsora után tánc következett, mely lankadatlan jó kedvvel reggeli 7 óráig tartott. Az egész társaság együtt maradt az időpontig, mikor is egyhangúan hangzott el az a kívánság, hogy minél előbb történjék meg a kedélyes társasvacsora megismétlése. A jelenvolt hölgyek neveit a következőkben adjuk: Madách Aladárné, özv. Rachler Ferencné, Draskóczy Zsigmondné, Madách Ilona, Porubszky Lajosné, özv. Alk Ferencné, Bástliy Béláné, Goldperger Victorné, Kohlener Barnáné, Sternlicht Lipótné, Pósa Istvánná, dr. üyurkovics Mihályné, dr. Vályi Béláné, Draskóczy Margit és Sári, Pósa Margit, Qoldperger Olga, Kohlener Edith, Bogya Annuska,
