Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-17 / 51. szám

im.december: 17._____________________________LOSONCI ÚJSÁG_________________________________________3. oldal. hogy az állam tulajdonképen sokkal többet veszít az alkohol okozta erőveszteség révén, hiszen a hétfőn végzett gyári és másféle munka éppen a vasárnapi lerészegedés miatt roppant kevés, a szesz okozza a sok szerencsétlenséget, bűnt, satnyulást, betegséget, s ráadásúl a sok drága börtön és kórház meg szanatórium, mégsem tépi ki a baj egyetlen gyökerét sem. Bár maga a kereskedelmi kormány adta ki (1903) a következő jelentést: „Az a kívánság, hogy a szeszes italok kimérésével foglalkozó üzle­tek vasárnapon zárva tartassanak, az utolsó 10 év alatt is évről-évre élénk visszhangra talált. Különösen a felvidéki vármegyék tették szóvá, hogy a nagy számban engedélyezett kocsmai üzletek testileg és lelkileg, anyagilag és szellemi­leg .egész nemzedékeket tesznek tönkre“, „A nép­nek ebből származó satnyulása, anyagi romlása és erkölcsi sülyedése napról-napra szembetűnőbb. A munkásnép pihenőnapját, a vasárnapot, ame­lyet üdülésre és fáradalmainak kipihenésére kel­lene fölhasználnia, a nyitvalevő kocsmákban, sor­házakban, bor- és pálinkamérésekben tölti és keresményének aránytalanúl nagy részét szeszes italokra fordítja“, továbbá: „Az italmérés korláto­zásával az államnak kell föllépni“ és „legfonto­sabb a szeszes italok eladási idejének hatósági szabályozása, az eladásoknak bizonyos napokra és órákra való korlátozása és a vasárnapi munka­szünetnek az italmérési üzletekre leendő kiterjesz­tése“ — és mégis mindezek ellenére, a vármegyék tavaly megindult újabb sürgetéseire is a kormány, bár maga fejezte ki a szükségesség belátását, a vasárnapi teljes kocsmabezárást be nem hozta, egyebet az alkoholméreg ellen nem tett, mint hogy a szeszadót fölemelte (ami egyébként helyes). Volna ugyan törvény, mely 25 fokig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja a közbortrányt okozó részeg­séget, s 50 frtig a kocsmárost, ki részegnek inni ad,,. — de főleg az utóbbit sohasem hajtják végre. Nálunk ugyan a törvényhatóságok, városok és falvak jogköre e tekintetben túlságosan csekély, de ha minden társadalmi és közhatósági tényező megfelelő eréllyel fölemeli szavát a mindnyájukat pusztító kór meggátlását követelve, a kormány végre is nem fog kitérni követelésük teljesítése elül. Követelni kell, hogy a kocsmák szombat este 6 órától hétfő reggel 8-ig zárva legyenek. Köteleztessének a gyárak (mert egyenként nehezebben merik megtenni a gyárak vezetőségei), hogy a heti munkabéreket csak hétfőn reggel le­gyen szabad kifizetni, de semmiesetre sem szombaton. Ne legyen szabad gyárak és más munka­helyek közelében, bizonyos távolságon belül, kocsmának nyílnia, mert főleg ezek okozzák a munkás- baleseteket. A kocsmai hitel, mely ma törvényhatóságon­ként 2—8 forint közt váltakozik, törültessék el. Vásárok alkalmával a vásártereken a szesz­­árusítás tiltassék be, mert a vásári csalások, része­geskedések, lopások, verekedések ebből származ­nak, az államnak és községeknek pedig bizonyára nem céljuk, hogy a hiteléletet ezek a rossz szoká­sok még jobban aláássák. Búcsúk alkalmával is szigorúan tilos legyen a szeszárúsítás. Az egyház célja se lehet a búcsúk alkalmával a szesztől okozott verekedés, fajtalan­ság, stb. Hajtassák végre a papiroson száradó törvény, hogy 15 éven aluliaknak szesz semmiesetre sem adható. Sőt köteleztessenek a tanítóképzők és a többi középiskolák, hogy növendékeiket az alkoho­lizmus elleni védekezés szervezésére is kineveljék. Még gyökeresebb intézkedés volna a szesz­­monopolium benozatala. A lenézett balkánállam, a nálunknál sokkal szegényebb Oláhország tavaly be merte hozni a szeszmonopoliumot, ott állami elárusítóhelyen állami alkalmazott méri ki az italt, kinek nem áll érdekében a közönséget ivásra csábítani a szeszmérgezés pancsolásával és ezer­nyi néprontó kocsmarosfurfanggal. Mikor mérnök mi a szegény kis Romániát követni! — pedig ott az állami jövedelmeknek még nagyobb száza­lékát tették ki a szeszadók. De igenis behozható a Svéd Gothenborg mintájára a már egész Amerikában, a Skandináv államokban és máshol is elterjeded localoptio, hogy minden község maga határozhassa meg: akarja-e hogy területén kocsmák legyenek s mi­kor legyenek azok nyitva. Ennek alapján ma az Egyesült Államok legtöbb (és azóta aránytalanúl fejlődőbb) államában egyáltalán nincsenek kocs­mák; ez volt az a törvény, amely a züllésnek indult Skandináv-államokat virágzó államokká tette. Ugyancsak idevágó törvény lenne a boritaladó eltörlése vagy leszállítása is, nem mintha a bort szintén nem tartanók méregnek, hanem két rossz közül mégis inkább a kisebbet választanók : inkább igyék a nép bort, mint a még mérgezőbb pálinkát, továbbá mert a szőlő, melyből a bor készül, mé­gis kevésbbé tápláló, mint a burgonya és a gabona, melyből a legtöbb pálinka készül. Áz a mozgalom, mely főleg mostanában megindúlt Losoncon is az alkohol ellen, folytassa munkáját még fokozottabb szívóssággal, s e mun­kában számítunk minden értelmes ember közre­hatására, minthogy valamely szörnyű betegség elleni védekezésről van szó, mely veszedelmesebb, mintha a kolera tört volna be, vagy veszett kutyák garázdálkodnának az utcákon. Végűi itt is fölkérjük mindenkinek, kicsinyek­nek és nagyoknak, férfiaknak és nőknek figyel­mét az ezirányú érdekes és hasznos előadások látogatátására. Meglátják, hogy szórakozásnak is igen élvezetes lesz, gyakorlati haszna is meg­mérhetetlen. (Bodor.) Kezét — TELEFONON. (A disznókról.) Csrrr! Csrrr! Alkoholmentes jó reggelt kívánok. Nem, most nem csókolhat kezet. A füle­met tartom vele befogva. — A Balkán ágyúdörgéseitűl irtózik? — Nem, hanem a losonci disznók sivalko­­dásaitúl. Irtóztató! Majd ebbűi, majd abbúl az utcábúl tör elő egy-egy ádáz disznósikoly, halál­hörgő sirám. — Tényleg. A disznók szemtelenek magával a böllérrel szemben is. Azt hiszik, hogy nekik oly hozzú élethez van joguk, mint egy nyugdíjazott államférfiúnak. És tiltakoznak a leöletés ellen, élőszóban. Ez disznóság! — Nem, ne véljen századvégi túlideges hölgy­nek. Én tudom, hogy pl. a légváraknak romhal­mazzá kell válni, a disznóknak kolbásszá. De amint a légváraknak titkon illik összeomlani, úgy va­lahogy a disznóknak is csöndesebben kellene el­távozni abba az országba honnan egyetlen utas sem tért meg soha, mint Hamlet mondja, mindjárt a III. fölvonás elején. — Helyes. De valamint a borban a gyöngy­nek fölszállási jogát seki el nem veheti, úgy a sertések ama jogát, hogy a keblét átdöfő késáltali halál ellen — Nem, nem. Én alkotmányosan meghagyom minden idők sertéseinek a sivalkodas jogát, mely bennük a hattyúkkal közös, de ez magánjoguk legyen. Ellenben ne legyen nekem közjogom min­den téli éjszakán és hajnalon rémülten ébredni rablóscénákra és mindez a hagyományos magyar szalmalánggal megvilágítva. — Beismerem, gondoskodni kellene törvé­nyekről. Úgy van. Losonc elég nagy város oda, és elég kultúrváros, hogy ilyenektől megóvja pol­gárait és azok polgártársnőit. — Talán célszerű volna a disznókat hang­záró telefonfülkékben ölni meg. — Nem, mert a telefonkisasszonyok mindig azt hinnék, hogy tőzsdeügynökök beszélnek a gepDe.- Akkor tán minden sertés szájára telefon­­kagylót kellene erősíteni s igy a sikoltozását elve­zetni messze, pl. valamely oly városba, mellyel nem rokonszenvezünk. — Nem. Mert azok viszont hozzánk vezet­nénk az ők disznóik hangját, s ott állnánk, ahol a mádi disznót nem ölő. — Nos akkor: ezentúl minden disznóöléskor a Ootterhaltét köll húzatni oly erősen, hogy túl­harsogja az ocsmány undorító disznósivítást. — Mit mond ? Már akkor csak inkább ma­radjon a disznósivítás. Az kedvesebb. — Kedvesebb. Csrrr! Csrrr! — Pikkoló. — HÍREK. — A képviselőtestület decemberi köz­gyűlését —-jmint értesültünk — f. hó 19-én, szom­baton tartja meg. Ezen közgyűlésre felhívjuk a képviselő tagok figyelmét, mivel ott igen fontos kérdésekben lesz határozat hozandó. — Tanácsülés tartatott f. hó 12-én, mely­nek fontosabb tárgyai a következők voltak: Zurik Gábor volt városi alkalmazott özvegye kegydijért folyamodott, mely azonban elutasítani javasoltatott, mivel nevezett már nagyobb segélyben részesült. — Schramm Paula elhalálozása folytán bábái állásra pályázat hirdetése javasoltatott. — Krúdy Gyula rendőrirnok lemondása folytán, az állás betöltésére pályázat kiírása javasoltatott. — A losonci fürdő eddigi bérlőjének eltávozása folytán bérleti pályázat kiírása javasoltatott. — A tugári dombon levő Kövics korcsma kisajátításának céljából a szüksé­ges előkészületek megtételével a polgármeter meg­­bizatott. — Bemutattatott a budapesti technológiai múzeum átirata, mely szerint a január l-től már­cius végéig tartandó ipari szaktanfolyam létesítése elhatároztatott. Az előadandó tárgyak a követke­zők lesznek: üzleti fogalmazás, gyakorlati számtan és mértan, szabadkézi rajz elsősorban festők ré­szére, bádogos szaktanfolyam, géplakatos tanfo­lyam és zománcozási technikai tanfolyam. A többi szakok felállítása ezúttal nem volt lehetséges, a szükséges szakerők hiányában. Megkerestetett a városi hatóság egyben, hogy a szakelőadók kine­vezése tárgyában esetleges javaslatait tegye meg. Végül felhivatott a vezetőség arra, hogy a szak­­tanfolyamok részére tantermekről, azok fűtése, vi­lágítása és tisztántartásáról gondoskodjék. A tanács az átiratot örömmel vette tudomásul, s annak el­fogadását a közgyűlésnek javasolni határozta. — A színpad használata vagy betiltása kérdésében hozandó határozat hozatala előtt elrendeltetett, hogy a rendőrség és az építészeti bizottság véle­ménye szereztették be. — Alkoholellenes előadás. A losonci főgimnázium és tanító-képző intézet vezetőségének felhívására Somló Károly főgimnáziumi tanár f. hó 20-án délután 2 órakor a tanító-képző torna­termében előadást tart az alkoholizmusról a tanu­lóifjúságnak. Az érdeklődő közönséget szívesen látja a vezetőség. — A főgimnázium! segítő egyesület­nek febr. 1-én tartandó malatságára Aranyosi Sándor ügyvéd úrtól 5 korona érkezett tárgymeg­váltás címén a rendezőséghez, mit ezennel hálás köszönettel nyugtáz a választmány. — Köszönetnyilvánítás. A karácsonyi vá­sárra még következő adományok érkeztek : ő mél­tósága Hubay Jenőné, gróf Cebrián Róza 50 ko­rona, nagys. Mannheimer Leóné 20 korona, nagys. Plichta Lajosné 10 korona, nagys. Kohn Dávidné (Bécs) 10 korona. A karácsonyi kiosztásra méltó­­ságos Török Zoltánné 50 m. téli szövet és 6 pár meleg harisnyát küldött. Szűkölködő szegényeink nevében fogadják a nemesszivű adakozók a róm. kath. nőegyesület hálás forró köszönetét. — Teaestély. Az izr. leányegyesület f. hó 19-én esti 8 órakor az izr. iskola termeiben tea­estélyt rendez. Az estélyen Dr. Vajda Béla tart alkalmi fölolvasást. Ezt rendkívül érdekes műsorú kabarét követi, melyben az egyesület tagjainak nagy része és nehány vendég fog szerepelni. A Conferencier tisztét Dr. Gergely Ödön tölti be. A kiszolgálást az egyesület leánytagjai teljesitik. Belépő jegyek — személyenkint egy koronáért — a Kármán könyvkereskedésében válthatók előre és este a pénztárnál. Köszönetnyilvánítás. E hó 13-án meg tartott hangverseny jövedelme 80 korona és 40 fillér. Terem rendezésért fizettem 4 korona 80 fil­lért. Nyomtatványokért 2 korona 40 fillért. Az öt elemi iskola szegénysorsú tanulóinak, külön, külön minden iskolának jutott, 14 korona, és 64 fillér. Hálás köszönet, a cél iránti meleg érdeklő­désért, Isten áldása kisérje mind azon nemes lel­keket, kik fillérekkel hozzájárultak, a nyomor enyhítéséhez. Boldog karácsonyt, és boldog új évet kívánok mindannyioknak! Tisztelettel Horváth Amália. — A róm. kath. nőegyesület által f. év december hó 20-án tartandó karácsonyi vásárra a következő adományok jegyeztettek: Marton Já­­nosné és Sztudinka Teri gyüjtőivén : Bulyi János vegyes. Gazdik Endre apróságok. Halyák Lajos nyalánkságok. Niernsee Józsefné 6 K. Szlatinszky J.-né 1 K. Sztudinka Ferencné 100 darab süte­mény, 25 pár virsli, 3 darab nipp. Illés Károlyné teasütemény, özv. Bahéry Jánosné 1 K. Drasdik Géza 2 darab parizer. Fábricy Béláné ugorka, be­főtt, paradicsom, kalács. Perl M. 2 doboz cukorka. Lammer Ferencné 1 női kalap. Rehák Edéné 5 darab apróság. Weisz Berthold 2 baba. Somló

Next

/
Thumbnails
Contents