Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-17 / 51. szám

im.december: 17._____________________________LOSONCI ÚJSÁG_________________________________________3. oldal.

hogy az állam tulajdonképen sokkal többet veszít az alkohol okozta erőveszteség révén, hiszen a hétfőn végzett gyári és másféle munka éppen a vasárnapi lerészegedés miatt roppant kevés, a szesz okozza a sok szerencsétlenséget, bűnt, satnyulást, betegséget, s ráadásúl a sok drága börtön és kórház meg szanatórium, mégsem tépi ki a baj egyetlen gyökerét sem.

Bár maga a kereskedelmi kormány adta ki (1903) a következő jelentést: „Az a kívánság, hogy a szeszes italok kimérésével foglalkozó üzletek vasárnapon zárva tartassanak, az utolsó 10 év alatt is évről-évre élénk visszhangra talált. Különösen a felvidéki vármegyék tették szóvá, hogy a nagy számban engedélyezett kocsmai üzletek testileg és lelkileg, anyagilag és szellemileg .egész nemzedékeket tesznek tönkre“, „A népnek ebből származó satnyulása, anyagi romlása és erkölcsi sülyedése napról-napra szembetűnőbb. A munkásnép pihenőnapját, a vasárnapot, amelyet üdülésre és fáradalmainak kipihenésére kellene fölhasználnia, a nyitvalevő kocsmákban, sorházakban, bor- és pálinkamérésekben tölti és keresményének aránytalanúl nagy részét szeszes italokra fordítja“, továbbá: „Az italmérés korlátozásával az államnak kell föllépni“ és „legfontosabb a szeszes italok eladási idejének hatósági szabályozása, az eladásoknak bizonyos napokra és órákra való korlátozása és a vasárnapi munkaszünetnek az italmérési üzletekre leendő kiterjesztése“ — és mégis mindezek ellenére, a vármegyék tavaly megindult újabb sürgetéseire is a kormány, bár maga fejezte ki a szükségesség belátását, a vasárnapi teljes kocsmabezárást be nem hozta, egyebet az alkoholméreg ellen nem tett, mint hogy a szeszadót fölemelte (ami egyébként helyes). Volna ugyan törvény, mely 25 fokig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja a közbortrányt okozó részegséget, s 50 frtig a kocsmárost, ki részegnek inni ad,,. — de főleg az utóbbit sohasem hajtják végre.

Nálunk ugyan a törvényhatóságok, városok és falvak jogköre e tekintetben túlságosan csekély, de ha minden társadalmi és közhatósági tényező megfelelő eréllyel fölemeli szavát a mindnyájukat pusztító kór meggátlását követelve, a kormány végre is nem fog kitérni követelésük teljesítése elül.

Követelni kell, hogy a kocsmák szombat este 6 órától hétfő reggel 8-ig zárva legyenek.

Köteleztessének a gyárak (mert egyenként nehezebben merik megtenni a gyárak vezetőségei), hogy a heti munkabéreket csak hétfőn reggel legyen szabad kifizetni, de semmiesetre sem szombaton.

Ne legyen szabad gyárak és más munkahelyek közelében, bizonyos távolságon belül, kocsmának nyílnia, mert főleg ezek okozzák a munkás- baleseteket.

A kocsmai hitel, mely ma törvényhatóságonként 2—8 forint közt váltakozik, törültessék el.

Vásárok alkalmával a vásártereken a szeszárusítás tiltassék be, mert a vásári csalások, részegeskedések, lopások, verekedések ebből származnak, az államnak és községeknek pedig bizonyára nem céljuk, hogy a hiteléletet ezek a rossz szokások még jobban aláássák.

Búcsúk alkalmával is szigorúan tilos legyen a szeszárúsítás. Az egyház célja se lehet a búcsúk alkalmával a szesztől okozott verekedés, fajtalanság, stb.

Hajtassák végre a papiroson száradó törvény, hogy 15 éven aluliaknak szesz semmiesetre sem adható. Sőt köteleztessenek a tanítóképzők és a többi középiskolák, hogy növendékeiket az alkoholizmus elleni védekezés szervezésére is kineveljék.

Még gyökeresebb intézkedés volna a szeszmonopolium benozatala. A lenézett balkánállam, a nálunknál sokkal szegényebb Oláhország tavaly be merte hozni a szeszmonopoliumot, ott állami elárusítóhelyen állami alkalmazott méri ki az italt, kinek nem áll érdekében a közönséget ivásra csábítani a szeszmérgezés pancsolásával és ezernyi néprontó kocsmarosfurfanggal. Mikor mérnök mi a szegény kis Romániát követni! — pedig ott az állami jövedelmeknek még nagyobb százalékát tették ki a szeszadók.

De igenis behozható a Svéd Gothenborg mintájára a már egész Amerikában, a Skandináv államokban és máshol is elterjeded localoptio, hogy minden község maga határozhassa meg: akarja-e hogy területén kocsmák legyenek s mikor legyenek azok nyitva. Ennek alapján ma az Egyesült Államok legtöbb (és azóta aránytalanúl fejlődőbb) államában egyáltalán nincsenek kocsmák; ez volt az a törvény, amely a züllésnek indult Skandináv-államokat virágzó államokká tette. Ugyancsak idevágó törvény lenne a boritaladó eltörlése vagy leszállítása is, nem mintha a bort

szintén nem tartanók méregnek, hanem két rossz közül mégis inkább a kisebbet választanók : inkább igyék a nép bort, mint a még mérgezőbb pálinkát, továbbá mert a szőlő, melyből a bor készül, mégis kevésbbé tápláló, mint a burgonya és a gabona, melyből a legtöbb pálinka készül.

Áz a mozgalom, mely főleg mostanában megindúlt Losoncon is az alkohol ellen, folytassa munkáját még fokozottabb szívóssággal, s e munkában számítunk minden értelmes ember közrehatására, minthogy valamely szörnyű betegség elleni védekezésről van szó, mely veszedelmesebb, mintha a kolera tört volna be, vagy veszett kutyák garázdálkodnának az utcákon.

Végűi itt is fölkérjük mindenkinek, kicsinyeknek és nagyoknak, férfiaknak és nőknek figyelmét az ezirányú érdekes és hasznos előadások látogatátására. Meglátják, hogy szórakozásnak is igen élvezetes lesz, gyakorlati haszna is megmérhetetlen. (Bodor.)

Kezét —

TELEFONON.

(A disznókról.)

Csrrr!

Csrrr! Alkoholmentes jó reggelt kívánok.

Nem, most nem csókolhat kezet. A fülemet tartom vele befogva.

— A Balkán ágyúdörgéseitűl irtózik?

— Nem, hanem a losonci disznók sivalkodásaitúl. Irtóztató! Majd ebbűi, majd abbúl az utcábúl tör elő egy-egy ádáz disznósikoly, halálhörgő sirám.

— Tényleg. A disznók szemtelenek magával a böllérrel szemben is. Azt hiszik, hogy nekik oly hozzú élethez van joguk, mint egy nyugdíjazott államférfiúnak. És tiltakoznak a leöletés ellen, élőszóban. Ez disznóság!

— Nem, ne véljen századvégi túlideges hölgynek. Én tudom, hogy pl. a légváraknak romhalmazzá kell válni, a disznóknak kolbásszá. De amint a légváraknak titkon illik összeomlani, úgy valahogy a disznóknak is csöndesebben kellene eltávozni abba az országba honnan egyetlen utas sem tért meg soha, mint Hamlet mondja, mindjárt a III. fölvonás elején.

— Helyes. De valamint a borban a gyöngynek fölszállási jogát seki el nem veheti, úgy a sertések ama jogát, hogy a keblét átdöfő késáltali halál ellen

— Nem, nem. Én alkotmányosan meghagyom minden idők sertéseinek a sivalkodas jogát, mely bennük a hattyúkkal közös, de ez magánjoguk legyen. Ellenben ne legyen nekem közjogom minden téli éjszakán és hajnalon rémülten ébredni rablóscénákra és mindez a hagyományos magyar szalmalánggal megvilágítva.

— Beismerem, gondoskodni kellene törvényekről.

Úgy van. Losonc elég nagy város oda, és elég kultúrváros, hogy ilyenektől megóvja polgárait és azok polgártársnőit.

— Talán célszerű volna a disznókat hangzáró telefonfülkékben ölni meg.

— Nem, mert a telefonkisasszonyok mindig azt hinnék, hogy tőzsdeügynökök beszélnek a

gepDe.- Akkor tán minden sertés szájára telefonkagylót kellene erősíteni s igy a sikoltozását elvezetni messze, pl. valamely oly városba, mellyel nem rokonszenvezünk.

— Nem. Mert azok viszont hozzánk vezetnénk az ők disznóik hangját, s ott állnánk, ahol a mádi disznót nem ölő.

— Nos akkor: ezentúl minden disznóöléskor a Ootterhaltét köll húzatni oly erősen, hogy túlharsogja az ocsmány undorító disznósivítást.

— Mit mond ? Már akkor csak inkább maradjon a disznósivítás. Az kedvesebb.

— Kedvesebb. Csrrr!

Csrrr!

— Pikkoló. —

HÍREK.

— A képviselőtestület decemberi közgyűlését —-jmint értesültünk — f. hó 19-én, szombaton tartja meg. Ezen közgyűlésre felhívjuk a képviselő tagok figyelmét, mivel ott igen fontos kérdésekben lesz határozat hozandó.

— Tanácsülés tartatott f. hó 12-én, melynek fontosabb tárgyai a következők voltak: Zurik Gábor volt városi alkalmazott özvegye kegydijért folyamodott, mely azonban elutasítani javasoltatott, mivel nevezett már nagyobb segélyben részesült. — Schramm Paula elhalálozása folytán bábái állásra pályázat hirdetése javasoltatott. — Krúdy Gyula rendőrirnok lemondása folytán, az állás betöltésére pályázat kiírása javasoltatott. — A losonci fürdő eddigi bérlőjének eltávozása folytán bérleti pályázat kiírása javasoltatott. — A tugári dombon levő Kövics korcsma kisajátításának céljából a szükséges előkészületek megtételével a polgármeter megbizatott. — Bemutattatott a budapesti technológiai múzeum átirata, mely szerint a január l-től március végéig tartandó ipari szaktanfolyam létesítése elhatároztatott. Az előadandó tárgyak a következők lesznek: üzleti fogalmazás, gyakorlati számtan és mértan, szabadkézi rajz elsősorban festők részére, bádogos szaktanfolyam, géplakatos tanfolyam és zománcozási technikai tanfolyam. A többi szakok felállítása ezúttal nem volt lehetséges, a szükséges szakerők hiányában. Megkerestetett a városi hatóság egyben, hogy a szakelőadók kinevezése tárgyában esetleges javaslatait tegye meg. Végül felhivatott a vezetőség arra, hogy a szaktanfolyamok részére tantermekről, azok fűtése, világítása és tisztántartásáról gondoskodjék. A tanács az átiratot örömmel vette tudomásul, s annak elfogadását a közgyűlésnek javasolni határozta. — A színpad használata vagy betiltása kérdésében hozandó határozat hozatala előtt elrendeltetett, hogy a rendőrség és az építészeti bizottság véleménye szereztették be.

— Alkoholellenes előadás. A losonci főgimnázium és tanító-képző intézet vezetőségének felhívására Somló Károly főgimnáziumi tanár f. hó 20-án délután 2 órakor a tanító-képző tornatermében előadást tart az alkoholizmusról a tanulóifjúságnak. Az érdeklődő közönséget szívesen látja a vezetőség.

— A főgimnázium! segítő egyesületnek febr. 1-én tartandó malatságára Aranyosi Sándor ügyvéd úrtól 5 korona érkezett tárgymegváltás címén a rendezőséghez, mit ezennel hálás köszönettel nyugtáz a választmány.

— Köszönetnyilvánítás. A karácsonyi vásárra még következő adományok érkeztek : ő méltósága Hubay Jenőné, gróf Cebrián Róza 50 korona, nagys. Mannheimer Leóné 20 korona, nagys. Plichta Lajosné 10 korona, nagys. Kohn Dávidné (Bécs) 10 korona. A karácsonyi kiosztásra méltóságos Török Zoltánné 50 m. téli szövet és 6 pár meleg harisnyát küldött. Szűkölködő szegényeink nevében fogadják a nemesszivű adakozók a róm. kath. nőegyesület hálás forró köszönetét.

— Teaestély. Az izr. leányegyesület f. hó 19-én esti 8 órakor az izr. iskola termeiben teaestélyt rendez. Az estélyen Dr. Vajda Béla tart alkalmi fölolvasást. Ezt rendkívül érdekes műsorú kabarét követi, melyben az egyesület tagjainak nagy része és nehány vendég fog szerepelni. A Conferencier tisztét Dr. Gergely Ödön tölti be. A kiszolgálást az egyesület leánytagjai teljesitik. Belépő jegyek — személyenkint egy koronáért — a Kármán könyvkereskedésében válthatók előre és este a pénztárnál.

Köszönetnyilvánítás. E hó 13-án meg tartott hangverseny jövedelme 80 korona és 40 fillér. Terem rendezésért fizettem 4 korona 80 fillért. Nyomtatványokért 2 korona 40 fillért. Az öt elemi iskola szegénysorsú tanulóinak, külön, külön minden iskolának jutott, 14 korona, és 64 fillér. Hálás köszönet, a cél iránti meleg érdeklődésért, Isten áldása kisérje mind azon nemes lelkeket, kik fillérekkel hozzájárultak, a nyomor enyhítéséhez. Boldog karácsonyt, és boldog új évet kívánok mindannyioknak! Tisztelettel Horváth Amália.

— A róm. kath. nőegyesület által f. év december hó 20-án tartandó karácsonyi vásárra a következő adományok jegyeztettek: Marton Jánosné és Sztudinka Teri gyüjtőivén : Bulyi János vegyes. Gazdik Endre apróságok. Halyák Lajos nyalánkságok. Niernsee Józsefné 6 K. Szlatinszky

J.-né 1 K. Sztudinka Ferencné 100 darab sütemény, 25 pár virsli, 3 darab nipp. Illés Károlyné teasütemény, özv. Bahéry Jánosné 1 K. Drasdik Géza 2 darab parizer. Fábricy Béláné ugorka, befőtt, paradicsom, kalács. Perl M. 2 doboz cukorka. Lammer Ferencné 1 női kalap. Rehák Edéné 5 darab apróság. Weisz Berthold 2 baba. Somló