Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1908-11-26 / 48. szám
1908. november 26. LOSONCI UjSAG 3. oldal. Ami a kisiparosok állítólagos sérelmeit illeti, ezzel szemben rá kell mutatnom arra, hogy nincs ország, amely a kisiparosoknak hasonló törvény keretében oly kedvezményeket nyújtott volna, mint azt a magyar törvényhozás tette. Jól tudom, mert közvetlen tapasztalatból ismerem, a magyar iparosság nehéz küzködését. A kisiparosság bajai szanálásának azonban nem az a módja, hogy a szociális alkotások okozta terhektől megkíméljük, mert a helyes szociálpolitika hiányát közvetve súlyosan megérezné elsősorban az iparosság. A kisipar támogatásáról más utón és más eszközökkel kell gondoskodnunk és bizonyos, hogy a kormány és a törvényhozás, amelynek egész működését a kisiparosság iránt való szeretet hatja át, áldozatkészen és bőkezűen fog az iparosságról gondoskodni. Az uj bortörvény. Az úgynevezett borhamisítási törvény, mely 1893. XXIII.. t.-c. elnevezése alatt ismeretes igaz, hogy egyes határozata módosításra szorult, de ezt novelláris utón is nyélbe lehetett volna ütni. Azonban az Ausztriával megkötött kiegyezés XXI. cikkelye a magyar kormányt uj bortörvény alkotására kötelezi és pedig azzal a megszorítással, hogy ez legalább is az osztrák bortörvényhez hasonló szigorú rendelkezéseket tartalmazzon. Ennek következtében jött létre az uj bortörvényjavaslat, melyet Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter e hó 12-én terjesztett a képviselőház elé. A törvényjavaslatról el kell ismerni, hogy eléggé szabatosan van formulázva s határozmányai közérthetőek, bár némi ellentmondások és a borkereskedésre nézve hátrányos rendelkezések mégis fordulnak elő benne. A büntetések rendkívül szigorúak, ami a kiegyezés következménye, melyben ki van kötve, hogy az osztrák bortörvényhez hasonló büntetések állapitandók meg. A 67. §-ból álló törvényjavaslat lényegesebb határozmányai röviden a következők : Az 1-ső §. a bor forgalmát állapítja meg, ellentétben a mostani bortörvénnyel, mely a hamis vagy hamisított borforgalmat determinálta. Az 1-ső §. szerint bor elnevezés alatt a szeszesital értendő, mely kizárólag a szőlőlevélből erjedés utján állíttatott elő. Ez ellentétben áll a 34. §-sal, mely gyümölcsbort is ismer s ennek készítését megengedi. A 2. §. a pincekezelésnél használható szereket állapítja meg. Nevezetesen szabad lesz a mustot befőzés által sűríteni, a mustot és bort kénezni, savtalanitani, deríteni, színében javítani, szinteleniteni. szénsavval felfrissíteni, más borral összekeverni, — de mindezeknél a műveleteknél csak azokat az eljárásokat és csak azokat az anyagokat szabad alkalmazni, amelyeket a törvényjavaslat előir. Soha az e pontban előirt anyagokon kívül más szert vagy anyagot a borhoz használni nem szabad. A 3. és a következő §-ok bizonyos esetekben a szeszezést és a cukrozást még meg is engedik. A must cukrozása általánosságban nem engedtetik meg, vagyis rendszerint tilalom alá esik. Minthogy azonban vannak kivételesen oly évjáratok, amelyekben a kedvezőtlen időjárás miatt a must cukortartalma oly túlságosan alacsony marad, hogy az abból a mustból fejlődő bor jóformán élvezhetetlen volna, a törvényjavaslat gondoskodott arról, hogy ily kivételes esetekben a must megfelelő cukrozása az érdekelt fél által kért és elnyert külön engedély mellett, s a megállapított határok közt foganatosítható legyen. Általánosságban tilos a bor szeszezése is az alkoholtartalom gyarapítása céljából. De mivel hibás vagy beteg borok kezelésénél stb. a szesz használata nem kerülhető el, a törvényjavaslat a szesz használatát megengedi, azonban azzal a korlátozással, hogy a szeszmennyiség, amely ezen az utón a borba kerül, egy térfogat százalékot nem haladhat túl. Külön fejezet szól a tokaji borok védelméről, amely igen szigorú rendelkezéseket tartalmaz s a tokaji hegyvidéken termelt borok cukrozását határozottan eltiltja s véget vet annak az abuzusnak, hogy más vidékről a tokaji hegyvidékre behozott borok ismét »tokaji* elnevezés alatt adassanak el. A III. fejezetben különös figyelmet érdemel a törköiybor kérdésének szabályozása, mely akként oldatott meg, hogy törkölybort kizárólag házifogyasztásra, csak viz felöntésével (cukor nélkül), évenként legfeljebb 10 hektoliternyi menynyiségben és csak azoknak szabad saját termésű törkölyükből készíteniük, akiknek 2 katasztrális holdnál nincs nagyobb szőlőjük, ha nem foglalkoznak borkereskedéssel, borméréssel vagy kis mértékben való elárusitással. Forgalomba hozni azonban a törkölybort semmi körülmények között sem szabad. A IV. fejezet tartalmazza a büntető határozmányokat. Ezek az egyes tilalmak megszegésére irányuló cselekményeket s a büntetések kiszabására három kategóriát állítanak fel: 8 naptól 3 hónapig terjedhető elzárást és 10 K-tól 1000 K-ig terjedhető pénzbüntetést, a legsúlyosabb 3 naptól 15 napig terjedhető elzárást és 10 K-tói 600 K-ig terjedhető pénzbüntetést, a kevésbbé súlyos és elzárás nélkül csak 10 K-tól 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel az enyhébb esetekre. Az utolsó fejezet a törvény végrehajtásának egy uj közegét állítja fel. Ezek a földmivelésügyi miniszter által kinevezendő borbiztosok (ellenőrök), akik jogosítva vannak a törvény rendelkezései alá eső helyiségeket bármikor megvizsgálni, s a gyanús italokból vagy anyagokból mintákat venni. TELEFONON. (Az alkohol ellen.) Csrrr! — Csrrr! Kezét csókolom és megragadom az alkalmat, hogy hangoztassam jelszavamat és terjesztem fenkölt eszmémet: le az alkohollal! Helyes. Hogyan ? Csak »helyes« ? Csak egy rideg, érzéketlen, langyos helyeslés? — Hát mit vár?- Hogy harsányan éljenezzen és számosán tolongva üdvözöljön. — Nem, azt nem teszem. — Hogyan? Hát nem látja be e gyilkos kór nemzetpusztító voltát? Nem látja be, mily szörnyű az, ha az iszákosok százezrei elvonják éhező családjuk szájától az utolsó cipőt és nadrágot, csak hogy ádáz szenvedélyüket kielégítsék? Tudja-e, hogy ha gyermekeim volnának és én iszákos lettem volna, akkor a gyermekeim satnyák volnának, tudja-e, hogy — —- Tudom. De azért a merev tilalmazás álláspontjára mégsem helyezkedhetem. — Miért ? kérdem én a legnagyobb csodálkozás hangján, miközben leverem cigarettámrúl a hamut. Miért? Célszerűségi szempontokbúl. Az uram nem alkoholista. — Tudom, nem iszik, vetem közbe én némi sajnálkozással. — De ismerni kell a férfiakat. A férfi alaptermészetében rejlik, hogy a tiltottat kívánja. Mi nők ezt jól tudjuk, sőt mondhatom, férjet is evvel a taktikával szoktunk fogni. Ma megtiltjuk a kézcsókot, s holnap az áldozatunk okvetlen a kézcsókig halad. Holnap eltiltjuk a szánkat,^ holnapután meg vagyunk csókolva szájon. És így tovább a boldogító igenig, melyet egy tiltó nemmel előztünk meg. — Elképedek. — No már most, ha az uramnak eltiltanám az alkoholt, biztosra veszem, hogy minden jámborsága dacára is holnap a limonádés kulacsát borral töltené meg. — Persze, persze. — Nó látja. Tehát mitsem hajlandó tenni az alkoholizmus undok szenvedélye ellen ? — Dehogynem. Majd ha hazajön az uram, megkérdem, mit tart az, antialkoholizmusrúl. Persze ő helyeselni fogja. Én erre: Nó ép oly mereven nem lehet és nem is szükséges keresztülvinni. Ő erre: De igenis lehet és igenis szükséges! En erre: Majd meglátod, hogy néha-néha te is — O erre: De azért is megmutatom, hogy nem. Nem, nem, egyáltalán nem egy csöppet sem. De te asszony vagy és nem értesz hozzá. Én meg befelé mosolygok s azt hiszem, hogy én is értek valamihez. Oh jaj! Kinek szól ez a jaj? — Annak, aki a maga leányát és neveltjét e! fogja venni, aki egy nap megcsókolja a kezét, majd a száját s így tovább a boldogító igenig — és azt hiszi, hogy győzött. Kellett nekünk feminizmus ? Goromba, csrrr! Csrrr 1 — Pikkoló. HÍREK. Dal a kalucsniról. Mély undorom hatást nem ismer, Midőn a tollat megfogom. Szerkesztő úr, útálatom ma Túlszáll a legfelső fokon. A szépérzékem összeborzad És nem tudom leírni jól, Hogy undorom milyen hatalmas, Ha szó van a kalucsniról. Nem bőszül igy fel tíz leányért A fiúra váró tata, Nem gyűlöl igy komoly plurálist, Az elvtársak dühös hada. Nem vet meg igy a szerb királyfi Két-három osztrák hadvezért: Ah szerkesztő úr, ölni tudnék, Gyilkolni egy kalucsniért! Egy bájos, formás női lábon Formátlan, vaskos sárcipő! Ilyen merénylet hallatára Az ember vére szinte fő! Nemes hajlású, fess bokákat Prófán kalucsni fedjen el? Urak! Testvérek! Jóbarátok! Ez ellen tiltakozni kell! Nagy népgyűlésre gyűljön össze Kinek szivébe vér kering! A nátha ellen nem kalucsni, De védjen inkább jégering! Mert azt, óh nagybecsű kisasszony, Szivem sehogysem tűri el, Hogy Ön, kit nem győzünk csudálni, Hogy Ön is sárcipőt visel! Losonc városnak férfi népe, Nagy népgyűlésre gyűljetek, Ott légyen minden férfiember. Legyen ott mind, ki nem beteg! S kiáltsuk mind, amig a hangunk S szavunk rekedt gikszerbe hal: Éljen a láb kalucsni nélküli Hölgyek! le a kalucsnival! B. A »József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesület« helybeli választmánya által e hét szombatján megtartandó jótékonycélu estélyre az előkészületek nagyban folynak, s minden jel arra mutat, hogy az estély rendezői minden tekintetben a legnagyobb sikert fogják felmutatni. A közönség érdeklődése oly óriási méretet öltött, hogy a gazdag és ízléses műsoru előadás zsűfolt nézőtér előtt fog lefolyni. Az estély műsora a következő: 1. Nyitány. Előadja a cs. és kir. 25. gyalogezred zenekara. 2. Grieg: Mazurka. Zongorán előadja: Somló Károlyné. 3. Szavalat: Előadja: Vajda Ilona. 4. P. Heise : »Herre Kongé«, bliv her Veagen of die Slummer G. A. Lembecke, Majsang. Énekli: Schmeihler Alfréd. Zongorán kiséri: Schmeihler Alfrédné. 5. Herceg F. »Gyurkovics leányok« életkép első szakasza. Személyek: Gyurkovicsné Hercsuth Gézáné, Katinka Deutsch Adél, Sári Alk Edith, Ella Székács Ilonka, Mici Kohlener Edith, Terka Dobó Viliké, Liza Sztolár Lenke, Klárika Izák Juliska, Radványi ezredes Kiéber Elemér, Gida Stemlicht Béla, Horkay Kristóff Sándor, Kemény Tóni Haeberle Károly, Jankó Fray Árpád, 6. Gavotte. Lejtik: Draskóczy Sárika, Malesevits Róza, Schwarcz Ilka, Sztudinka Tériké, 7. Két bábu históriája. Daljáték. Irta: Farkas Imre. Zenéjét szerzetté: Dienzl Oszkár. Személyek: Narancsvirág és Huszár babák Herman Irma, Badinyi György. Babakereskedő, Úrhölgy ** Mindenféle baba. Éneklők Sopran és alt: Ámbrózy Margit, Dortsák Mariska, Herman Anna, Herman Olga, Jánoska Ella, Lammer Mimi, Lusztig Margit, Lusztig René, Malesevits Ida, Malesevits Olga, Nagy Gizella, Neuman Blanka, Thomesz Etelka, Ujházy Janka, Vajda Lea. Történik egy babakereskedésben. — A rendező bizottság felkéri a t. közönséget, hogy pontosan jelenjenek meg, mert az előadás megkezdésével az ajtók bezáratnak, s az egyes számok befejeztéig senki nem bocsájtatik be. Az előadás kezdete 8 óra.
