Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-19 / 47. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1908. november 19.

f. Összesen 459 K 90 f, amely a budapesti elnökséghez már be is küldetett. — Fogadják a nemeslelkü gyűjtők buzgó fáradozásukért ez utón is hálás köszönetemet. Pongrác Edéné, a losonci hölgybizottság elnöke.

— Esküdtek kisorsolása. Az 1908. évi december 7-én kezdődő ülésszak szolgálati lajstromát 1908. november 7-én állította össze a ‘’királyi törvszék. Az ülésen jelen voltak: Dr. Kubinyi Lajos kir. törvényszéki elnök, Kletzár Lajos kir. tvszki biró, Jókuthy Miklós kir. tvszki biró, Sándor Arnold kir. tvszéki jegyző. A kir. ügyészség képviseletében Dr. Héray Andor kir. ügyész. Az ügyvédi kamara képviseletében: Dr. Kossaczky Arnold ügyv. kamara) titkár. Rendes esküdtek lettek városunkból: Ádám Gyula magánzó, Laszly Albert pénzintézeti könyvelő, Basch Miksa városi mérnök, Lipták Gyula kalapos, dr. Oppenheimer Ferenc ügyvéd, Heksch Károly kereskedő, Martinovics Ferenc fürdőbérlő, Radeczky Pál közjegyző jelölt. Schein Fülöp zománcgyáros, Jelenik Antal kereskedő, Hegedűs Antal fényképész, Burghard János szabó, Minkusz Antal gabonakereskedő, Farkas István magánzó, Goldberger Dávid szállító.

— Kereskedelmi és iparkamarai közgyűlés. A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara m. hó 30-án közgyűlést tartott. Napirend előtt az elnök bejelentette, hogy a kereskedelmi miniszter a kamara felterjesztésére sóraktárak felállítása iránt intézkedni fog, továbbá Beszterczebánya—Zólyom—Losonc közt a telefondíjat a minister 1 K-ra szállította. A közös hadsereg részére szállítandó lábbeliek készítéséből a kamara területére 550 pár esik. Több iparos és gyár munkagépekben részesült. A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tudomásul vétetett. A családi otthonról szóló törvényjavaslatot a közgyűlés nem helyeselte, mert a mi viszonyaink között célszerűtlennek, sőt károsnak tartja ez intézményt. Debreceni társkamara felterjesztését, a tüzelési célokra szolgáló nyersolaj díjkedvezményének állandósítása tárgyában, nem pártolta a gyűlés a hazai szénbányászat érdekében. Magyar szőlősgazdák egyesületének átirata, melylyel a boritaladó eltörlése iránt benyújtott felterjesztését tudomásul vették. A nagykoszmányi pályaudvarban működő postahivatalnak Garamszőllős községbe leendő áthelyezése javasoltatott. A búza vasúti szállításánál tapasztalt sulyhiányok megszüntetése érdekében felterjesztést intéz a kamara a ministerhez. Losoncon és Besztercebányán iparos továbbképző tanfolyamok, Balassagyarmaton cipész, Ipolyságon cipész és szabó tanfolyam rendezése határoztatott. A kerület keresk. és iparos tanonc iskoláinak 2150 K-t szavaztak meg. Az 1909. évi költségvetés 37,530 K bevétellel 37,300 K szükséglettel elfogadást nyert. Az ilteték kulcs marad 5 százalék.

— A Meteor korai telet jósol. A »Meteor« szerint az idén még nagyobb veszedelemnek néz elébe a gazdaközönség, mint a múlt évben, mert ha a most beállott hideg idő még nem is állandó, de ezen évben előbb fog beállani a tél, mint a múlt évben. A félelmetesebb fagyok már december hó 2-iki csomópontjai körül várhatók, amelynek nap ciklonok esetében bevezetik az állandó téli hideget. Nevemberről különben a hires időjós ezt mondja: a hónap zivataros esős idővel köszönt be, ami 8 napig tart, amikor egy kritikus napban lesz részünk. Ezen napon Európa keleti részén gyenge földrengések lesznek észlelhetők. Utánna az idő hűvösebbre fordul, s esténként s reggelenként ködös lesz. Tiszta időt csak a hó 2-ára várhatunk, ami hét napig tart s aztán megkezdődik a havazás. November végén aztán ismét tavaszi időjárásban lesz részünk.

— Bosznia és Hercegovina bekebelezéséről szóló törvényjavaslat a múlt héten terjesztetett a képviselőház elé. A törvényjavaslat indokolásának különösen fontos része az, amelyben az annexió erkölcsi bázisaként a monarchia által való birtoklás állandó jellegűnek tekintett voltán kívül különösen kiemeli azt az ősi köteléket, amely ezen tartományokat a magyar szent korona országaihoz fűzte, amely kötelékeket megbontotta ugyan a hadijog, de amelyre való igényünket a magyar király címében, a királyi hitlevelekben és a koronázási esküben mindenkor fentartottuk és biztosítottuk. Ezek a biztosítékok jogcímet adnak Magyarországnak arra, hogy Bosznia és Hercegovina hozzánk való viszonyának végleges rendezésénél szembeállítsuk őket az osztrák császárság esetleg támasztandó igényeivel.

— A nyugat 21-ik száma most jelent meg, Ignotus, Fenyő Miksa és Osvát Ernő kiváló irodalmi szemléjének ez újabb száma, ha lehet, még gazdagabb, mint az előző számok. A nyugat íróinak sorában először üdvözöljük Ambrus Zoltánt, aki »A felpofozott irodalom« című cikkével is tanúságot tesz arról, hogy mennyire szolidáris a modern magyar irodalom törekvéseivel. A szám tartalma a következő: Bálint Aladár: Op. 24, 47. Hegedűs Gyula: Az elátkozott ház (Novella). Kemény Simon: Rubinserleg (Vers) Schöpflin Aladár: »A magyar iró«. Ady Endre: »Három vers«. Telekes Béla: »Moliere«, és »A mizantróp«. (II.) Figyelő: »Vén cigányok« (Csáth Géza) »A pénz« (Laczkó Géza), »Thalia rediviva« (Ignotus). A mozi felé (Szász Zoltán). »Visszaéneklés« (Hatvány Lajos). A nyugat minden hónap 1-én és 16-án jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 20 K, félévre 10 K., egyes szám ára 1 K. Kiadóhivatal Akácfa-utca 5 szám alatt van.

— „A háziorvos“ címmel a fővárosban kiváló orvosi szaktekintélyek közreműködésével dr. Fürst Zzigmond szerkesztésében egy hónaponként megjelenő népszerű egészségügyi folyóirat indult meg. A lap az egyéni, családi és társadalom hygienia körébe eső minden kérdéssel foglalkozik, tehát emberbaráti és culturális missziót van hivatva teljesíteni. Első számának tartalmából következőt emeljük ki: Bevezető cikkét dr. Bród Miksa a kiváló szakiró irta; dr. Gurlóczy Zsigmond egyet, magántanár »A koleráról és az ellene való védekezésről«; Dr. Kovach Aladár a B. Ö. M. F. igazgató-főorvosa: »Első segítségnyújtás a család körében«; Dr. Kemény Ignácz ny. cs. és kir. törzsorvos: »A gyermekek nemi felvilágosításáról«, Dr. Reiszman László nőorvos: »A hószánról«, Rónai Mihály állatorvos: »A lóhusról«, Dr. Réh Béla az elektromágneses gyógyintézet vezető orvosa: »A villamosság alkalmazása a gyógyászatban« cimen stb. stb. Írtak nagyérdekű és tanulságos cikkeket. A lap kiadótulajdonosa: Molnár N. Lajos. Szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest: VI., Andrássy-ut 27-ik szám alatt van. Előfizetési ára egész évre 2 K 40 fillér.

Megüresedett egyház. A Rimaszombatban megjelenő »Gömör Kishont« c. lap a következő hirt közli: »Kalanda Gyula alsószik- Iási evangélikus lelkész folyó hó 8-án, vasárnap búcsúzott el híveitől, s eltávozott uj egyházába, a nógrádvármegyei Kálnóra, hová híveinek kitartó ragaszkodása megválasztotta. Sajnáljuk távozását. mert egy derék, tehetséges és hazafias szellemű papot veszítettünk el távozása folytán.« Amit mi is inár említettünk, — hogy t. i. Kalanda Gyula hazafias érzelmei tekintetében senkinek sem lehet kifogása, — azt ime laptársunk is megerősíti. Hisszük, hogy az uj lelkész magatartása hamarosan meg fogja cáfolni a róla elterjedt téves nézeteket s a sok megrázkódtatáson átment egyház hívei és papja között a kölcsönös megértés és szeretet létre fog jönni.

— Madárvédelem. Tanügyi kormányunk, tekintettel azon nagy jelentőségre, melyet a hasznos madarak védelme a mező és gazdaságra nézve képvisel, az Országos Állatvédő Egyesület kezdeményezésére elrendelte, hogy az elemi iskolák tanulóinak körében mozgalom indittassék egy Országos Ifjúsági Madárvédő Liga alakítására, mely liga a tanulóifjúságot mintegy a madarak védelmére hivatott nagy sereggé szervezze. A helybeli áll. elemi isk. tanítótestülete ezen rendelet folytán, de a nemes cél iránti lelkesedésből is növendékeit az állatok iránt való szeretet erkölcsi súlyáról, az állatok kínzásával járó kegyetlenkedés gyűlöletességéről, a madarak ethikai jelentőségéről és közgazdasági értékéről, azok kímélésének és megvédésének szükségéről kioktatván, velük az O. I. M. L-t megalakította olyformán, hogy egyszerű Írásbeli Ígéretet tétettek velük, miszerint az állatok, kiváltképpen a hasznos madarak védőivé szegődnek. Egyúttal a gyakorlati madárvédelemre való kioktatás céljából az iskola kertjében a tanulók által készített odúkat s etetőket állított fel, melyekbe a gyermekek nagy buzgalommal hordanak mindenféle madáreleséget, megmentvén egy néhány száz madárkát az éhenhalástól. Kívánatos volna, hogy a helybeli többi iskolákban, de országszerte is hasonló buzgalommal karolják fel e nemes ügyet.

— Menetrendmódositás a vojteknémetbogsáni vonalon. Az oravica-resicabányai h. é. v. németbogsán-resicabányai részvonalának megnyitása napjától a vojtek-németbogsáni vonalon közlekedő 5478. szemétszállító tehervonat menetrendje csekélyebb mértékben,

a jelenlegi Németbogsántól csak Gáttájáig közlekedő 5477. sz. személyszállító tehervonat menetrendje pedig oly képen fog módosulni, hogy Németbogsánról a jelenlegi 2 óra helyett már délután 1 óra 25 perckor fog indíttatni és Vojtekig fog közlekedni, hol Báziás felé csatlakozást nyer.

A Petőfi Ház sorsjátéka. A Petőfi Társaság fáradságot nem ismerő buzgósággal törekszik megvalósítani azt a kulturális és kegyeletes célját, hogy a Petőfi Házban összegyűjtse és mielőbb hozzáférhetővé tegye a közönségnek Petőfi ereklyéit s azokat a nemzet kincsévé avassa. A Petőfi muzeum fentartása — a Petőfi muzeum gondja. A Társaság segítségért a magyar társadalomhoz fordul. A Petőfi Ház meg lesz, ha s társaságnak erre a célra rendezett sorsjátékát a magyar társadalom felkarolja. A pénzügyminiszter által engedélyezett tárgysorsjáték, melyet a Társaság házi kezelésben rendez, tulajdonképen a közönség áldozatkészségének a meghálálása, amennyiben a nyereményekben gazdag sorsjáték egy koronás sorsjegyei egyáltalán nem állanak arányban azokkal a nagyértékű nyereménytárgyakkal, amelyek a sorsjegy vásárlók között kisorsoltalak. A mellett tehát, hogy a vásárló igen nagy nyerési esélyekhez jut, egyúttal egy nemes, hazafias és kulturális célt szolgál, hozzájárul a Petőfi Ház létesítése és fentartási költségeihez. A nyeremények száma: 2010, tehát — eltérőleg a szokásos tárgysorsjátékoktól — minden sorsjegynek igen nagy nyerési esélye van. Az összes nyeremények értéke 76,000, a főnyeremény: 25,000 korona. A Petőfitársaság már szétküldte az ország minden részébe sorsjegyeit és arra kéri a közönséget, hogy a sorsjegyek vételével és terjesztésével legyen segítségére a nemes cél érdekében.

— Uj vonatmegállás Kiskunfélegyházái—Jakabszálláson. A Temesvár-Józsefvárosról délelőtt 9 óra 25 perckor induló és Budapest nyugoti pályaudvarra este 7 óra 35 perckor érkező személyvonat folyó évi november hó 15-től kezdve a Kiskunfélegyháza és Páka állomások között fekvő Kiskunfélegyházái Jakabszállás 266. számú őrháznál utasoknak ieszállása céljából délután 3 óra 19 perckor feltételesen megállittatik.

— A papok és a színház. A besztercebányai színház folyó hó 8-án leégett s az ott működő Mezey Kálmán színtársulata, mely 42 tagból áll, hajléktalanná lett. Besztercebánya hatósága és közönsége a hirtelen legnagyobb szükségbe jutott társulatot azzal vigasztalta meg, hogy nincs ok a busulásra, kétségbeesésre, mert ott van a katholikus legényegyesület helyisége, mely csaknem olyan alkalmas szinielőadások tartására, mint volt maga a színház. A szinügyi bizottság pedig azonnal összeült, és azon kérelemmel fordult a megyéspüspökhöz, engedné át a szóban forgó helyiségeket. A megyéspüspök ur áthatva azon kulturális és hazafias céltól, melynek betöltésére egy erős nemzetiségi vidéken a színtársulat hivatva van; »egy-két* előadást engedélyezett, a katholikus legényegyesüiet választmánya pedig ettől a céltól még jobban áthatva, megtagadta az engedélyt s elzárta a helyiséget a magyar kultúra terjesztőitől, s kegyes szemforgatással azt a krisztusi szeretetről tanúskodó tanácsot adta, hogy menjenek a színésznők cselédeknek, a színészek pedig béreseknek. Eme határozatot pedig azzal indokolta meg a választmány, hogy erkölcsrontó a szinirodalom mai irányzata. Nem ismerjük a választmány tagjait, de magas értelmi pozíciójuknál fogva — mert hiszen egyetemet vagy szemináriumot végzett papok lennének ők — szégyenletesnek kell minősítenie minden józanul gondolkodó és a viszonyokat ismerő embernek eme határozatot. Ha az irodalom mai irányzata erkölcstelen, úgy arról a színészek nem tehetnek, hanem a publikum, mely ilyen darabokat kiván. Ostobaság tehát ezért a színészetet okolni és sújtani. De ha még a szinésztársulat hibás is volna, még akkor is szégyenletes a famozus határozat, mert magyar színtársulatról van szó, s ilyen társulattal szemben minden körülmények között elnézésnek van helye. Vagy talán éppen az volt a célja a választmány elutasító határozatának, hogy Besztercebányán a magyar színészetet elhalgattassa? A »Pesti Hírlap« vasárnapi száma ezt az okot is említi, de mi még sem vagyunk hajlandók azt feltételezni. Az okot inkább ott véljük megtalálni, hogy a katholikus legényegyesület választmánya egy pár évszázaddal elmaradt a mai kortól, s hihetetlenül indokolt elutasító határozatát csak