Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-05 / 45. szám

1908. november 5. LOSONCI UJSAO 5. oldal. Az ügyvédi kamara ügyésze. A ba­lassagyarmati ügyvédi kamaránál Farkas Ferenc halála íolytán megüresedett ügyészi állásra két pályázó van : Feledi Jenő dr. és Révész Dezső dr. bgyarmati ügyvédek. A kamarai választmány f. hó 18-án Csermák Ernő dr. elnöklete alatt tar­tott ülésében Feledi Jenő dr. mellett döntött s ér­dekében az elnök körlevelet is bocsátott ki, azon­ban Révész Dezsőnek is nagy pártja van s igy érdekes küzdelemre van kilátás. A választás no­vember 29-én lesz, ugyanekkor választják az országos ügyvédi nyugdíj-intézethez kiküldendő két tagot is. Erre hivatalosan jelölték Wilheim Károly dr. ipolysági és Koltai Ernő dr. balassa­gyarmati ügyvédeket. A „Népjog“. Dr. Gyikos Mihály hely­beli ügyvéd szerkesztésében megjelenni szokott szociálista irányú Népjognak folyó hó 1-én ese­dékes száma nem jelent meg. Az ok— mely vé­letlenül jött tudomásunkra — roppant érdekes s van okunk feltételezni, hogy többé a Népjog válogatott gorombáskodásait és az „Ostor“ ízlés­telen „povedálásait“ nem lesz alkalmunk olvasni. Ugyanis affér keletkezett a szerkesztő és a lapot fen­­tartó és szellemét irányitó dr. Bazovszky Lajos (Os­tor) között Bazovszky dr. ugyanis a szociálizmus köpönyege alatt igyekezett kisded játékait foly­tatni. melynek végcélja korántsem valami ideális, hanem a legpozitivabban egoisztikus, melyhez „strómanéként, hosszas rábeszélés után dr. Gyi­­kost sikerült megnyernie. Utóbbinak pedig az a nagy hibája volt, hogy csakis őszinte tudott lenni s nemcsak a „kisebb turzsoákat“, de a propa­ganda érdekében (legtöbbször, vagy talán mindég, helytelenül) a magasabb polcon levőket is támadta. Ezzel pedig túllőtt Gyikos a célon, mert dr. Ba­zovszky csak addig szocialista, mig áldozatba nem kerül, s Gyikosnak működése anyagi vesz­teség veszélyével fenyegetett, lévén egy nagy forgalmi ügyvédi irodának is tulajdonosa és több vállalatnak részese, utóbbiak pedig előbbre valók akármiféle elvnél. Nem kelünk Gyikos védelmére, mert helytelennek tartjuk, hogy dr. Bazovszkynak szegődött politikailag szolgalataba, aki e tekintet­ben mindég gyanús volt s akinek a szocializmus köpönyege alatt bizonyosan másféle aspirá­ciói voltak, mint az „elv“ győzelemre vitele. Bazovszkyt már ismerjük mint 48-as poli­tikust, most megismertük őt mint szocialistát akik­nek pedig sarktétele az elvtársaknak védelme es támogatása. Megbízhatatlan ezen uj hitvallásában is. Egyébként úgy értesülünk, hogy már nem so­káig fog a szocialisták táborában időzni. Csak még egy oldalról szeretnék őt teljes világításban látni, még pedig arról az oldalról, mely naciona­­lisztikus törekvéseit mutatná meg. De hát ez a legveszedelmesebb volna reá . nézve s igy ebbeli ábrázatját gondosan rejtegeti. „Szultán“ lithlumjforrás kitüntetése. Nagy kitüntetés érte a „Szultán “-forrást. Őfelsége a Spanyol király XIII. Alfonz budapesti tartózko­dása alatt a tiszti-kassinóban adott ebédett melyen ezt a kiváló magyar forrás vizét szolgálták fel. Ezzel a világ összes ásványvizei közül csak igen kevés dicsekedhetik. Legyen szabad olvasóink szives figyelmét mai lapunkban megjelent Szultán-forrási hirdetésére felhívni. — Minden gyermekszobában hálával kell gondolni azokra a derék norvég halászokra, kik a háborgó tengeren fogják a tőkehalat, mely a kitűnő csukamájolajat szolgáltatja. Csukamáj­olajat, a legizletesebben és a legkönnyebben emészthető formában nyújt a „Scött-féle Ernulsió,“ mely egyike a legjobb tápgyógyszereknek Kap­ható a gyógyszertárakban. — A menázsi. Nagy az öröm katonáéknál! Nem is csoda, mert ezentúl jobb kosztott fognak kapni. A hadügyminiszter t. i, felemelte a koszt­pénzt egy egész karjcárral, azaz két fillérrel. Szó­val ezután a reggelire való nem másfél, hanem két és fél krajcár lesz. Mondja még valaki, hogy nincs ió szive a hadügyminiszternek. Most már csak az a fő, hogy valahogyan el ne rontsák a gyomrukat a katonák. — Küzdelem a boritaladó törlése ér­dekében. A hazai bortermelés válságos hely­zetbe került. A borárak az egész országban oly alacsony színvonalra szálltak alá, hogy ilyen árak mellett a bortermelés nemcsak nem bizonyul már jövedelmező foglalkozásnak, hanem egyenes vesz­tességgel jár. E rendkívül súlyos helyzetből a kibontakozásnak csak egy módja létezik: a túl­­magas és amellett teljesen igazságtalan boritaladó törlése, amely egyforma súllyal nehezedik nem­csak az elsősorban érdekelt termelőkre, hanem a vendéglősökre és kereskedőkre is; végre a fo­gyasztó nagyközönség is nagyon érzi hatását, mert hiába termelünk olcsó bort, mire az a fo­gyasztó asztalára kerül, már két-háromszorosára emelkedik az ára. Ez az oka annak, hogy a bor nem tud ismét nemzeti italunkká válni, de ez az oka a még egyre folyó borhamisításoknak is, mert a nagy boradó mellett csak a »szaporított« bor biztosit kellő jövedelmet. Tehát úgy nemzet­­gazdasági, mint egészségügyi tekintetben egyaránt kívánatos, hogy ez a most már elviselhetetlenné vált adóteher vállainkról levétessék. Ennek a fel­tétlen szükségességét felismerve, a Magyar Szőlős­gazdák Országos Egyesületei.hó21-én délelőtt fél 9 órára Budapestre országos tiltakozó gyűlésre hivta össze a boritaladó törlése érdekében a ter­melőket, kereskedőket és vendéglősöket, valamint azok országos és vidéki szervezeteit, továbbá az országgyűlési képviselőket, bortermelő városokat és községeket, egyszóval az összes érdekelteket. Reméljük, hogy ez a mozgalom, amelynek olyan fontos a célja, a kellő sikerrel fog járni. Mindenki, akinek csak módjában van, vegyen részt ezen a tiltakozó gyűlésen. Ahol pedig ez nem lehetséges, legalább átirattal vagy sürgönynyel fejezzék ki a községek érdekeltjei a mozgalomhoz való csat­lakozásukat. Szeszélyes időjárás. A felvidéki gyö­nyörű őszi napokat egyszerre dermesztő hideg időjárás váltotta fel. A vasárnap este kerekedett hideg északi szélben a hőmérő zérus alá szállt s kedden virradóra a város körül fekvő hegyek teljesen fehérek voltak a frissen esett hótól. Ked­den délután pedig már a városban is szállingózott a hó. Szóval ez idén hamar jelentkezett a tél. Állatdijazások. Egyesületünk lótenyész­tési szakosztálya október 26-an Losoncon báró Buttler Ervin elnöklete alatt tartotta meg folyó évi őszi lótenyészjutaiom dijosztását, mely alka­lommal 160 korona állami dij s 350 korona egye­sületi dij, összesen tehát 510 korona került ki­osztás aló. Dijakat nyertek: A) Ariyakancákra szopós csikóval: 1. állami dijat 100 koronát Mester Bertalan Szécsényhalászi, 2. egyesületi dijat 80 koronát Kindernai János Erujfaiu, 3. egyesületi dijat 60 koronát Gál Janos Vilke, 4. egyesületi dijat 40 koronát Dcdmszky Lajos Bolyk. B) 3 eves kancacsikókra: 1. állami dijat 90 koronát Horvát János Lapujto, 2. Egyesületi dijat 50 koronát Bodnár Mátyás Tőrincs, 3 egye­sületi dijat 30 koronát Kapsa András Panyidaróc. C) 2 éves kancacsikókra 1. egyesületi dijat 40 koronát Mester Bertalan Szécsényhalászi, 2. egye­sületi dijat 30 koronát Nagy János Nógrádszakál, 3. egyesületi dijat 20 koronát Puszta József Ludány. A szarvasmarhadijazások Alsósztregován, október 2-án Poháron, október 5-én Diósjenőn s október 9-én Mohorán tartattak meg. Ezerikivül a díjazástól felmaradt összeg erejéig november 6-án Alsóesztergályon pótállatdijazás fog tartatni, melyen kiosztás alá kerül: I. Tehenekre: 1 állami dij 70 korona. 2. állami dij 50 korona. 3. állami dij 40 korona. 4. állami dij 30 korona. II. Üszőkre: 1. egyesületi dij 40 korona. 2. egyesületi dij 30 korona. 8. egyesületi dij 20 korona. 4. egyesületi dij 20 korcna. III Bikákra; 1 egyesületi dij 50 korona. 2. egyesületi dij 40 korona. 3. egyesületi dij 30 korona. — Kántor választás. A Horváth János halálával megüresedett losonci r. k. kántor válasz tás f hó 5 dikén délelőtt 10 órakor lesz a r. k. templomban. A választási próba igen érdekesnek ígérkezik. Több zeneakadémiát végzett, kitűnő zenész és énekes jelentkezett a pályázatra. Bírá­lókul a legképzettebbek kéretnek meg. KÜLÖNFÉLE. — Uj szőrmedivatok. A hirtelen beállott hidegek folytán Párisban egyszerre előtérbe lép­tek a szőrmék. A téli bundákhoz most is vidra, hód és coboly a legkeresettebb anyag. A herme­lint nagyobbára csak este használják, vagy pedig hatalmas méretű karmantyúkhoz. A hermelint az idén a fekete farkvégek nélkül használják, mert ezeket,(most már csak bélésekhez alkalmazzák. Az idei szőrmés télikabátok nagyon hosszúak s szinte a szoknya aljáig érnek le, teljesen kiszorítván a tavalyi szép rövid kabátkákat, melyek minden nőn oly elegánsan hatottak. A szőrmés köpenyeg a társasági ruhák directoire-stiljénez alkalmazkodnak rövid derékkal, hosszú aljjal s a derék fekete selyemmel kombinálva. A köpenyek mellett diva­tosak a hosszasan lelógó stólák is. Néhány párisi cég még makacsul ragaszkodik a rövid, a derék­nál alig lejebb érő kabátkákhoz, melyek bájos hatást keltenek, ha ezüstrókából készülnek hat rókának fejével és talpaival díszítve. A gallérok­ban a rövid hermelingallér a divat, gazdag krém­csipke és selyembársony betéttel. A karmantyú alapja nem sokban különbözik a tavalyitól, ismét nagyon nagy, de valamivel laposabb, farkakkal és selyembetétekkel ellátva. A köpenyek ujja meg­lehetős szűk, széles szőrmekézelővel ellátva, vag\ csipkével borítva. A divat egyik újdonsága a Iá' zsák, melyet nemcsak automobilon használnak egyéb alkalmakkor is, s oly leleményesen díszítve csipkékkel s hímzésekkel, hogy esetlen jellegét teljesen elvesztette. Huba vezér sírja. A Sajóvölg juk a hirt, hogy a nevezetes méhii domb ássák és keresnek ott valamit a föld gy Már régen foglalkoznak a régészek azza dolattal, hogy a sikon e domb nem map ződött, hanem azt mesterségesen ember dotta össze. Amint értesülünk, a főváros Huba vezér sírját vélik ottan fellelni és már napok óta ásatják. 5 méter hosszú tér széles gödröt nyitottak már a feke és 3 méteren aluli mélységben már tt agyagszerű réteget, illetve építményt tál a régi vezérkorbeli sirokra emlékeztei érdekes és gazdag lelet lenne, ha a ré{ telme megvalósulna és Huba vezér sirjára: Egy siketnéma szobrászról. éve mult most a nyáron, hogy úttörő művész, Ferenczy István, szülőföldjén Sírja azóta jeltelenül állt a rimaszombat illetőben. Művészi hagyatékát Jánosdeák i ajándékából az állam vette át azzal a k seggel, hogy Ferenczy Istvánnak méltó álüt Rimaszombat főterén. Az állam most te get Ígéretének. A pompás kamrai márványoz vésővel kezében, meglett korában, nyakában Pius pápa arany érmével ábrázolja a műves. A sikerült emlék Vaszary László siketnéma szót rászművész vésője alól került ki. A szobor égj, szárkófágra fog kerülni befalazva a református templomba, a melyre Ferenczy egyik legjobb szobiét, az Euridike-t is elhelyezik. Ez a szobor ötven éve van Ferenczy Istvánnal együtt eltemetve egy tizenkét métermázsa nehéz, önfaragta dom­borművel ellátóit vörös márványkoporsó tetejeben, melyet Ferenczy temetésekor, 1856. julius 4-dikén délután, viharos záporesőben sietve temetett el az a tiz ember, a ki a nehéz márványkoporsót a sírba eresztette. Ebben az igen érdekes sírban Ferenczy szobrász maradványai mellett egy tölgyfa szelencében van elhelyezve Vörösmarty Mihálynak hosszabb levele, melyet negyvenes években Fe­renczy szobrász védelmére irt, ki Mátyás királynak akart állítani, a mi azonban nem sikerül a hiányzó költség és hirlaptámadás miatt. Az elkeseredett művész, mivel nem értették nemes célját, igazi művészi alkotását, a már teljesen megmintázott szobrot kalapácscsal darabokra törte és Budán a Bomba-téren nemes haragjában a Dunába dobatta. Rimaszombat városa nagynevű fiát méltó temetés­ben kívánja részesíteni, a mikor második nyugvó helyére helyezi. Ez az ünnepet országos jellegűvé teszik. Csak az a baj, hogy a még élő öreg pol­gárok közül senki sem emlékezik, hol van elte­metve Ferenczy. Azóta a rimaszombati régi te­metőt sűrű bozót nőtte be s előreláthatólag a sírt keresőknek óriási területet kell majd fölásniok, hogy az igen érdekes szobrászati relikviákat meg­találják.

Next

/
Thumbnails
Contents