Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-05 / 45. szám

1908. november 5. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal.

5 és fél, illetve 6 órától 10 óráig, s délután 2, illetve 3 órától 5, illetve 6 óráig fogja a kihordást eszközöltetni. Véleményem szerint ezen megszorítás csak nyárra kötendő ki, midőn a rothadási csirok erősebben vegetálnak, mig télen megengedném a d. e. 11 óráig való kihordást is inkább, semhogy a lakásokoan teli tonnák maradjanak. Fontosabbnak tartom, hogy a kihordás bizonyos rendszer szerint történjék, e rendszernek az egész évre való megállapítást s közhírré tételét föltétlenül szükségesnek vélem.

Nincsenek megemlítve az ajánlatban a következők:

1. A tonna kihordó kocsik vájjon megmaradnak-e a mostani • állapotban, vagy ezeken is történik reconstructio ? s miben fog az állni: egyszerű befestésben ?

2. Megemlitendőnek tartottam volna, hogy a telep minden berendezésének jókarban tartásán kívül a vállalat köteles arról is gondoskodni, hogy a telepről a hig ürülék az országúira ne folyhasson ki.

3. A tonnák tisztítása kétségtelenül a vállalat feladata, de hogy az mint vitetik keresztül, arról nincs szó, pedig ez fontos dolog. Viszont azt is tisztázni kellett volna, hogy az esetleg elrendelt fertőtlenítése a tonnáknak, s annak költsége a vállalatot terheli.

4. A szemétkihordás nincs benne a vállalat ajánlatában, pedig ez a műtrágya gyártás egyik fontos anyaga. Ha a város az utcai és házi szemetet összegyüjteti s a létesítendő mezei vasúiig szállíttatja, akkor ez a városra csak teher, a vállalatra nézve inkább érték, amiért ellenszolgáltatást kellene nyújtania. Ezen ellenszolgáltatásnak a szemétgyűjtés és kihordás munkájában való részesedésben kellene állnia. Mivel pedig a szemétkihordás munkája nagyobb értéket képvisel, mint amennyit az anyag ér, a vállalatnak lehetett és kellett volna átengedni a háztartások és üzletek által fizetett szemétkihordási dijakat.

A tőzegipar r. t.-nak a kezelésre vonatkozó ajánlatát tehát tárgyalásra alkalmasnak vélem, úgy hiszem azonban, hogy, ha az ő automaticus szórószerkezetű closettjeit nem sikerűi nálunk elhelyeznie, aligha fog a kezelésre vállalkozni még azon esetben is, ha a recostructiókat a város maga végeztetné is.

Végül arra akarom még felhívni a figyelmet; ha mi köztisztaságot nem tudtunk teremteni a takarékosság miatt, ne várjuk azt csekély árfelemelés dacára egy nyereségre épített vállalattól sem. Ha mi 50% árfelemelés mellett sem vagyunk képesek köztisztasági rendszerünket hygienicussá tenni, nem lesz azzá vállalat kezében sem, ámbár lehet, hogy a vállalat a deficitet nemcsak kiküszöbölheti, sőt nyerhet is rajta, de a nyereséget a köztisztaság rovására fogja szerezni. Ha azonban 105000 koronás kölcsön útján vagyunk hajlandók rendszerünket reconstruálni, akkor mi magunk is képesek lehetünk egész köztisztaságügyi rendszerünket úgy berendezni, hogy az céljainknak megfelelő legyen, s a közegészségügyi kivánalmaknak megfeleljen.

Védekezzünk az alkoholizmus ellen.

Irta: Somló Károly főgimnáziutni tanár.

Az alkohol fogyasztás hasznossága és morális jogosultsága feletti kérdésben a civilizált világ ma még 2 merőben ellentétes tábort képez. S bár az antialkoholisták tábora nőttön nő és napról-napra erősödik, még mindig akadnak tekintélyes orvosok, akik föltétlenül hívei a mérsékelt alkoholnak és csekély adagban ép úgy orvosságnak tartják, mint más mérget.

Ha azonban közelebbről fontolóra vesszük azt a romboló hatást, amelyet a szeszes italok óriási elterjedtségüknél fogva az ember testi és lelki életére gyakorolnak, lehetetlen észre nem vennünk, hogy az alkoholizmus társadalmi életünk egyik legnagyobb csapása.

A pálinka még mérsékelt használata mellett is szembetűnően megrövidíti az ember életét.

Az alkoholnak a szervezetre gyakorolt élettani hatása leginkább a kloroforméval hasonlítható össze. Csakhogy mig a kloroform gyorsan elhódítja a testet, addig az alkohol pusztítás módja lassú, közvetett. Az alkohol által okozott bntegségek lassú gyötrődéssel ölik meg az embert.

Abban is megegyezik az alkohol más bóditó szerekkel, hogy a vágyakozás kielégítésére egyre nagyobb adagok felhasználása szükséges.

Ez a vágyakozás az iváshoz szokott emberben ép oly erős és leküzdhetetlen, mint a dohányzónak, opiumevőnek vagy morfinistának epedése újabb adagért. Az alkohol e tulajdonságában rejlik a legnagyobb veszedelem. Az epedés örvénye magával ragadja lassanként a mérsékelten ivót is, igy lesz a mértékletes alkoholfogyasztóból iszákos ember, aki észrevétlenül bár, de annál biztosabban halad a korai halál felé.

De az alkohol nem elégszik meg az egészség aláásásával, hanem végig vezet a teljes erkölcsi és szellemi züllés kálváriáján, miközben családok békéjét és nyugalmát dúlja fel, hülyévé és elmebajossá teszi a teremtés koronáját, az embert. Az alkohol bűnre is csábit. A börtönök lakói felerészben alkoholisták.

A durva erőszak, testi sértés, emberölés bűntényei legtöbbször az alkoholra vezethetők vissza. E bűntények legnagyobb részét az alkohol hatása alatt követik el. Lord Coleridge angol országoiró szokta mondani: »Börtöneink 9/10 része kiürülne, ha Angolország kijózanodnék.«

Az öngyilkosok és öngyilkossági kísérletet elkövetők között is nagyon sok az alkoholista. Szinte feltűnően gyakran találnak a mentők öngyilkosokat korcsmákban, mulatóhelyeken. Kürbite a königsbergi pszichiátriái klinikán ily irányú megfigyeléseket tett. Észlelése szerint az öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet elkövetett egyének 41 százaléka alkoholista volt.

S mialatt az alkohol az egyén életét tönkre teszi, az ártatlan utódok testi épségére is kiveti hálóiát. Nem elégszik meg a bűnbe esett egyén bünhödésével, hanem az utódok elkorcsosulásávai azokat is lakoltatja apáik vétkéért.

Általánosan ismert tapasztalat, hogy az alkohollal visszaélő szülők gyermekei gyöngeelméjüek, vagy a legtöbb esetben a növésben visszamaradnak.

Leventhaler írja világhírű művében, hogy egy nagyon iszákos apának 14 gyermeke közül 4-nek nagyon kis feje volt, ezek egyszersmind buták és epilepsziásak voltak.

Pilz felemlít egy családot, amelyben a nagyapa és az apa is visszaéltek az alkohollal. Az apának 10 gyermeke közül 6 vízfejű volt, mind a 6 később görcsökben halt el. A többi 4 nagyon kis fejével szintén nem volt normálisnak mondható.

Bourneville, az idiotizmusnak világszerte legjobb ismerője állítja, hogy 1000 buta gyermek közül 740-nél a butaság a szülők iszákosságától ered.

A szeszfogyasztással való visszaélés a legtöbb országban óriási arányokat ölt. Tömérdeken esnek áldozatul évről-évre ennek a szörnyű szenvedélynek. Angliában állandóan félmillió ember beteg az alkohol fogyasztás következtében, alkoholmérgezésben pedig évenként 50,000 ember pusztul el. Az orosz birodalomban évenként

100,000 ember esik az alkohol okozta különféle pusztító kórba. Németország lakossága évenkint 3000 millió koronát költ szeszes italokra, jóval többet, mint a mennyit húsra költ.

Á svájci statisztika eredményei is megdöbbentők. Baselben pl. az elhunyt 40—50 éves férfiak 20 százalékát alkohol pusztította el. Az iszákosságáról hires Waadt svájci kantonban az őrülteknek fele alkohol áldozata, de nem jobbak a viszonyok Bretagneban és Normandiában sem.

Ismeretes, hogy az iszákosok sérülése nehezen gyógyul. Az iszákos német diákok párbajsérülései rutitó hegekkel gyógyulnak, (versoffene Schmisse.) A legutolsó orosz-török háborúban a szeszes italoktól tartózkodó török katonák sebei sokkal jobban gyógyultak, mint az orosz bajtársak.é

A heves alkoholmérgezés okozta hirtelen halálesetek is igen gyakoriak. Valamennyi állam statisztikai kimutatása egyetért abban, hogy arzén, ciánkáli, kálilúg, foszfor és egyéb mérges anyagok együttvéve nem okoznak annyi halálesetet. mint az alkoholmérgezés egymaga.

Hogy az alkohol valóban erős méreg, azt a tudományos kísérletek is megerősítik.

Egy kilogram súlyú házinyul 10 gr. alkohol felvétele után, rövid idő múlva gutaütésszerü halállal múlik ki.

10 kilogramm súlyú kutyánál már 90 gr. alkohol is rögtöni halált okoz. E kísérletek súlyviszony után emberekre is könnyen átszámíthatok. 75 kilogramm súlyú ember belehal, ha 650 gr. alkohol jut a szervezetébe. Az élet maga szolgál sajnos számtalan példával. 40—50 százalék alkoholt tartalmazó pálinkából nem kell több mint 14—15 deciliter. A szeszes italnak ily mértéktelen élvezete már sok szerencsétlen munkásembernek okozta a gyászos halálát. Azt mondják ilyenkor a szerencsétlenről, hogy a gyomrában meggyűlt a pálinka. Nagy tévedés. Az alkokol a szívverését állította meg. A boldog talant megütötte a guta.

Az idült alkoholmérgezést azonban, mely állandóan fogyasztott szeszes italok hatása fo tán keletkezik, inkább csak az orvos ismeri, lönösen akkor, ha alkalma van a szervez hosszabb ideig a boncasztalon is tanulmány Ép a legnemesebb szervei testünknek az melyek az idült alkoholmérgezés nyomait kon viselik. Az agyban és hurkáiban, a s és vérereken, a májban, vesében, a gyor bélrendszerben idéz elő oly elváltozások? lyek az egészséget lassanként aláássák - tét évtizedekkel megrövidítik.

Már az is bebizonyított tény, hog’ hol a testbe jutva, annak melegét alát- Helytelen tehát az a feltevés, hogy a meleget fejleszt. A test melegérzése cs zés, valójában a hőfok tetemes alkol tás esetén, mint tudományos kísérlet'’ l/i C° fokkal is alábbszáll. Ép úgy i helyét az a lehetetlen érv, amit a rátái hangoztatnak, hogy az alkc Nem nehéz beigazolni, hogy az m ban is erőt rabol a szervezettől. F a nagy Napoleon hadainak vezető, ban, a jótékony szentbernáthegyi . magas bércein és éjszaksarki utaz ütjük alatt. Nansen és Johansen eg holt sem vittek magukkal, jól tűi megfázás és megfagyás ezer veszt holfogyasztás csak növelni tudja. V a fagyás általi halál is gyorsabb?, alkoholmérgezés járul hozzá.

Az alkohol legelőbbis a gyón. annak emésztő hártyáját teszi ki iz gyakori izgatás idült gyomorhurutot ok nagyon sok beteg gyomor- és bé alábbhagy, ha orvosa tanácsára felhagy . sós napi adag bor vagy sör élvezetével. A t ból a bélrendszerbe, innen pedig a vér szívbe kerül az elfogyasztott alkoholmen.

A szivén gyakorolt hatás annak gyo. mozgásában, működésében nyilvánul. De n hogy minden akció reakciót szül, termész? következmény, hogy a borneműek a szívre g. korolt hatása annak működését károsan befol) solja. A szívnek rendellenesen gyors működé, és megerőltetése folytán súlyos elváltozás kövei kezik be, ami eleinte szédülés, fejfájás és szívdobogásban nyilvánul, később a szív elbetegesedését és a test elerőtlenedését idézi elő.

Ép ily súlyos zavarokat okoz az alkohol fogyasztása a májban és vesékben. Ily módon keletkeznek a májzsugorodás, veseelfajulás és a szervek különféle gyuladásos betegségei.

A legrombolóbb azonban kétségkívül a szeszes italoknak az idegrendszerre gyakorolt hatása. Az agyburkoknak, agynak és gerincagynak betegségei az utódokon is nyomot hagynak. Sőt az alkoholizmusra való hajlamot is öröklik a gyermekek szüleiktől s igy nem lehet csodálni, hogy az elmebetegek száma évről-évre ijesztő módon növekszik, ami egyenes arányban áll mindenütt az alkohol fogyasztás növekedésével.

Még súlyosabb idegméregnek bizonyul az alkohol a gyermekeknél, akiknél éppen ezért még gyógyszer gyanánt sem volna alkalmazandó. Ép úgy a szoptató nőknél is szigorúan el kellene tiltani, mert csekély mértékben a tejbe is átmegy s szegény csecsemők akárhányszor e miatt szenvednek gyomor- és bélhurutban, görcsökben és álmatlanságban.

Az idült szeszmérgezés ezen direkt hatá-