Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-29 / 44. szám

4. oldal.___________________________________ LOSONCI ÚJSÁG___________________________________1908. október 29. Köztisztasági állapotainkról terje­delmes memorandumot irt dr. Gömöry Elek vá­rosi tiszti orvos, melyben tőzeges tonnarendsze­rünk felett bírálatot mond. E bírálat helyes s — úgymond — bár lesújtó, de senki sem vitathatja el, hogy igazságos és szakszerű. Bírálatának célja nem vádaskodás, hanem az, hogy rendszerünk hibái felfedeztessenek. Majd igy folytatja: „Én, midőn minden irányban feltártam tőzeges tonna­rendszerünk hibáit, ezzel egyúttal módot keresek annak javítására s e mellett az általános szerve­zetet is vizsgálva, találok a közönség felfogásában egy sajátságos balhiedelmet, amelyre még ki kell térnem. Ezen sajátságos balhiedelem az, amely a köztisztasági vállalatban jövedelmet keres, annyira értékesnek tartja az ott feldolgozásra váró anya­got s oly kicsibe veszi a ráfordított munka érté­két, hogy el nem tudja képzelni, hogyan lehet az, hogy oly nagy összeg befektetése s oly — szerinte — magas dijak fizetése után még mindig lehet­séges a deficit. Ezen sajátságos felfogás kénysze­­ritette a vezetőséget arra, hogy takarékoskodjék, a takarékosság aztán már annyira ment, hogy a vállalat teljesen kivetkőzött egészségügyi intéz­ményszerű jellegéből. De a dolog természete sze­rint a deficit továbbra is fenn fog állni mindaddig, mig a lakosság közfelfogása nem változik s mig a közegészségügyi intézményre nagyobb áldoza­tot hozni nem hajlandó. Egy egyszerű példát ho­zok fel: ha egy lakás egyszeri tisztításáért és rendbehozataláért 10—40 koronát kell áldozni á lakás nagysága szerint, azt mindenki, aki a tisz­taságot szereti, meghozza, de egy egész város egy évi tisztaságáért lakásonként mondjuk 40 koronát áldozni mindenki sokalna, még aki a tisztaságot szereti is. Pedig amint a lakásból a piszok, a fér­gek stb. önként a legnagyobb imádkozásra, vagy sopánkodásra sem távozik, akként utcáink és udvarainkból s lakásainkból a hulladék sem, ha­nem vagy a magunk, vagy mások munkájával kell azt megváltani. Ezt a munkát pedig fizetni kell, annyival inkább, mert undorító s mert manapság már nincsenek pária cigányok, akik az efféle mun­kát pár hatosért végeznék. Az az idyllikus kor pedig megszűnt, amikor mindenki a lakása és udvarában olyan és annyi szemetet, hulladékot s ürüléket halmozhatott fel, amennyit akart, vagy tűrt. Ma már egy magasabb érdek a közegészség­­ügy érdekében, amelynek rendezése révén száz­ezrek életét lehetett s lehet megmenteni s meg­hosszabbítani, minden modern állam, melynek leg­főbb kincse az emberi élet, beevatkozik nemcsak az egyesek lakóházainak és udvarainak tisztasága dolgába, de beavatkozik a városok köztisztaságá­nak ügyeibe is, mert ez az. amelynek révén a legtöbb járványt a házaktól és városoktól távol lehet tartani.“ — Minden tekintetben egyetértünk a tiszti orvos fenti kijelentéseivel s felette kívána­tosnak tartjuk, hogy városunknak az „öt batár“ által kivívott szégyenletes állapota mielőbb és sürgősen megszüntettessék. A memorandum fog­lalkozik az uj berendezés eszméjével is. Mind e fejtegetések olyannyira közérdekűek és életre­valók, hogy jövő számainkban azokkal a közön­séget meg fogjuk ismertetni. — Szanatórium-estély. A tüdőbetegek megmentésére alakult József királyi herceg sza­­tórium egyesület helyi választmánya előadással egybekötött táncmulatságot rendez jövő hó 28-án. Az előadásban városunk műkedvelőinek legjobb­jai vesznek majd részt, s igy egyrészt azt a tényt, másrészt pedig tekintve, hogy a cél humánus, kétségtelen, hogy a siker minden tekintetben kielégítő lesz. — Kitüntetés. Szép ünnepséget ült f. hó 25-én háziezredünk tisztikara. Az ezred két szá­zadosának névszerint Pöffl Artur és Prileszky Istvánnak e napon tűzte a mellére Braun Rezső ezredes a legfőbb hadúr által adományozott »sig­­num laudis« érdemrendet lelkes beszéd kíséreté­ben. Társadalmi életünkben jelentős rész illeti Pofi századost, s igy kitüntetése nemcsak bajtár­sai, hanem mindazok részére örömet szerzett, kiknek a művészlelkű századossal alkalmuk volt érintkezni. — Jurista estély. Általános érdeklődés kiséri a jogászok által rendezendő mulatság elő­készületeit. S ez indokolt is, mert az előjelekből ítélve oly sikerült mulatság a »Vigadó« régi falai között már rég nem folyt le, mint amilyennek ez ígérkezik. Az oka ennek abban rejlik, hogy a rendezőség nem a külső fényre, hanem arra tö­rekszik, hogy a kedélyesség és fesztenség jegyé­ben folyjon le a mulatság. Értesülésünk szerint igen ötletes meglepetésben lesz a táncoló höl­gyeknek részük. A Losonci „tornaegylet“ közgyű­lése. Az egylet f. hó 17-én tartotta meg évi köz­gyűlését 20 tag jelenlétében. Az elnök üdvözölte a megjelent tagokat és a gyűlést megnyitotta azzal, hogy előterjesztette az egylet működését. Előadta, hogy az egylet megalakult, az alapsza­bályait megalkotta és felterjesztette a belügymi­nisztériumhoz, mely visszaérkezett mulasztás végett. Az egylet heti két órában részben a sza­badtestgyakorlást és szertornászást, részben a ví­vást művelte. Tavaszszal a szobai tornát, a sza­badban való tornászással, foodbáll-ot váltotta fel. Délután a gyűlés a kitűzött tárgyak elitézéséhez fogott: Az alapszabályokat a miniszter rendeleté­hez képest módosította: így most már remélhető, hogy rövid időn belül azt a minisztérium jóvá is hagja. A választmányt a következőképen egészítette ki: ügyésznek, mely állás eddig nem volt betöltve, Dr. Sacher Aladárt, választmányi­tagnak Badinyi György, Baskay Ferenc, Hager Lajos, Dr. Macner János Kredens Kornél, Kris­­tóff Sándor, Krúdy Pál, Dr. Székács Istvánt vá­lasztotta meg. Ezután következett a pénztári el­számolás és a jövő évi költségvetés, mely utóbbi jelenleg a legszűkebb határok között mozog, tekintettel az egylet csekély vagyonára, az egy­let művezetőjének a gyűlés, buzgó működéséért, fáradhatatlan kitartásáért s lelkesítő vezetéséért köszönetét szavazott és az egyleti vagyonhoz képest csekély tiszteletdijjal jutalmazta. A gyűlés elhatározta továbbá, hogy azután a tornaórákat hétfőn és csütörtökön délután 6—7-ig a tan. kép. tornahelyiségében fogja megtartatni. Végül kijelentette, hogy a tagsági dij az alapszabályok értelmében 10 korona marad. Az egyes szakosz­tályok megadóztatása, melyet az ill. szakosztály ügyrendje állapitand meg, csak azok tagjaira vo­natkoznak. Ezzel a gyűlés végett ért. — A dunaipolyvöljpri vasút. A dunaipoly­­völgyi vasút építésével már nagyon előre halad­tak s úgy halljuk, hogy a menetrend összeállítá­sára gondolnak. Tudomásunk szerint két vonat lesz Ipolyság felé s Ipolyságról Vácra úgy beosztva, hogy kora reggel és délutáni vonatokhoz csatla­kozhassanak az utasok. Nógrádvármegye közigaz­gatási bizottsága felír a kereskedelmi miniszterhez, hogy Balassagyarmattól Vácig közvetlen vonatok járjanak, vagy legalább is közvetlen kocsik köz­lekedjenek a megnyíló uj vasúton. — A házitanitó felmondási ideje. B. Károly budapesti kereskedő S. Elemért 1907. évi november 17-én második reál-osztályba járó fia mellé házitanitónak fogadta fel havi 80 K. fize­téssel és azzal a kötelezettséggel, hogy naponta délután 3 órától 8 óráig kell a fiával az iskolai leckét megtanulnia, vele sétálni és őt egyébbként foglalkoztatni; miután a fiú karácsonykor öt tárgyból intőt kapott és a házitanitó egy alka­lommal a fiával kártyázott, ezért a kereskedő a házitanitót felmondás nélkül elbocsátotta. Ebből per keletkezett. A budapesti törvényszék fellebbe­zési tanácsa kimondotta, hogy a házitanitót egy havi felmondás illeti meg, mert a felmondás nél­küli elbocsátásra az a körülmény, hogy alperes fia öt tárgyból intőt kapott, jogos alapot nem nyújt, mert alperes nem bizonyította, hogy felpe­res valamely mulasztása, vagy egyébbként alkal­matlan volta okozta; Az a körülmény pedig, hogy felperes alperes fiával kártyázott, a felmondás nél­küli elbocsátásra azon okból nem jogos ok, mert alperes nem bizonyította, hogy a felperes, eltiltás dacára, újból és pedig pénzre kártyázott. Mint­hogy pedig az állandó alkalmazás folytán és a működési körre való tekintettel felperesi egy havi felmondás illeti meg, ennélfogva az elsőbirósági ítélet részbeni megváltoztatása mellett, alperest 80 K. tőke megfizetésében marasztalni kellett. — Rendőrségi hirek. Kropács Dániel rendőrszakaszvezető nyugdíjazás iránti kérvényt nyújtott be, mellyel f. hó 24-iki ülésén foglalko­zott a városi tanács. A mindég példás viseletű rendőr kérelme teljesítve lett, s a múltban tett szolgálatainak elismeréséül a városi szegényház felügyelőjévé neveztetett ki. Ugyanez alkalommal határozat hozatott egy rendőrségi laktanya léte­sítése tárgyában is, mely Kisfaluban lenne felépí­tendő. A jövő évi költségvetés számadásai a tanács f. hó 27-iki ülésén a következőkben állapíttattak meg. A házi pénztár szükséglete 475,601 kor. 83 fill., erre fedezet van 379.943 kor. 72 fill. A hiány pótlására a tanács a pótadónak 57%-ra való felemelését javasolja. A költségvetés egyes tételeit eddig még nem ismerjük, de érte­sülésünk szerint az kinyomatni és a képviselő­­testület tagjai között szétosztatni fog. — Elutasított felebbezés. A helybeli tanítóképző-intézet igazatósága hónapokkal azelőtt oly kérelemmel járult a képviselőtestület elé, hogy engedtessék meg, hogy a képezde előtti teret kerítéssel lássa el. A tanács e kérelmet elutasította, melynek folytán a kérelmező felebbezéssel élt. E napokban érkezett le a vármegyei közigazga­tási bizottság e tárgybani döntése, mely a feleb­bezés elutasításával a városi tanács határozatát hagyta helyben. — Külkereskedelmi mérlegünk rosz­­szabodása. Az osztrák kereskedelmi miniszté­rium statisztikai osztálya által most közzétett ki­mutatás szerint az év nyolc első hónapjában (január-augusztus) a monarchia külkereskedelmi forgalma következőleg alakult: A behozatal lett 1638.2 millió (+ 47.7 millió), a kivitel 1493 C millió (— 24.7 millió) koronát. Ekként a nyolc havi mérleg 139.9 millió K. passzívummal zárul, mig 1907. év január-augusztus havában a pas­­sziv-szaldo csak 67.6 millió K. volt. A kivitel visszaesésében a kedvezőtlen konjunktúrák miatt csaknem ez összes iparcikkek résztvettek. Lénye­gesebb visszaesések: gyapotáruk 14.6, len, kender és jutaáruk 4.1, gyapjúáruk 3.6, konfekcio-cikkek lO.ó, papíráruk 1.4, bőráruk 3.9, faáruk 3.8, üveg­áruk 3.4, vasáruk 6.6, ércáruk 6 millió koronával. — »Amit az erdő mesél.« Mint értesü­lünk, a Losonci Iparos Ifjak Önképző Köre november hó 15-én műkedvelő előadást rendez. A próbák már 3 hét óta folynak és előre látha­tólak nagy sikert fognak aratni. — A katonai lövőtér. Már egy Ízben alkalmunk volt rámutatni arra a helytelen eljárásra, mely szerint városunk egyedüli szórakozást és üdülést nyújtó helyét, a losonci erdőt a városi vezetőség eme hivatásától megfosztotta ez által, hogy annak egy részét a katonai elemi lövőtér céljaira engedte át. Már akkoriban felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez a szerződés mostanság le fog járni és kértük az arra illetékeseket, hogy jövőben a bérbeadással ne korlátozzák a városi polgárság szabad mozgását az erdőben. S most mi történt, a tanács újabb tiz évre szerződést kötött a katonai hatósággal. Igen csodáljuk ezt az eljárást. Azt hiszi talán a t. tanács, hogy mi a saját speciális passziónkból szólaltunk fel, s hogy az adózó polgárságnak nem ez volt az óhajtása. Hát ha már agyonnyomoritanak ben­nünket mindenféle cimen pótadókkal még azt is elveszik tőlünk, iiogy legalább kedvünkre és akkor tartózkodhassunk az erdőben, amikor kedvünk tartja s ne csak akkor, ha a katonaság nem lö­völdöz. Hiszen kimutattuk azt, hogy sokkal na­gyobb kárt okoz a katonaság, mint amennyi bért fizet. Kimutattuk azt is, hogy az »öreg árok« nevű dűlő éppen úgy megfelel a lövőtér céljai­nak, mint a mostani. Hogy mégis a polgárság akarata ellenére cselekszik a tanács, annak okát másban igazan nem tudjuk megtalálni, mint a túlhajtott hiperlojálitásban a katonaság iránt. Hi­szen szép dolog ez, de hát az adózó polgárság minimális egészségügyi és kényelmi szempontja is kell, hogy legyen valami a tanács szemében, különösen akkor, ha annak figyelemben való ré­szesítése anyagilag is előnyös. — Dunay Ferenc emlékünnep. A fő­gimnázium tanári kara és ifjúsága f. hó 20-án délelőtt 11 órakor gyászünnepet tartott egy éve elhunyt kiváló főigazgatója, megboldogúlt Dunay Ferenc emlékezetére. Beethoven gyászindulója nyitotta meg a gyászünnepélyt, melyen Benicky Kálmán főgimn. igazgató magas szárnyalásu ke­­gyeletes emlékbeszédben idézte föl az általános szeretetben és tiszteletben élt öreg úrnak élete­­pályáját, élete jelentős munkásságát, felejthetetlen jellembeli kiválóságát. Az idegenben, sőt Bécsben született katonafiú a magyar hazának és, hazafi­­ságnak kiváló példamutatója tudott lenni, kedvelt losonci főgimnáziuma méltán áldozhat neki ke­gyelettel, melynek egyik külső jeletént a losonci iskola a többi kerületbeli társiskolákkal a meg­­boldogúltnak nevére harmadfélezer koronányi ösztöndíjat gyűjtött össze. Bortniánsky Imája, Chopin Gyászhangja és Sembert könyörgése voltak a gyászünnep kiegészítő pontjai, befeje­zésül pedig az ifj. zenekar gyászindulót adott elő. — A népiskolák fejlesztése. Az 1909. évre előirányzott rendes kiadások közt a népis­kolák 1,692.167 korona nagyobb tétellel szerepelt nek, mint a múlt évben. Az 1908. év őszén meg­nyitott uj állami iskolákhoz 375 állami tanitó­­nevezte ki. 1909. január 1-től kezdve a miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents