Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-15 / 42. szám

4. oldal. LOSON Cl ÚJSÁG__________________________________1Q08. október 15.

— A jeísőci magyarok ünnepe. (Beküldetett.) E hó 11-én, vasárnap szentelte föl Káposztási Imre kerületi esperes, pápai kamarás a jelsőcieknek teljesen saját erejükből fölépített gyönyörű gótstilü templomát. A szertartásnál segédkeztek: dr. Valihora János apát-plébánosunk, Borbás Géza, vilkei esperes-plébános, Laczek Gyula hittanár, Gallusz Péter rappi plébános és Belitzky Jenő segédielkész. Mikor Gallusz Péter, az ünnepi szónok, a templom fölépítése körül sokat fáradozott Borbás Géza esperes-plébánosnak, a községi elöljáróságnak és a népnek a szószékről köszönetét mondott, látni lehetett, annak a 470 lelket számláló község minden egyes tagjának arcán azt a büszke öntudatot, hogy Íme mi egyszerű emberek is, ha összetartunk tudunk nagyot és szépet alkotni. Igenis nagyot, mert a templom felépítése 21 ezer koronába került, a mely öszzegben máshonnan jött segítség csak egy ezer korona voit. A templom oltárának képe helyén szobor áll, a magyar Máriának. Patrona regni Hungáriáénak a szobra, amelyet a nemesszivü dr. Layer Antal főgimn. tanár ajándékozott a templomnak. A magyarok nagyasszonya a védőszentje a templomnak s hogy egészen az ünnephez és a védőszenthez méltó legyen az ájíatos nép, az istentisztelet végével, amelyen a kántori teendőket Thaisz Lajos képzőintézeti tanár végezte, az ő játéka mellett felhangzott a Hymnus. Az egyházi ünnepség fényének emeléséhez hozzájárult az a körülmény, hogy az ünnepségen résztvettek grőf Wenckheim Ferenc, cs. és kir. kamarás kedves leányával, Básthy Béla főszolgabíró, a szomszéd községek intelligenciája valiáskülömbség nélkül és Losoncról többen. Az egyházi különbség befejezése után az ünnepen részt vett egész intelligens társaságot szerény házánál magyar vendégszeretetté! és bőségesen terített asztallal szívesen látta a község derék, fáradhatatlan bírája Danes József, ahol több köszöntő is felhangzott. A tulajdonképeni ünnepi lakoma a kedvességéről ismert Borbás Géza esperes-plébánosnál volt. Adjon az Isten a magyarnak mennél több ilyen lelkesedésü népet és papot!

— A vasárnapi munkaszünet, mint

hitfelekezeti kérdés. Ha politikai és gazdasági kérdésekbe nem kevernők bele a hitfelekezeti álláspontokat, sokkal szerencsésebben oldhatnánk meg minden kérdést. Helytelenítjük ennélfogva, hogy a vasárnapi munkaszünetet tárgyaló törvényjavaslatot egyes helyeken a kereskedők hitfelekezeti szempontból teszik elbírálás tárgyává, így például a kassai kereskedelmi és iparkamarához az orthodox-zsidó kereskedők intéztek beadványt aziránt, hogy mivel nekik üzletüknek szombaton való nyitva tartását vallásuk tiltja, részükre a törvényhozás »extrawurstot« süssön. A kamara természetesen figyelmen kívül hagyta ezt a kívánalmat. Pozsonyban pedig a keresztény kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak klubja a törvényjavaslatot tárgyalván, azon ütközött meg, hogy az a boltoknak vasárnap eddig 10 óráig engedélyezett nyitvatajtását déli 12 óráig kiterjeszti s ezzel — úgymond — meggátolja a keresztény kereskedőket és alkalmazottakat abban, hogy a délelőtti istentiszteletee jelen lehessenek. Csodálatos! Hisz eddig a vidéki kereskedők zöme kézzel-lábbal harcolt az üzleteknek délig való nyitvatartása érdekében, ezt a követelményt honorálta a törvényjavaslat is, most előáll az obskusus hitfelekezeti felfogás és rossznak mondja azt amit előbb kívánatosnak Ítélt. Ezek a hitfelekezeti »extrawurstok« is szükségessé teszik tehát a radikális rendezést, mely a teljes vasárnapi munkaszünet kimondásában áll.

— A takarmányhiány. Említettük, hogy a földmivelésügyi minisztérium szakközegei közreműködésével összeiratta az olyan vidékek termelőit, kiket a takarmányhiány nem érint, sőt eladó szálastakarmány készletekkel rendelkeznek. A földmivelésügyi miniszter a szeptember 28-ig bejelentett eladó szálastakarmány-készletek második kimutatását most tétette közzé. Az újabb bejelentéseket időnként ismét közzéteszik. A kimutatás révén a takarmányban megszorult gazda más vidékről, gazdatársától szerezheti be a szükségletet. A füzeteket bárki, ki azokat'a minisztériumtól kéri, megkaphatja.

— Állatkínzás. Nincs állatvédő egyesületünk; de annyira finom, művelt lelkületűnk van. hogy szó nélkül nem nézhetjük azt az állatkínzást, amit mészárosaink egyes alkalmazottjai űznek. Ép azokon az utcákon és tereken, ahol az iskolából hazatérő gyermeksereg elhalad, annyi kegyetlenséggel ütik-verik. szúrják-rúgják a levágásra szánt jószágot, hogy annak látása feltétlenül durvaságra, szívtelenségre szoktatja a minden iránt fogékony, finom gyermek-lelkeket. Elvárjuk úgy a rendőrségtől mint mészárosainktól, kogy az alkalmazottakat ezirányban ellenőrizni ei nem mulasztják.

— Fizetésképtelenség híresztelése büntetendő cselekmény. A kir. curia egy konkrét esetből kifolyólag legutóbb azt az elvi kijentést hozta, hogy kereskedőről vagy kereskedő társulatról állított ama tény, hogy fizetésképtelen vagy csőd előtt áll. — ha ez a tényálásnak meg nem felel, büntetendő cselekményt illetve rágalmazást, esetleg becsületsértést képez.

— A büntető-novella életbeléptetése. Elsején lépett életbe a büntető-törvénykönyv kiegészitésérő! szóló uj törvény. A magyar jogászvilágban nevezetes ez a nap azért, mert régóta sürgetett, korszerű reformok valósulnak meg ezen a napon. A föltételes elitélés intézménye nálunk is meglesz, a minősített lopásnak gyakran drákói szigorúsága büntetése enyhül, ellenben a csalásnak számos virágzó fajtáját egyszerre lehetetlenné fogja tenni a büntetőtörvénykönyvnek egy uj szakasza, A fiatalkorú bűntettesek ügyében való Ítélkezésnek uj modern alapra helyezése s a leánykereskedésnek üldözése szintén csak fokozza a büntető-novella szociális jelentőségét.

— Az uj végrehajtási törvény és az adók. A pénzügyminisztérium körrendeletét intézett valamennyi pénzügyigazgatósághoz, a melyben előírja azokat a módozatokat, melyek szerint a »Vhn« intézkedései az állami egyenes és közvetett adók, az illetékek és egyéb kincstári követelések behajtásánál alkalmazandók. Ezen közül leglényegesebb az az intézkedés, a mely a 12 kataszt. holdnyi szántóföld művelődésének szükséges igavonó jószágot, féiévre szükséges takarmányt, szalmát, almot, gazdasági eszközt, trágyát, valamint vetőmag beszerzéséhez szükséges összeget az adóvégrehajtásoknál is foglalás aló! mentesít. Az adókezelésre vonatkozó 1883. XL1VI. törvénycikk 60. §-a az adóvégrehajtásoknál foglalásmentes vetőmag megállapítására jövőre is érvényben marad; e § az adósra nagyobb kedvezményt tartalmaz, a mennyiben nem csak a 12 kát. hold szántó, hanem korlátozás nélkül, a tényleg művelt holdak után állapítja meg a vetőmag foglalás-mentességét. A pénzügyminiszter továbbiakban azt is kimondja, hogy az árverési hirdetésbe a végrehajtást szenvedő neve mindig fölveendő.

— Az állam a fogyasztási szövetkezetekért. Az 1909. évi költségvetésben a földrnivelésügyi miniszter újból 200,000 koronával emelte a fogyasztási szövetkezetek állami támogatására szolgáló dotációt. Az 1909. évi költségvetésben ez a tétel még csak 80,000 koronával szerepelt, az 1909. évi költségvetésben pedig már Ő94.000 koronával van beállítva. Kereskedelmi és ipari célokra tehát a gazdasági tevékenység eme két kiválóan fontos ágazatának fejlesztésére összesen csak hat millió korona van előirányozva és minő elenyészően jelentéktelenek ezekkel szemben a fogyasztási szövetkezetek, melyeknek támogatására a földmivelési miniszter mégis 700,000 koronát szán. De van a dolognak más oldala is. A fogyasztási szövetkezeteknek, melyek különben is rendkívül jelentékeny állami kedvezményeket élveznek, minden tekintetben előnyösebb helyzetben levő versenyfelei a kereskedőknek, — mi jogon ad mégis az állam a kereskedők adójának a terhére is segélyeket ezeknek a sző etkezeteknek, melyek adót alig fizetnek, a bélyegilletékektől mentesek és könnyen hozzájutnak a donányelárusitási és iialmérési engedélyekhez. Mindenek meg van a határa és a fogyasztási szövetkezetek dédelgetése már elérte a véghatárt. A kereskedők érdekképviseleteiknek tehát a legerélyesebhen fel kell szóllaíni a kérdéses tétel emelése ellen, ha nem teszik, úgy megérdemlik sorsukat.

— A visszatetsző szaga és ize kevetkeztében oly nehezen bevehető csukamájolaj végre jó izü és könnyen emészthető állapotban kapható a hires *Scott-féle Emulsióí-ba’n, mely minden gyógyszertárban árusittatik.

— Jóslat az 1909. évre. Olde Moore hires angol jósnő az 1909-ik esztend t vésszel teljesnek jelzi. Jóslása szerint egy nagy tűzvész fog dúlni, egy nagy vasúti szerencsétlenség fog történni és a londoni szerkesztőségek felett vészes vihar fog elvonulni. Nevezett iósnő még azt is bejelenti, hogy a március kellemetlen hónap lesz az összes európai uralkodókra nézve, az április egy világhírű pénzember romlását és halálát rejtegeti, májusban New-Yorkban óriási katasztrófa történik. Nem felejti el azonban a

vigasztalást sem, mert júliusban Mexikóban egy nagy ezüstbányát fedeznek fel, mely bizonyára megörvendezteti az emberiséget. Szeptemberben óriási földrengés lesz. Nyugatindiában, a november csak az amerikaiaknak lesz veszedelmes, a december azonban már egész Európa hajós nemzeteit fogja remegésbe ejteni.

— A „Losonczi Vívó- és Tornaegylet“ f. hó 17 én délután 6 órakor közgyűlést tart a képezdei tornateremben, mely közgyűlés tárgysorozata a következő: Az egylet alapszabályzatának módosítására vonatkozó belügyminiszteri határozat előterjesztése. 2. A választmány kiegészítése.

3. Pénztári elszámolás. 4. A jövő év kölségvetésének megállapítása. 5. A tornaórák idejének meghatározása. 6. A szolga- fizetésének perceníuális alapon leendő megállapítása. 7. Indítványok. — Az egylet tagjai ez utón is felhivatnak, hogy e közgyűlésen okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Az egyleti választmány ma d. u. 6 órakor tártja meg ülését, melynek a tárgya a közgyűlés előkészítése.

Színház.

A tegnapi nappal bezáródtak a színház kapui, s most már szabadon elmélkedhetünk a lefolyt évad tanulságairól. Megállapíthatjuk, hogy Mezey direktor a művészi hitelén ejtett csorbát kiköszörülte, amennyiben a múltban foglalkoztatott tagok helyett, kik megelégedésünket nem érdemelték ki, olyanokat szerződtetett, kik képességgel és szorgalommal igyekeztek vonzóvá tenni az előadásokat. Komáromy Gizy, Kis Cecilia, Sponer Ilonka, Márkus Angela, Papp Erzsébet, Áldoryné, Vándory Géza, Gáspár Jenő, Derenghy István, Ernyei János, Marton Miklós, Vajda Dezső és Pataky Ferenc mindmegannyi művészi egyéniség, kiknek közreműködése városunk színházi annaleleiben maradandó nyomot fog hagyni. Kovács Miska karmester széleskörű zenei képzettsége és fáradhatatlan buzgalma pedig mindég lehetővé tette, hogy zenei tekintetben kifogástalan előadásban volt részünk. A rendezésről már nem mondhatunk ily kedvező bírálatot, minek okát abban véljük megtalálni, hogy a sokféle elfoglaltságtól igénybe vett Mezey igazgató erejét és képességét felülmúló munkára vállalkozott, midőn a rendezés fontos feladatát is magának tartotta fen. Bizony éreztük egy rutinirozott operette-rendező hiányát, s eszünkbe jutott, hogy Áldory László rossz anyaggal is aránylag menynyivel pontosabb és összevágóbb előadásokat produkált. A drámai és vígjátéki előadásokról is ugyanilyen volt az impressziónk. Kifogásunk van továbbá a díszletek ócskasága, és a férfiak jelmezeinek és felszereléseinek stilszerűtlensége és ugyancsak ócskasága miatt. Az utolsó előadásokon közreműködött zenekar pedig minden képzeletet felülmúlóan rossz. Sürgetnünk kell e hiányok megszüntetését illetve pótlását annál is inkább, mert a hölgyek minden alkalommal a legkényesebb Ízlést is kielégítő jelmezekben és felszerelésekben jelentek meg s igy a férfiak kopottsága annál szembetűnőbb volt.

Komoly formában s a megvalósulás reményével foglalkoznak az intéző körök a szinpártoló egyesület megalakításával, s annak létrejötte esetén akarjuk hinni, hogy Mezey direktor is fogja tudni a közönség iránti kötelezettségét.

Szerdán, 7-én az első, csütörtökön, 8-án, második előadása volt a Tatárjárásnak. Ha az első előadások némi előnye s egyszersmind némi hátránya bizonyos félénk pontosság szokott lenni, akkor a második előadásoknak némi előnye s egyben hátránya bizonyos pontatlan könnyedségszokott lenni. A temperamentumok szabadabban, fesztelenebb túlzásaikkal is megnyilatkoznak. Komáromy G. legkiválóbb vérbeli temperamentuma csupa aranyfüsttel vonta be Mogyoróssy kedves alakját, bár emlékeznünk kell rá, hogy a Juliska románcának utolsó előtti strófájában a szép határait egy-egy hajszállal túlfeszítette a torz nevetségesség területére. Dereghy több hajszálnyival is megtette ezt az altábornagy paródiájával, de neki se vesszük rossz néven, mert birta jóizű stilszerüséggel fedezni magát. Jónehány paraszíhajszálnyival is groteszkbe csapott Gyulai tartalékos hadnagya, kupiéi épen oly ritmustaianul lógtak a zenekiséreíben, mint a tartalékos a hadnagyi uniformisban, egyébként elég mulattató alak volt. Kis Cecíliának egy kis élettelensége szinte akaratlanúl is stílszerűen fejezte ki a Tresrka fölüietesebb szerelmét, ellenben Riza —