Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1908-10-15 / 42. szám
1908. október 15. LOSONCI UjSAO 3. oldal. HÍREK. Felhívás. Lapunk kiadóhivatala elhatározta, hogy városunkban a kereskedelmi és ipari élei élénkebbé tétele szempontjából alkalmat nyújt a gyáraknak, kereskedőknek és iparosoknak, hogy olcsó hirdetési díj melleti állandóan hirdetni alkalmuk legyen A hirdetések feltűnő helyen, alanti alakban, a jelentkezés sorrendjében lesznek közölve. E nagyságú hirdetés i i 52-szer: egész évre 10 K. Egyszeri közlés heti 19 fiIIérbe jön. TTT Aki hirdetését 1 évre feladta, lapunkat, mely egész Nógrádmegyében el van terjedve^ fél áron: évi 5 korona előfizetési díj ellenében kapja. A hirdetések már most feladhatók. Hisszük, hogy eme vállalkozásunkat úgy a helybeli, mint a vidéki kereskedők és iparosok saját érdekükben kellő mértékben támogatni fogják. Végül megemlítjük még, hogy a községek, egyesületek, továbbá a nógrádmegyei tanítók és körjegyzők egyesülete tagjai részére az évi előfizetési dij szintén 5 korona. Tisztelettel a Losonczi Újság kiadóhivatala. Csak egy virágszállat! Hogy csak egy virágszálat adjunk a halottak koszorújából a halál jegyeseinek élete visszaváltására, ezzel a jelszóval nagyszabású akció indul vármegyénkben és városunkban Vármegyénk alispánja nemes szivétől indíttatva maga vette kezébe a belügyminiszter belátásos hitet az érzékek világátúl mindinkább függetlenítsék. De még a legpuritánabbak is, évezrek múlva is, még ha akkor már nem is lesz tán templom, kép és szobor a hit ápolására, még ha a szabadba vonulnak is ki isten imádására, még akkor sem fogják elvethetni, nélkülözni tudni ezt a legérzékibb művészetett, a zenét. Vagy ha Debreczenben az orgonát is kidobják, még ott is meg fog maradni az ének. De hisz végül is minden időben is a hit, mely tán inkább is temperamentum és faj kérdése, mint műveltsége, mindig belátásbúi is ugyan, de viszont érzéki benyomásokbúl is táplálkozott. Oh, a Jézus csodái nem épen csak a belátás ésszerű meggyőzői voltak.... Ez a templom is állandóan ható csoda. Az egyházi zenét élvezni beültünk azokba az ódon fatrónusokba, melyek a császárok számára valók. Egy félóra múlva egy félig pap, félig rendőr egyén kérte a császár voltunkat bizonyító igazolványokat. Miután mi ezeket véletlenül otthon feledtük, lecsaptak bennünket az őrgrófok padjába. Miska félni kezdett, hogy a tömjénszag bele találja venni magát a ruhájába s akkor a kálomista hívek előtt lejár a becsülete, hát ki is vonultunk. A tornyot, már csak mint magasságba vetélytársamat is, hosszan körülbámultuk. által engedélyezett könyöradomány gyűjtést. A vármegye összes főszolgabíróit felhívta közreműködésre. És ennek a buzgóságnak, köszönhető, hogy még a legkisebb falucskában is megindul az egyesület gyűjtő-tarsolyába a gyűjtés. A tarsolyok Ízléses kivitelűek, oldalukon ezzel a fölirattal: »Adakozzunk a tüdőbetegeknek!« Van egy nyílásuk az adomány befogadására. E hó 24-én indul meg a gyűjtés s célja, mintegy száz szegény sorsú folyamodó tüdőbeteget azonnal szanatóriumba helyezni, ezenfelül uj intézményeket, főleg dispansereket létesíteni a tüdőbetegeknek. Minden egyes ridikülben megszámlált összeget az egyesület hivataloslapja külön nyugtáz. Örömmel Írjuk, hogy az emberszeretet nemes versenyében a mi vármegyénk és városunk elől jár s nemeslelkű hölgyek a temetői gyűjtést is kezükbevették. Városunkban a gyűjtést Pongrácz Edéné úrasszony végzi s hisszük, hogy nemes munkálkodása eredményként városunkból tekintélyes összeget gyűjt a szegénysorsú tüdőbetegek megmentésére. — Madách Imre sírja. Madách Aladár elhunyta alkalmából a Pesti Hírlap említette fel, hogy Madách Imrének alsósztregovai sírja jeltelenül áll, mindenkitől elhagyatva. A panasz elhangzott és a cselekvés elmaradt. Jól eső érzéssel olvassuk azonban, hogy a Kolozsvári Középiskolai Tanárjelöltek Segítő Egyesülete Madách síremlékének felállítására országos akciót indít. Úgy hisszük, hogy ennek az akciónak tulajdonképen a mi vármegyénkből kellene megindulnia. Mi vagyunk kötelezve első sorban arra, hogy ezt a nagy mulasztást helyrepótoljuk. Állításunkat azt hisszük indokolni nem keli, elég ha azt hozzuk fel, hogy az Ember tragédiájának halhatatlan szerzője a mi vármegyénknek a szülöttje, az ő dicsősége a mi dicsőségük is. Tűrhetetlennek tartjuk, hogy a síremlék a vármegye határain kivül állók adakozásából épüljön fel s szégyenletesnek, ha megtörténni engednők azt, hogy az emlék a mi hozzájárásunk nélkül állittassék fel. Vármegyénk alispánja teljes tudatában van annak, hogy a síremléket ennek a vármegyének kell felépítenie s a vármegye legközebbi közgyülésének tárgysorozatában örömmel olvassuk, hogy az alispán eziránt a közgyűléshez előterjesztést tesz. A közgyűlés az előterjesztést bizonyára el is fogadja, hogy Madách emlékezete iránt elismerését és hódolatát ezzel is nyíltan igazolja. — Jurlsta-estély Még a tavasszal indult meg a mozgalom juristáink között egy táncmulatság rendezése érdekében, melynek határnapja április 10-ére ki is tűzetett. Közbejött akadályok miatt azonban a mulatság nem volt megtartható. Most arról értesülünk, hogy a rendező-bizottság annak megtartására november hó 14-ik napját tűzte ki. A mulatság tiszta jövedelme jótékony célra fog fordittatni. Tekintve a jogász hatáságunk nagy számát s minden egyesnek kitűnő és fáradhatatlan táncos mivoltát alaposan remélhetjük, hogy a mulatság kitünően fog sikerülni s igy a segélyreszorulók a jövedelemből hathatós módon támogatva lesznek. — A „Népjog“ legújabb száma ismét tele van ellenünk irányított oly természetű valótlanságokkal, melyek alkalmasak arra, hogy bennünket ferde vi.ágitásban tüntessenek fel a közönség előtt, — ha e förmedvények valók volnának. Tudjuk bár, hogy a közönség teljesen tisztában van a Népjog közleményeinek még a minimálist is alig elérő értékével, mégis szükségesnek tartjuk a következők kijelentését. A szubvenció dolga a szerkesztőséget nem érdekli, mert azt teljes összegében a kiadó kapja, ki azért meg felelő ellenszolgáltatást tetjesit. A Nepjog azon állítása, hogy lapunk szerkesztősége bzkaios Sámuel ellen hajszát indított, majd pedig — mint magát kifejezi — »megszagolva a veszedelmet bátran félreállott« hogy enykén fejezzük ki magunkat, valótlanság. Ami akciónk alaposságát az ügyészi vádelejtés igazolta. Hogy azutan nem firtatiuk tovább az ügyet, azt minden tisztességesen és józanul gondo.kozó ember csak természetesnek fogja találni, mert egy rókáról két bőrt akarni lehúzni nemcsak lehetetlen, de nem is korrekt. Éppen emiatt nem csodáljuk, hogy részünkről az ügy befejezést nyervén azt többé nem bolygatva a Népjog kisüti róla, hogy »bátran félreáliottunk.« — A járványok. (Beküldetett.) Néhány héttel ezelőtt hírül hozták a lapok, hogy Losoncz közelében lévő községekben gyermekeket pusztító járványok uralkodnak, ma pedig azon szomorú ténynyel állunk szemközt, Ijogy városunkban is kezdenek terjedni ez iiesztő rémek. Hogy a kellő időben alkalmazott óvintézkedésekkel e betegségek ellen védekezni lehet, az mindenki előtt kétségtelen, de sajnos ez intézkedések megtételére hivatottaknak, ebbeli kötelezettségöknek eleget tenni nem áll módjukban. Nézetünk szerint a kör- és járásorvosok nem tölthetik ,be hivatásukat, a járványok által fertőzött helyeken nem léptethetik életbe mindazon intézkedéseket, melyek e fertőző ragályok továbbterjedésének gátatvetni alkalmasak volnának E tekintetben a fennálló intézmények a hibásak, melyek marha- vagy sertésvész idején a legmesszebbmenő óvintézkedéseket (zárlat, dezinfekció stb.) Írják elő, s azok szigorú végrehajtását a hatóságok ellenőrzése mellett minden alkalommal foganatosítják, de az emberi egészség és életnek ragályok elleni megoltalmazása tekintetében semmiféle intézkedés nincs. Ha a kör- és járásorvosok hivatásukat teljesen be akarják tölteni, úgy kötelességük mozgalmat indítani az iránt, hogy az emberi élet legalább oly mértékben képezze az állami hatalom gondoskodása tárgyát, mint a háziállatok élete. Ragály által fertőzött községek éppen úgy zárlat alá kell hogy helyezve legyenek akkor is, ha a kór emberi életet pusztít, Dezinficiáló állomások létesítendők ilyenkor, melyek eljárásának kell alávetni magát minden oly egyénnek ki a járványnyal fertőzött helyekről jön. Sok intézkedés teendő e kérdésben, melyek felsorolása nem képezheti feladatunkat, csak éppen a legfontosabbakra rámutatni volt célunk. Ez intézkedések legnagyobb része az egyén szabadságát korlátozza ugyan, de az a »salus reipublicae suprema lex esto* elveinél fogva tekintetbe nem jöhet akkor, midőn az összeség legfontosabb és legbecsesebb javáról, az egészég és életről van szó. Kereskedők gyűlése Losonczon. Az O. M. K. E,-nek tudvalevőleg igen buzgón működő fiókja van Losoncon. Ennek kötelékébe tartoznak a salgótarjáni kereskedők is. Mindkét város kereskedőit most fontos gyűlésre hívták össze Wohl Ruiny Adolf, a kerület elnöke és dr. Hajós József titkár. A gyűlésen a kereskedők többrendbeli életbevágó kérdésükét fogják megvitatni és állást fognak foglalni az adóreform ügyében is. A gyűlés iránt annál nagyobb az érdeklődés, mert a központ is képviselteti magát. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület u, főtitkára dr. Szende Pál fog lejönni a fővárosból Losonczra és fel fog szólalni a vasárnapi gyűlésen, melynek kezdete délután 3 órakor lesz. Szende főtitkár kíséretében dr. Balkányi Kálmán, központi titkár is meg fog érkezni a vasárnapi gyűlésre. — Az újfajta árverési hirdetések. Sűrűn közli már a mvaiaios lap azokat az árverési hirdetményeket, melyekre a végrehatási novella vonatkozó határozmánya értelmében az árverést szenvedő neve nincs kitéve. Valóságos torzszülöttei ezek a hirdetések az Íróasztal mellett okoskodó, az élet követelményeivel nem számoló jogászi bölcsességnek. A sok közt kiragadunk egy példát: Hirdeti a végrehajtó, hogy B. f. felperes javára 446J kor. követelés erejeig alperesektől lefoglalt csikók, lovak, szekerek, takarmány stb. Darocz községben alpereseknél október 8-án megtartandó bírói árverésen el fog adatni. A hirdetmény felhívja azokat, akik a vételárból valő kielégítéshez elsőbbségi jogigényt formálnak, hogy ezt a végrehajtónak jeieiuaeK De. Mar most a jogigényiók, ha vidékén laxnak nem tudja*, nogy km enen vezetne* árverést, az arvere.ni szándékozók nem tudjak, nogy a község ine.yik hazában tárcánk meg az arveres, szóval olvasnak egy árverési hirdetményt, amelynek az árverést szenvedő* nevei* Kitüntetése neikűl semmi erteinie es kar a pénzért, auiioe a Kozzetetei Kerül. Ha ez sem ooiondgoinoa, axkor nincs Doiondgoinoa a vnagon. — A posta munkaszünete. A kereskedelemügyi miniszter október hó 1-jétől kezdve a postahivataloknál az eddig megállapított vasárnapi korlátolt fölvételi szolgálati időt az összes ünnepnapokra kiterjesztette. A postaigazgatóságnak jogában áll elrendelni, hogy egyes helyeken, a hol nagyobb a forgalom, az ajánlott levelek a munka szünetes ünnepnapok délutánjának bizonyos meghatározott órájában fölvétessenek.
