Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-08 / 41. szám

1908. október 8. LOSONCZI UJSAO 3. oldal.

pariéban kinyilatkoztatta — a mostani reformot átmenetnek tervezi. Átmenetnek az általános választói jog végleges megvalósításához. Körülbelül analog ez a politika avval az eljárással, amelyet a belügyminiszter a házszabály revízió alkalmával követett. Mielőtt a végleges revíziót megalkotná a tövényhozás, előbb egy ideiglenes revíziót teremtett, hogy ennek a gyakorlati kipróbálásával tisztázza azokat az elveket, amelyeket a végleges revízió megalkotásakor szem előtt kell tartania. Kétszeresen jogosult ez az eljárás a választói jog reformjánál, amely sokkal mélyebb, sokkal gyökeresebb változásokat fog előidézni. Vakmerőség volna most egyszerre hirtelen ugrással rátérni az általános választói jogra, amelynek a gyakorlatban való beválását és következményeit most még csak megközelitőleg sem tudjuk megközelíteni. A pluralitás alapján álló kiterjesztése a választói jogosultságnak lesz a helyes átmenet az általános választói jog életbeléptetéséhez, amely előre biztos tájékoztatást nyújthat az iránt, hogy a politikai pártok erőviszonyai mikép alakulnak ki majd a jövőben, ha a választói jogosultságot a nép széles rétegeire terjesztik ki. Csakis ilyen átmeneti stádium közbeiktatásával lehet a jövő kialakulásról képet nyerni és biztos útmutatót szerezni arra nézve, miként kell majd a végleges reformot kidolgozni, hogy az — ami a Iegmagától értetődőbb és követelmény — a magyar állam érdekeit szolgálja minden izében.

TELEFONON.

A piaci nyelv.

Csrrr! Kezét csókolom !

— Csrrr! Dobro rano.

Aha, a piacról jön.

— Igen, és ilyenkor úgy belejövök, hogy egész tótos kiejtéssel beszélem a magyar nyelvet.

Hát olyan jól, folyékonyan beszél tótul ?

— Ördögöt! Álig tudok húsz szót, de hát mit csináljak ? Csirkét kell vásárolnom a baromfipiacon Túrynétúl, zöldséget a Tugár-rakparton Kenesseynétűl, tejfölt —

— De hisz ezek az élelmi-rövidáru kereskedőnők mind egész jó magyar nevűek.

— Hiszen valószínű is, hogy nem tótok.

Valószínűnek gondolja? Mibűi?

— Nó hát mert olyan magyaros kiejtéssel beszélik a tót nyelvet, s néha mikor megakadnak, kénytelenek magyar szavakkal segíteni ki magukat.

— De hát ha ők is magyarok, akkor miért nem beszélnek egyszerűen magyarul?

Azért mert a kofák többsége a piacon mégis csak tót és így a tót nyelv fejlődött ki az élelmi-rövidáru kereskedelem kötelező üzleti

nyei ve ve.

— Szeretném tudni, hogy már mint miért volna kötelező?

— Miért? Mert így szokta meg a társadalom. Épen mint ahogy a diplomácia nyelve a francia, ahogy a kutyákkal németül szoktak beszélni. így a kereskedelem nyelve nálunk a német, — látott maga vigéceket magyarul beszélni ?

— Inkább csak hallottam néha.

— Nó igen, magánérintkezésben, de még a született magyar vigéc is, mikor mint vigéc működik, vagyis mikor alkuszik és viccet mond, akkor németre fordítja. Épígy a vályogvetés hivatalos nyelve a cigány, a káromkodásé a magyar, a kispiaci kereskedelemé a tót. Csak nem előzhetik meg a kofák a nagykereskedőket, kik még ma is csak németül tudják a szorzótáblát.

— No de maguk mint honleányok, kiknek kultúra iránt fogékony keblük van!

—- Az én keblem Iegfogékonnyabb a katharus iránt, csak aztán jő a kultúra. De jó, hát indítunk egy tulipános mozgalmat.

— Szólítsák ezentúl a kofákat mindig zengzetes magyar nyelven és ne akarjanak előttük tótúl tudni.

— De akkor megfizettetik velünk a tótul nem tudásunkat. Azt hiszik, teljesen nagyvárosi urak vagyunk. Márpedig aki nem akarja elveszíteni a fajmagyar nimbuszát, annak kötelessége magát megcsalni engedni.

— Tagadom. A modern magyar már úgy tud csalni is, hogy a művelt nyugati kulturfajok elismerését is sikerült kivívnia.

— Elismerem az igazát s mivel tudom, hogy úgyis meggyőzne végül, elismerem azt is,

hogy a piacon tótúl beszélni hazafiatlanság, erélytelen ség, céltalanság és mindenféle rossz -ság

óc _conr

V..O

Úgy van, ez az igazság és helyesség. Mi következik pedig ebbűi ?

— Hogy ezentúl a piacok és kispiacok nyelve is magyar lesz, és most megyek ebédet főzni. Dobri gyen!

HÍREK.

Felhívás.

Lapunk kiadóhivatala elhatározta, hogy városunkban a kereskedelmi és ipari élet élénkebbé tétele szempontjából alkalmat nyújt a gyáraknak, kereskedőknek és iparosoknak, hogy olcsó hirdetési díj mellett állandóan hirdetni alkalmuk legyen.

A hirdetések feltűnő helyen, alanti •alakban, a jelentkezés sorrendjében lesznek közölve.

E nagyságú hirdetés

52-szer: egész évre 10 K.

Egyszeri közlés

heti 19 fillérbe jön.

11

Aki hirdetését 1 évre feladta, lapunkat, mely egész Nógrádmegyében el van terjedve, fél áron: évi 5 korona előfizetési dij ellenében kapja.

A hirdetések már most feladhatók. Hisszük, hogy eme vállalkozásunkat úgy a helybeli, mint a vidéki kereskedők és iparosok saját érdekükben kellő mértékben támogatni fogják.

Végül megemlítjük még, hogy a községek, egyesületek, továbbá a nógrádmegyei tanítók és körjegyzők egyesülete tagjai részére az évi előfizetési dij szintén 5 korona.

Tisztelettel

a Losonczi Újság

kiadóhivatala.

— A király névnapja. Ünnepi mise volt f. hó 4-én, királyunk névnapja alkalmából a helyi róm. kath. templomban, melyet dr. Valihora János apátplébános celebrált fényes segédlettel. Az istentiszteleten megjelent helyőrségünk teljes tisztikara, továbbá mindegyik fegyvernemből egyegy diszszázad vonult ki.

— Papi gyűlések. A losonczi esperes kerületi papság szeptember 29-én tartotta őszi gyűlését Káposztássy Imre pápai kamarás esperes elnöklete alatt. A coronát megelőzőleg iskolaszentelés volt, amelyet Komlóssy pilisi plébános végzett, gyönyörű beszédet tartván az iskola valláserkölcsi és hazafias feladatairól. Az iskola létrehozása Káposztássy Imre esperes-plébános érdeme.

— A Kossuth-szobor elhelyezése kérdésében f. hó 3-án értekezlet tartatott, mely alkalomból a képviselőtestület a helyszínén gyűlt össze. A szobor helyét az itt felállított deszkaváz jelölte, s annak közelebbi módozatairól polgármesterünk és a városi mérnök nyújtott felvilágosítást. A megjelentek helyesléssel vették tudomásul az előterjesztett tervezetet. Magunk részéről csak azt kifogásoljuk, hogy a szobor alkotója nem volt jelen s igy bizonyos kérdésekre kielégítő választ nem nyerhettünk.

— A városi pótköltségvetést a folyó hó 3-án tartott rendkívüli ülésen tárgyalta a városi képviselőtestület. Vita csak a fizetések után előirányzott drágasági pótléknál támadt, de a közgyűlés mégis változatlanul elfogadta a tanácsi javaslatot. Megjegyezzük, hogy a fizetési pótlékok csak ez évre szavaztattak meg. De hogy ezen senkinek eszébe ne jusson örülni hozzáfűzzük, hogy tervbe van véve a szervezeti szabályrendeletnek oly irányú megváltoztatása, mely szerint a tisztviselők fizetése 15-től 25 százalékig emelkedni fog.

— Farkas Ferenc halála. A balassagyarmati ügyvédi kamarát ismét nagy veszteség érte. Elnökének halála után néhány hónap múlva ügyészét és egyik legtekintélyesebb tagját vesztette el. Galántai Farkas Ferenc f. évi szeptember 28-án 71 éves korában meghalt. Hosszú pályáján keresztül mint igaz ember s mint hivatásának magaslatán álló ügyvéd működött. A közéletnek minden mozgalmában élénk tevékenységet fejtett ki s puritán jellemével, a szép eszmék iránt mindenkor tanúsított fogékonyságával, elvhüségével s szigorú következetességével az elsők és a vezetők között kapott helyet, jutalmul pedig általános tiszteletet és szeretetet. Tizennyolc éven keresztül volt a balassagyarmati ügyvédi kamarának a titkára s tizennégy éven keresztül pedig annak ügyésze. Ezen idő alatt az ügyvédséget érdeklő mozgalmakban elsőrangú szerepet vitt s a jog és az igazság emberének bizonyult. Erőteljes és életerős ember volt, — csupán a közelmúlt napokban kezdett betegeskedni s szeptember 28-án a hajnali órákban mindenki általános és fájdalmas megdöbbenésére hirtelen elhunyt. Szeptember 30-án temették el óriási részvét mellett. Az elhunyt koporsóját a koszorúk nagy száma borította s az egyházi szertartás után az ügyvédi kamara titkára búcsúzott el az elhunyttól.

— A budapesti egyetemek és főiskolák ifjúságának Bethlen Gábor Köre múlt hó 26-án tartotta meg alakuló közgyűlését. A nagy bizottság tagjainak megválasztása után a tisztikar igy alakult: Elnök lett egyhangú örömmel és lelkesedéssel Eőri Szabó Dezső. Alelnökök lettek: Lefíler Béla, Okos Gyula, Wagner Géza, Kalocsa István és Gáty István. Főtitkárrá választatott: Sebestyén Béla, titkárokká: Gáspár Emília és Nctnedy Endre. Főpénztáros lett: Vajda Béla, pénztáros: Tóth Károly, főjegyző: Mojsisovich Gabriella, jegyző: Posztós Sándor, főkönyvtaros: Grünwald Margit, könyvtárosok: Toperczer Valéria és Benkő Gyula. Háznagyok: Hegedűs Imre, Thury Dénes és Kiss Roland. Eeőri Szabó Dezső elnök ezután rövid prograinmot adott, melyben a kitartó munkát jelölte meg a továbbfejlődés legbiztosabb bázisául. A közgyűlés legfontosabb határozata egy uj zeneügyi albizottság szervezése volt. A közgyűlés után ismerkedési vacsora volt a Waehata es Diósy József körúti vendéglőjében.

— A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület által a in. kir. toidrnivelésügyi miniszter ur támogatása mellett október hó 2 án Poltáron rendezett állatdijazás igen csekély részvét mellett folyt le. Megjelent a varmegyei gazdasági egyesület részéről Ruszinko Antal kir. tanácsos az állattenyésztési szakosztály elnöke, SihJay Iván egyesületi titkár, az aliam részéről Oláh Dezső m. kir. állattenyésztési felügyelő, a hatóság részéről Básthy Béla főszolgabíró, Nagy Antal m. kir. állatorvos. A biráló bizottság fentiekből és báró Baratta Norbert földbirtokosból megalakulván a következő kistenyésztőket, illetve foidrniveseket díjazta elővezetett állataikért:

A 111. állami dijat 40 koronát 8 éves Páva nevű tehénre Sédi Petik János rappi lakos nyerte.

— Az V. áll. dijat 20 koronát Ferencz István bolyki lakos kapta 5 éves Sári nevű tehenére.

— Az 1. üsző dijat 80 koronát Sédi Petik János rappi lakos nyerte el 3 éves Borcsa nevű üszőjére.

— A IV. dijat 30 koronát Kacsányi János poltári lakos kapta Flóra nevű üszőjére. — Az I. bika dijat 50 koronát Molnár Sándor bolyki lakos kapta Ficzkó nevű l1/» éves bikájára. Díszoklevelet kapott csoportos tehén- és üsző kiállítására báró Baratta Norbert. Elismerő oklevelet Mihály Ádám poltári lakos kapott Kisasszony nevű tehenére.

— Nem írják ki az adóst. Az uj végrehajtási törvénynek egyik gyöngéd és elismerésre méltó intézkedése, hogy az árverési hirdetésekben nem írják ki az alperes nevét. A hivatalos lap árverési rovata, amely eddig nagyon olvasott, érdekes hírlapi rovat volt, végkép elveszti most az érdekességét. S azoknak a nevezetességeknek, akik ebben a rovatban való sürü szereplésükkel tettek bizonyos hírnévre szert, más utón kell most a hírességet keresniük. A hivatalos lap legutóbbi száma már az alperes neve nélkül tette közzé az árverési hirdetéseket.