Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-20 / 34. szám

4. oldal. LOSON CZI ÚJSÁG 1908. augusztus 20. dennapi iskolába a tanulók csak korlátolt számba lesznek felvehetők. A mindennapi iskolában az évi tandíj 4 K., mely összeg mindig előre, de félévi részletekben is fizethető; Beiratási dij 1 K, A szegénységüket hatósági bizonyitványnyal iga­zoló tanulók a tandíjfizetés kötelezettsége alól •— valláskülönbség nélkül — felmentetnek, a be­iratási dijat azonban köteles mindenki megfizetni a beiratás alkalmával. A beiratásnál mindazok, kik első ízben iratkoznak be ez iskolába, szüle­tési anyakönyvi kivonatot, himlőoltásról szóló bizonyítványt, múlt tanévről értesítőt esetleg isko­lai bizonyítványt kötelesek bemutatni. A beiratások a kitűzött napokon — ünnepnapok kivételével — az iskola hivatalos helyiségében mindenkor d. e. 8—11 óráig eszközöltetnek. Figyelmeztetnek végül az érdekeltek, hogy a Malomtelep-, Zenész-, Bus­­bak'Ádám-, Raktár-, Iskola- és Varga utcában lakó iskolakötelesek a tanitóképzőintézet gyakor­lóiskolájába fognak felvétetni, ezek a Vigadó ut­cai állami iskolába csak akkor lesznek beírhatok, ha a gyakorlóiskolába már nem lennének elhelyez­hetők. 1 — 3 Esküdtek kisorsolása. A folyó évi őszi esküdtszéki tárgyalásokra a következő lo­­sonczi esküdtek sorsoltattak ki a balassagyarmati törvényszék által: Kellermann Béla, Lakatos Károly, Haják Lajos, Ulrich Ottó, dr. Vályi Béla, Losonczi Sándor, Vágó _ Albert, Gazdik Endre, Deutsch Jakab Breuer Árpád. — Az Omke e hó 23-án d. e. 1jall órakor a városháza tanácstermében ülést tart, melynek tárgya a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény­­javaslat. A tagok megjelenését ezúton is kéri az elnökség. — Kereskedelmi alkalmazottak mulat­sága. A kereskedelmi alkalmazottak országos egyesületének helybeli csoportja f. hó 16-án a Vigadó nagytermében jól sikerült táncmulatságot rendezett. Á táncot igen gondosan rendezett szinelőadás előzte meg. A »Szaharai konzul« sze­replői kifogástalanul adták szerepeiket. Az előadás mulatságosabb részei gyakran ragadták nevetésre a szép számmal megjelent közönséget. A női szereplők Kiss Jánosné, Hámornyik Margit és Greiner Jolánka sok kedvességet és elevenséget vittek a darabba. Nagyon mulattatták a közönsé­get Darvas Ernő a darab rendezője jól sikerült mókái Pick szerepében és Jakubovits József, mint dr. Havaska fogorvos ügyes és természetes já­téka. A többi férfi szereplők is derekasan kitettek magukért. Igyekezetüket a közönség sok őszinte, meleg tapssal honorálta. Majd táncra perdült a fiatalság és csak a korán beköszöntő reggel vetett véget a mulatságnak. — Hivatal átvétel. Máthé Géza várme­gyénk kir. tanfelügyelője szabadságáról vissza­térve aug. 15-én ismét átvette a kir. tanfelügye­lőség vezetését. — A kereskedelmi alkalmazottak 1908. f augusztus 16-án tartott táncestélyén a következők fizettek felül: Dr. Bazovszky 5 K, Beneth Károly 4 K, Győri Endre 2 K, Hercz Manó 6 K, Komjáth Béla 40 fill., Kujnis Gyula 2 K, N. N. 1 K, Polck István 1 K, Schmeichler igazgató 2 K, Weiser Zsigmond 2 K, Zsigmond Elek 40 fillért. A felül­­fizetők ezúton is fogadják a rendezőség hálás köszönetét. — Nagy tűz Málnapatakán. Málnapata­kon f. hó 14-én a Kuchinka féle üveggyárban nagy tűz ütött ki, amely a gyárnak több mellék­­helyiségét teljesen rommá hamvasztotta. A kár mintegy 20.000 korona, amely azonban a bizto­sítás által megtérül. A gyár budapesti Fonciére intézetnél volt biztosítva. Juhászbojtár doktor juris. A napokban nem csekély megütközést keltett egy elkeseredett doktor juris apróhireetése, amely a Pesti Hír­lapban jelent meg. Hogy tréfa, vagy elkeseredés volt-e a szülőanyja az apróhirdetésnek, azt nem tudjuk, de tény, hogy egy doktor juris hirdetés utján juhászbojtári állást keresett. Tisztelt juhász­bojtárjelölt most már végkép megvigasztalódhatik, mert egy hasonló végzettségű és szerencséjü kollegáját, aki mellesleg egy kötetnyi novellájával irói tehetségéről is tanúságot tett, most nevezték ki az ógyallai főszolgabirósághoz napidijas írnok­nak. Ezt tudva, most már bizonyára komolyan és nagyobb elszántsággal fog ő is pályázni a juhászbojtári állásra abban a reményben, hogy ha társának hosszas kilincselés után sikerült az irnoki állást megszerezni ő is eléri vágyai telje­sedését, feltéve természetesen, hogy a kellő pro­tekcióval rendelkezik. — A husdrágaság ellen. Kőszegről je­lentik, hogy a város képviselőtestülete a hus­drágaság ügyében akciót indított, melynek célja, hogy a hús és kenyér ára hatóságilag limitáltas­­sék. Szegedről jelentik, hogy a városi tanács a legközelebbi közgyűlés elé hatósági mészárszék felállítására nézve terjeszt elő javaslatot. Ennek kapcsán egy mészáros ajánlatot tett a városnak, hogy hajlandó a hatósági mészárszéket a város­tól átvenni. Számlák alapján megszerzi az egész berendezést és árusítja benne a húst azon áron, ahogy azt a hatóság megállapította és hogy olyan minőségű marhát vág, aminőt a hatósági mészárszékek részére megállapított a hatóság. Semminemű kedvezményt nem kíván, mint a vágatási s egyéb dijakat megfizetni. A tanács ezt a beadványt a pénteki rendkívüli közgyűlésnek mutatja be a hatósági mészárszék fölállítására vonatkozó javaslattal együtt. — Balassagyarma­ton a vármegye alispánja által elrendelt próba­­vágatást augusztus 18-án foganatosítja. — Sátor­aljaújhely város képviselőtestülete egy hízott, egy félkövér és egy sovány marhának levágatá­­sát rendelte el olyan célból, hogy megállapítható legyen: van-e visszaélés a tulmagas húsárakat illetőleg Sátoraljaújhelyben a mészárosok részé­ről. Az első hatósági próbavágás, illetve a próba­vágás eredményének elárusitása julius 26-án volt. A második próbavágást augusztus 9-ikén tartotta meg, mikor a »Hatósági mészárszék« felirásu tábla újból felkerült a piac egyik bódéjára. Föl­számítva a fogyasztási adót, vágóhídi illetéket, a vásárlással megbízottak dijait, kimérési költsé­geket : az elsőrendű hús 56, a II. rendű 45 krajcárnál alacsonyabb árban nem volt árusítható. Ez alkalommal borjúhús is került kimérésre. A közönség valósággal megostromolta a kimérési bódét. Még egy hatósági próbavágás lesz. Az­után fog Kiss Ödön helyettes polgármester a három próbavágás eredményének összevetéséről jelentést tenni a próbavágások végeredményéről a képviselőtestületnek, mely a jelentésnek meg­felelőig intézkedik majd a hatósági mészárszék állandósítása kérdésében. — Zalaegerszegen a hatósági mészárszék felállításának következménye az volt, hogy a mészárosok a húsárakat 24 fillérrel leszállították. — Már többször felszólal­tunk mi is a losonci húsárak ellen. Sem a mészá­rosok, sem a hatóság nem reagált ezekre mind­mostanáig. Most, hogy a vidéki városok egy­másután szervezkednek a husdrágaság ellen, való­ban itt volna az ideje annak, hogy a mi elöl­járóságunk is kövesse példájokat és intézkedjék a húsárak leszállítása érdekében. Vagy azt várjuk, hogy a mészárosok önként fogják leszállítani a húsárakat, akkor várhatunk. — A besztercebányai kamara a bank­­kartel ellen. A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara rendkívüli közgyűlést tartott, mely­nek tárgya a fővárosi pénzintézetek által létesí­tett kartel ügyében való állásfoglalás volt. Több felszólalás után a közgyűlés egyhangúlag a kö­vetkező határozatot fogadta el: »Minthogy a budapesti pénzintézetek szervezkedése a magyar közgazdaság, kivált­képen az ipar és kereskedelem éltető elemé­nek, a tőkekinálatnak szabad versenyét tá­madja meg, ez által a pénzt önző, üzleti cél­ból mesterségesen megdrágítja, közvetlen pedig lehetetlenné teszi közgazdaságunk fejlődését, annak Ausztriától való függetlenitését, mint­hogy a felvidék nemzetiségi célokat szolgáló pénzintézeteit a kartellben nem lévő cseh pénz­intézetekhez tereli, s ezek az olcsóbb pénzzel a hazafias intézetekkel, ezek rovására s nem­zeti eszme kárára sikeresen versenyezhetnek, a kereskedelmi és iparkamara, mint a megtáma­dott közgazdasági érdekek hivatott őre, ki­mondja, hogy a bank-kartelt károsnak tartja és felíratott intéz a kormányhoz, hogy befolyását latba vetve, a rendelkezésére álló eszközöket használja fel a hitel mesterséges megdrágítá­sának megakadályozására, s tegyen mielőbb lépéseket a kartel-törvény megalkotására.« A szociálizmus főbb irány­elvei. A mai modern korban mindinkább előtérbe tóiul a szociálizmus kérdése. Az emberek kez­denek vele komolyan foglalkozni. Sőt az egye­temeken, mint külön tudomány szerepelvén, kü­lön tanszéket állítottak fel számára. A szociálizmus szó a tudományba csak 1837-ben került, némelyek szerint Louis Reyband, mások szerint Pierre Leroux használta először. Ma már bizonyossággal tudjuk, hogy Owen Robert, angol gyáros és közgazdász hivei hasz­nálták először, kerülni akarván az »owenist« nevet. A szociálizmus legtágabb értelme szerint oly társadalmi rendet jelent, mely a mai magán­­tulajdont el nem ismervén, e helyett a vagyon kollektiv módon való felosztását kívánja. Nem tartja megengedhetőnek, hogy a tőke egyesek rovására az égig nőjön. Ennek minden módon való megakadályozására törekszik. Másrészről a munka értékének fokozatos emelése képezvén fő­törekvését, végeredményben a munka és a tőke egyenrangúságának ideálját tűzi ki célul. Ezen cél elérésére minden eszközt megen­gedhetőnek tart. S miután a bérharc is ide vezet, erre a fegyverre támaszkodik leggyakrabban és mondhatjuk a legsikeresebben. A szociálizmus célja tehát a kollektiválás és a munka értékének nagyobb megbecsültetése. Ezen kollektiválás keresztülvitelét fejti ki igen szépen, de magvalósithatatlanul Mórus Tamás. A szociálisztikus eszmék két nagy csoportra oszthatók: ideologikus és vallási szociálizrnusra. Az ideologikus szociálizmus a köztulajdont valamely eszme, idea alapján hiszi megvalósít­hatónak. A vallási szociálizmus vagy ethikai, vagy materiálisztikus szociálizmus. A materiálisztikus szociálizmus, ellentétben az idealogikus szociáüzmussal, a szociálizmust nem mint elérendő ideált hirdeti, hanem azt vallja, hogy a szociálizmust nem emberek csinál­ják, hanem a természeti szükség utján, a szükség­szerű fejlődés folyamán valósul meg. Ez a szo­ciálizmus a modern, tudományos szociálismus, melynek fő képviselői Marx Károly és Engels Frigyes voltak. »A felvilágosultság szociálizmust szül«. Ezen felvilágosultság először Angliában volt érezhető akkor, amidőn feltalálta Arkwight a szövőszéket, James Watt a gőzgépet. Mindenfelé gyárak ala­kultak. A gyárak keletkezése megváltoztatja a kor képét. A gyárosok most már a munkát nem a munkás házába adják ki, hanem őket gyűjtik egybe a közös munkára és mindnyájukat együt­tesen foglalkoztatják. A tőke és a munka elválik egymástól és kitűnik a tőke iparszervező, gyár­tásrendező hatalma: a kapitalizmus. Ez az átalakulás, melyet forradalminak ne­vezhetünk, mert igen gyorsan történt, iparinak, mert ipari téren ment végbe, az úgynevezett »ipari forradalom«, mely 1760-ban kezdődött. Egy uj társadalmi rendet szül ez, melyet propagandával, mintaintézményekkel rákényszeri­­tenek a társulásra. Ezen uj szociálisztikus rend­szerről Engels eleve kijelenti, hogy utópiák. Ezen uj utópisztikus rendszer első hive Owen Robert, majd utána Babenf, Michei Angeló Buonarotti, Ciande Henri, Saint-Simon de Rouvroy gróf, Fourier Károly, Cousidérant Viktor stb. állnak ezen irányeszmék zászlóvivőivé. A szocializmus nap-nap után erősödik, de igazán jövőt nálunk csak úgy jósolhatunk neki, ha a mostani nemzetközi irányától elterelődve, teljesen a nemzeties, hazafias irány szolgálatába szegődik. A szocialista munkás legyen elsősorban jó magyar és jó hazafi, mert jogokra a hazában csak az tarthat igényt, aki hazája iránti köteles­ségeit lerója. Nálunk a nemzet ellenére fejlődő, hatalmas, erős szocialistikus társadalmi rendet még elképzelni is lehetetlenség. —t—s. KÜLÖNFÉLE. = A dohányzás és a vörös orr. Eddig azt hittük és úgy tudtuk, hogy csak a korhelyek orrán pirul a hajnal bíbor színben. Most egyszerre azt állítja valaki, hogy azok a pipás és dohányos emberek, akik a füstöt az orrukon át szokták ki­bocsátani, abban a veszedelemben forognak, hogy lasacskán az ő orruk is szép biborszinbe öltözik. Erre vonatkozólag egy francia szaklap a követ­kező hirt hozza. Egy 19 éves ifjú azzal a kéréssel fordult orvosához, állapítaná meg mi az oka an­nak, hogy az orra vörös. A fiatal ember szenve­délyes dohányos volt és az a rossz szokása volt, hogy a füstöt az orrán át eresztette ki. Ennek a rossz szokásnak az lett a következménye, hogy a füst eleinte csak az orr belső nyálkahártyáját, majd később a külső bőrt is izgatta, minek kö­vetkeztében az orr szine jóval élénkebb piros lett, mint az arc bőre. Az orvos azt ajánlotta az ifjú­nak, hogy kevesebbet dohányozzék és ami a fő, mondjon le rossz szokásáról és ne az orrán bo­csássa ki a füstöt.

Next

/
Thumbnails
Contents