Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-13 / 33. szám

1908. augusztus 13. LOSONCZI ÚJSÁG 3. oldal. 4520 K után az első 10 évre 50°), = 2260 K 4520 I< után a többi 10 évre 2° 0 == 904 K összesen: 3164 K Az özvegyet megilleti a fönti esetben a régi szerint is az első 1200 koronának a fele = 600 korona, a fönmaradó 3320 koronának 20%-a = 664 korona és az újítás szerint a férj 5 éven felüli, ez esetben 25 évi szolgálata után még 25% = 830 korona: összesen 2094 K. Egy gyermek után jár 2094 koronának 1/6-od része: 349 K; 2 gyermek után 2 6-od része : 698 K. Jár ez esetben még a 3 gyermek után is, de a 4-ik után már teljes összegében nem, mivel ma­gasabb összegre rúgna a férjet megillető 3164 koronánál, tehát ez az összeg marad meg az özvegy további élvezetében. Ezek lényegében a módosítások legfigye- Iemre méltóbb pontjai. Így fogé törvényerőre emelkedni és mikor, az bizonytalan. Sjok ezer nyugdíjas, nyugalomba vágyó vagy a nyugdíjba menésre még nem is számitó tisztviselő és öz­vegy várja szivetszorongató, visszafojtott lélek­­zettel a hatalmas ur intézkedését, akinek aszta­lán az ő nagyreménységük életét várja. Takáts Béla. TELEFONON. (Városunk nevezetességei.) Csrrr! Halló! Kezét csó — — Csöndesebben. Mivelhogy szerény kis lakunkban újra unokatestvérek alszanak. Diákok, ketten. Meg vagyok velük akadva. Talán pillanatnyilag tartós pénzzavarban utaznak? Nem. Turistaruhában utaznak. Budapes­ten laknak és levizsgáztak a VII. osztálybúi, most aztán tanulmányútra indultak. A mai napot Lo­­sonczon töltik és megakarják tekinteni Losoncz nevezetességeit. Minden pillanatban fölébredhet­nek és akkor körül kell őket vezetnem és végig kell őket vezetnem és végigmagyaráznom nekik minden nevezetességet. Nos hát mit féli ettűl! De mikor nem tudom miről nevezetes a mi városunk. Az égre, sorolja föl. — Miről nevezetes?! Biz én eddig még soha sem gondoltam rá, hogy miről, sőt hogy egyáltalán nevezetes-e. De miután minden város­nak vannak rendkívüli nevezetességei, Selmecznek pipája és akadémiája, Besztercének püspöke és beszterczei szilvája, Miskolcnak békája és törvény­­hatósági joga, igy bizonyára Losoncznak is vannak rendkívüli nevezetességei. Számtalan. — Jó, de melyek azok? — Hát — izé — — muszáj annak épen losonczinak lenni? Mert hát egyébként ott lenne a füleki vár, az ősi posztógyártás Gácson és Apátfalván, a Széchényi gyűlés -De tőrülmetszett losonczi remekek kel­lenek ! Losoncibb ? Hát városi szépség pl. a gácsi utca, amely ha akarom nem egyenes, ha akarom görbe, de ha a városi tanács akarja kétszer, is egyenes. Ott a görbüléses sugár-ut, vagyis sugártöréses út. — Nem eféle. Valami építészeti stilus remeke, ódon kápolna, van-e itt eféle? — Hát ott a Vigadó, hambárstilusban, ott a városháza kucséberdoboz stílusban, a járásbí­róság Richter kőépitő kockákbúl, a közkórház gyufaskatulya stílusban. — Hát ha a gimnáziumot akarják megnézni ? Terelje másra a figyelmüket. De ha ott találjunk elmenni? — Akkor süsse le a szemét, vegyen erőt magán és szóljon igy: ez itt fiuk a losonczi ipartestületi bőrraktár, vagy: itt a fogház, látjátok ide kerülnek azok, kik gyermekkorukban nem fogadtak szót szüleiknek s tanáraiknak (s igy van is benne némi igaz), vagy: ez itt a zálogház, fiuk mindig gondosan elkerüljétek az ilyen épü­letet (s igy a fiuk némileg szót is fogadnak), avagy — De valami olyat mondjon, amit pirulás nélkül, önérzettel mutathassak meg nekik. — Olyan tán egy volna: a régi jó, becsü­letes vén tugári hid, tömör, komoly, hangulatos iveivel, — de az orrukat méltóztassanak befogni arrafelé. /ássák? Jó, a hid az öt perc. És aztán mit mu­— Eh, hát küldje őket hozzám, nálam be­rúgnak s aztán egész Losoncz rózsaszínű lesz nekik. Juj, ébrednek, csrrr! Kézméz. Csrrr! Pikkoló. HÍREK. — Személyi hír. Nagy Antal jár. és várm. m. kir. állatorvos 4 heti szabadságát augusztus hó 6-án kezdte meg. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Bano­­vics Korjolán helybeli kir. adóhvatali gyakorno­kot a berettyóujfaluei kir. adóhivatalhoz tisztté nevezte ki. — Sátoraljaújhely példáját követi Kő­szeg is. A drágaság védekezésre szólítja a ma­gyar városokat. Kőszegről jelentik, hogy a város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén ki­mondta a hatósági mészárszék azonnali felállí­tását és elhatározta, hogy feliratot intéz a kor­mányhoz az iránt, hogy az uj ipartörvénybe vegye fel a hús és a kenyér árának hatósági limitálását. Ezt a határozatot Kőszeg pártolás végett az összes magyar városoknak megküldi. — A gyémántkészitő Lemoine. Könnyebb lesz a kormányozható léghajó megoldására vagy a gyémántkészités titkaira rájönni, mint a genia­­lis Lemoinet kézrekeriteni. Szökése óta napról­­napra érkeztek híradások, hogy itt vagy ott nyo­mában vannak, sőt már fogják a kabátja szár­nyát, de a nagystílű gyémántcsinálónak sikerült megint kisiklani az ölelő karokból. ■ Legutóbb ugyanis a rendőrséget bizalmasan értesítették, hogy Lemonie Trieszt körül tartózkodik a ten­geren egy motorcsónakon. A rendőrök és detek­tívek egész raja napokon át kutatott, keresett, mindhiába. Lemoine újra eltűnt, mint a szappan­­buborék, levegővé vált. A tenger partján pedig látcsővel felfegyverkezve két detektív vár és néz a messzeségbe. Várhatnak. — Az idők jele. A vilkei r. kath. tanító­női állomás megüresedvén, erre pályázat volt hirdetve. Beadatott tényleg 56 kérvény, de kettő visszakérte folyamodványát. Jelentkezett ezenkí­vül még 9. S igy a vilkei megüresedett tanító­női állásra összesen 65 hölgy jelentkezett. Úgy látszik; hogy el van hibázva a dolog; a nők tömegesen lépnek a tar.itópályára, úgy, hogy nem kapnak se helyet, se — férjet. Mert ahol csak lehet, hölgyek foglalják el a tanitói álláso­kat. Az állás nélkül maradó fiatal tanítók meg nem nősülhetnek. Így keletkezik egy uj zsáner a társadalmi életben: a magukra utalt nők, és az agglegények folyton növekedő csapata ! Az iskola­szék Vilkén különben a kitűnő oklevéllel biró szászvárosi Hajdú Erzsébetet választotta meg f. hó 3-án egyhangúlag. — Színészet Ipolyságon és Balassa­gyarmaton, Mint a »Nógrádi és Honti Híradó« Írja, Szabados László, az északmagyarországi szinkerület és az eperjesi színház igazgatósága jól szervezett társulatával 3 heti dicséretes mű­ködés után befejezte szini saisonját Ipolyságon. Ez alkalomból a »Nógrádi és Honti Híradó«, midőn Szabados direktor és társulata érdemeit méltatja, búcsút is vesz tőlük, azon reményének adva kifejezést, hogy a színtársulat már legköze­lebb Balassagyarmaton fogja sikerekben gazdag működését kifejteni. Balassagyarmat ugyanis most azon fáradozik, hogy az eperjesi szinikerületbe való beosztásával az eddiginél jobb színtársulat­hoz juthasson. Valóban itt volna az ideje, hogy Losonc is kövesse Balassagyarmat példáját. — A tüdővész pusztítása hazánkban. A belügyminiszter jelentése szerint f. évi már­cius hóban Magyarországban 7906 egyén halt el gümőkórban. Ébből a szomorú statisztikából Nógrádmegyére 102 elhalálozás esik. — Ötösök és tízesek. Mikor az uj tíze­sek jobban mondva az uj huszkoronások meg­jelentek a forgalomban, még a hivatalos leírás is azt mondta róluk, hogy első pillantásra a régi tizkoronásokhoz hasonlítanak. Ez a rokoni ha­sonlatosság akkor nagyon megható volt, de most már kezd alkalmatlanná válni, mint azokból a panaszokból látjuk, amelyek nap-nap után hol itt, hol másutt felbukkanak. A leggyakorlottabb ke­reskedői szem is összetéveszti első pillantásra a kétféle bankót, különösen ha nincs teljes ábrá­zatával az ember felé fordulna. Ha összehajtva dobja a pultra, különösen nagyobb forgalmú üz­letekben, gyakran megtörténik, hogy tizkoronás gyanánt fogadják el, vagy fordítva: tizkoronás­­ból adnak vissza úgy, mintha huszkoronás lett volna. Egy budapesti kereskedő beszéli, hogy eddig már legalább 100 koronát fizetett rá a hasonlatosságra saját hibáján kivül. Egy vidéki kereskedő pedig azt írja, hogy amióta az uj húsz koronás forgalomban van, mindenki, aki tizkoro­­nással fizet valami kisebb bevásárlást, össze­hajtja a pénzt arra számítva, hogy hátha husz­­koronásnak nézik és úgy adnak vissza belőle. Hogy a huszfillérest a tizfilléressel gyakran össze­cserélik azok, akik úgy akarnak némi haszonra szert tenni, azt mindenki tapasztalásból tudja. De az már igazán nem kívánatos, hogy a na­gyobb bankóknál is alkalmunk legyen ezeknek a haszonszerzésre. Fájdalom ezt a jegybanknak már előbb kellett volna észrevenni mint a kö­zönségnek. De a bank úgy látszik csak arra gondol, hogy bankóját nehezen lehessen hamisí­tani, nem pedig arra is, hogy könnyen is lehes­sen fizetni vele. Az élet ép elég akadályt gördít a könnyű fizetés elé. Fölösleges tehát, hogy az Osztrák-Magyar-Bank és megnehezítse azt. — Felhívjuk olvasóink figyelmét a Magyar Élelmiszer-szállító Részvénytársaság nyilvános hűtő és fagyasztó raktárházának hirdetésére mely lapunk mai számában megjelent. — Esküvő. Folyó hó 8-án vezette oltár elé Sárközy Géza budapesti zálogházi tisztviselő Vodzák János helybeli m. á. v. ellenőr leányát: Annuskát. A csavargók ellen hívta fel Szakáll Ferenc füleki járási főszolgabíró Salgótarján nagy­község képviselőtestületét. A képviselőtestület múlt hó 28-án tárgyalta ezen felhívást és meg­nyugodott az elöljáróság azon intézkedésében, hogy dobszóval adatik tudtára mindenkinek, mi­szerint tilos a koldulás. Hogy megelégszik-e ezzel a város közönsége, azt közgyűlésen nem firtatták. Vérmérgezés pénzolvasás közben. Az »Aradi Hírlap« hozza a következő megdöb­bentő hirt: Herbstein Mórné született Iritz Júliá­nak, Aradon virágzó lisztkereskedése volt. Herb­­steinné esténként, midőn az üzletet bezárta, a napi bevételt számolta. Pénzolvasás közben az ujjait meg szokta nedvesíteni, mert azt hitte, hogy a számlálás ezzel gyorsabban megy. Ismerősei gyakrabban figyelmeztették, hogy a pénzolvasás­nak ez a módja milyen veszélylyel jár, de az uriasszony a figyelmeztetést egyáltalában nem vette komolyan. Szombaton este is pénztárzárlat után ilyen módon számlálta meg a bevételt. Gyak­ran emelte az ujjait a szájához, amelyen egy kis pattanás volt. Az ujjak megnedvesitése közben valami mérges anyag került a pattanásra és vér­mérgezést okozott. Az uriasszony rosszul lett, mire orvost hivattak, a gyorsan alkalmazott or­vosi műtét azonban már hiábavaló volt. A méreg már annyira a vérbe jutott, hogy Herbsteinné másnap délután nagy kinok között meghalt. — A Jókai asztaltársaság a pótmulat­ságát augusztus hó 20-ára (azaz szent István napjára) halasztotta el, melyről a n. é. közönsé­get bővebben falragaszok utján fogja értesiteni. — Halálozások. Folyó hó 8-án temették el Varga Péter volt rappi r. kath. plébánost füle­ken nagy részvét mellett. Sokan ismerték a jó öreg plébánost Losoncról is ; vendégszerető házában sokszor megfordultak losonci barátai, akik ez alkalommal őszinte részvéttel vesznek tudomást csendes, zajtalan elköltözéséről. — Mint részvéttel értesültünk f. hó 8-án dr. Matzner János helybeli orvos édesanyja Korponán el­halálozott. Osztozni kívánunk mi is polgártársunk nagy gyászában és ez utón is kifejezzük igaz, mély részvétünket. — Ugyancsak e hó 10-én halt el Horváth János, helybeli r. kath. kántor­­tanitó, aki évtizedeken át az egyház és hívei leg­nagyobb megelégedésére teljesítette hivatását. Sokat kisért el életében utolsó útjára. Most őt is oda vitték rokonai és barátai, ahol annyi isme­rőse pihen. Őszinte részvétünket nyilvánítjuk a gyászoló családnak. Eljegyzés. Muraközy Árpád, a buda­pesti »Pallas« irodalmi és nyomdai részvénytár­saság korrektora, folyó hó 6-án jegyezte el néh. Papp Mihály, sajókereszturi ev. ref. lelkész leá­nyát, Cornéliát. — A Magyar Színház volt ruhatára, könyv­tára, álló és függő diszlettára, bútorok stb. kicsinyben vagy egyben jutányos áron eladó. Bővebbet Zoltán Sándornál Budapest, Királv­­utca 39.

Next

/
Thumbnails
Contents