Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1908-06-18 / 25. szám
polgár igényelheti. Ennek folytán választójoggal természetesen csak olyan személy ruházható fel, aki a magyar államnak már polgára, még pedig itt megkívánandó volna arra, hogy választói jogot nyerhessen, hogy ennek nem éppen csak újdonsült, hanem már hosszabb idő óta, legalább is öt éve legyen polgára. Mert csak igy tételezhető fel, hogy a hazai viszonyokat már eléggé ismerik arra, hogy ilyen, az államéletre kiható fontos jog gyakorlására hivatottnak legyen tekinthető. Mindezeken kívül a választójog gyakorlását azokra sem lehet megnyugvással bízni, akik folyton egyik helyről a másikra vándorolnak, egyik kerülethez sem érzik magukat szorosabb kapcsokkal és érdekkel fűzve; már pedig a képviselő személyének helyes megválasztása mégis csak a jelöltek egyéniségének, mint a helyi viszonyoknak is, amelyek erre befolyással lehetnek, legalább bizonyos mérvű ismerését is kívánatossá teszik. Azért arra, hogy valaki valamely községben a választók listájába mint választó beiktattassék, okvetlenül megkívánandó volna, hogy az összeírás időpontját megelőzőleg azon községnek már három, vagy legalább két éve állandó lakos lett légyen, vagy ott bármiféle csekély állami adóval terhelt ingatlannal ugyanannyi idő óta bírjon. Természetesen magától értetődő követelmény az is, hogy mindazok, akik mostani választási törvényünk szerint bizonyos, különösen nyervágyból stb. elkövetett bűncselekménye folytán a választási jog gyakorlásából kizárják, azontúl is kizárassanak, sőt az okvetlenül kiterjesztendő lenne a magyar állam egysége és egyáltalában annak magyar nemzeti jellege és általában a magyar nemzet ellen elkövetett bűncselekményekre és minden ilynemű izgatásokra a legnagyobb szigorral, mert ezt a nemzeti szempont érdekének megóvása okvetlenül igényli. Azon ideális hagyományos felfogás, amelyet eddigi törvényhozásunk mindig követett, hogy senkitől, ki valamely jogot már élvezett, azt el nem vonta, az uj választói törvényben is fentartandó lenne; tehát eszerint mindenki, ki az uj választási törvény hatályába léptekor a választási névjegyzékbe beiktatva van, a választói jogot továbbra is megtartja, ha mindjárt az uj törvény szerint nem is lehetne választó. A választójog reformjának egészséges megoldása s a parlament függetlenségének minden irányban biztosítása, valamint a nemzeti akarat szabad érvényesülésének érdeke feltétlenül megkívánja, hogy a választói jog reformjával kapcsolatban lehetőleg ugyanazon törvényben a választások tisztasága és szabadsága mindama biztosítékainak lehető fokozására, amelyek úgy az igazolási, mint a választási eljárások körül az eddigi tapasztalatok alapján kielégítőknek, vagy elegendőknek nem bizonyultak, megfelelő gondoskodás és kiegészítés történjék. A törvényalkotás rendszeressége szempontjából célszerű azon egymással összefüggő kérdéseket, amelyek mindannyian a parlamenti reformra irányozvák, egységes törvényben és alapon oldani meg. Ugyanazon törvényben szükséges volna megállapítani a községek, vagy körjegyzőségekként való szavazás behozását is és azzal kapcsolatban az úgynevezett alkotmányos költségek teljes megszüntetését. Mert a nagy tömegekben való szavazás kizárja a nagy központokon leendő szavazás célszerű eszközölhetését és nemcsak feleslegessé teszi az úgynevezett alkotmányos költségek törvénybeli megállapitását, hanem ellenkezőleg megköveteli épen a választások tisztaságának szempontja is azoknak törvényben való teljes megtiltását. Ezen eszmék megvalósítását óhajtanok mi látni az uj választási törvényben. A Nógrád vármegyei Nemzeti Intézet. Lélekemelő ünnepély folyt le f. hó 11-én városunk közházának dísztermében, hol a magyarság szent ügyéért lelkesülő honfiak és honleányok diszes és nagy számban jelentek meg ez alkalommal. Kitörő lelkesedéssel vette tudomásul ezen hazafias lelkületű gyülekezet, hogy vármegyénk területén működő három kultúregyesület megszűnésével nyomban egy negyedik alakult meg, mely mind a háromnak erkölcsi, anyagi erejét önmagában egyesítvén, kitűzött feladatait eredményesen és széles körben fogja igyekezni megvalósítani . . . Vármegyénk uj kulturegyesületének alakuló díszközgyűlését pont 11 órakor nyitotta meg Török Zoltán a következő beszéddel. Tisztelt hölgyeim és uraim! Mint a vármegyében működő magyar közművelődési egyesületek ez idő szerinti elnöke szivem melegével üdvözlöm a kormány' képviselőjét közszeretetben álló főispánunkat, a testvéregyesületek küldötteit, a megjelent vendégeket valamint a régi s az újból belépő egesületi tagokat. A cél, amely minket a mai napon összehozott végrehajtása mind a három közművelődési egyesület közgyűlése azon egyhangúlag hozotthatározatának, melylyel ki lett mondva, hogy a vármegye területére kiható lesz az egységes és céltudatos működés lehetősége, nemkülönben úgy szellemi mint anyagi erőinknek a kellő helyre lehető öszpontositása érdekéből egy közös zászló alatt kell egyesülnünk. Ennek okából a Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet, a Felső nógrádmegyei közművelődési egyesület és a Felsőmagyarországi közművelődési egyesület nógrádi választmánya összes tagjainak valamint az újonnan belépő tagoknak együttes tanácskozását ezennel megnyitom. Eljutottunk im a megvalósítás időpontjához. Ez azon határvonal, mely megszünteti a három közművelődési egyesület különleges működését. De nem szűnik meg ezzel egyik sem, hanem(összeforr összeolvad egy tömör egyesületté, hogy az 1831 évben létesített „Nemzeti Intézet“ cége alatt közös és megifjitott erővel teljesítse nagy és magasztos feladatait. A mai napon lejárt az összes tisztviselők megbízatása is. Fogadják ez alkalomból valamenynyiünknek, de különösen az én részemről, kit oly hosszú időn keresztül kegyeskedtek kitüntető bizalmukkal megajándékozni a köszönet és hála kifejezését. Egyidejűleg valamennyien annak kijelentése mellett, hogy a ránk bízott vagyont nemcsak hiven megőriztük, hanem gyarapítva a legnagyobb rendben elszámolva át fogjuk adni, ezennel bejelentjük e helyen is lemondásunkat azon biztosítással, hogy a nemzeti ügy érdekében szolgálni közharcosi minőségben is szent kötelességünknek fogjuk tartani. Mielőtt a helyről távozom a következő javaslatot teszem: Le kellene tárgyalni mindenekelőtt az uj alapszabályokat. Ha ez megtörtént az egyesületet vezető elnököt kellene megválasztani. Ezen két teendő elvégzése tartamára egy elnököt kell választani. Magától értetvén, hogy az uj elnök megválasztatván a gyűlést továbbra ő fogja vezetni. Ha ezt elméltóztatnak fogadni javaslatba hozom, hogy az alapszabályok lertárgyalása és az uj elnök megválasztása céljából a gyűlés vezetésére elnökül Szilárdy Ödön ő méltóságát, jegyzőül Wagner Sándor ő nagyságát kegyeskedjenek megválasztani. A gyűlés az előterjesztett indítványt tetszéssel fogadta, s Szilárdy Ödön az elnöki széket elfoglalva felkéri Wagner Sándor előadót az alapszabályok ismertetésére. Ez meg megtörténvén, B a i n t n e r Ottó indítványozta, hogy a most alakuló kulturintézet elnöki tisztjét Török Zoltánnal töltse be az alakuló diszülés. Az indítvány zugó éljenzés és tapsvihar mellett elfogadtatott. Szilárdy Ödön felkérésére a megválasztott elnök a következő beszéddel foglalta el az elnöki széket. Tisztelt Közgyűlés! Legelsősorban hálás köszönetemnek adok kifejezést azon megtisztelő bizalomért melynek folyományaként ez immár megizmosodott egyesület elnöki tisztét reám ruházni kegyeskedtek. Biztosíthatom a vezetésem alatt álló egyesület összes tagjait, hogy kötelességemnek fogom tartani hiven szolgálni az egyesület céljait és e nap emlékét, mint a magyar kultúrának Nógrádvármegyében kedves emlékeim közé helyezve éltem utolsó órájáig meg fogom őrizni. A magyar kultúra diadala a mai nap, mert bebizonyította azt, hogy ott, ahol szeretett hazánk érdekéről és az egész nemzetnek egységessé való tömörítéséről van szó ez eszmék magasztossága előtt eltörpül minden, elhallgat az indulat, elnémul a szenvedély és egységes erős megbonthatatlan egésszé tömörül az egész magyar társadalom. Ebben a magyar társadalomban pedig benne kell hogy legyen mindenki felekezeti, állásbeli sőt anyanyelvbeli különbség nélkül aki velünk érez és aki elitéli a saját hasznáért széthúzó, állambontó, társadalmat szétrobbantó elvek hirdetőit. A cél a melyre szövetkeztünk közismeretü. Annak érdekében leghatalmasab fegyverünk tisztelt közgyűlés a szeretet. Testvéri szeretettel akarunk megosztani minden jogot és keblünkre ölelni minsenkit aki lelkében gondolkozásában magyar, akinek elve hogy e hazában egy egységes és minden izében magyar nemzetnek kell élni. Nem folyamodunk mi az erőszak fegyvereihez a meggyőzés az emberséges szeretetteljes rokonszenvet ébresztő elbánás mindenkivel szemben azok a fegyverek, melyek minket célhoz vezethetnek. De azt talán természetesnek fogja találni mindernd, ha azokkal szemben, akik hazát nem ismernek és azokkal szemben, kik egyéni haszon ellenében széthúzó állambontó tanokat hirdetnek úgy fogunk eljárni mint a megmételyezettekkel szemben szokás. Mert nem szeretni azt a földet, melyen születtünk, mely megélhetésünket biztosítja, jogvédelemben részesít rut hálátlanság. De elárulni a hazát egyéni haszonért, áruba bocsájtani a meggyőződést és szétrobbantó tanok hirdetésével testvérharcra izgani azokat, kiknek együtt kell élni, a legaljasabb bűnök közé tartozik és ebben bűnösöket át kell adni a társadalom közmegvetésének melytől joggal el lehet várni, hogy ezt a fekélyt testéből ha kell késsel is ki fogja vágni. Felmerül a kérdés, hogy céljaink elérése érdekéből mit fogunk tenni? El fogunk követni mindent, hogy e földön egy egységes erős magyar nemzet éljen, felemeljük népünket a közműveltség lehető legmagasabb fokára, hogy mindenki beláthassa, hogy csak ez a föld lehet az ő édes hazája és megtudhassa, hogy itt e nemzetnek mindenki egyenlő jogokban részesedő polgára és hogy meg győződhessék mindenki, hogy egyéni haszonkeresés indította népámitő mindaz, aki gyűlöletre testvérharcra lázit. Ki fogunk küszöbölni az egyesület kebeléből mindent, a mi az egyetértés megbontására vezet. Ki fogjuk küszöbölni tanácskozásaninkb d és intézkedéseink sorából a felekezetiséget. Bármiféle vallásu lehet de magyarnak kell lenni minden embernek. Ki fogjuk küszöbölni a politikai pártoskodást. Nem az a kérdés miféle elvek mellett, de az lényeg, hogy minden áron boldognak hatalmasnak kell Magyarországnak lenni. És ha mi a szellemi élet terén megtesszük kötelességünket és más téren más viszonlatokban az anyagi és vagyoni meggyőződést segítjük elő, akkor nagy és hatalmas lesz nemzetünk. Működjünk azon mi mindnyájan az egész magyar társadalom közre mindkét irányban. Tegye meg az egyesület keretén belül mindenki kulturális és nazafías kötelességét. Tegyék meg elsősorban önök mélyen tisztelt hölgyeim, oltsák be az anyai szeretet pótolhatatlan melegével gyermekeik fogékony lelkületébe az önzetlen hazafiságot nehogy az éltető anyaföld szülőföldet nem ismerő világpolgárokat neveljen. Mert hiszen egy nemzet lehet egységes de az egész világ sohasem lehet egy nemzetté átalakítható, mert az igények, szokások és vágyakozások különfélesége ellentéteket ezek viszont ellenségeket gyűlölködést teremnek. Számítunk az önök odadó támogatására tisztelt lelkész urak, kiknek a lélek nemesítése és a szeretet hirdetése jutott osztályrészül. Támogassanak minket, tartsák szem előtt mindenha, hogy mig egyfelől a vallás alapja az erkölcsnek, erkölcsnek erkölcs a társadalomnak és erkölcsi alap nétkül szét esik a társadalom, elhal az ország, addig másfelől ne felejtsék el, hogy nem a butaság amely vak hitet teremthet, hanem a mivehség, a megfontolási képesség, mely igaz vallásos meggyőződést szül.
