Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-05-14 / 20. szám

A Nagypénteki Református Társáság mult hó 24-én tartotta évi rendes közgyűlését, mely alkalommal tiszteletbeli elnöknőjévé egyhanu lelkesedéssel özv. Szigyártó Sámuelnél választotta meg. Milyen lesz a május ? A Meteor idő­jósló ezeket írja: Május havának csomópontjai 3—4—7—8—16—20-23—25—30-ra esnek, a melyek közül legerősebb hatásúak a 7—16^20 és a 25-ikiek. A 7-ik hűvös, a 16-iki száraz meleg, a 20-iki csapadékos, a 25-lki hűvös esetleg hideg jellegűek- Május hava az eddigiektől eltérőleg inkább száraznak, mint nedvesnek Ígérkezik úgy, hogy ha sűrűbb napikitörések jönnének e hónap­ban elő, túl száraz lenne, Így nem válna kedve­zővé a terményekre nézve. A meleg jelleg is már inkább hivatva van, a bolygók részéről kifejlődni e hónabban, amelyben van ugyan Jupiternek és Szóturnusznak is egy-egy együttállása a Holddal 7-én az egyik, 25-én a másik, de már ekkor Jupiter befolyása földünkhöz állasa folytán nagyon csökkent, igy a 7-iki csupán csak csapadékot hozna számunkra, ha Holdunk 8-án nem állana földtávolban, igy azonban inkább csak szeles idő várható s ezt követőleg száraz meleg, mely idő­közbe esnek a fagyos szentek is, amelyek az idén még jól fogják magukat viselni. A legköze­lebbi csomópont a 16-iki száraz jelleggel s csak a 20-iki az, mely esőt igér, valamint a 25-ik, mely Szaturnusz együtt állása a Holddal, amely csomópont a Napon történő ciklon hat;'sok esetére nagyobb hősülyedést is hozhat, vagy pedig csak hűvös, vagy zivataros esőt, mely utóbbi esetben ez jégeső is lehet. Idegen ajkú iskolások jutalomkönyve. A magyar közművelődési egyesületek sok évi meg­figyeléseik után arra a tapasztalatra jutottak, hogy az idegenajku elemi iskolai tanulók az eddig szo­kásos „jutalomkönyvek“ helyett szívesebben fo­gadják és olvassák a gyermeklapokat, amelyeket, hetenkint vagy kéthetenkint megismétlődő jutalma­zásul, a kulturegyletek számukra előfizetnek. A kir. tanfelügyelők és a tanítók is szinte egyhan­gúan elismerik ezeknek a jutalom-gyermeklapoknak a magyar nyelv terjesztése szempontjából való nagy jelentőségét és kiváló fontosságát. A gyer­mekek meleg érdeklődéssel és szeretettel olvassák és várják azt a napot, amely meghozza nekik a várva-várt képes magyar újságot. A gyermeklap legtöb helyen a fél falut bejárja, mindenütt nyomot hagyva az olvasó szivében — lelkében. A F. M. K. E. kezdésére most a magyarországi közműve­lődési egyesületek, nevezetesen; a F. M. K. E., az Országos Magyar Szövetség, a D. K. E., az Országos Magyar Iskola — Egyesület, a D. M. K. E., a Pozsonyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Eperjesi Széchényi-Kör, a borsod-miskolci, vend­vidéki, újpesti, verseci, beregvármegyei, sárosvar­megyei, somogyvármegyei, a felsőnógrádvármegyei, a zemplénvármegyei és a gömörkishontvármegyei közművelődési egyesületek, a Körmöczbányai Magyar Egyesület, az Országos Nemzeti Szövetség, a Nagy­pénteki Református Társaság, a Hazafias Olvas­mányokat Terjesztő Egyesület, a Budapesti Nép­oktatási Kör és a Budapesti Könyvtár-Egymsület együttes fölterjesztést intéztek Wekerle Sándor dr. miniszterelnök, Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi, Andrássy Gyula gróf belügyi és Darányi Ignác dr. földmivelésügyi miniszterek­hez, hogy Pósa Lajos „Én Újságom“ című gyer­­meklapjat, tárcáik terhére, az ország összes nem­zetiségi vidékein és nyelvhatárain fönnálló iskolák legjobb idegenajku gyermekei számára fizessek elő. Uj törvény a helyiérdekű vasutakról. A helyiérdekű vasutakról szóló törvényjavaslat a kereskedelmi minisztériumban elkészült. Ez idő szerint már csak a törvényjavaslat indokolásának a szövegezésével foglalkoznak. A törvényjavaslat és indokolása két kötetből fog állani, mely a bel- és külföldre vonatkozó összes idevágó anya­got magában foglalja. Ez évi május hóban már közreadják. A törvényjavaslatot, mielőtt a képvi­selőházhoz beterjesztenék, egy szaktanácskoz­­mányban fogják végigtárgyalni. Színház. Május 6-án, szerdán Davis O. és Lipschütz L. „Gretschen“-je került előadásra. Ez a „bohó­ság* sajátságos keveréke a franciás könnyedségre pályázó nyersen drasztikus német szellemnek. Durván trágár alapváz, kicicomázva finom frivol­­sággal, közben-közben német lapos unalmasság. Von der Plein Sylvia grófné (Áldoryné) egész jóhiszemüleg egy „Magdolna-otthont“* ala­pított, ez erkölcsápoló ténykedésben egyszersmind a maga erkölcsi ellenállóképességél is erősitgeti az Ő fensége (Margittay) csábitó kisértései ellen. Azonban a Magdolna-hajlék legkétesebb vagyis legkétségtelenebb múltú hölgye, Glom Grete (Komlós 1.) szeretőjévé lesz a herceg Ő fensé­gének, kit a grófnő ott is ér éppen a szemfor­gató Gretchen lakásán; sejtjük is, hogy a grófnő sem fog már védekezni a herceg ellen. Közép­pontban áll a demimonde Gretchen alakja, ki mért megharagudott kisvároskája erénycsősz megisztrátusára, miután szemünkláttára megfizet­tette bájait a herceggel, bosszúból a kisvárosi „liliom-egyesület“ diszelnökének választatja magát s maga a fogát csikorgató polgármester teszi fejére a szűzi koszorút. Az előadás jó volt, csak itt-ott vontatott. Margittay és Komlós előkelő könnyedséggel mozogtak s játszottak. Áldory jó burleszk alak volt, mint kamarás, Gáspár, Bónyi jó nyárspol­gár alakítások, Papp E.-t is dicséret illeti. 7- én, csütörtökön „A bálkirálynő“ közepes sikerrel ment. Maga a darab kevés leleményű. A ki a hamupipőke meséjét kitalálta hajdanában, áldott naiv képzelet volt, aki belőle a Bálkirálynőt kimásolta, gyalogjáró szegényes képzelet. Életnek képtelenül torz mese, mesének szürke és naivság nélküli; a mesés tündérjelenet benne: torz ügyetlenség. Muzsikája könnyed, ügyes. A fősze­replők Lévay M. és Áldory könnyed kedves szerepet játszottak meg. 8- án, pénteken Bródy Sándor nagy reklám­mal fölfujt müve „A tanítónő* került színre, eddigelé a legteltebb ház mellett. Bródyban épen azok a tulajdonságok nincsenek meg, melyeket olyan pózzal magának követel: se igaz, se őszinte. De vannak fényes jelenetei itt-ott. Olyan piszkos falu és helyzet, amilyet tendenciájában fest: nincs, nem is lehetne sehol. Brody nem ismeri a tanítónőt, a káplánt, a szolgabirót és helyzetét, nem is tudja, mi a magyar paraszt. De drámá­jában megkapó jelenetek vannak, leszámítva a banális végződést. A tanítónő szzrepében Komlós 1. jó lelki­­ismeretes alakítást nyújtott, Ifj. Nagy István szerepében Margittay készületlenebb volt. Áldory kissé túlzott, de egyébként jó volt, Péchy a szolgabiró és Áldoryné a kántorkisasszony, a tulságig torzítottak, az összjáték is gondos ki­dolgozásra vallott. 9- én, szombaton a „Bőregér“ került színre, Strausz János közkedvelt meleg, bájos muzsiká­jával. Lévay Margitnak volt a jutalomjátéka, ki a csakugyan neki való Adele szobalány szerepét játszta. Ez a szerepkör egyéniségének a legmeg­felelőbb, itt az is belevág szerepébe, ha beszéd hangja, fölkiáltásai nem a legtisztábban csenge­nek. Éneke, játéka temperamentumos. Kuthy Jankának, ki Rosalinda volt, tisztább, ezüstösebb a hangja, de játéka, temperamentuma csupa limo­nádé. Kedves volt az Áldoryné (Orlofíszky her­ceg) énekszáma, a madeirás-pohár, melyet meg is ismételtettek. Frank fogházigazgatót Péchy L. helyett Margittay játszotta, neki magának is kinos lehetett a beugrás, az énekszámai alatt való hall­gatás. Alfréd énekmester szerepét Várady viite, szokott temperamentumtalan mordságával. Vég­telenül kellemetlen, sőt kinos volt a Mezey sze­replése Frosch börtönőr szerepében. A berugott­­ság maga élethű volt, de oda nem tartozó trágár rögtönzései csak méltatlankodást keltettek végűi még a karzatban is. A közönség számba nem vevését akarta-e jelenteni ? Nem, a losonczi közönségnek épen nem ez a szájaize, be kell látni, hogy a színház elhanyagolását épen nem a művészi színvonal túlmagassága, hanem épen ilyetén alantjáró volta okozta ez idényben. Vasárnap, 10-én Rákosi Viktor erős nem­zeti érzéstől lüktető darabja „Az elnémult haran­gok“ került színre. Láttuk mi már ezt a darabot ugyané társulattól többször is, de még ily kevés igyekezettel soha. Az egész előadás különben igy vontatott volt s a szereplőkön a szembeötlő nemtörődömség igazán bántólag hatott. Margit­tay minden melegség nélkül játszott, bár a leg­több igyekezett őbenne volt. Simándija ezúttal kissé színtelenné vált. Todoreszku pópa szerepét az igazgató, Mezey adta. Többször érthetetlenül elejtve egy s niás momentumot, néha azonban nagyon is élethű volt, különösen ott, mikor a pópa rendületlenül nyakai s végtére berúg. De felfogása kissé elhibázott, sőt túlzottá vált azáltal, hogy azt egész szerepére kiterjesztette s úgy, hogy a bekapott pópa a Simándival való utolsó nagy — pedig igen komoly s tragikus — jele­netében sem józanodott ki. Komlós kisasszony igen csinos Flórika volt, de neki is volt valami baja, talán a foga fájt. Todoreszkuné személyesi­­tője elég iól játszott. A kisebb szerepekben ked­ves volt Áldory és Áldoryné. Igen bántólag ha­tott az első fölvonásban a közönség késői gyü­lekezése, s előadás közben az udvarról fölhangzó zeneszó. 11-én, hétfőn bucsuelőadás volt, a „Dollár­királynő“ került színre, mely Budapesten közepes sikert ért volt el. A társulat úgy látszik, sem a darab kiválasztásában, sem megjátszásában nem óhajtotta kifejezni azt az ambícióját, hogy búcsú­zásának utolsó benyomásául valami igazán neme­sen hatásosat, emlékezetben maradót nyújtson. Érzett, hogy a társulat jó része már készülődik. A női kar eredendő gyöngeségét leszámítva mégis elég jól ment minden. Áldory a milliárdos papa, lánya és húga: Kuthy J. és Lévay M. jót adtak. A Várady tenorj i jól cseng, csak ne viselne állandóan olyan dühös tragikus arckifejezést. Gáspár könnyeden mozog és szerényen beéri olcsó babérral. Különösebb megjegyzésre semmi figyelemreméltó nem indított. Végére értünk az ezidei rövid tavaszi szini­­évadnak. Az egész társulatról, itt szereplése tanulságairól való összegezett benyomásainkat és hozzá fűzendő gondolatainkat majd egy ezutáni alkalommal fogjuk kifejteni. —­A szerkesztő üzenetei. B. G. Vilke. Szedési hiba volt, mit sajnos, most már nem áll módunkban reparálni. Szives elnézését kér­jük. Üdv. H. G. Levelében foglaltak orvoslása legközelebb már bekövetkezik. Ugyanis tudomásunk van arról, hogy „oda“' jön a jegyzők és tanítók internátusa. Sorait ezért nem hozzuk, de a rendellenes állapotokra felhívjuk majd a főkapitány figyelmét. Egyebekben bármikor szívesen vesszük értesítéseit. Üdv. L. A. Gyengécske. Próbálkozzék meg genrevel. —Ima. Csak kimódolta mégis, hogy megmarad a káposzta is, s a kecske jól lakik, fogadja szives támoga­tásáért hálás köszönetünket. Sok üdvözlet. A losonczi függetl. és 48-as párt lapbizottságának Elnöke: MADÁCH ALADÁR. Szerkesztő: Dr. SACHER ALADÁR. Lapzárás minden kedden déli 12 órakor. Kéziratokat vissza nem adunk. Névtelen levelekre nem válaszolunk. iMl iiili * ,Á ilill i Jó házból való fiuk m lii lakatos, kovács, bognár és asztalos * tanoncu/ felvétetnek az Első Lo­sonczi Mezőgazdasági Gépgyár = Basch és Tarján mérnökök cégnél, Losoncz. Meghívás. 1—4 Az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Losoncz és Vidéke ipari hitelszövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja, 1908. évi május hó 17-én d. e. 11 órakor a hivatalos he-1J rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 35. §-a értelmében meghivatnak. Napirend: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a fel­mentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 3 tagjanak választása. 6. Felügyelő-bizottság 5 tagjának választása. 7. Netaláni indítványok. ' 1906. évi december hó 31-én a tagok száma 124, üzletrészeinek száma pedig 197 volt; az év folyamán belépett 13 tag, 14 üzletrészszel, kilépett 7 tag 9 üzletrészszel. A felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Losoncz, 1908. ápril hó 23-án. Az igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents