Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1908-05-07 / 19. szám
szemlélet és kifejezés embere. Luciferi csupaértelem ember. S mig nyugat Wilde izű drámaírói s a francia modern lyrikusok csak a kiválasztottak számára termelnek, addig Molnár mindenkinek érthető. Paradokszonokat kedvelő ötletein kívül nincs is benne semmi, ami Wildern emlékeztetne, eredeti, amennyire csak modern embernek eredetinek szabad lennie. Ördögjét már láttuk itt Losoncon, az ősszel épen ugyanettől a társulattól. Ez a darab épen annyira társadalmi dráma, mint szimbolikus, a személyek nevei csak általánosító keresztnevek. János, Jolán, stb. Maga az ördög pedig nem is önálló külön személy, hanem az emberlelkeken uralkodó ősi kisértés szelleme, mely a szerelmeseket megkápráztatja s mindeneken keresztül egymás karjába vezeti. De azért az ördög nem száraz abstrakció, hanem egészen egyéniségbe, sőt személyiségbe van öntve. Ami a darab előadását illeti, örülünk, hogy végre meglehetősen teljes sikerű művészi feladat-megoldásról számolhatunk be. A ház aránylag telt volt és pedig a Losonctól telhető legkiválóbb közönséggel, ami igen fokozhatja az előadóművész igyekezetét. Mindenekelőtt emeljük ki az egész előadás legértékesebb, legelőkelőbb színvonalú alakítását: Margitay Ördögjét. Ízlésesen diszkrét jellegzetességű maszkban, föladatát teljesen átértve játszott, könnyeden és amint egyedül szabad: játékából minden érzelmi elemet kiküszöbölve. A levéltollbamondás jelenete, a végső „voila“ s más jelenetei is nagyértékű színi intelligenciában gyönyörködtettek bennünket. A festő szerepében Áldory a szokott rutinossággal jól alakított, Komlós a nő szerepében szinte váratlanul ügyesen és fölületesség nélkül játszott, egyes szinei, pl. a féltékenységi jelenete, s a végső, amint Jánoshoz a levéllel szinte kábult részegséggel betámolyog, igazán jók voltak. A többi alakok elcsúsztak, Papp E. igen breíli izű torz volt. A szemtelen Elza és a modell elég markáns szerepüket nem tudták eléggé kidomborítani. Határozottan meg kell rónunk a megbotránkoztatóan hangos súgást, mely a legfinomabb jeleneteket is megzavarta. Ilyen súgásnak lenni nem szabad. Pénteken f. hó 1-én a „Varázskeringő“, Szombaton pedig a „Drótos tót“ című operette adatott. Előbbiről már megemlékeztünk, s csak azt fűzhetjük még hozzá, hogy a két előbbi előadáshoz viszonyítva, a pénteki volt a legösszevágóbb. A „Drótos tót“ előadása alkalmával tetszésünket leginkább Áldory (Pfefferkorn) érdemelte ki. Mérsékletet tartani tudó humorával, s a komikusoknál igen-igen ritkán tapasztalható szép énekével méltán szolgált rá a tapsokra. Lévay Margit Zsuzska szerepében igen bájos kis tót leány volt. Kuthy Janka pedig mint Mici aratott őszinte sikert. Zajos derültséget keltett a tehetséges Gáspár Jenő őrmestere. Kisebb szerepeikben jól megállották helyüket Mezeyné, Áldoryné, Várady, Péchy, Komlós Ilona, Margittay és Lubinszky 3- án, vasárnap d. u. „János vitézt“ adták, este pedig Verő Gy. izéjét, „Göre Gábor Budapestön“. Ha valaki pirulni akar a magyar kultúra elmaradottságán, csak gondoljon arra, hogy ezt az izét Budapesten egy egész nyáron adták. Itt is a karzatnak lehetett szánva, az előadás hasonlított egy mucsai kabaré főpróbájához. Lévaynak pár csinos dolga kirítt a stiltelen zagyvaságból. 4- én, hétfőn dr. Szalay Mihály „Megváltás“ c. drámája került színre. Ma már elavult stílusban irott darab ez, kiélezett érzelemdus jelenetekkel, amelyektől megsajdul a diáki és őrmestertől lefelé számított kebel. Komlós Ilona Erdős Mária szerepében még is tartalmasán, gondosan alakított, meglepett a komoly törődésével. Margittay is jó volt Keresztes apátplébános szerepében, a többiről nincs sok említeni való. Kedden Wittmann és Brauer sok sikert átélt hires operettje: „Szegény Jonathán“ került színre. A darab telve jóizü humorral, sziporkázó kellemességgel ; egyike azoknak a régi jó daraboknak, melyekért a bublikum még mindig rajong, lelkesedik. Dallamos, könnyed zenéje teljesen lekötötte a közönséget. A címszerep alakitója : Áldory László (Jonathán), ki ez alkalommal jutalomjátékát játszotta, kitünően szatirizálta az urhatnámság ugorkafájára felkapaszkodott tudatlan kuktát s valóban kiérdemelte azt a szeretetteljes tüntetést és tapsvihart, melyben a közönség részesité. Ugyancsak része volt a tapsban Lévay Margitnak (Molli) is. Előadásának közvetlenségével, bájos, könnyed mozdulataival kitünően érvényésült. Kuthy Janka énekszámai sikerültek voltak, bár az átérzést nélkülözték. Nagyban hozzájárultak a sikerhez Gáspár Jenő (impresszárió) és Margittay Gy. (Novalszky gróf) bravúros játékukkal. Várady (Vandergold) nem érvényesült ez alkalommal úgy, mint tőle vártuk volna. Deklamációja híjával volt a természetességnek, hangja erőltetett, éneke bizonytalan, s nem a legjobb zenei hallásra valló. Kisebb szerepekben ügyesen játszottak Áldoryné és Péchy. Az énekkar minden darabja ez alkalommal szinte meglepően precíz volt. (—r.) NYÍLTTÉRI) Nyilatkozat. Ismeretes a közönség előtt az a viszálykodás, amely köztem és dr. Gergely Ödön ügyvéd között a „Losoncz és Vidéke“ cimü lapban megjelent közlemény miatt kitört. Dr. Gergely lovagias útra terelte az ügyet, azonban segédeim kijelentették, hogy a lóvagias elégtétel-adásnak csak akkor van helye, ha az ügy bíróság előtt elintéztetett. Ezen célt tartva szem előtt, én felettes hatóságomnak jelentést tettem és magam ellen fegyelmi vizsgálatot kértem. B Főigazgató válasza ez: „112/1908 szám. A besztercebányi tankerület főigazgatója f. hó 29-én 313 sz. a. kelt rendeletével Önnek abbeli kérelmét, hogy ellene a „Losoncz és Vidéke“ f. évi 14. számában foglalt vádak alapján a fegyelmi vizsgálat megindítását felsőbb helyen javaslatba hozza, kellő indokok hiányában teljesithetőnek nem találta. Losoncz, 1908 április 30. Beniczky Kálmán, főgimn. igazgató.“ Ezen hivatalos leirat következtében elestem annak a lehetőségétől, hogy dr. Gergely ellen a rágalmazási port megindítsam, bár erre a szükséges lépéseket nyomban megtettem. — Ily körülmények között többé nincs akadálya annak, hogy dr. Gergely urnák a lóvagias elégtételt felajánljam, amiről őt segédeim utján értesítettem. Losoncz, 1908 május hó 4-én. Scherer Lajos áll. főgimn. r. tanár. Népesedési mozgalom. Születések: Kuhl Aranka izr., Hortobágyi Ilona rk., Szivák Ferenc ág. h. e., Andorfi István izr., Ferencz Julia ág. h. ev., Korenyik Ilona rk Papp Emma ág. h. ev. Halálozások: Nyemecz Mária ág. h. ev. 23 éves tüdőgümőkór, Szabó Pál ref., 54 éves, szivütőérelmeszesedés. Jansto Mátyásné sz. Vilhan Zsuzsanna rk. 55 éves szivszélhüdés. Hanesz Mátyás rk. 43 éves agyhártyalob, Zupkó Károly rk. 54 éves agyszélhüdés. Benko Margit rk. 4 éves gümőkór. Házasságok; Szabó János ref. és Pallas Filomena rk., Ockl János rk. és Schramm Mária Franciska rk. (április hó 25). Kihirdettek: Telek József rk. és Tóth Anna rk. (Balassagyarmat ápr. 22). Knoska József rk. és Kubinicz Julia rk. (ápr. 26). Ingatlan-forgalmi kimutatás. Eladó : 1908 április hó 28-tól május 5-ig Vevő : Község Dabari v. urb.és zsell. Sztropko György és tsa líj. fabjan Pál lfj. Ferencz Máténé k. k. Molnár Lajos Molnár János és neje Mizsur György Matej Mihályné Br. Baratta A. és N. Zupcsán István és neje neműi im. Cb neje vaacs Bitter Mártonná Zsupcsán 1. és neje Gács Trentin F. és neje Ruzsinszki Gy. és neje Gács Vajo Márton Vajo Janón Divényhuta Sthymmel Béláné Czirák György Losoncz Malis József és neje Dabar i Pszotka Pál és neje Vámosfalva Ferkó Jánosné Érujfalu Pregi István Nagydarócz lfj. Barta A. és neje Nagydarócz Plavucha J. és neje Ipolyszeles lfj. Mizsur János Ipolyszeles Matej Szabó Mihály Ipolymagyari Lörtucsik Pál és tsai Ipolyszeles A losonczi függetl. és 48-as párt lapbizottságának Elnöke: MADÁCH ALADÁR. Szerkesztő: Dr. SACHER ALADÁR. Lapzárás minden kedden déli 12 órakor. Kéziratokat vissza nem adunk. Névtelen levelekre nem válaszolunk. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősége a szerkesztőség. Jégszekrények mindenféle nagyságban kaphatók Módiik Pál === asztalosmesternél Losonczon. A Nógrádmegyei Népbank tulajdonát képező, volt Cserei Ousztáv-féle árutelepnek telkét, mely a Zólyomi-ut és Mezőutcza között fekszik, az intézet lakóházakra alkalmas telkekre parcellázza. Kik ily telek-részletet megvenni óhajtanak, forduljanak fenti pénzintézet igazgatóságához, Nógrádmegyei Népbank Losonczon. Magántisztviselők közgyűlése. A magántisztviselők országos szövetsége losonczi bizottsága f. hó 10-én, vasárnap d. e. fél 11 órakor a Magyar Király szállodában évi rendes közgyűlését tartja következő tárgysorozattal ' 1. Tisztikar évi jelentése 2. Tisztujitás. 3. Az ipartörvény revíziója. Tekintve azt a korszakos jelentőséget, melylye! az ipartörvény módosítása a magánalkalmazottak szempontjából bir, az elnökség ez utón is kéri a tagokat, hogy minél számosabban jelenjenek meg s vegyenek részt a minden egyest nagyon közelről érintő törvénytervezet megvitatásában. Adják tanujelét annak, hogy osztályuk élétbevágó ügyei iránt nem viseltetnek közömbösen és hogy mikor sorsukról van szó, róluk nem lehet nélkülök határozni. Meghívás. Az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Losoncz és Vidéke ipari hitelszövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja, 1908. évi május hó 17-én d. e. 11 órakor a hivatalos helyiségben rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 35. §-a értelmében meghivatnak. Napirend: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 3 tagjának választása. 6. Felügyelő-bizottság 5 tagjának választása. 7. Netaláni indítványok. 1906. évi december hó 31-én a tagok száma 124, üzletrészeinek száma pedig 197 volt; az év folyamán belépett 13 tag, 14 üzletrészszel, kilépett 7 tag 9 üzletrészszel. A felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Losoncz, 1908. ápril hó 23-án. Az igazgatóság. A Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága. 89029 1908. C. III. A csoportosítható menetszelvények uj jegyzékének életbeléptetése. Folyó évi május hó 1-én a csoportosítható menetszelvények uj jegyzéke lép életbe, melylyel az 1907. évi május hó 1-étől érvényes hasonló jegyzék az ehhez megjelent pótlékával együtt érvényen kívül helyeztetik. Az uj jegyzék a magyar kir. államvasutak díjszabás elárusító hivatalában (Budapest, VI. kér. Csengeri-utca 33. sz. a.) valamint a magyar kir. áliamvasutak központi és egyéb városi menetjegyirodáiban térképpel együtt 1 kor. 30 fillérért kapható. Budapest, 1908. április hó 24-én. Az Igazgatóság. Utánnyomás nem dijaztatik.
