Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-04-18 / 16. szám

a most köztünk lefolyt purparlé értelmében járjon el. Tovább nem folytathattam beszédemet, mert a nagy meghatottság erőt vett rajtam s ez annyira szórakozottá tett,, hogy bucsuzáskor az ökörnek nyújtottam kezelhet s gazdája tarkóját veregettem meg. Croquis. Bucsúlakoma. A losonczi helyőrség volt parancsnoka, Lippa Pál ezredes, folyó hó 15-én búcsúzott el a losonczi tüzérezredtől. Ez alka­lomból tiszteletére a tüzérlaktanya tiszti étkező­jében lakoma rendeztetett. Másnap, f. hó 16-án ezredétől vett búcsút, s a 25-ik gyalogezred tiszti­kara szintén lakomát rendezett a távozó parancsnok tiszteletére. Városunk közönsége minden alkalom­mal tapasztalta Lippa ezredparancsnoknak azt a dicséretes buzgalmát, melynek eredménye a pol­gárság és katonaság közötti szívélyes és barát­ságos viszony, s ezért - mint egy alkalommal már hangoztattuk is kívánatosnak és illőnek tartjuk, hogy a városi vezetőség kifejezésre juttassa a távozó előtt tiszteletünket és rokonszenvünket. Főigazgatói látogatás. Dunay Ferenc, besztercebányai tankerületi főigazgató helyébe kinevezett új főigazgató, dr. Jurkovich Emil, va­sárnap este érkezett városunkba, hogy személyei sen meggyőződhessék áll. főgimnáziumunk veze­téséről, tanítási eredményéről és nevelési mód­szeréről. Reméljük, hogy Ítélete jónevű intéze­tünkről csakis kedvező lesz. A losonczi ügyvédi kar, a f. hó 23-án megtartandó kamarai közgyűlésen csaknem teljes számmal fog megjelenni Balassagyarmaton. Céljuk, hogy Honti Rezső dr. által szerkesztett, s az összes ügyvédek által aláirt memorandumnak többséget biztosítsanak a kamarai közgyűlésen, mely memorandum arra irányul, hogy az ügyvéd­ség kereseti viszonyai javíttassanak, illetve, hogy ügyvédi képesítéssel nem bírók eltiltassanak feleknek a tlkvi hatóság előtti képviselésétől. Ezen mozgalom a jogbiztonság, s a telekkönyvi álla­potok biztonsága tekintetéből is rendkívül fontos, éppen ezért hisszük, hogy úgy az ügyvédi ka­marák, mint pedig a törvényhozás magáévá fogja tenni a losonczi ügyvédi kar törekvéseit. Városi közgyűlés. A f. hó 17-én tartott képviselőtestületi ülésen a városi kövezetvám­­szedési jog miként való gyakorlása került tár­gyalás alá. A képviselőtestület általánosan meg­nyilvánuló nézete az volt, hogy a vasúti feladási vámszedést — bár a jogalap meg van rá — a város ne gyakorolja. A kérdést igen kimerítő vi­lágításba helyezték dr. Keszler Lipót tb. főügyész, Kujnis Gyula, Szabó Pál, Wohl R. Adolf, Herzog Ignác és-polgármesterünk szakszerű felszólalásai, s egyhangúan fogadták el dr. Keszler Lipót ha­tározati javaslatát, amely a következő: A köz­gyűlés a helybeli iparvállalatokat és kereskedőket bár a legmesszebbre menő kedvezményben kész részesíteni, az első évben biztos adatokat óhajt­ván arról szerezni, hogy a tervezett kövezet költ­ségének törlesztése a vámjövedelemből miként és mennyiben talál fedezetet, ez idő szerint ebből a szempontból bármiféle kedvezmény megadásá­tól kénytelen elzárkózni, kimondván, hogy az első évben senkivel sem köt egyezséget. Egyben pedig kimondja, hogy a feladási vám szedéséhez való joga az engedély-okirat szerint bár feltétlen, mégis a helyi kereskedelem és ipar érdekeire való tekintettel annak gyakorlását egyelőre fel­függeszti.« Ezek után a folyó ügyek elintézésére került a sor, mire a közgyűlés mely nem egy viharos jelenetben bővelkedett — véget ért. Választási mozgalom. E cím alatt több fővárosi lap írja, hogy képviselőnket a megüresedett ceglédi közjegyzőségre fogják kinevezni, s az így üresedésbe jövő kerület mandátumára jelöltekül Kujnis Gyula polgár­társunkat és Beniczky Árpád földbirtokost említi. Képviselőnk lemondására vonatkozó hírek bírnak ugyan alappal, de a fővárosi lapoknak a jelölésre vonatkozó híradásai, — mint illetékes helyről értesülünk tel­jesen alaptalanok. Képkiállitás. F. hó 17-én, szerdán, d. u. 5 órakor nyitotta meg Beniczky Kálmán főgimn. igazgató Zeller Mihály fővárosi festőművész gyűj­teményes képkiállitását, mely több mint 100 zsáner- és tájképből áll. A kiállítás célja arra irá­nyul, hogy a vidéki közönség művészi képeket láthasson és vásárolhasson, s hogy az értéktelen sablon-képek és a művészi becsű képek között az összehasonlítást megtéve, a különbséget észre­­vehesse. A képek árai oly szolid keretekben mo­zognak, hogy szerény polgári családok is könnyen hozzájuthatnak értékes festményekhez. Ma, csü­törtökön, este 8 órától 10 óráig sétahangverseny lesz, tombolával egybekötve, 3 értékesebb festmény kisorsolásával. A képkiállitás a városi Vigadó nagytermében mindenkor díjtalanul megtekint­hető. Belépő-díj a sétahangverseny alkalmával sem lesz. A képkiállitás nehány napig fog tartani. Az ált. fogyasztási szövetkezet vasár­nap tartotta harmadik rendes évi közgyűlését, Csonka Zsigmond nyug. főszolgabíró elnöklete mellett a tagok élénk részvételével. A bemutatott évi mérleg szerint az 1906-ik évi összforgalom 94626 kor. 20 fill., a tiszta jövedelem pedig 982 kor. 97 fill. A közgyűlés úgy határozott, hogy a tiszta nyereségből minden üzletrész után kifizet 3 és fél százalékot, ami — tekintve a kezdet nehézségeit — igen szép eredménynek mondható. Egyébként a nevezett szövetkezet évről-évre szebb és szebb eredményeket ér el, s igy remélhető, hogy beigazolt életképessége mellett ki fogja elégíthetni tagjainak kívánalmait s igy kitűzött misszióját is teljesiti. Az igazgatóságból kilépett Szabó Pál helyébe egyhangúlag Nagy Pál nép­banki könyvelőt választották meg. Fegyelmi vizsgálat. A losoncz-apátfalvai áll. elemi iskolai tanító és tanítónő ellen a foly­tonos torzsalkodások miatt fegyelmi vizsgálat rendeltetett el. Cselre-csel. (Beküldetett.) Ne mondja azt senki, hogy a tőzeghordó legények nem fifikus, furfangos emberek. Ha a tartóban van tőzeg, ami korántsem mindennapi esemény, nem szóródik. Miért ? Mert a hordónak a klozetba tételekor a szórást eszközlő rúgót jobbról vagy balról, vagy mind a két oldalról lekapcsolják s a tőzeg nem hull alá. Azonban rájöttem cseljükre, szó nélkül visszaigazítom a lekapcsolt rúgót, s ha a tartóban van tőzeg, amikor kell, hull is. Probatum est. Tavaszi gyógyítások. Az életet ébresztő tavasz meleg napsugaraival földünk minden élő szervezetére hihetetlen hatással van. Életet ad és életet vesz! Különösen utóbbit bizonyítja sok embertársunk szomorú kimúlása, akik áldozatai a márciusi nagy ébredésnek. Mert a tavaszi meleg nemcsak a test élettani sejtjeit szaporítja, hanem ilyenkor a testet emésztő kóros sejtek is roha­mosan fejlődnek és pusztítják a testet. Ez okból leginkább tavasz idején szorul a szervezet az orvosi tudomány támogatására, mely hivatva van a test ellenálló képességét öregbíteni és netalán fennálló betegségeket körülhatárolni, visszaszorí­tani. Az uralkodó orvosi irányok között ezen hivatásnak legtökéletesebben felel meg a vér­gyógyítás (Homeopátia), mivel ez élettani uj és tökéletes vért ád a testnek, a vérkeringést rendbe hozza és az összes szervek táplálkozását emeli, ezzel egyszersmind a szervezet ellenálló képességét növeli. Ezen gyógymód megalapítója dr. Kovács J. fővárosi orvos, kinek e célra berendezett inté­zete van Budapest, V., Váci-körút 18. sz. alatt. Mindazok, akik köszvény-, görvéiykór-, asthma-, szív-, gyomor-, vese-, ideg- vagy vérbajban szen­vednek, teljes bizalommal forduljanak ezen hír­neves orvoshoz, mielőtt valami gyógyfürdőbe vagy gyógyintézetbe mennének. A kezelés igen egyszerű, kellemes, minden viszonyok között alkalmazható, hivatási zavarokat nem okoz. Lóhúsmészárszék Losonczon. Értesü­lésünk szerint egy vállalkozó a városi tanácshoz kérvénnyel fordult, melyben lóhús kimérése és lóhúsból készült kolbász és füstölt lóhúsneműek forgalomba hozatalára kért engedélyt. Tekintettel a nagy drágaságra, igen üdvös dolognak tartjuk ez uj vállalkozást, annál is inkább, mivel a lóhús úgy tápereje, mint Ízletes voltára nézve semmivel sem áll alább a marha- és sertéshúsneműeknek. S e tulajdonságai mellett az a legkiválóbb tulaj­donsága, hogy az ára félannyi, mint a más hús­­neműeké. Salgótarjánban nagyon bevált a lóhús, nem kételkedünk, városunkban is igen szép szám­mal lesznek majd fogyasztói. Természetesen az egészségügyi rendszabályok fokozott mértékben veendők figyelembe ez uj iparágnál. Lopás. Mag Mária medves-hidegkuti lakos f. hó 4-én elhunyván, a hagyaték felvételekor konstatáltatott, hogy egy takarékpénztári köny­vecske,' közel 2000 K értékben eltűnt. Az egyik érdekelt örökös panasza folytán megejtett nyo­mozás kiderítette, hogy a könyvecske — való­színűleg bűnös úton — Báli Kálmán és Simon Mária birtokába került, - kik az elhunyt aláírását hamisítva, a pénzt a salgótarjáni takarékpénztár­tól fel is vették, s abból mintegy 300 K-t már el is költöttek. A nyomozás kiderítette továbbá azt is, hogy a többi örökösök kijátszását céloz­ták a nevezett tettesek és még két társuk, illetve a jogosítottaktól akarták elvenni törvényes örök­részüket. Az eljárás folyik. Vandalizmus. A régi losoncz-tugári teme­tőben elvetemült tettesek kegyetlen munkát vé­geztek. A sírköveket kidöntötték, a sírdombokat szertehányták, összetaposták. A tettesek való­színűleg éretlen suhancok voltak, kiknek kinyo­mozását és szigorú megfenyitését szükségesnek, s az illetők szüleinek vagy gyámjainak pedig vagyoni felelősségre vonását indokoltnak tartjuk. Nyugtázás. A folyó hó 6-án a Vigadóban megtartott katonai hangverseny alkalmával .felül­fizettek : Redlinger Jakab 5 K, dr. Gergely Ödön, dr. Plichta Kornél, Doucha Szidónia 4—4 K, Niernsee Józsefné, Sternlicht Károly, Stollman Ágoston 3—3 K, Csonka Zsigmond, dr. Gross­­mann Ákos, dr. Huszár Lajos, Rachler Ferencné, dr. Vécsey Mátyás 2 -2 K, Ambrózy Béla, Krúdy Pál, Nagy Antal, dr. Sacher Aladár, Thuránszky Károly 1—1 K. Jegyeiket megváltották: Török Zoltán, Wagner Sándor kir. tanácsos polgár­­mester, Szabó Pál 10—10 K, dr. Ottahal Antal, Porubszky Lajos, Heksch Béla 5—5 K, Kótzó István, Kujnis Gyula, Thaisz Lajos, Schein Fülöp 4 4 K, Deutsch Jakab 3 K, dr. Fischer József, Kfiwda József, Redlinger Ignác, Schneff Jánosné, Schváb Gusztáv 2—2 K. Államsegély. A gácsi községi kisdedóvoda 1906—1907. évi szükségleteinek részben való fe­dezésére a vall. és közoktatásügyi miniszter 400 korona államsegélyt engedélyezett. Templom-rablás. A dabari régi — husszita időkből származó — lutheránus templomot f. hó 15-én ismeretlen tettesek feltörték, az értékes in­góságokat elrabolták, az ülőhelyeket összedara­bolták, végül tüzet raktak a templom belsejében, hogy a támadó tűzvész a gyalázatos tettnek nyo­mát elrejtse. Szerencsére a sötét szándék nem sikerült. A hatóságok erélyesen nyomoznak, s a gyanú kóbor cigányokra irányul. Villanyszinház. Már lapunk előző szá­maiban említettük a Mai Herman villanyszinház­­tulajdonos költséget és fáradságot nem ismerő buzgólkodását, ami a szórakozni vágyó közönség kényelmére irányul. Mint értesülünk, f. hó 21-én vasárnap tartja bucsu-előadását, s innen Balassa- Gyarmatra megy. Ecseg-nógrádvövesd-szécsény-pálfalva megyer-tari vasút. A kereskedelmi miniszter Ivánka Imre dolányi földbirtokosnak az általa Apcz-Zagyvaszántótól, esetleg Pásztótól Szécsényig tervezett vasútvonalból Ecsegnél leendő elágazás­sal Buják, Bér és Bérezel községek érintésével a Nógrádkövesd állomásáig és ezen vonalból Bérnél való elágazással Szirák községig, továbbá Szécsény állomásától Dolány, Garpi-puszta, Nagygécz, Me­­gyer, Sóshartyán és Kishartyán községek érinté­sével Pálfalva állomásáig és Megyernél leendő elágazással Luczin, Kisbarkány, Nagybárkány és Sámsonháza községek érintésével Tar állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemű vasút­vonalra előmunkálati engedélyt adott. Községi munkás segélyalapok. A mun­kástörvény értelmében minden községben munkás­segélyalapot kell létasíteni, amelynek célja az, hogy a megszorult jóravaló munkás abból kamat nélkül segélyt kaphasson. E munkássegélyalapokat 1898 óta a kormány a költségvetési törvény alapján arányosan támogatta. Most Darányi földmivelés­­ügyi miniszter a községi munkás-segítő alapok támogatására Nógrádvármegyének 5090 korona államsegélyt folyósított. Hazai ipari beszerzési források. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter utasította a m. kir. Kereskedelmi Múzeumot, hogy a hazai ipari beszerzési forrásokról Címtárt állítson össze és bocsásson közre. Ez a címtár fel fogja ölelni az összes hazai gyártelepek, továbbá a nem kizá­rólag helyi szükségletre dolgozó, illetve a külön­legességeket készítő kézmű- és műipari telepek, a háziipari vállalatok, végül az ipari termelő szö­vetkezetek pontos névjegyzékét, összes készítmé­nyeik pontos felsorolásával és a szállítóképessé­gükre vonatkozó adatokkal. A tárgymutató közölni fogja a lehető aprólékosabb részletezéssel az országban készülő összes iparcikkek betűsoros jegyzékét, utalással a könyvben felsorolt mindazon telepekre, amelyekben az illető árut nagyban állítják elő. A Címtár 10,000 példányban fog megjelenni és díjtalanul küldetik meg az állami hatóságoknak és közintézeteknek. A m. kir. Keres­kedelmi Muzeum a Címtár szerkesztésével járó előkészítő munkálatokat már megkezdte, s leg­közelebb szétküldi a kérdőíveket. De ez úton is felhívja az érdekelt iparosokat, hogy amennyiben a telepüket a Címtárba felvétetni óhajtják, ezt a kívánságukat a telep címének pontos megjelölé­sével a m. kir. Kereskedelmi Múzeumnál (Buda­pest, V., Akadémia-u. 3.) mihamarább jelentsék be.

Next

/
Thumbnails
Contents