Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-02-21 / 8. szám

deletét, amely felhívja a vidéki tanárok figyelmét, hogy lépjenek ki az iskola falai közül és hir­dessék tudományukat a nagyközönség körében. És mindezek dacára szükséges volt, hogy külön alakuljon egy választmány, amely az ilyen tudományos felolvasásokat rendezze, a szervez­kedés munkáját intézze, hogy a nagyközönség mindig szakavatott kéz és gondos fej tudatos munkájában gyönyörködhessék és ez által tanul­jon is. Korunk jelszava, sokat hangoztatott vessző­­paripája az «általános műveltség». De van-e va­lóban ilyen? Egész nyersen kimondjuk, hogy nincsen. Az igaz, hogy irni, olvasni már majdnem mindenki tud a kötelező népoktatás révén; az is igaz, hogy sokat tanulunk, sok iskolát végig járunk, vizsgát vizsgára rakunk s utovégre azt hisszük, hogy mindent tudunk, pedig igazán oly egyol­­daluakká váltunk, hogy saját munkánkon kívül alig értünk máshoz. Innen van, hogy a maga munkáját mindenki többre becsüli, mint a másét. Pedig ennek máskép kell lenni! Európa nyugati országaiban minden valamire való város­ban népszerű előadások keretében terjesztik a tudományt, nálunk eddigelé ezt csak a szaktudó­sok művelték. Innen eredt az, hogy a biró nem tudja, mit dolgozik, milyen munkát végez a pap, és viszont; a mérnök nem tudja, hogyan tanulja a gyermek az ábcét; a tanító nem ismeri az orvos munkáját, az orvos nem törődik a joggal, stb. A jól öltözött gavallért nem érdekli, hogy tudja az ő szabója a posztódarabot oly kecses, divatos alakú kabáttá varázsolni. A nagy közön­ség, mely oly mohón kap az újságok után, mohóbban mint a kenyér után — nem érdek­lődik, hogy milyen módon és mily eszközökkel csinálják azt a lapot, stb. Pedig milyen könnyen tanulhatnának az emberek egymástól ! Persze, ehhez két dolog szükséges. Először kell, hogy legyen tudós, józan ésszel gondolkozó ember, aki a maga tudományát szívesen és kész­séggel közli mással és másodszor kell hallgatóság, amely szívesen tanul, amelyet nem kell kötéllel az olvasóterembe cipelni. Ami Losoncz városát illeti, hát van itt olyan társadalom, amelynek számos tagja nemcsak mint műkedvelő, de mint hivatásos felolvasó, szívesen megosztja a maga tudományát. Emellett nemcsak a múlt bizonyít, de a jelen is, amely — mint lapunk múlt számában már közöltük hat fel­olvasót állít jelenleg az olvasó asztal mellé, hogy a tudományt aprópénzre felváltsa s társadalmunk életét tartalmasabbá tegye. E kezdet, ki tudja, mivé fog fejlődni, ha a jó akaratot és jó szán­dékot a közönség kellőleg méltányolni tudja. És ezzel eljutottunk a fent érintett követel­mény második pontjához. Közönségünk van elég, amely szívesen tanúi és készséggel hallgatja meg a felolvasókat, de egy nagy hibája van s ez az, hogy várja a meghívót. Igaz, a közmondás azt mondja, hogy hí­vatlan vendégnek ajtó mögött a helye», de ami­kor — a közoktatásügyi miniszter felhívására — a tudományok népszerű ismertetésére megalakult nálunk a felolvasásokat rendező bizottság, ez úgy alakult, hogy abban társadalmunk minden feleke­­zete és társadalmi osztálya képviselve legyen, s evvel mintegy kimondták azt, hogy a tudományos felolvasásokon mindenkit szívesen látnak. Az alkalom itt van! Múlt vasárnap meg­kezdték és még öt vasárnapon át fognak ily fel­olvasásokat rendezni. A közönségen múlik, hogy e felolvasások téli időben napirenden legyenek. Felolvasó elég van, azért legyen közönség is és ne állítson ki Losoncz polgársága magáról oly szegénységi bizonyítványt, hogy neki a tudomány nem kell. Múlt vasárnap volt az első tudományos fel­olvasás az állami tanítóképző tornacsarnokában. Óriási közönség volt jelen, de e közönség nem annyira városunk iparos és kereskedő osztályá­ból került ki, mint inkább a lateiner osztályból és tanuló ifjúságból. Pedig iparosainkat is érde­kelhetnék a napirenden levő tudományos felolva­sások. Reméljük, hogy jövő vasárnap ott lesznek! Az idei felolvasó ciklust Beniczky Kálmán főgimn. igazgató nyitotta meg, mint a felolvasá­sokat rendező bizottság elnöke, rövid lendületes beszéddel, futólag ismertetvén a célt, amely e mozgalmat létesítette. Utána Bodor A ladár főgimn. tanár tartott nem felolvasást, de egy roppant le­kötő, élvezetes és tanulságos csevegést a kuruc költészet»-ről. A kor rövid ismertetése után rátért a kuruc költészet jellemzésére, mint amelyből legjobban megismerhető a magyar jellem. E jellem­zést a protestáns praedikátorok énekeinek ismer­tetésén kezdte, majd Thököly szegény legényeinek dalait, a szorosan vett kuruc nótákat és a bujdo­sók énekeit mutatta be. A tudományos csevegést 8 betét fűszerezte és pedig Zámbó N. (a katonai zenekar tagja) négy éneket játszott el tárogatón, amelyek közül Ondrus Pál főgimn. tanár kettőt énekelve kisért. Farkas, képzői növendék, «Esz­tergom megvételéről» szóló históriás éneket sza­valta el; a képző ifjúsága pedig 3 éneket, tzák János képzői tanár vezetése mellett, énekelt. Az egész előadás és a betétek előadása igen szépen sikerült, maga a rendezés is a lehető legjobb volt. Csak kár, hogy a végén «Semmi babám, semmi» stb. kezdetű és bizony nem odavaló kupiéval az összhatást elrontották. A hálás közönség hatal­mas tapsolással köszönte meg a másfél óráig tartó tanúlságos és élvezetes elődaást. A kezdet nagyon jó, a folytatás bizonyára még jobb lesz. Azért vegyük e felolvasásokat köszönettel és a tömeges részvéttel háláljuk meg a felolvasók fá­radozását. HÍREK. Tudományos felolvasás. Sörös Béla, ref. lelkész, vasárnap, f. hó 24-én, d. u. 5 órakor az állami főgimnázium nagytermében < a nőkérdésrőh fog — zenével és szavalattal fűszerezett — felolvasást tartani, amelyre városunk t. közönségét ez utón hívja meg a rendező-bizottság. Belépő-dij nincs ! Hymen. Klein Géza a Rózsahegyi Cellu­lose- és Papírgyár Részvénytársaság» főkönyvelője, Klein Jakab a Ferenc József-rend lovagja, taka­rékpénztári vezérigazgató, gyáros, stb. és neje Russnyák Teréz fia, február hó 24-én déli 1 óra­kor Losonczon vezeti oltárhoz Hammermüller Iza kisasszonyt, özvegy Hammermüller Ignácné leányát. Dr. Simon József Sándor főgimnáziu­munk volt tanára, akit a kormány külföldre kül­dött tanulmány útra, nehány nappal ezelőtt a berlini magyar-egyesület helyiségében tudományos előadást tartott az ő filozófiai rendszeréről, amelyet nálunk nem akarnak megérteni s méltányolni, és óriási sikert aratott. A «Vossische Zeitung» és más német lapok egész hasábokat imák Simon filozófiájáról s azt mondják, olyan Simon filozó­fiája, mint Copernikus csillagász felfogása a világ­­rendszerről. Igazán örvendünk Simon tanár nagy sikerének, csak az a kár, hogy oly lelki szegények vagyunk, hogy mindig a küldföldhöz kell folya­modnunk, hogy képzett embereinkre rásüsse a «tudós» vagy a «művész bélyegét. Addig nem hiszünk nekik! Képzőművészetünk decentralizálása nagy gondot ád az illetékes köröknek. Erre vo­natkozólag sok terv merült fel, a leghelyesebb talán Balogh Bertalané, aki a Pesti Hirlap febr. 17-iki számában többek között az országot 12 kerületre szeretné osztani és 1908-tól kezdve minden tavasszal és ősszel 2—2 vándorkiállítást rendezni, évről-évre más-más kerületben, úgy, hogy a kerületekbe csoportosított városok mindegyike minden harmadik évben kiállítást kapna a Mű­csarnok téli és tavaszi kiállításáról megmaradt és kiigazított műveiből. Bennünket ez a terv annyiban érdekel, amennyiben a IV-ik kerületbe osztott városok közt ott van Losoncz is, Balassa­gyarmat, Beszterczebánya, Selmeczbánya, Túrócz­­szentmárton és Rimaszombat mellett. Igen ör­vendünk e tervnek, mely életre való, és nagyon szeretnők, ha meg is valósulna. Várysunknak ez évenként 100 koronájába kerülne, ami olyan cse­kélység, ha tekintetbe vesszük azt, hogy így lehetővé tétetnék, hogy városunk falai közt a mű­vészet állandóan megtelepedjék és éreztetné a jellemre, az erkölcsre, az ízlésre ható óriási erejét. A beszterczebányai kereskedelmi és iparkamara hivatalos értesítője a következő pályázatokat közli: 1. Voigtländer Frigyes 2164 koronát kitevő ösztöndíj; 2. Goldberger Erzsé­bet 2326 korona segélydíj. A pályázati kérvények f. hó 28-áig nyújtandók be a beszterczebányai keresk. és iparkamaránál. A pályázati kérvények kellő felszerelése tekintetében e lap szerkesztő­sége ad felvilágosítást. Tiszti jelmez-estély. A február 12-iki mu­latságról irt referádánk hiányos volt több tekin­tetben. Így a hölgyek névsora nem volt teljes, és a jelmezek megjelölése sem felelt meg egy-két esetben a tényeknek. De referádánk még egy másik hiányban is szenvedett és pedig a tekin­tetben, hogy elmaradt annak megemlítése, hogy Poeffel Arthúr százados és Jelűnek Hugó fő­hadnagy urak buzgólkodása, ízléses és szakava­tott rendezése okozták azt a páratlan sikert, melyet múlt számunkban már méltattunk. A poltári műkedvelők legutóbb rende­zett mulatságuk tiszta jövedelmét, 79 korona 80 fillért beküldték szerkesztőségünkhöz azon meg­bízással, hogy az összeget a József kir. herceg szanatórium javára fordítsuk. A megbízás értel­mében az összeget Pongrácz Edéné úrnőnek, mint a nevezett egyesület losonczi expoziturája elnökének adtuk át. Elszámolás. A kath. legényegylet farsangi színi előadásának bevétele 565 K 68 f, ebből a kiadás 289 K 56 f, maradvány tehát 266 K 12 f. A jótékonycélra való tekintetből ez alkalommal felülfizettek: Asbóth Jánosné úrnő és Klamarik Danó úr 10—10 K, Steinhöbel Sándor és Miha­­lovics Gyula urak 3—3 K, Borbás Géza, Tóth József, Bucsko József, Kujnis Gyula, Miczindorf Mátyás, Dr. Gyurkovics Mihály, Dombrovszky József és Száraz Sámuel urak 2—2 K. Az egye­sület a nemesszívű pártfogóknak ez utón is hálás köszönetét mond. Nyugtázás. A Magyarországi Famunkás- Szövetség losonczi 56. számú szakcsoportjának f. hó 10-én tartott táncmulatsága alkalmával felül­fizettek: Herzog és Kohn cég 5 K, Podhradszky János 3 K, Róth Simon 2 K, Guzma Pál 2 K, özv. N. N. 1 K 40 f, Molnár Károly 1 K 40 f, Harnisféger József 1 K, Róka Bertalan 1 K, Ze­­lenka N. 1 K, Répászky Imre 1 K. At. felül­­fizetőknek ezúton mond hálás köszönetét a ren­dezőség. Nyilvános nyugtázás. A gácsi urasági személyzet által 1907 február hó 12-én megtar­tott táncmulatságról. Felülfizettek: mélt. gróf Wenckheim Ferenc 10 K, nagys. Stricker Edéné 10 K, Belágh Lajos 10 K, Meringer Lipót 6 K, Dombrovszky József 2 K, Dombrovszky Paulina 4 K, Sztrazsovecz Lajos 4 K, dr. Plichta Kornél 2 K, dr. Reinhardt István 2 K, Delei János 2 K, Bori László 2 K, Ficzek Antal 2 K, Markó János 2 K, Kaubek Amália, Udvardi Lajos, Puhi Antal, Huszka József, Kecskeméty Géza, Kovács János, Slamjár Mariska, Szeibert Jaroszláv, Sövegjártó Málía 1 — 1 K, Hohrein Mária 1 K 32 f. Tiszta nyereség 30 K 28 f., mely összeg a gácsi sze­gény gyermekek javára fordittatik. Köszönet, az adakozóknak. Vidéki rendőrkapitányok kongresszusa volt hétfőn és kedden Budapesten, amelyen a szab. kir. és rend. tan. városok rendőrségének államosításáról folyt a tanácskozás. A rendőrség azért kéri az államosítást, mivel a gyakori kormány­­válság alatt az egyes politikai pártok a rendőr­séget saját politikai céljaik elérésére használták fel, sőt igen sokszor a vidéki rendőrség ki volt szolgáltatva mindennemű politikai befolyásnak. A kongresszuson dr. Ottahal Antal, városunk rendőrkapitánya, is résztvett. Ruszinkó Antal, Nógrádvármegye köz­­gazdasági előadója, a mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi címet nyerte őfelségétől. Gratulálunk! A polgári leányiskola f. hó 9-én és 16-án tartott hangversenyeinek jövedelme volt 383 kor. 50 fillér. Kiadás 90 kor. 97 fillér. Maradt tiszta jövedelem 292 kor. 53 fill. A hangversenyeken felülfizettek: Suha Bertalan 10 kor., Thaisz Lajos 2 kor., dr. Gergely Ödön, özv. Rachler Ferencné, dr. Vécsey Mátyás, dr. Ottahal Antal 1—1 kor., Beniczky Kálmánné 60 fillér. A tanítótestület hálás köszönetét nyilvánítja a felülfizetett össze­gekért. Főpásztori körlevél. Folyó hó 14-én adta ki Sipeki Balázs Lajos rozsnyói megyés püspök III. számú körlevelét. Ebben első sorban a pápának 1906. december 6-án kelt allocutióját közli. Majd a gyermekeknek dispenzáció utján való törvényesítésről, a hátralékos tanítói nyug­díjjárulékok behajtására vonatkozó eljárásról, az egyházi hivatalok portómentességéről és a római zarándokúira vonatkozó értesítésről szól. Közli továbbá a közoktatásügyi miniszternek a vakok részére felállítandó óvóintézetek tervezetét, a vár­megyei tanfelügyelőnek az iskolaigazgatókhoz intézett felhívását, valamint a hitéletre vonatkozó statisztikai adatok rendelkezéseit. Művek ajánlá­sával, a kazári plébániára hirdetett pályázattal és személyi hirek közlésével ér azután véget a kör­levél. A Fmke jubileumi ülése. A Felső Magyar Közművelődési Egyesület ez évben ünnepli 25 éves jubileumát. Ezidei ünnepi közgyűlését a város meghívására Nyitrán tartja meg az egylet. Gyászrovat. Kémery Gábor Losoncz r. t. város nyugalmazott számvevője f. hó 12-én rövid szenvedés után 74 éves korában Debreczenben elhunyt. Köszönetnyilvánítás. A «Losonczi Újság» tek. szerkesztősége által a József kir. herceg

Next

/
Thumbnails
Contents