Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-11-14 / 46. szám

Melléklet a Losonczi Újság 47. számához. (1907.) jelölése mellett 8 nap alatt értesíteni. Amennyiben pedig azt a szolgalatot adó jogtalannak találná, panaszt lehet a hatóságnál, az értesítéstől számí­tott 8 nap alatt. A hatóság (elsőfokú) határozata ellen használt perorvoslat, a határozat végrehajtá­sát nem gátolja. Felsorolja a törvény, hogy a természetbeni járandóságok mily minőségben adassanak ki, s erre vonatkozólag parancsolóan írja elő, hogy az csakis elsőrendű minőségű lehet. Ha ilyent a gazda másunnen szerez be, — nem saját tetmé­­sét — ez esetben is az elsőrendűt köteles cse­lédjének kiadni: A szegődményes földektől lega­lább is középminőségű jelölendő ki a cseléd részére, melyet jól megművelve kell átadni, a föld termésének betakarításához szükséges igát ingyen kell rendelkezésre bocsájtani. Ingyen adandó továbbá a háztartáshoz szükséges tüzelő anyag és pedig kellő mennyiségben, továbbá a a fuvar, mellyel gabonáját a legközelebbi malom­ba őrlés véget beszállítja. Büntetés terhe mellett tilalmaztatik a cseléd bérét utalvánnyal vagy bárcával fizetni, vagy a cselédtől szeszes italért valamit visszavásárolni. Tilos a cselédet arra szorítani, hogy a gaz­da vagy az általa megjelölt malomban őröltessen, de ha távolabbi malomban akar a cseléd őröl­­tetni, úgy az oda és vissza fuvarozásról maga köteles gondoskodni. A cseléd betegsége esetére követendő eljá­rásról a törvény kilátásba helyezi, hogy annak idején részletesen fog erről gondoskodni. Addig is, mig ezen intézkedések megtétetnek, a követ­kező szabályok alkalmazandók. Ha maga a cseléd vagy az éves, illetőleg az állandóan alkalmazott szegődményes cselédnek vele élő felesége vagy 12 éven aluli gyermeke a szolgálatba lépés után 15 napra vagy a szolgá­lati idő alatt később megbetegszik, az orvos, a gyógyszerek és egyéb költségeket, melyek a megbetegedés folytán szükségszerűen keletkeztek, a gazda tartozik fizetni. Ha azonban a betegsé­get a cseléd, vagy hozzátartozójának hibája okozta, vagy színlelés forog fenn, úgy a költsé­gek viselése a cseléd terhére esik. Az a gazda, ki 200 koronánál kevesebb egyenes állami adót fizet, a gyógyítási költségek­nek a felét, aki ennél többet fizet, a tizedrészét vonhatja le a cseléd béréből, de csakis a cseléd felesége és 12 éven aluli gyermeke betegsége folytán felmerült költségekre áll ez. A cseléd betegsége esetén levonásnak helye nincs. A gazda gyógyittatási kötelezettsége 45 napig tart kivéve azt az esetet, ha a cseléd be­tegségét a gazda okozta. A beteg cseléd helyettesítése folytán felme­rült költséget tilos levonni a bérből. Halál esetén a gazda köteles a temetési költségekhez hozzájárulni 20 illetve 10 kor.-val, továbbá a szükséges fuvart kiadni. (Folytatjuk.) HÍREK. Színészet. A beszterczebányai színi kerület központi igazgató választmánya Osztraluczky Miklós zó­­lyommegyei főispán elnöklete alatt f. hó 4-én tartotta évi rendes közgyűlését Budapesten. E gyűlés során még a központi szinészegyesületi főnök, mint a beszterczebányai és békéscsabai kiküldöttek Mezey Kálmán színigazgató műkö­déséről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak, azon óhajuknak adva kifejezést, hogy a beszter­czebányai szinikerület a jövő évben ismét Mezey­­nek adassák. Nincs, és nem lehet az ellen kifo­gásunk, hogy a beszterczebányai szinkerület Mezey igazgatása alatt fog-e állani a jövő idény­ben, vagy sem. De azt már közönségünk művészi igényeinek szempontjából, melyet, sajnos, Mezey és társulata kielégíteni képesek nem voltak, elen­gedhetetlennek tartjuk, hogy az illetékes hatósá­gok arra törekedjenek, hogy Losonczra nézve állitassék vissza a statusquo aute, s városunk kivállva a beszterczebányai szinikerületből ismét a iniskolczi szinikerülethez csatlakozzék. Nem mondhatja senki, hogy ezen nyilatkozatunk meg­tételekor bennünket animozitás vezetne Mezey irányában. Itt működése alkalmával szorgosan kutatva a »jót< mondottunk bírálatot, a >; rosszak; pedig elhallgatuk. S tettük ezt azért, mive', dacára a nem kielégítő működésnek, azt óhajtottuk, hogy Mezey igazgatónak ne legyen oka a panaszra jövedelem szempontjából közönségünk ellen. Mennyiben s került ezen igyekezetünk, azt csak most tudtuk meg, amennyiben kimondatott a budapesti gyűlésen, hogy Beszterczebányát és Békéscsabát kivéve a kerület többi városai — te­hát Losoncz is — nem nyújtják azokat a felté­teleket, melyek a színtársulat fentartását biztosít­hatják. S ez okból megkeresést intéz a közgyűlés a fenti városok kivételével a többi városokhoz, hogy segélyben részesítsék a társulatot legalább oly mértékben, mint Beszterczebánya város. A közgyűlés* ezen határozata késztet bennünket a felszóllalásra, s arra, hogy Mezey direktor részére leendő segély kiadását ellenezzük, Nem azért, mintha nem érdemelné meg, de mivel tudjuk, hogy ez esetben sem lehetne megelégedve a losonczi szezonnal. Közönségünk megismerte az őszi szezon alatt társulatát, annak képeségeit, s biztosra állíthatjuk, hogy esetleges tavaszi előa­dásait nem látogatná közönség oly mennyiségben, mely kiegészítő lenne a megélhetéshez is szük­séges jövedelem szempontjából. Teljes örömmel pártoljuk azt az eszmét, hogy a város részesítse a legmesszebb menő anyagi és erkölcsi támogatásban a színpadi mű­vészetet, de ezt ne Mezey és társulata kép­viselje, hanem az, aki művészeti személyzeté­vel, felszerelésével és kellékeivel, — melyek Mezey­­nél, bizony nagyon, de nagyon kezdetlegesek, szegényesek stilszerütlenek voltak minden alka­lommal — meg tud felelni a mi közönségünk igényeinek. S ezt a feladatot, azt hisszük, a mis­­kolczi társulat igazgatója Palágyi teljes mértékben meg fogja tudni oldani. Nem akarunk senkinek sem szemrehányást tenni a miatt, hogy mi tör­tént a múltban, hanem közönségünk igényeit szem előtt tartva és óhajait tolmácsolva ismétel­ten kérjük az intéző köröket jelen soraink értel­mében való cselekvésre. Kitüntetés. Az Országos Magyar Kerté­szeti Egyesület a múlt héten Budapesten virág­kiállítást rendezett, amelyen Stephani Ervin füleki kertészete, gazdag és kitűnő kultúrájú chrysan­themum gyűjtményeért állami aranyérmet, Virág József főkertésze pedig elismerő oklevelet nyert. Névváltoztatások. A hivatalos lap vasár­napi száma közli, hogy Lichtenstem Emil és kk. Arthur, Béla, Miklós és Pál gyermekei »László«-ra továbbá Fein Oszkár és kk. Tibor és Alice gyermekei r>Flek«-xt változtatták belügyminiszteri engedéllyel vezeték nevöket. Kossuth Ferenc születésnapja. Folyó hó 16-án ülte meg Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke születésnapjának hatvanhatodik év­fordulóját. A párt tagjai ez alkalomból testületi­leg tisztelegtek Kossuth lakásán, ahol a függet­lenségi és 48-as párt nevében Thaly Kálmán üdvözölte a vezért a szeretet, tisztelet és nagyra­becsülés hangján. Mi is csatlakozunk a jó kíván­sághoz és együtt mondjuk az ősz kuruc Író­deákkal, Thalyval: »Isten tartsa meg sokáig a hazának és pártunknak Kossuth Ferencet!« Beniczky Árpád választókerületünk or­szággyűlési képviselőjének neve szintén ott talál­ható ama 20 országgyűlési képviselő közt, akik f. hó 17-én Kossuth Ferenc pártelnökhöz intézett szép és férfias levelükben kijelentik, hogy ugyan súlyos aggályaik vannak a kiegyezés enen, nem is szavazzak meg a kiegyezést, hanem egyáltalán nem szavaznak, de a pártból sem lépnek ki; A levél egy része igy szól: »Mi pártunk elveihez továbbra is változat­lanul ragaszkodunk s hazánk politikai, hadi és gazdasági teljes függetlenségének és önállóságá­­nok kivívását tartjuk azon legfőbb célnak, melyért minden igaz magyar embernek élni és harcolni kell. És ha most, midőn az Ausztriával kötendő kiegyezés által elveink teljes megvalósítását is­mét elodázza s azok némely sarktételét — mint amilyen a quota — megtámadva látjuk, — a pártkörben mégis benmaradunk, tesszük ezt nem­csak pártvezéreink iránti bizalomból, hanem azon rendkívüli súlyos politikai és közgazdasági követ­kezmények mérlegelése és szem előtt tartása alapján, melyek pártválság esetén okvetlenül be­­állnának s közálapotaink oly kiszámíthatatlan és pótolhatatlan megrendülést s igy pártunk végső céljainak oly nagy veszélyt idéznek elő, melyért erkölcsi felelősséget sem lelkiismeretünk, sem az ország közvéleménye előtt elvállalni nem bír­juk és nem akarjuk. Az országos függetlenségi és 48-as pártkörbe újabban Kulnnka István málnapatakai gyáros és földbirtokos, mint kültag felvétetett. Katonai hir. Mursltz Kálmán, háziezre­­díink rokonszenves főhadnagya boszniai állomás­helyéről Oorázdából Losonczra helyeztetett át. Menhardt Alfiéd hadnagy Cajnicába helyeztetett. Szeretetvendégség. A helybeli ref. egy­ház agilis lelkésze Sörös Béla buzgólkodása folytán a polgári leányiskola dísztermében ismét alkalmunk lesz ma (f. hó 21-én) magas színvo­nalon álló előadásokban gyönyörködni, melyek­nek tárgyai az ethika és a vallás köréből lesznek merítve. Az érdeklődőknek tudomásukra hozzuk, hogy Szilassy Aladár közig, biró fog felolvasni. Sörös Béla bibliamagyarázatokat tart és Baja Mihály saját szerzeményű költeményeiből fog egynéhányat előadni. Ezenkívül egy női kar éne­kel majd Izák Jánosné vezetése mellett Thomesz Etel és Izák Juliska melodrámát fognak elő­adni, s a helybeli vonós-négyes is fog szerepel­ni. A szünetek alatt, tea és frissítők fognak fel­szolgáltatni. Szóval egy szép tanulságos és szó­rakoztató estélyre van kilátásunk, melyet a leg­melegebben ajánlunk olvasóink figyelmébe. Kezdete 9 órakor. Iskolai gyászünenp. A helybeli községi pplgári leányiskola f. hó 19-én Erzsébet királyné emlékezetére iskolai gyászünnepet tartott. Az ün­nepély a Hymnus éneklésével vette kezdetét. Azután Winkler Anna igazgató ünnepi beszédet tartott. Magasszárnyalású s költői gondolatokban gazdag beszédében kegyeletes szavakkal emléke­­kezett meg a megboldogult királynénkról. Tar­talmas és vonzó előadást a növendékek s a megjelent közönség nagy figyelemmel hallgaták. Fleischmann Ilona IV. o. növ. Mendelson Adagio­­ját adta elő zongorán mély érzéssel. Szrakoniczky Margit III. o. növ. Tompa Mihály „Őszi kikerics“­­cimű költeményét és Zsivkovics Alice IV. o. növ. Bállá Miklós „Erzsébet királyné emlékezete“-cimű költeményét szavalta el. A két megható és ügyes szavalat után a szép és kegyeletes ünnepély véget ért. Egyházi közgyűlés. A nógrádi ág. hitv. ev. egyházmegye folyó évi december 3-án Lo­­sonczon a tanítóképző zenetermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a meghívót Vladár Miksa főesperes, Beniczky Árpád egyházmegyei felügyelő már szétküldöttek. A gyűlés tárgyai: 1. Megnyitás. 2. Szügyi és legéndi leikésztársak bemutatása. 3. Svehia János köszönő átirata. 4. Alispáni átirat. 5. Hók János fő- és Frenyó János alesperes urak beiktatása. 6. Több tiszt­viselő és bizottság megválasztása. Kezdete d. e. 10 órakor. A boxerklub folyó hó elsejével újból megalakult. Tagjainak száma 20. Elnöke: Dras­­kóczy Zsigmond ügyvéd ; tornavezető és szer­táros: Takáts István áll. főgimn. tornatanár; pénztárosa Scherer Lajos főgimn. tanár és ellen­őre Somló Károly főgimn. tanár. Hetenként két­szer tartanak torna- és vivóórát az áll. tanító­képző tornatermében. Új tagok felvétele mérsékelt és csak szótöbbséggel történhetik. Ösztöndíj. Nógrádmegye őszi közgyűlése a losonczi áll. főgimnáziumnál létesített 1000 koronás alapítvány kamatait Balás Béla III. osz­tályú tanulónak adományozta. Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe. Or­szágos ünneplést tartott a magyar katholikus egy­ház. November hó 19-én ünnepelte II. Endre ma­gyar király leányának, Árpádházi szent Erzsébet­nek születése 700-ik évfordulóját azzal az áhita­­tos kegyelettel, mely jellemezte mindenkor a ma­gyart a nagyok, a dicsők emlékének kultuszában. X. Pius pápa buzdító szózatára a magyarországi pöspöki kar országszerte egyházi ü nepélyeket rendelt el, igy ülvén meg a hétszázados évfordu­lót méltóképen. November hó 19-ét megelőzőleg pedig 16., 17. és 18-án délutánonként háromna­pi ájtatosság tartatott. A losonczi kath. legény egylet, mulat­sága. Jótékonycélú műkedvelői előadást rendezett f. hó 17-én a városi Vigadóban a losonczi kath. legényegylet. Ez alkalommal színre került Csiky »A nagymama«-cimű vigjátéka. A címszerepet Regina Ándrásné adta. Jól eső közvetetlenséggel és sok kellemmel játszott s szerepének alakításá­ért minden tekintetben elismerést érdemeit. Vágó Margitka Mártha szerepét töltötte be. Játéka gondosságát s tanulmányt árult el, színpadi meg­jelenése s mozdulatai Ízlésről és műérzékről tesznek tanúságot s mint a legjobb műkedvelők egyike mutatkozott be. Kis Jánosné (Langó Szer­­afin) ezúttal sokkal jobb volt, mint múltkori szereplése alkalmával. Weisz Zsuszika (Tímár Karolin) kis szerepében is ügyes játékot produ­kált. Krais Ferencné mint (Oalambosné) vígjá­téknak kissé komoly menetét gyakori derültség-

Next

/
Thumbnails
Contents