Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-10-31 / 44. szám

vert hadának söpredék népe mindösszefognak. S megjelenik Björnzon dörgedelmes tiltakozása, melynek igazolásául gálád módon idézi. fel egy szimonia miatt felfüggesztett pap a csernovai vérengzést. S a külföld, mely rólunk keveset tud, a roszhiszemű vádak hallatára mindent szívesen elhisz.

Ezt tovább tétlenül nézni nem lehet, nem szabad. Nemzetiségeink folytonos aknamunkával magyar államiságunk ellen törnek, sok helyt valóságos erődítményeik vannak, hogy adott jelre onnan megindítsák a magyarság ellen a gyilkos lázadást. A csernovai eset csak mutatvány volt!

Azért itt az ideje, hogy kormányunk, amely simán és keztyűs kézzel akart elintézni mindent, fegyvert vegyen a kezébe és mutassa meg hatalmát az államiságunk ellen törőknek.

És épen a csernovai esetnél csodáljuk leginkább belügyminiszterünk higgadtságát, midőn orcátlanul meginterpellálják őt azok, akik a csernovai vérengzést előidézték. E támadókkal még udvariasan tárgyal, és megígéri, hogy pártatlanul fogja megvizsgálni az esetet és ha bűnös lenne a csendőrség, példát fog statuálni. A cser novai eset sajnálatos, de végső esetben igy kell lakolni mindenkinek, aki a fennálló rend és a magyar állam törvényei ellen támadni mer, mert a magyar állam nem tűrheti, hogy a nemzetiségi elv jegyében törvénytelen erő szervezkedjék ellene.

De a csernovai eset arra is int, hogy az országot magyarrá kell tenni. Ha nem lehet a kultúra békés eszközeivel; a magyarosításra a csendőrség és katonaság fegyvereit is használni kell. Soknyelvű állam a Duna-Tisza partjain nem állhat meg, ezért az egynyelvüsitésre minden áldozatot meg kell hozni, hogy teljes függetlenségünket kivívhassuk és tisztelettel beszéljen a magyar nemzettel Ausztria is, a külföld is. Aki pedig törekvéseink ellen tiltakozik és latormódra alattomosan izgat és fegyverkezik, azt lehetetlenné kell tenni, mert egy kulturállamban, egy jogállamban csak az uralkodó elem érvényesülhet politikailag, a benne lakó nemzetiségek pedig csak annyiban, amennyiben a nemzet érdekeit szolgálják.

Az uj cselédtörvényről.

Millió embert érdekel, érint az uj cselédtörvény. Most, november hó 1-én lépett érvénybe. Minden jogviszonyt, ami ezután a gazda és cseléd között felmerül, azokat jövőre ezen uj törvény alapján fogják elbírálni. Rabszolgatörvénynek nevezték el ezt a törvényt a szociálisták, holott nagyon sok olyan újítás van benne, ami a cselédek jobblétét, az emberies bánásmódot előmozdítja, sőt biztosítja. Erre most nem terjeszkedünk ki. Annyit mondunk csak, hogy a szocialistáknak ez is olyan hazudozása, mint sok más, amivel a munkás nép rétegeit félrevezetni, bolonditani akarják.

Azt hisszük, nem teljesítünk felesleges munkát, ha az uj törvényt olvasóinkkal ismertetjük. Különösen kiemeljük azokat az intézkedéseket, amelyek a régi törvénytől eltérnek.

A cselédek jogviszonyával az 1907. évi 45 törvénycikk rendelkezik. A törvény hetven szakaszból áll, amelyekben a cselédviszonyok részletesen lettek szabályozva. Az ismertetésnél követjük a törvény beosztását.

Uj rendelkezés az, hogy a 12 éven aluli gyermeket cselédnek elszegődtetni nem szabad. Még büntetik is, aki az ilyen kom gyermeket elszegődteti vagy megfogadja. '

A régi törvény szerint a cseléd általában a a gazda fegyelmi joga alatt állt. Aminek jogilag az volt a következménye, hogy a gazda cselédjét megfenyíthette. Most a cseléd csak 18 éves koráig áll a gazda házi fegyelme alatt. Ilyen korig jogos alapon meg lehet őket testileg fenyiteni és szidni is. Ezen koron túl a gazda a cselédjét

csak dorgálhatja és ellenük a törvényben biztosított egyéb jogokkal élhet.

Eddig is követelte a törvény a cseledkönyveket. Most szigorubbau követeli. A cseléd jövőben cselédkönyv nélkül el se szegődhet. Aki ezt a rendelkezést nem veszi figyelembe, azt büntetik is.

Jövőben a gazda írásbeli bérlevelet köteles lesz adni a cselédjének. Nagy uradalmakban szokás az, különösen a felsővidéken, hogy a cselédasszonyok az uraságnál robotokat szolgálnak. Néhol 40 napot is egy-egy család. Ezt a törvény tiltja. Tiltja például még azt is, hogy a gazdasszonyok béresük feleségét ingyen házimunkálatokra berendeljék. Azonban a tanyák tisztántartása nem esik ezen ingyen munka tilalma alá.

Tiltja a törvény azt, hogy a gazda előre úgy állapodjék meg, hogy a konvencióját ő vagy bárki is meg fogja váltani. Ezen intézkedés magva az »előre való megváltásion nyugszik. Évközben is szabadon rendelkezhetnek. Nem szabad a gazdának a cselédjét arra kényszeríteni, hogy itt vagy ott vásároljon.

Fontos az, hogy a gazda mikor nem köteles cselédjét a beszegődés után is elfogadni. Bár a rendelkezés a régi intézkedéshez hasonló, azért azt esetenként leközöljük. Nem köteles a gazda elfogadni cselédjét:

1. Ha a beszegődés után a cseléd vagy háznépének hűsége és erkölcsi magaviseleté ellen olyant tudott meg, amit a beszegődéskor nem tudott és ami alapos és fontos kifogást képez.

2. Ha a szolgálatba lépéskor ragályos betegségben szenved.

3. Ha szolgálatra képtelenné vált.

4. Ha a cseléd szolgálatát igazolatlanul meg nem kezdi, vagy ha máshová szegődött be.

5. Vagy ha olyan következett be, ami egyébként is jogot ad a cseléd azonnali elbocsátására.

Ha a gazdát elemi csapás éri, például ha e miatt gazdaságát feloszlatja, az a gazda, aki 200 koronánál kevesebb adót fizet, a szerződéstől egynegyedévi bér lefizetése ellenében elállhat. Aki 200 koronánál több adót fizet, azt a gazdát, bármi is jöjjön közbe, a szolgálati szerződés egész évre kötelezi.

Nem köteles a cseléd szolgálatba lépni:

1. Ha a cseléd munkaképtelenné lesz.

2. Ha a cseléd a beszegődés után birtokot örököl. Ekkor azonban a cseléd tartozik a helyettesítésről gondoskodni.

3. Ha időközben a cseléd családi visszonyai úgy változnak, hogy annak otthonléte szükségessé vált.

4. Ha a gazda a cselédet elfogadni nem akarja.

5. Ha olyan körülmény áll be, ami miatt a cseléd szolgálatát minden percben elhagyhatja.

6. Ha a nőcseléd férjhez megy.

7. Ha a cseléd részére kijelölt lakásban ragályos beteg van.

Igen fontos ezen szerződés megszüntetésénél az a körülmény, hogy a beálló eseteket, annak megtudásától számítva, a másik féllel nyolc nap alatt köteles közölni. Hogy jogos-e a kifogás, a rendőrkapitány fogja eldönteni. A panaszt nyolc nap alatt kell beadni, mert ezután már elkésik.

(Folytatjuk.)

HÍREK.

Kinevezés. A király Péterfy Pál szécsényi járásbirósági jegyzőt a hajduszoboszlói járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

Halálozás. Thuránszky Károly, szolgálaton kívüli honvédhuszár százados, m. kir. sótárnok, lapunknak szerény munkatársa, múlt hó 31-én hosszas szenvedés után élete 63-dik évében elhunyt. Temetése katonai diszpompával és a gyászoló közönség nagy részvéte mellett nov. 1-én folyt le. A gyászhir városunk társadalmában mély részvétet keltett, hiszen mindenfelé altalános tiszteletnek és becsülésnek örvendett. Az elhunyt üres óráiban verselgetett is, és klapanciáiról bizony mindenfelé jól ismerték. Irt egy színdarabot is, amelyet nehány évvel nagy sikerrel városunk színházában be is mutattak. Legyen áldás és béke porai felett! A helybeli ref. egyháznak a múlt héten még egy nagy halottja volt, amennyiben okt. 29-én Szabó Sándor, a gr. Nemes család volt tiszttartója 65 éves korában elhunyt. Temetése okt. 30-án az ev. ref. egyház szertartása szerint az ev. ref. templomból ment végbe.

Kegyelet. Özv. gróf Forgách Józsefné, br.

Révay Sarolta, kit ez életben már oly sok fájdalommal sújtott az Ég, s ki ezen súlyos csapásokat önmegadó keresztyéni türelemmel viseli, szeretett halottainak végnyugvóhelyül a gácsi temetőben egy szép családi mauzóleumot építtetett. S hogy a drága hamvak halottak estéjén már ott pihenhessenek örökös nyugvóhelyükön, október 31-én a gácsi temetőben ideiglenes elhantolt hat koporsót exhumáltatta a grófné és uj helyökre tétette. A grófi család részéről Wenckheim Ferenc gróf jelent meg a kegyelet e tényén s nagyszámú közönség igaz, őszinte részvétele mellett történt az újratemetés. A hal koporsó a grófi család következő tagjainak hamvait őrzi: gróf Forgách Antal, Johanna, id. és ifj. gróf Forgách József, Forgách Eugenia grófnő és végre gróf Forgách Ilona, Wenckheim Fe rencné grófné. Az egyházi szertartást, a gyászoló özvegy grófné, mint kegyúrnő kívánságára Borbás Géza, vilkei esp. plébános végezte.

Köszönetnyilvánítás. Nagyságos Wagner Sándor kir. tan. polgármester úr a kórházi kápolna javára egy díszes oltárteritőt ajándékozott, amelyért e helyen is köszönetét mond Dr. Huszár Lajos kórházi igazgató-főorvos.

Katonai hirek. A november hó 1-én megjelent rendeleti közlöny a következő kinevezéseket hozta: Dominic Vilmos I. oszt százados őrnaggyá lépett elő a budapesti 86-ik gyalogezredhez való áthelyezéssel. Palló János hadnagy, főhadnagy lett s a 72-ik gyalogezredbe helyeztetett át. Azonkívül Kollár Lyubomir hadnagy főhadnaggyá, Krick Richárd hadapród tiszthelyettes pedig hadnagygyá neveztetett ki. — Áthelyeztettek: Berger Leo főhadnagy a znaimi 39-ik és Kwacek Ágost a nagyszebeni 52-ik gyalogezredhez. Végül a nyugállományba helyezett Steinwender Nándor alezredes helyébe Fischer Oszkár alezredes helyeztetett háziezredünkhöz.

Az ág. h. ev. nőegyesület választmánya tegnap ülést tartott, amelyen a folyóügyeken kívül megvitatták a szegény gyermekek ingyenebédje és felruháztatása kérdését. Elhatározták ezek alapján, hogy az idei télen adnak ingyenebédet és teljes téli ruhát a szegény iskolás gyermekeknek. A szükséges költségek részbeni fedezésére — mint minden esztendőben — ez évben is hangversenyt fognak rendezni december hó folyamán. Előre is fölhívjuk erre a jószivű emberek figyelmét.

Halottak napja. Hervad minden: a lomb, a virág, az ember. És lassan eltűnik a világ hiúságainak zajos tanyájáról minden múlandó, hogy a sir nyugalmat adó csendjében az örökkévalóság világossága üdítse föl az elaszott lelkeket. És mégis az élők az örök emlékezés napján könnyes szemmel járják a temetőt, hogy újra megsirassák azt, amit az elhunytban veszítettek: az anya a fiát, az özvegy a férjét, a gyermek gyámoló szüleit. És minden síron kinyílik egy csomó virág, kigyulad egy-egy gyertyaszál, hogy az örök halhatatlanságot hirdessék. A tanitóképzői ifjúság — mint minden évben, ez évben is — felkereste volt tanáraik sírjait, hogy hervadó emléküket újra és újra felelevenítsék. Minden sirhantnál az ifjúság énekkara alkalmi éneket énekelt, egy tanitónövendék pedig megható emlékbeszédet mondott.

Táncmulatság. A losonczi munkás szakcsoportok folyó hó 24-én a Régi Vigadó nagytermében világpostával egybekötött zártkörű táncmulatságot rendeznek. A meghívókat a jövő hét folyamán bocsájtják ki.

A „Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület“ által Losonczon október hó 24-én rendezett lótenyésztési jutalomdij-kiosztás következőképen folyt le. A gazdasági egyesület részéről megjelent báró Buttler Ervin a lótenyésztési szakosztály elnöke, Emődi Vilmos és Hammerszky Ede ludányi jószágigazgató lótenyésztési szakosztályi tagok, lovag Kneischel Herdlicska kapitány a rimaszombati ménteleposztály parancsnoka, Básthy Béla járási főszolgabíró, a város képviseletében Ambrózy Béla rendőralkapitány, Siklaky Iván egyesületi titkár és Nagy Antal m. k. állatorvos. A kisgazdák által bemutatott lóanyag kicsiny volt Ugyan, de úgy a minőség, mint a tápláltság tekintetében elég jó volt. Felhajtatott 20 anyakanca részben csikóval, részben e nélkül. A bíráló bizottság, mely fentiekből megalakult díjazásra egyhangúlag érdemesnek tartotta: I. díjra 80 kor.-ra Kovács István bolyki lakos Sárga nevű kancáját. II. dijra 60 kor.-ra Dene Bertalan bolyki lakos Sári nevű kancáját. 111. dijra 50 kor.-ra Kapsa András panyidaróczi lakos Sárga nevű kancáját.

IV. dijra 30 kor.-ra Magyar János los.-nagyfalui lakos Klári nevű kancáját. Az elővezetett 6 drb. három éves kanca csikókra az 1. dijat nyerte